Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-10 / 18. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Dr. Könözsy László polgármester beszéde Itt az esztergomi ezeréves várra feltekintve önkéntelenül egy történelmi párhuzam jut az eszembe: A második évezred küszöbén, ezer évvel ezelőtt, ebből a városból indította honalapító királyunk, Szent István a magyar népet a civilizált világ felé. És ma, a harmadik évezred küszöbén városunk ad helyet a magasan fejlett japán technológiának, melynek megtelepedése fontos mérföldkő nemcsak Esztergom, de Magyarország ipari fejlődésében is. Több évvel ezelőtt Japánban volt alkalmam meglátogatni néhány autógyárat. Az ott látott és tapasztalt magasfokú gyártástechnológia és automatizáció igen mély benyomást tett rám. Szinte elérhetetlennek tűnt, hogy ez a technika nálunk is meghonosodjon. Sokat várunk a „japán csodától". Igen jelentősnek érezzük, hogy az autóipar, mely világszerte húzó iparágazatnak számít, Magyarországon először városunkban honosodik meg, és nyit kaput a fejlett ipari államok felé. Örömmel köszöntjük a Suzuki beruházását, amely magaszszínvonalú gyártási kultúrájával - túl azon, hogy munkalehetőséget biztosít a lakosságnak - jelentős szemléletváltozást, munkamorál-növekedést hoz városunkba. Nagy reményekkel nézünk a Suzuki-gyár tervezett magyar beszállítói körének kialakítása elé, melyben igyekezni fogunk, hogy megtaláljuk helyünket megfelelő színvonalú vállalkozások létrehozásával. A Suzuki beruházástól közvetett módon az idegenforgalom növekedését is várjuk, azáltal, hogy a nyolcezer km távolságból idejövő japán szakemberek hírét viszik városunknak és felkeltik irántunk az érdeklődést. A már most megindult intenzív munkakapcsolat, a Japánban betanuló magyar szakemberek, a szakmai kapcsolatokon túlmenően, egymást kölcsönösen megismerik, és ez a japán és a magyar nép barátságát erősíteni fogja. A gyár emléklap-letétele alkalmából Esztergom városa sok sikert kíván a Suzukinak Magyarországon! Városházi tudósítás Az április 25-én tartott nyilvános ülésen 13 napirendi pontot tárgyalt a Képviselő Testület. Esztergomból és a környező településekről újabb bírósági népi ülnököket választottak a képviselők, így a már megválsztott ülnökök száma meghaladja a 70-et. Az új ülnökök Dr. Radó Klára, az Esztergomi Városi Bíróság elnökének kezébe tették le az esküt. Dr. Könözsy László polgármester és Balogh Péter alpolgármester tájékoztatta a Polgármesteri Hivatal két ülés között végzett munkájáról. Az esztergomi városi rendőrkapitányi állásra öt pályázó jelentkezett, az anyagot szigorúan bizalmasan kezelik. Április 18-án a Városházán, a vízlépcső-építés helyzetével kapcsolatban, igény- és költségfelmérő megbeszélés volt. Április 24-én megtörtént a volt szovjet laktanyák részleges birtokbavétele. Mint már korábban írtuk, azok az épületek, melyek magyar pénzből épültek, most városi tulajdonba kerültek. A Dobogókői úti laktanyák teljes egészében, míg a kertvárosiak csak részben. A jó hír mellett azonban jelentős költség is jelentkezik a városnál, mert az ingatlanok őrzését most már a város fizeti. A volt bisztró területének beépítésére tovább folynak a tárgyalások. A terület eladásáról továbbra sincs szó, csak bérlet útján hasznosítható. Knapp János Pál (FIDESZ) indítványára a testület elfogadta a ZÖLDVÁROS Alapítványról szóló előterjesztést. Lényege: Esztergom dekralálja, hogy a környezetvédelemre fokozott figyelmet fordít. Dr. Balogh Julianna jegyző ismertette a Köztársasági Megbízotti Hivatal határozatát, mely szerint a Kossuth Lajos u. 65. számú ingatlant (az iskola régi szárnya) tulajdonjoga, törvény hiányában nem engedhető át. A testület korábbi határozatának módosításával, az ingatlant korlátozottan forgalomképessé nyilvánította és a Szent Anna plébániának oktatási célra térítésmentesen használatba adta. Kinevezte a testület az Esztergom-Kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház első igazgatóját Baloghné Tóth Rita (29) személyében. Az igazgatónő 1985-ben végzett az esztergomi tanítóképzőben és eddig Kertvárosban óvónőként dolgozott. Döntött a testület a Strigonium RT vételi kérelméről. A szigeten épülő új szállodához további területeket kíván megvásárolni a részvénytársaság, s ez érinti az Autóklub, az Uniker Oktatási Kabiet (konténerház), a teniszpályák és az Oázis fagyizó telkeit. Á város 19,4 millió Ft vételárban egyezett meg, továbbá eladja a korábbi területapportból származó 21 millió Ft értékű részvényét is. A telek és részvényeladási ügyletet 19 igen, 3 tartózkodás és 2 ellenszavazattal fogadta el a testület. (Folytatás az 5. oldalon) SUZUKI - ALAPKOLETETEL 1. A MAGYAR SUZUKI Autógyár Esztergom déli részén helyezkedik el. A főépület hossza 480m, legnagyobb szélessége 72 m, területe kb. 35.000m

2. 2. Keleti irányból kiindulva az egyes gyáregységek a következő sorrendben követik egymást - sajtoló, hegesztő, festő és szerelő üzem, mely végellenőrző és beállító gépsorral egészül ki. Az egyes üzemegységek és az ezeken belüli munkafolyamatok között a termék folyamatosan áramlik. 3. A sajtoló üzemben egy 3500 tonnás és egy 2400 tonnás sorozatsajtoló berendezés (automatikus) kerül telepítésre. 4. A hegesztőüzemben 9 robotot alkalmaznak, főként olyan helyeken ahol a kézi munkavégzés balesetveszélyes vagy azt éppen minőségi előírások követelik meg. 5. A festőüzemben 1 robotberendezést alkalmaznak. A gyártórendszer elrendezése olyan, hogy az autófényezés jó minősége minden szempontból biztosítva van. 6. A szerelőüzem magas termelékenységét a folyamatos működésű alsó- és felsőpályás konvejor rendszerek biztosítják, egy robotberendezéssel kiegészítve. 7. A végellenőrző- és beállítósor főbb berendezései a következőkből állnak: futóműbeállító, görgős fékpad, kipufogógáz elemző, fényszóró beállító és a görgős próbajárató berendezés, melyek segítségével a gépkocsi minden egyes funkcióját leellenőrzik, biztosítva ezzel az egyenletes és jó minőséget. 8. Az autógyár termelési programja szerint 1992 év végétől megkezdődik az 1000 és 1300 cm3-es személygépkocsik gyártása. Az első évben 16.000 darab a második évtől kezdődően 2 műszakos termeléssel 40.000 darab, a harmadik évtől pedig 50.000 darab személygépkocsit fognak gyártani. 9. A gyár dolgozóinak létszáma az első évben 500, a teljes felfutás után pedig kb. 1100 fő lesz. 10. A gyár összes dolgozója 6 hónapos szakirányú képzésen vesz részt Japánban. Természetesen ezt kiegészítve japán szakemberek is jönnek Japánból azzal a céllal, hogy betanítsák a japán termelés, szervezés-irányítás know-howját a MAGYAR SUZUKI szakembereinek. 11. A gyárban a gépkocsi értékének kb. 18%-át kitevő munkát végeznek el és ha a hazai gyártás összértékét 50%-ra tesszük akkor a maradék 32% a magyar beszállítók feladata. A 32%-ból 6%-ra tehető az az alkatrészmennyiség amit a beszállítók saját technológiával megvalósíthatnak és 26%-ra pedig az mely japán vagy nyugati műszaki segítségnyújtással realizálható. 12. Jelenleg 33 magyar vállalatot tartunk számon mint beszállítót, ezekből 14 vállalat a megfelelő japán alkatrészgyártó vállalat műszaki segítségével készül fel az alkatrészgyártásra. Azt azonban szükséges hozzátenni, hogy az alkatrészek költségbeli és minőségi kérdéseiben a nemzetközi színvonal eléréséhez roppant nagy erőfeszítésre van szükség. Japánban ez kb. 20 évig tartott.