Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-04 / 17. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ESZTERGOM VÁRMEGYE FŐISPÁNJA JELENTI Mindszenty bíboros letartóztatásának és életfogytiglani fegyházra ítéltetésének hangulati előkészítése oroszlánrészét a hatalom Esztergomra osztotta ki. Az aprólékosan kimunkált koncepcióba elősorban érseki székvárosára és örökös főispánsága területére számítottak. A város akkori polgármestere, dr. Bády István emlékirataiból felsejlik az a nyomás, amit a városnak el kellett viselnie. Azt viszont már a Komárom-Esztergom megyei Levéltárban őrzött dokumentumokból tudjuk, hogy a „Közigazgatás fokozottabb ellenőrzése" címszó alatt futó bizalmas jelentések egyfajta „megrendelésre" készültek, már kérdés feltevésekkel is sugallva a „legfelsőbb megrendelők" kívánalmait. Azonban több hónapos kutatásaink során sem leltünk fel olyan, a város polgármesterétől származó egyetlen mondatot sem, amiben akár az egyházat, akár Mindszenty bíborost megbélyegezte volna. A város polgármesterének jelentései a főispánhoz kerültek, Ő összegezte a vármegye területéről befutó valamennyi hasonlót. Mivel Esztergom polgármesterétől soha nem kapott egyházat, vagy egyházi személyiséget kompromittáló anyagot, megmagyarázhatatlannak tűnik számunkra: mi végett, mire alapozva „segédkezett" a bíboros elleni koncepció kimunkálásában? A most elsőízben nyomdafestéket látó dokumentumok, ha nem is perdöntők a tekintetben, hogy Esztergom elárulta-e főpásztorát?, talán olyan háttérinformációkkal szolgálhatnak, amelyekre eddig nemigen figyeltünk fel. A bizalmas jelentések előtörténetéhez csak annyit: minden korban „gyártottak" helyzetjelentéseket, de az efféléket a R^jk László belügyminiszter aláírásával kiadott 170.803/1948 III/4 sz. körrendelet tette kötelezővé. Igaz, Rajk az egyházakra vonatkozóan nem fogalmazott meg külön, célirányos kérdést. Ezt Kádár tette meg. íme a rendelete: Belügyminisztérium. V., Markó u. 16.-Távbeszélő: 123.540.Szám: 617.860/1948. III. 3. - Tárgy: Közigazgatás fokozottabb ellenőrzése. Valamennyi törvényhatóság főispánjának, székhelyén. A közigazgatás fokozottabb ellenőrzése érdekében hozzám teendő havi helyzetjelentések ügye legutóbb a 170.003/1948. III. 3., illetve 201.510 /1948.(III. 3.) sz. rendeletekkel nyert szabályozást. A helyzetjelentések kiértékelése során szerzett tapasztalatok alapján az eljárást új alapokra kívánom helyezni. Az állami szervezet gerince a közigazgatás. így a kormányzatnak elsőrendű feladata, hogy a közigazgatás munkatervezetét állandóan figyelemmel kísérje, a helyi vonatkozásban felmerült jelenségeket és jelentős eseményeket ismerje, s ellenőrizni tudja a központi kormányzat rendelkezéseinek és intézkedéseinek mikénti végrehajtását. A kormányzat e fontos feladatát csak úgy képes maradéktalanul teljesíteni, ha az említett szempontokra vonatkozó hiteles adatok folyamatosan a kormányzat rendelkezésére állanak. Szükséges adatok szolgáltatása időszaki helyzetjelentések útján történik. Minthogy a helyzetjelentések kormányzati célokat szolgálnak, ebből következik, hogy azokat a főispánoknak kell megtenni, akik a kormány képviselői, felügyelő és ellenőrző szervek a törvényhatóságokban. Mindezekre tekintettel az e tárgyban kiadott korábbi rendeletek hatályon kívül helyezése mellett-elrendelem, hogy minden törvényhatóság főispánja a politikai, társadalmi, gazdasági és közigazgatási helyzetről minden hónap 17. és 3. napján a hónap első, illetőleg az előző hónap második feléről tartozik jelentését postára adni. A főispán a jelentősebb eseményekről ezenkívül minden hó 8. és 25. napján is jelentést tesz. Az első jelentés - mely a telj es november hóra vonatkozik - elküldésének időpontja 1948. évi december hó 6. napja. Félreértések elkerülése céljából közlöm, hogy december hó első felére vonatkozó jelentés december hó 17-én esedékes. A határidő pontos megtartására igen nagy súlyt helyezek, mert egyes jelentések késedelmes megérkezése az egész anyag feldolgozását akadályozza. Tekintettel arra, hogy a városok és községek mind társadalmi és gazdasági jellegükben, mind háztartási viszonyaikban és problémakörükben általában különböznek, szükséges, hogy a jelentésben a városokról (ideértve a thj. és m. városokat/és a vármegyéről/mint a községek keretszerve/ szóló rész elkülöníttessék. A jelentésekből annak kell kitűnnie, hogy főispán mennyire képes áttekinteni a vezetése alatt álló önkormányzatok helyzetét, fontos kérdéseit mennyire ismeri, a fejlődést és a nehézségek megszűntetését szem előtt tartva, milyen kezdeményező, irányító befolyást gyakorol. A panaszokat, nehézségeket nem elegendő feltárni, hanem azt is közölni kell, hogy azok megszűntetésére mit tettek, illetve tudomására hozták azokat az intézkedésekre jogosult felsőbb hatóságoknak? Á jelentés terjedjen ki minden lényeges körülményre, de tömör és rövid legyen, minden esetben adatokkal alátámasztva. Minden jelentésnek beszámolónak kell lennie a végzett munkáról, annak irányvonaláról s a kitűzött munkatervről. A jelentéseket főispán úr személyesen készítse el, és írja alá, mert az azokban foglaltakért főispán úr felelős. A jelentésben foglalt adatok bizalmas természetűek. A jelentést tehát sem kivonatosan, sem másolatban, felügyeletre nem hivatott szervnek, vagy más hatóságnak rendelkezésére bocsátani nem lehet, mivel ilyen eljárás a hibák kiküszöbölésére szükséges intézkedések eredményességét veszélyzetetné. E rendelkezésem megszegése esetén a szabálytalanságot elkövető alkalmazott fegyelmi úton történő felelősségrevonása iránt intézkedem! A helyzetjelentések egységessé és teljessé tétele végett elrendelem, hogy azokat az alábbi beosztás és kérdések Figyelembevételével kell elkészíteni. Elöljáróban megjegyzem, hogy a jelentés két részre tagozódik. AJ Általános rész, melyben az állandó jellegű kérdések szerepelnek. B/ Különös rész, melyben az esetenként felmerülő ügyeket kell felvenni. Itt nyílik tere annak, hogy az egész helyi jelentőségű, különleges problémákat feltárják. Főispán árjelentése nem lehet mechanikus válaszadás a feltett kérdésekre. De olyan legyen, amely az eleven életet tükrözi. A kérdések keretkérdések, amelyek megválaszolása főispán úr felfogását, munkamódszerét is visszaadja. Jelentése érdemi kell legyen.(...) Budapest, 1948. november 15.-én Kádár s.k. Kádár János a korábbi, még Rajk László belügyminisztersége idején kiadott rendeletet további részekkel, illetve kérdésekkel egészítette ki. így például a „Társadalmi helyzet" című fejezetben elsőízben kéri, hogy a főispánokjelentsék: „Az egyház, illetőleg egyházi személyek részéről történteke demokráciaellenes megnyilvánulások? " Úgy tűnik, mintha csakerre várt volna Esztergom vármegye akkori főispánja, Molnár Mihály. De íme az 1948. december 6-i dátumot viselő jelentésének e kérdésre adott válasza: „Komárom-Esztergom vármegye főispánjától Esztergom, Bottyán János utca 3. sz. Telefon: 66 sz. 344 főisp./1948 szám Bizalmas! Tárgy: Közigazgatás fokozottabb ellenőrzése Belügyminiszter Úr! Budapest A 617.860/1948-III-3 számú fenti tárgyú rendeletre vonatkozólag jelentésemet az alábbiakban teszem meg: (...) II. Társadalmi helyzet l.(...) 2. Az egyház részéről nyílt demokráciaellenes megnyilvánulás nem volt. Burkoltan azonban az Egyház mindent megtesz annak érdekében, hogy a demokráciát aláássa. A vármegyében Mindszenti körlevelét (az iskolák államosításáról - szerk.) kommentár nélkül olvasták fel kivéve Vértessomlót, ahol a plébános nem olvasta fel. Az egyházi személyek részéről demokráciaellenes megnyilvánulások történtek. Oroszlány községben a róm. kath. káplánt a hitoktatástól eltiltottuk. Tatán Bögözi páter az általános iskola negyedik osztályában Dávid és Góliáth-ról tartott előadások keretében antiszemita kijelentéseket tett és előadását arra használta fel, hogy faji gyűlöletre izgasson. Kocsis nevű tanító volt levente főoktató aki a klérus befolyása alatt áll a történelem órákat arra használta fel, hogy a gyerekeket az orosz nép ellen izgassa és ellene gyűlöletet váltson ki. A komáromi járásban papok jelentek meg és házról-házra járva engedély nélkül könyöradományokat gyűjtöttek és ezen ürügy alatt Mindszentista szólamokkal igyekeztek az egyszerű népre befolyást gyakorolni. A klerikális reakció a kulákság szövetségese, összefonódva a régi rend uraival mindent megtesz, hogy nyiltan vagy burkoltan demokráciánkat aláássa s demokráciánk ellen hangolja a falu egyszerű lakosságát felhasználva annak vallásos érzületét. Mindezeket magam a felügyeletem alatt álló valamennyi szerv és a vármegye rendészeti szervei élénk figyelemmel kísérik és minden olyan esetben, ahol törvénybe-ütköző cselekmény látszik fennforogni a nyomozást és a szükséges intézkedéseket azonnal folyamatba teszik." A tizenkét sűrűn gépelt oldalas jelentésében a főispán még többször viszszatér az egyháziak „cselekedeteire." A 8. oldalon, ahol a városok társadalmi helyzetét taglalja, a következőkről számol be: „Tatabányán a városban működő egyházi személyek intenzíven kezdték szervezni a fiatalságot a szívgárdában való részvételre. Ezen szervezés olyan arányokat kezdett ölteni, hogy úttörők is tevékeny részt vettek. A folyamatba tett ellenakció a szervezést megakadályozta s ma már az egyházi személyek hivatalos kijelentése szerint a Szívgárda szervezését teljesen leállították. Három ügynök belügyminiszteri engedélyes verses kiadványokat terjesztett. Ezen versekkel egyidejűleg propaganda verseket is terjesztettek, a rendőrkapitányság ezen meg nem engedett propaganda tevékenység miatt mindhárom ügynököt a bányatelep területéről kiutasította. Esztergomban Mindszenti reakciójának fészkében államellenes cselekmények gyanúja miatt a rendőrség letartóztatta Zachár Andrást Mindszenti személyi titkárát." A jelentés 9. oldalán, az Igazgatás fejezet 4. pontja alatt pedig: „4./ fegyelmi eljárás indult Dr. Siráki István esztergomi városi tanácsnok ellen, mert Esztergom Város képviselőtestületének közgyűlésén az egyházi reakció elleni javaslat tárgyalásakor olyan kijelentést tett, mellyel a bizalomra méltatlanná vált." Molnár Mihály főispán jelentésének nyilvánvalóan egyház-ellenes éle talán még Kádárnak is feltűnt, mert december 14-én, Tömpe István miniszteri osztályfőnök által a következő levelet íratja: Belügyminiszter Vármegyei és Községi Osztály Budapest, V., Markó-u. 16. Távbeszélő: 123-540 Postafiók: 62/354 Tárgy: közigazgatás fokozottabb ellenőrzése. Szám: 647.269/1948.III/ell. Komárom-Esztergom vármegye főispánjának, Esztergom. Főispán úr 344/1948. számú helyzetjelentését átvizsgálva közlöm, hogy a jelentését jónak találtam, mert törvényhatósága helyzetét, hűen tükrözi vissza. Kisebb hiányokkal kapcsolatos észrevételeimet alábbiak szerint közlöm: »>