Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-04 / 17. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ESZTERGOM VÁRMEGYE ÖRÖKÖS FŐISPÁNJA Esztergom Vármegye Alispánja 4222/1945. szept. 22 Mindszenty Józsefnek Esztergom érsekének Magyarország hercegprímásának Veszprém Főmagasságodnak Magyarország hercegprímásává történt kinevezése alkalmával fogadja megyénknek, amely most már Főmagasságodnak megyéje is, meleg üdvözletét. Tudjuk, hogy nehéz az út amelyre Főmagasságod lépett, de elkíséri ezen az úton szeretetünk, áldozatkészségünk, cselekvő akaratunk és azon reményünk, hogy az elmúlt idők zivatarában megzavart és szétrebbent nyáj főpásztori szavára, együttérző szolidaritásban, ismét egyesül, hogy erkölcsi életünknek sárba taposott zászlaja Főmagasságod erős és áldó keze segítségével ismét mocsoktalanul fog lengeni a magyar Sión ormán! Kiváló munkatársai, a Klérus legnagyobb része a dolgozók társadalmából való. Mi akadálya lehet hát annak, hogy az egyház és az uralkodó társadalom harmóniában és vállvetett munkában vetélkedjék az országnak az új idők szellemében való újjáépítésében, megerősítésében és erkölcsi megújhodásában, mely nélkül sem a haza, sem a közület, sem a család, sem az egyén boldogulásának nincs meg az a szilárd alapja, melyre maradandót lehet építeni. Az Úr legyen Főmagasságoddal és velünk! Dr. Tárkányi Lajos Komárom-Esztergom vármegye alispánja Kedves híveim! (...) Nem szólalt meg még ebben az országban az a tárogató, amely az elpusztult országot siratná. Keressük és nem találjuk, hol is bujdosik a magyar fájdalom. De megszólalt a cigány hegedűje, a duhaj jókedv nótája. Ám 1945ben magyar földön hazudik a muzsikaszó, mert megfeledkezik a felejthetetlen igazságról, a magyar koldusszegénységről, az összes világtájak rabsóhajairól, külső-belső börtönökről, kitaszított, otthontalan magyarokról és azokról, akiknek többé nem a hópárnája, hanem a maradék, rongyos condrája könnytől ázik. Könnyelmű élvhajhászattal indult meg itt valami egészen újszerű, testünknek-lelkünknek idegen ifjúságnevelés. Szomorú ifjúság az, amely szinte nemzete torának táncos megünneplésére kedvet érez. Lehet, hogy a vérük magyar, nyelvük is, nevük is az, de a boldogtalan és a hejehuja Magyarország között óceánok húzódnak; vér és könnyek völgyében, romok és sóhajok felett vigadnak azok, akik nem tudják, hogy mit cselekszenek. Az elszakadt partok ellenében a lelkipásztorkodáson van a hangsúly. Ahol a természeti és kinyilatkoztatott törvény megingott a szívekben, ott az elmélyülő hitélet annyi, mint a társadalom gátszakadásának a megállítása. Magam is több mint negyedszázadon át lelkipásztor voltam. Akarok jó Pásztor lenni, aki ha kell, életét adja juhaiért (Ján. 10,15), Egyházáért, hazájáért! Kedves Híveim! Ez a nemzet volt a dicsőség nemzete egy félezreden keresztül, két századon át vérző-szenvedő nép, az a huszadik század megint a vér- és siralomvölgyévé tette ezt a földet. Legyünk most az imádság nemzete! Ha újból megtanulunk imádkozni, lesz honnét erőt és bizalmat meríteni. Én is a milliók imahadjáratában és édesanyám mostantól még szorosabbra fogott rózsafüzérében bízom. Ne veszítsétek el bizalmatokat! (Zsid. 10, 35). Tartsuk meg a mi reménységünk rendíthetetlen vallását (Zsid. 10, 23). így lesz erőnk a reánk váró küzdelemre. Ha Isten-Atyánk és Mária-Anyánk segít, akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztőként kopogtatok lelketek ajtaján, a föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemmel és nemzetemmel. Ébresztgetem nemzetünk megszentelt hagyományait, amelyek nélkül egyesek talán igen, de a nemzet nem élhet. O'Connel közeledni érezte a földi naplenyugtát. Megindult az Örökváros felé. Csak Genováig ért. Ott megírta végrendeletét: Szívemet, ha meghaltam, vigyétek Rómába, testemet az édes honi földbe. Róma és hazám, ti lesztek életem útmutató csillagzatai, céljai és boldog leszek, ha ebben a gondolatban éljük életünket és a két erénnyel megújul még a magyar föld színe és a két erényért jutunk el az örök élet boldog révpartjára. Amen. (Mindszenty bíboros esztergomi székfoglaló beszédéből) Komárom-Esztergom vármegye alispánjától 8489/1946. ai. szám A T

T , , TT , Tárgy: A Hercegprímás Ur es a győri Püspök Úr őszi bérmakörútjával kapcsolatban foganatosítandó intézkedések. HATÁROZAT Magyarország Hercegprímása 3960/1946. számú átiratában közölte velem őszi bérmakörútjának alábbi rendjét: Szeptember 25. Bajót-Szentkereszt, Szeptember 26. Bajna, Október 1. Sárisáp-Dág, Október 2. Máriahalom, Október 3. Úny, Október 4. Nagysáp, Október 5. Csolnok, Október 6. Tokod, Október 7. Dorog-Dorog-bánya, Október 8. Nyergesújfalu, Október 9. Leányvár, Október 10. Csév, Október 11. Kesztölc, Október 12. Süttő, Szeptember 27. Taiján-Héreg, Szeptember 28. Tardos, Szeptember 30. Szomor-Gyermely Ugyancsak közölte (...) Tekintettel arra a körülményre, hogy a Hercegprímás Úr első alkalommal látogatja meg a fent jelölt községeket, a régi szokáshoz híven, valamint az egyházi főhatóság és a törvényhatóság között mindenkor fennállott és a törvényhatóság és annak róm. kath. vallású lakossága érdekében a jövőben is olyannyira kívánatos szívélyes jó viszony ápolása érdekében kívánatosnak tartom, hogy az alámrendelt közigazgatási hatóságok a Hercegprímás Úr és a győri Püspök Úr bérmakörútját helyi vonatkozásban előkészítő és rendező helyi egyházi hatóságukat munkájukban a legmesszebbmenő módon támogassák és saját hatáskörükben is mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a Hercegprímás Úr fogadása, valamint a bérmálási szertartás a mai komoly időkhöz és az ország elszegényedéséhez mért egyszeriségében is minden szükségtelen és elkerülhető pompa és fényűzés mellőzésével, de mégis a Hercegprímás Urat és a községek róm. kath. vallású lakosságának életében nagy jelentőségű bérmálási szertartást megillető bensőséges és komoly ünnepélyességgel és minden zavartól mentesen történjék. A Hercegprímás Urat egyes községekben és a törvényhatóság nevében részben magam óhajatom üdvözölni, egyéb irányú hivatalos elfoglaltságom esetén pedig ezt képviselőm fogja megtenni, szükségesnek tartom azonban azt is, hogy az illetékes járási főjegyző (polgármester) úr, illetve helyettese, régi szokáshoz híven a Hercegprímás, illetőleg a Püspök Urat a járás (város) közönsége nevében szintén üdvözölje és bérmakörútján résztvegyen. Felesleges tehát hangsúlyoznom, hogy a Hercegprímás, illetőleg Püspök Úr a községi elöljáróságok részéről is illendő fogadtatásban és üdvözlésben részesítendő. Felhívom a Járási Főjegyző Urakat, Komárom város polgármesterét és az érdekelt községi elöljáróságokat, hogy a fogadtatás és az ünnepség előkészítésénél esetleg felmerülő ellentétek esetén hozzám azonnal tegyenek jelentést és a véglegesen megállapított programot tájékoztatásul jelentsék be. Erről: 1. az esztergomi, 2. a tatai, 3. a gesztesi járás főjegyzőjét, 4. Komárom város polgármesterét és az érdekelt községek elöljáróságait értesítem. Esztergom, 1946. augusztus hó 31-én. A kiadvány hiteléül: Lipóth vm. irodaigazgató Dr. Tárkányi Lajos s.k. alispán