Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-04 / 17. szám

MARIAZELL WIR DANKEN DIR DU HAST SEINE STERBLICHE HÜLLE BEWAHRT! KÖSZÖNJÜK MÁRIAZELL, HOGY MEGŐRIZTED HAMVAIT! ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. MÁJUS 4. 17. SZAM ARA: 28,00 Ft TESTEMET A HONI FÖLDNEK AJANLOM" - MINDSZENTY BÍBOROS VÉGRENDELETE ­I. rész Készült Budapesten, az amerikai követségen 1962. október hóban Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Hetven és fél évvel a vállamon, a halál és örökkévalóság küszöbén, lelkemet Isten irgalmába, testemet a honi földnek ajánlom. Hűséggel az Egyház fejéhez és a történelmi ma­gyar hazához szenvedő népemnek, a magyar püspöki karnak, főegyházmegyém papjainak és híveinek, s mezsgyéken innen és túl, a tengereken is túl, a hon­talanoknak, ez az üzenetem: Gyötrelmes sorsotokban, amíg Isten végtelen kö­nyöriiletéből jön a virradat, éljetek hűségben Isten­hez, Egyházhoz és történelmi hazátokhoz. Akik ma a magyar népet boldognak mondják, megcsalják... A szocializmussá hamisított marxizmus-leniniz­mus a magyar népnek méreg és halál. A rendszert a magyar nép megdönteni nehezen tudná - terroriz­mussal és imperializmussal bebiztosította magát -, de az elismerést soha nem adhatja meg lealjasodás nélkül. Ne engedjétek a szovjet érdekeket a magyar anya­méhig esküszegő orvosok és gyógyszerészek kezé­vel. Aki teszi, engedi, megtagadja magyarságát, ártatlan magyar életek útonállója... Az egy és fél millió bevallottan kiirtott élet há­rommillió „szülőt", pár ezer „orvost" jelent és bélye­gez. Ha Isten ránk tekint, ne hagyjunk helyt a bosszú­nak; csak a sietve visszaállítandó független és ma­gyar bíróság lehet illetékes a számonkérésben. Köszönöm a derék magyar népnek, hogy rabsá­gomból 56-ban kiszabadított. Büszke emlékként vi­szem a sírba a tudatot, hogy népem szabadított ki, és nem az elítélésből és rehabilitációból egyaránt takti­kai játékot űző hatalom. Köszönöm az Egyesült Államok elnökének a no­bilis befogadást és annak meghosszabbítását... A követség vezetőinek... a követség összes tagjának is előzékeny jóságát. Vagyonom, miről végrendelkezzem, nincs. Nem fáj; kifosztottak, ahogy elszegényítették népemet. 1962. november 13-án, amikor a bíboros azzal a gondolattal foglalkozott, hogy elhagyja az amerikai követséget, és kimegy az utcára, végrendeletéhez a következőket fűzte: Harcom nem a tőkéért és a nagybirtokért, hanem Egyházért, hazáért folyt. - Megbocsátok mindenki­nek, azoknak is, akik a jövőben vétkeznek ellenem. Lemondásom hírének nem szabad hitelt adni; az vagy hamisítás vagy nagymérvű kínzás eredménye. 1945. október 6-án érkezik Eszter­gomba, hogy elfoglalja a hercegprímási széket. így ír a városról: „Ez a háborús sebekkel teli székvárosom volt tehát a középkori Magyarország szíve, szel­lemi és lelki központja. Vele függ össze a magyar nemzet közel háromszáz éves » fénykora. Esztergom adta a törvényt, mutatta az irányt művelődésével, épít­kezésével, művészetével. Itt volt a ma­gyar kereskedelem és ipar központja. Itt dolgoztak a pénzverdék. ...Esztergomot a világ nagyvárosai között emlegették. Építők, tudósok, költők, művészek raj­zottak ide, telepedtek meg közülük so­kan állandóan is." 1948. december 26-án az esti sötétben ÁVO-s gépkocsikaravánnal hurcolják az Andrássy útra. Harminckilenc napon át tartó kínzás, kirakatper, elítélés, nyolc VITA HUMILIAVIT - MORS EXALTAVIT * S.R.E. TIT. S.STEPHANI IN COELIO MONTÉ PRESB. CARDINALIS ULTIMUS PRINCEPS PRIMAS HUNGÁRIÁÉ ARCHIEP. STRIGON. FIDELISSIMUS INTRIBULATIONE PASTOR JOSEPHUS MINDSZENTY 29. MART. 1892. - 6. MAI. 1975. BELLI IMPETU FIRMUS TYRANNICA POTESTATE CRUCIATUS AD CARCEREM DAMNATUS PATRIAE EXSUL OBEDIENS ROMANAE MATRIS ECCLESIAE FILIUS AMATISSIMAE PATRIAE HONESTATISCULTOR USQUE AD MORTEM PERMANSIT IN CELLA MARIAE SEPULTUS ANNO XVIo POST OBITUM TRANSLATUS HIC IN PACE QUIESCIT I FŐHAJTÁS évi börtön. 1956. szeptember 2-án, - a Bazilika felszentelésének századik év­fordulóján - az ÁVH közli: a hercegprí­más mondhatja Esztergomban az ünnepi misét, ha kéri. Nem kérte! Vívódásait így fogalmazta meg emlékirataiban: „Menjek és tanúsítsam a jubileum örö­mében" mi lett Esztergomból? Lássam a magyar Sión egykori két vállát, az el­rabolt hatalmas szemináriumot. És men­jek tovább a múltjából kiforgatott székvárosban? Észleljem a helyszínen Esztergom levetkőztetését...? Megyei székhely volt, de rangjától megfosztot­ták. Járási székhelynek sem volt jó. A hajdani főváros minden rangját elvesz­tette. Oda menjek, amikor ismerem Esz­tergom múltját, szerepét, és ne gondol­jak a száz évvel ezelőtti szentelés országos kihatásaira? Jobb nekem maradnom a Börzsöny vadonában. Meglesz az a tudatom az el­maradással, ami Deáknak megvolt 100 éve: nem adok fel abból, amiből nem lehet, nem szabad feladni." (Deák Fe­renc ti. a kiegyezés fő előkészítője nem jelent meg Ferenc József koronázásán). 1956. október 31-én a felsőpetényi fog­ságból szabadulva Vácott keresztül csak Budáig jut el, holott végcélja Esz­tergom volt. Három nap múlva, novem­ber 3-án éjjel kényszerül az amerikai II. rész Sajátkezűleg írta Bécsben 1973. november 17-én. Nemzetemnek: Maradjatok a romló világban hű­ek Istenhez, hitetekhez, hazátokhoz, a magyar múlt­hoz, történelemhez és a magyar nyelvhez. Ez természeti jogotok és kötelességtek. Ne járjatok haza... Ne pénzeljétek elüzőiteket, a nemzetirtókat. De térjetek haza - ne olvadjatok be ­amikor a hit és magyarság napja felkél otthon. Addig igen fontos a magyar iskola... és családlátogatás. Holttestem egyelőre itt kerüljön a legegyszerűbb pihenőre; lehetőleg magyar papok sírja közelében, és a hívek áhított imája közepette. Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sír­boltba. Végrendeleti általános örökösöm a Mindszenty Alapítvány, az általam megállapított szabályzat sze­rint. Könyveim annak idején jussanak a prímási könyvtárba, vagy ha szabad utódom úgy látja jónak, hagyja az újra papneveldévé válandó Pázmáneum­nak. Könyveim joga és hozama, maga az Alapítvány, szolgáljanak az ország nemzeti és egyházi felépíté­sére... mint azt vagyonosabb elődeim, Széchenyi György és Simor János tették. A rokonok, ha rászorulnak, az Alapítvány segítse őket a helyzet helyes mérvéig. Az időleges temetés ügyében, a viszonyokhoz képest, a végrehajtó bizott­ság a helyi egyházi hatóság tanácsa szerint járhat el. Halála előtti napon, 1975. május 5-én a bécsi Irgalmasok kórházában, ehhez a II. részhez a követ­kezőket fűzte hozzá: Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban. Lelkem üdvéért az első évben havonként végezzenek el egy szentmisét, s aztán évenként, halálom évfordulóján. A temetésem és a szentmisék költségeit viselje a Mindszenty Alapítvány. A Mindszenty Alapítvány egyik legelső feladatá­nak tekintem, hogy azt a magyar nemzeti és katolikus célt szolgálja, amit életem feladatául tűztem ki, s amit Isten segítségével hazámban is s a számkivetés­ben is igyekeztem megvalósítani: megtartani ma­gyarságában és hitében népünket, különösen felnövekvő ifjúságunkat. követségre menekülni. Ott él 1971. szeptember 28-áig, amikor is a Szent­szék kívánságának eleget téve, külföldre távozik. Huszonhárom éven át élt közöttük be­zárva, az élő lelkiismeret felkiáltójele­ként, néma jelenlétével a kommunizmussal szembeni ellenállást sugallva, nemcsak a katolikus magya­roknak, hanem az egész nemzetnek. Most végső nyugalomra hazatér hoz­zánk, a Bazilika kriptájába. Tisztelettel hajtunk előtte fejet... Dr. Könözsy László polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents