Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-10 / 18. szám

140 ESZTERGOM ES VIDEKE FORUM STRIGONIENSIS Szerkeszti: SEBŐ JÓZSEF MARAD-E AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG? - szegezték a kérdést az esztergo­mi lokálpatrióták dr. Holló András­nak, az Alkotmánybíróság titkárá­nak. Az április 25-én, a tanítóképző főiskola tanácstermében történt ta­lálkozóra egy Holló András-nyilat­kozat adott okot, mely szerint meg­fontolandó az Alkotmánybíróság Esztergomból való elköltöztetése. A titkár úr előadásában vázolta az Alkotmánybíróság intézményének létrejöttét. Érdekességként: az 1985-ben létrehozott Alkotmányjo­gi Tanács vezetője Korom Mihály, a régi „kipróbált" pártkáderek egyi­ke volt. Tagjai pedig többnyire bio­lógusok, színészek és más „hozzá­értők" közül verbuválódtak. Jogász elvétve akadt közöttük. Az 1990. január l-jével létrejött intézmény a lehető legdemokratiku­sabban igyekszik működni: bárki hozzájuk fordulhat. Ezen a nyugat­ról jött kollegák rendszerint el is csodálkoznak: jó-jó, de mi azért mi mégsem csináljuk! - mondják. Ami igaz az igaz: a Mari nénik kockás papírra írt kérdéseire is kötelesek válaszolni. Holló András humoro­san meg is jegyezte: az év legjobb kérdésének beküldőjét úgy szil­veszter tájékán jutalmazni kellene. A megérdemelt díjat pedig Sólyom László elnök meleg kézfogás köze­pette adhatná át... Az utóbbi időben hozott döntések (például a személyi szám eltörlése) gazdasági vonzatát tekintve csak egyet tehetnek: megvizsgálják, hogy törvényes-e vagy sem. Azt nem mondhatják, hogy 500.000 Ft alatti kérdésekkel foglalkoznak, afölöttiekkel pedig nem. A székhely kapcsán elmondta, hogy az ilyen döntések, mint az esztergomi köz­pont - kijelölés, hangulati döntések. A parlamenti szavazás előtt dr. Kul­csár Kálmán akkori igazság­ügyminiszter ugyan tett egy szelíd, erélytelen kísérletet a honatyák megnyerésére, mondván: Eszter­gomban hiányzik a jogi szakkönyv­tár, a megfelelő épület..., de gyorsan leszavazták. Dr. Holló András egyébként rend­kívül udvarias volt: elismerte az esztergomiak ügybuzgalmát, s el­árulta, hogy számára is kedves vá­ros a miénk. „Őszinte szívből kívá­nom, hogy céljaik megvalósulja­nak."! - mondotta volt. Időközben - a képviselő-testületi ülés szünetében - megérkezett a vá­rosatyák dr. Könözsy László vezette küldöttsége is. A polgármester úr szerint - ha a világkiállításhoz kap­csolódóan elkészül a Budapest-Esz­tergom gyorsvasút, akkor 30-40 percre leszünk a fővárostól, mintegy külső kerületté válva. Ezután Podolecz Gusztáv építész mutatta be a Jókai utca IV. Béla ki­rály utca sarkán álló Sándor-palota alkotmánybírósági épületté formá­lásának tervét. A „szűkített" terv mintegy 50-60 milliós költségvetése inkább a protokolláris funkciók el­látását teszi lehetővé, mintsem a bí­róság végleges letelepedését. Kaposi Endre, a vitát szervező Balassa Társaság titkára zárszavá­ban kiemelte: a holtpontra jutott ügyet Esztergom csak akkor tudja a maga javára eldönteni, ha elébe megy az eseményeknek, s megte­remti a letelepedés feltételeit, példá­ul a Sándor-palota mielőbbi szabad­dá tételével... (sj.) Alapítvány a tanító­és óvónőképzésért Jövőre lesz 150 éve, hogy Esztergomban megalakult az első tanítóképző, ahogy akkor nevezték, a mesterképző intézet. A hazai óvo­dai törvény megszületése utáni esztendőben, 1892-ben pedig az első kisdedóvónőképző intézet, az óvónőképző. Ma a két intézmény egyesítve működik, tehát a volt diákok együtt készülnek az évforduló megünneplésére. Első lépésként 1990. május 26-án 130 volt öregdiák megalakította saját baráti körét, melynek tag­létszáma azóta megközelíti a 300 főt. Máso­dikként ez év január 21-én a baráti kör és tizenkét volt növendék, valamint az intézmény tanárai alapítványt hoztak létre, melynek ­„Balassa Bálint Alapítvány a Tanító- és Óvó­nőképzésért" nevet adták. Az alapítványt létrehozók célja a legtehet­ségesebb főiskolai hallgatók támogatása, jobb munkára serkentése, valamint pályázatok hir­detése. De nem kívánnak megfeledkezni, az idős rászoruló, volt diáktársak és volt tanáraik tá­mogatásáról sem. Első alkalommal a kettős évforduló során kerül sor ösztöndíjak, jutal­mak, esetleg segélyek fizetésére. Az alapítvány nyitott, ahhoz egyének és egyesületek, gazdasági egységek (jogi szemé­lyek) egyaránt csatlakozhatnak. Az alapítók vátják a volt diáktársak és min­den érdeklődő csatlakozását. Felvilágosítást az alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Gáb­ris József főiskolai tanár (Esztergom, Majer István u. 1-3.), vagy a kuratórium tagjai adnak: Dolinszki Ilona igazgató, Török József szak­tanácsadó, Végvári János főiskolai tanár. A jeles németalföldi humanista, Erasmus, az újkor hajnalán még az egynyelvű Európa polgára lehetett. A latin nyelv egyeduralma azonban hamar megingott: a nemzeti nyelvek gyorsan tért hódítottak, s a viszonylag egységes kultúrájú földrész kisebb­nagyobb nép-szigetekre töredezett. Az eladdig jelképes határok a népek vízválasztóivá váltak, s még milliós nagyságrendű népcserékre is sor ke­rült, mert ugye a határ az szent... E demarkációs vonalak széttörése ma ismét a kultúra munkásaira vár. Az Erasmusról elnevezett európai ok­tatási programba bekapcsolódni szán­dékozó Vitéz János Tanítóképző Fő­iskola ennek jegyében próbál mind messzebbről barátokat szerezni. A szlovák tanszéknek mintegy két évtizedes kapcsolata van a nyitrai pe­dagógiai főiskolával. A diákok cseré­je - az ilyen-olyan nehézségek elle­nére - mára rendszeressé vált. Jelen­leg is harminc magyar anyanyelvű nyitrai főiskolás tanul vendéghallga­tóként az esztergomi főiskolán. A pozsonyi Comenius egyetem irá­nyába ugyancsak megtörténtek az el­ső lépések. (Az esztergomi szlovák tanszék vezetője, Fazekas Sándorné dr. nemrég védte meg kandidátusi disz­szertációját Pozsonyban.) A főiskola oktatói a nyitrai tanárok magyar nyelvű szakirodalommal való ellátásából és a szakmai nyelv magya­rításából is részt vállaltak. Januárban a két főiskola hallgatói együtt sítáboroztak, de a nyári közös vízitúrázás terve is kész. A társadalomtudományi tanszék a lengyel, litván, észt és szovjet főisko­lákkal és egyetemekkel épített ki jó kapcsolatokat. Tavaly ennek eredmé­nyeként kerülhetett sor egy esztergo­mi tudományos ülésre - lengyel és lit­ván szakemberek részvételével. A vilniusi pedagógiai főiskola hall­gatói ez évi nyári gyakorlatukat Esz­tergomban és a Pilisi Parkerdőgazda­ságban töltik. Viszonzásul az itteni hallgatók Vilniusba utazhatnak. Németországban a freiburgi Evan­gélikus Szociális Munkást Képző Fő­iskolával és a passaui egyetem idegen nyelvi tanszékével formálódnak a kapcsolatok. Az utóbbi lehetőséget ad a magyar hallgatók féléves vagy éves részképzésére. A részletek kimunká­lása még hátra van. A közművelődési tanszék tavaly eredményesen szerepelt a klagenfurti (Ausztria) képzési és pályaválasztási kiállításon. A neveléstudományi tanszék a bé­csi nevelőiskolával, valamint az ugyanott található Waldorf-iskolával épített ki jó kapcsolatokat. Ennek eredményeként az említett intézmé­nyek szakemberei nemrég előadást tartottak főiskolánkon. A természettudományi tanszék az Osztrák-Magyar Tudományos és Ok­tatási Akcióprogramhoz kíván csatla­kozni. A kapcsolatfelvétel már meg­történt. Az idegen nyelvi tanszék az angliai Lancester város tanítóképző főiskolá­jával és Bolton város Új Európai Part­nerek elnevezésű intézményével sze­retne megismerkedni. Ez utóbbi révén várhatóan testvérintézményre is szert tehet a főiskola, továbbá oktatási se­gédanyagokra és módszerekre. Az USÁ-ból a Southern of Maine egyetemről Richárd Steinmann több­ször járt Esztergomban, s előadásokat is tartott. Hollandiából a dordrecht-i főiskola vizuális tanszékével körvonalazódnak a kapcsolatok. Az iskola képviselői az őszi látogatást követően a közeljövő­ben ismét eljönnek Esztergomba. A francia Noirt Ecole Normál Su­perieur oktatói és hallgatói februárban tíz napot töltöttek Esztergomban. Tő­lük az ének-zene, valamint a nevelés­tudomány területén várható segítség. A spanyolországi pamplonai egye­tem szociális fakultása és a mi főis­kolánk többszíntű, középtávra szóló együttműködési programtervet készí­tett a brüsszeli TEMPUS oktatási köz­pont számára. Kedvező fogadtatás esetén az említett intézmények a né­metországi Mönchengladbachi szak­főiskolával közösen alakíthatják ki az európai normákhoz igazodó iskolai szociális programot. A felsorolt kapcsolatok termé­szetesen csak a lehetőségeket rejtik magukban, a kidolgozás és a tartalom­mal való megtöltés még hátravan... ERASMUS NYOMÁBAN... A TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA KÜLHONI KAPCSOLATAIRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents