Esztergom és Vidéke, 1991
1991-04-26 / 16. szám
ESZTERGOM ES VIDEKE Adat Babits Mihály esztergomi kórházi kezeléséhez Nyugaton elfogadott, de napjainkban nálunk is kezd divatba jönni a legkülönbözőbb témájú közvéleménykutatás. Magam csak gondolatban tettem meg ezt, de biztos vagyok benne, hogy a magyar társadalom különböző csoportjait reprezentáló megkérdezettek egy értékelhető részénél, Esztergom említésekor felmerül Babits Mihály neve. 1941-es esztergomi tartózkodásáról a csodálatos „beszélgető füzet" tudósít amelyet kiegészítenek dr. Szállási Árpád evvel kapcsolatos kutatásai, írásai. Hadd legyen egy további lehetőség adjuk közre azt az ötven évvel korábban készült egyszerű kórházi dokumentumot, amelyet az Esztergom szabad királyi megyei város Kolos kórháza mindenkiről felvett: a kórtörténetet. Babits Mihály esztergomi kórházi kezelését többen is szorgalmazták, szóltak a kezelő orvosoknak. Mi nem ezt akarjuk felidézni, hanem azt, hogy városunk kórháza - személyzete és felszereltsége révén 1941-ben alkalmas volt arra, hogy a kor egyik legnagyobb költőjét - mivel ő határozottan ragaszkodott itteni kezeléséhez ápolja és gondozza. A dokumentum megértéséhez egyetlen megjegyzést kell tennünk: a kórisme: observatio - megfigyelést jelent... O. A. Esztergom szab, fcir. megyei város Kolos közkórháta. SEBÉSZETI OSZTÁLY. KÓRTÖRTÉNET. Felvéleli szám <52 3 Kórlörléneli szám : ^ Név : Szobaszám : KA ff , Agyszám :...'. Kor: S* éves. Vallás: rr-K, Felvételeit : 194./.. évi hó.?®- n. Foglalkozás: s/rrrr. Elbocsáttatott: 194../. évi /f- hó./S.n. Születési hely: Meghall: 194 évi hó n. Lakhely: » . "Wr-^ 1— 1 Kórlörlénetet szerkesztelle : Dr. Egészségi állapota távozáskor: Beküldölle: O. T. 1. — Társpénzlár. — Magáníizelö. - O. T. B. A. - Dr. Sürgős szükség : Kórelőzmény : tf ^ '^íc^í^C Krónika - 1891. április: 100 éve alakult meg a Pilismaród Önkéntes Tűzoltóegylet. -1901. április 18.: Eltörölték 18 elszegényedett, vagyontalan dömösi lakos pótadó-hátralékát, összesen 280 koronát. -1491. április 24 körül, a Rákos mezején tartott országgyűlésen Esztergom vármegye nemessége is képviseltette magát. -1091 körül Esztergomban Szent László megalapítja a zágrábi püspökséget. - 1342. április 24.: Pál, az esztergomi keresztesek mestere és konventje oklevelet állít ki. - 1921. április 24.: Az Esztergom és Vidéke beszámolt a kommunista per vezetőinek ügyéről: Győri János, Miklósi György és Bancsó László halálos ítéletet kapott. Az első kettőt a Szovjetunió kicserélte, a több mint két méter magas Győri János 1941-ig nem tanult meg oroszul, Moszkva kitelepítése során tűnt el. Szentei Sándor és dr. Kartaly István 15 évi fegyházat kapott. Kartalyt szintén kicserélte a Szovjetunió. - 1921. április 25.: A kommunista per vádlottait megvasalva vonaton Budapestre szállították. - 1921. április 26.: Esztergom szabad királyi város képviselő-testülete megemlékezett az egyesítés évfordulójáról. -1741. április 29.: Az országgyűlésre a bíró úr küldetik ki, hogy a város érdekeit képviselje. Most, amikor Esztergom város lakossága végre osztatlanul örülhet annak, hogy újra megnyitották az ősi belvárosi temetőt - ahol szülei, nagyszülei nyugosznak nem lesz talán érdektelen a múltjával is megismerkedni. Mintegy 20 éve, amikor betiltották itt a temetkezést, oly nagy volt az elkeseredés, hogy a tiltakozók százainak aláírásával erősített kérvények tömege jutott el nemcsak a város vezetőségéhez, de felsőbb fórumokhoz is. Ennek egyedüli eredménye - a kriptatulajdonosok kártérítési igénye miatt -, hogy a száz évre előfizetett kriptákat feloldották a tilalom alól. A lakosság nagyrésze azonban továbbra is kiszorult e helyről, de nem nyugodott bele, hogy ez az ősi, városi temető pusztulásnak indult. Az új önkormányzat hozta meg a reményt „újjáélesztésére". Elsőként azonban a városi könyvtár igazgatója, Nagyfalusi Tibor hívta fel a figyelmet a temető helytörténeti értékeire akkor amikor 1990 őszén megrendezte a legszebb síremlékeketbemutató fényképkiállítást. 1991 márciusában végre meg is született a hivatalos döntés az újbóli megnyitásról. Ez a temető összeforrt esztergomnak a török hódoltság utáni újjászületésével; 1699-ben felépült - a város kegyurasága alatt - az első, szerény belvárosi plébániatemplom, amelynek kertjébe temetkeztek a város tehetősebb polgárai. Ezzel egyidőben, a mai temető felső részén is megindult az elhantolás. Az 1777-es Epeijessy-térkép már nagy kiterjedésű temetőt jelez e helyen, cemeterium néven. Az első belvárosi templom helyére 1756-61 években új, országos jelentőségű barokk templomot építtetett a város a budai vár híres építészével, Oratsek Ignáccal. Ekkor szűnt meg a templom melletti temetkezés, ami a külső temető fonhogy felépítése után a kápolnának külön vagyona is maradt. A kápolnát Mayer Krisztián esztergomi építőmester tervei szerint építették fel, és missziós kápolnának nevezték. Mayer Krisztián (16991779) városunk vezető mestere volt a kőműves céhben; ő építette a Budai városkaput is a mai Hősök terén, a kapu előtti árkot átívelő kőhíddal együtt, majd 1756-tól részt vett a mai belvárosi plébánia templom építésétosságát - majd ez után a királyi város egyetlen temetőjévé vált - fokozta. Területe a hegyoldalról lefelé, a mai Petőfi utca és a kápolna felé terjedt. Ennek a kecses kis barokk kápolnának (jelenlegi ravatalozó) építését 1734-ben határozták el a város polgárai. Az év nagy böjtjén a jezsuiták nagysikerű „missziót" tartottak, amely többnapos lelkigyakorlatot jelentett napi többszöri szentbeszéddel a belvárosi templomban. Ennek emlékére kápolnát létesített „hálából a Szentháromság, Szűz Mária és India nagy apostolának, Xavéri Szent Ferencnek tiszteletére Esztergom szabad királyi város 1734-ben" - amint ezt a kápolna homlokzatán, a kapu feletti márványtáblán, a latin feliraton olvashatjuk. A misszió végén Kápolna-alapítványt létesítettek az adományokból, amely oly nagy összeget jelentett, ben. Szintén az ő nevéhez fűződik a Péliföld-szentkereszti és a dömösi templom építése is. Fia volt az a Mayer Jakab, aki a pompás városházunkat tervezte, Hartmann Antallal együtt. A kápolna az esztergomi korabarokk építészet kiemelkedő alkotása. A nemes arányú, félköríves szentéllyel záródó kápolna homlokzatát négy toszkán fejezetes, magas lábazaton álló falpillér tagolja. Ezek fogják egységbe a kétoldalt félköríves szoborfülkékkel két szintre osztott falfelületet. A homlokzat tengelyében nyílik a szegmentíves kőkeretes kapu, amely felett vízszintes párkányzat hívja fel a figyelmet az e felett befalazott dedikációs feliratra, amelyet nemesvonalú antikva betűkkel véstek a vörösmárvány táblára. Az erőteljes koronázó párkány felett kétszer megtört, íves záródású, csigavonallal közrezárt oromzat emelkedik a közepén lant-alakú ablakkal. E felett, a nyeregtetőn kétszintes kis fa harangtorony áll, íves vonalú barokk sisakkal. A templom oldalfalait is falpillérek tagolják, köztük egy-egy ovális ablakkal. A belső berendezés és felszerelés hollétéről nem tudunk. 1892-ig azonban rendszeresen mondtak itt szentmiséket a halottakért. 1892-ben a város Temető Alapja a kápolnát szerződéssel megvásárolta a belvárosi plébániától - mert megszüntették a háztól való temetkezést - és ravatalozóvá alakították át, de az oltár megmaradt a közelmúltbeli modernizálásig. 1898-ban Fehér Gyula belvárosi plébános azt javasolta: a „Kápolna Alap" megmaradt vagyonából építsenek új kápolnát a temető felett. így épült fel 1900-ban a Jópásztor kápolna, neogótikushistorizáló stílusban. Karcsú, magas, gótizáló tornya a közelmúltban omlott le a kápolna égésekor. A belvárosi temető megismerésére a legjobb kalauzunk Vértes Zoárd bencés tanár 1944-ben megjelent könyve: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől. A 607 oldalas mű költői ihlettel mutatja be, a legszebb síremlékek feliratain keresztül, a város családjait, akik között kiemelkedik Kitzinger Sebestyén kőfaragó mester és unokája, a nagyméretű kőfeszület 1764-ből, amelyet a Balassa Múzeum restauráltatott. Úgy gondolom, e könyv újra kiadását érdemes lenne szorgalmaznunk! Prokoppné Dr. Stengl Marianna i
