Esztergom és Vidéke, 1991

1991-04-26 / 16. szám

2: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE FORUM STRIGONIENSIS Szerkeszti: SEBŐ JÓZSEF -1991. július 2-12Nemzetközi Videoművészeti Nyári Egyetem Esztergomban! té és elismertté válik nemzetközi videós berkekben. Egy ilyen rendezvény a tapasztalatok alapján 4-5 év alatt juthat el erre a szintre. A tavalyi, első Nemzetközi Videoművészeti Nyári Egyetem számára rendkívül nagy segítséget nyújtott a GRANVISUS, mely 150 eFt-tal támogatta rendezvényünket. Ezenkívül a Balázs Béla Stúdió 100 eFt-tal, GRAN TOURS 10 eFt-tal járult hozzá a költségek fedezéséhez. E támogatásokat ezúton is köszönjük! Kérjük Önöket, a város polgárait járuljanak hozzá a II. Nemzetközi Videoművészeti Nyári Egyetem megvalósításához. A nyári egyetem számlaszáma: MAGYAR HITELBANK Rt. 361-10430 (GRAN TOURS ESZTERGOM - Videó Nyári Egyetem megjelöléssel) A befizetett összegekről igazolást küldünk, melynek alapján ez az összeg az 1991. évi adóalapjukból levonható. Segítségüket előre is köszönjük! A nyári egyetem szervező stábja nevében: A magyar videoművészet az elmúlt évek során jelentős sikereket könyvelhetett el a nemzetközi „színpadon ". Talán elég utalnunk Bódy Gábor munkásságára, aki az európai videoművészet kiemelkedő személyisége volt, vagy Forgács Péter alkotásaira, aki Privát, Magyarország című munkájával a múlt év őszén a hágai World Wilde Video-fesztivál fődíját nyerte el. Megalapozottnak éreztük tehát azt az elképzelésünket, hogy Magyarország adjon otthont egy ilyen rendezvénynek! Amikor a program helyszínéül Esztergomot jelöltük meg, több okból tettük. Egyrészt, így kívántunk valamit enyhíteni a kulturális élet főváros - centrikusságán, másrészt városunknak igen jelentős—eddig csak kis mértékben kiaknázott - kulturálisidegenforgalmi adottságai vannak. Aki figyelemmel kísérte az önkormányzati választásokat, az tapasztalhatta, hogy szinte mindegyik párt, vagy független jelölt programjában domináns helyet foglaltak el a Esztergom kulturális-idegenforgalma növelését célzó elképzelések. Ami nem véletlen. E városnak ugyanis létérdeke, hogy nemzetközi hírű idegenforgalmi központtá váljon. Nyári egyetemünk is ezt szolgálja és ezt ismerte fel. Esztergom város képviselő-testülete is amikor elhatározta: közérdekű kötelezettségvállalásnak tekinti a program támogatására adományozott befizetéseket! Azzal már a tervezés időszakában, 1989 nyarán is tisztában voltunk, hogy egy ilyen, rendkívül technikaigényes és ezáltal drága rendezvény a befolyó részvételi díjakból nem képes fedezni a felmerülő költségeket. Ahhoz, hogy a nyári egyetem rentábilis legyen, legalább 50 fő résztvevőre van szükség. Ennyi hallgatóra viszont csak akkor számíthatunk, ha a program kellően ismertAz idei program megvalósításához is mintegy 400 eFt támogatásra lenne szükségünk. vagy kötődés az aranyhíd ég és föld között Szekeres János remekszép fotóján? Mi az, amit a művész értő szemmel és kézzel örökít meg önmaga és mások számára a természetből? Nap mint nap halljuk a környezetvédők intelmeit, ám csak a természet titkainak ismeretében, annak intim közelségében fogjuk fel: bármit is pusztítunk vagy mulasztunk e szép világból, az csak veszteség lehet számunkra, az ember számára. Ez a fényképkiállítás felhív és szembesít: a felelőtlen természetrombolás helyébe a növény- és állatvilág tiszteletét, szeretetét, szépségét és - humorát állítja elénk. A Ködös táj és a Párás reggel őszi ködképei, az Öszc. képcsoport merőben kétfajta értelmezése, a Téli hangulat ritmikus lépésnyomai, a Tél havas folyópartjának és a parti fáknak az árnysziluettje, a Gerecsei este késő nyári naplementéje fekete-vörös felhői, az Erdei fények barna fatörzseinek és a frissen nőtt, zsenge fűnek a kontrasztja az évszakok szépségeit tárja a néző elé. Miavecz Jenő a nyári egyetem titkára KAPCSOLAT. A napszakok váltakozását mutatják a Harmatcseppek és a Reggeli harmat pókháló - gyöngysorai, a Téli táj holdfényben c. kép tört fényei és sejtelmes, érezhető csöndje, a Pilisi reggel napkeltéje, a Vaddisznók a nyiladékon dús lombú erdője, a Bükkök és a Pilisi táj nappali színkontrasztjai. Ritmusok, vonalak jelennek meg a Repcében dombhajlatán, a Tátrai táj és a Kukoricavetés rendjein, a Téli hangulat útmenti fáinak és hóbuckáinak ismétlődő szabályosságán. Tiszta, szép költői tájakat vetítenek elénk a Mesetáj, aNyiladék, a Tátrai reggel c. képek. A fények-árnyak ábrázolásának győztese a héjakút-mácsonya Ellenfényben c. fehér-fekete kontrasztja, az egy szál Nyárfa és a Figyelő szarvasbika. Alapítvány a 100 éves kisdedóvó támogatására Papp Antalné és a Bottyán úti óvoda nevelőtestülete a tőlük megszokott energiával - a szülők bevonásával - egy olyan alapítványt hozott létre, amely szokatlan a maga nemében. A nevelőtestület egy 10.000 forintos alapítványt tett, amely a színvonalas nevelői munkát és az óvoda műemlék épületének karbantartását hivatott szolgálni. Az alapítók összegét az MHB esztergomi igazgatósága 50.000 Ft-tal, a Konex Külkereskedelmi Kft. pedig 100.000 Ft-tal toldotta meg. Az alapítvány nyitott, s az óvónők támogatást elsősorban a volt óvodásoktól és a szülőktől remélnek. Az elmúlt százegynehány év alatt bizony sokan jártak a Bottyán úti óvodába, tehát van kire számítani... A portréábrázolásban helyet kaptak a növények (Pipacsok, Őszi kikerics, Naprafogó) és az állatok: a Figyelő róka, az Öreg bika, a Kormoránok, a Szarvasborjú, a muflon-/A:re£, egy Kíváncsi cserebogár, a Figyelő vadkan, a Gémportré és Morcos, a szépséges vaddisznókoca. Valóságos állatviselkedési tanulmánykép a szarvasok Duett-je, a Rangsorvita, (ahol minden pofácska külön „véleményt" tükröz!), a Fürdőző nyárilúd és a Vízisíző hattyú kecses mozgása, a pihenő szarvasok Sziesztája, a Dagonyában hűsölő vaddisznók csoportja, s az Éhség madárfiókái a szőlőtőke oltalmában. A trófea, amire mindennél jobban vágyakozom, egy olyan felvétel, amilyen még nem volt" közli velünk bemutatkozásában Szekeres János. Nos, ez a fénykép itt található a kiállításon. A címe: ESTI BŐGÉS. Páratlanul szép, sosem látott fotó! Kérem a nyájas olvasót, döntse el, így van-e? Horváth Gáborné dr. - kérdeztük Szabó Károly elnököt Esztergomban és környékén az első negyedév végén 648 munkanélkülit tartottak nyilván, 382 férfit és 266 nőt; közülük 24-en egy évnél régebben kapnak segélyt. A városi munkaügyi hivatalban az év első három hónapjában 4.387-en fordultak meg. A segélyek, járadékok átlaga 6.823 Ft volt. Egyesületünknek jelenleg nyolcvanöt tagja van, többnyire nem értelmiségiek. - Esztergomban inkább a középkorosztály tagjai találnak nehezen munkát, de 45-50 évesek is szép számmal akadnak. Az országban és a megyében inkább a fiatalok kárára billen a mérleg. Esztergomban kétszer is előfordult, hogy közvetlenül nyugdíj előtt álló hölgyet küldtek el munkahelyéről. Az úgynevezett védett korra most is szükség volna. S hogy a kérdésre is válaszoljak: egy dolgot tehetünk igazán: ingyenes jogsegéllyel és adótanácsadással látjuk el a rászorulókat. Keddenként és szerdánként a délutáni órákban megtalálhatók vagyuk a Zöld Ház 102-es szobájában. Általános tanácsként pedig azt mondhatom, hogy akinek van munkahelye, azt igyekezzen megbecsülni, jogait pedig demokratikus úton próbálja meg kivívni. Szakmailag minden embernek tovább kell lépnie. Tanuljunk nyelveket és számítógépet kezelni. Ha pedig valaki mégis munkanélkülivé lesz, ne hagyja el magát. Meg kell tanulni eladni magunkat. Még nem vagyunk túl a mélyponton, lehet, hogy még a gödör alját sem látjuk. Az esztergomi munkaügyi hivatalban, sajnos áldatlan állapotok uralkodnak: az emberek a városháza udvarán állnak sorba; a két munkatárs pedig egyetlen szobában, egyetlen számítógéppel dolgozik. Nemcsak külön irodára, de egy fogadószobára is szükség volna. A bürokrácia csapdáinak illusztrálására csak egyetlen példát említenék föl: egy volt tűzoltó hiába jelentkezett munkanélküli-segélyért, munkája - a katonatisztekéhez, a vasutasokéhoz és a rendőrökéhez hasonlóan - szolgálatnak számít - és nem munkaviszonynak. Hiába fizetnek 43% társadalombiztosítást, mégsem kaphatnak munkanélküli-segélyt. Az életüket persze kockáztathatják... S még egy torzkép: a megyében az elmúlt években 28 cégnél történtek munkahelyteremtő beruházások. Ezek közül mindössze egy (!) volt esztergomi, noha a megye munka nélkül maradt dolgozóinak egyötöde Esztergomban és környékén él, s a városok közül Tatabánya után itt vannak a legtöbben. A hivatalos megyei jelentés szerint: „Esztergomban, ahol a gépipart a volt szocialista országokba irányuló export összeomlása rendkívül nehéz helyzetbe hozta, a korábban kiélezett foglalkoztatási feszültségek átmenetileg valamelyest enyhültek. A legjelentősebb gépipari vállalatok (SZIM Marógépgyár, Mikromed Kft. ECOM Rt.) a termékszerkezet átalakításával sikeresen újították meg vevőkörüket, így létszámukat többé-kevésbé stabilizálhatják. Enyhít a foglalkoztatási gondokon a Suzuki munkálatainak gyorsítása is, bár az építkezések fővállalkozói a szükséges munkaerő nagy részét Pest megyéből hozzák a városba." - Hogyan alakult az Ön személyes sorsa? - Két diplomával szemben az aknamélyítőknél üzemvezető-helyettes és gépészeti vezető voltam. Egy sikertelen németországi munkavállalás után lettem munkanélkülivé - kilenc hónapra. Akkor választottak az egyesület elnökévé. Időközben egy Kft. ügyvezető igazgatója lettem, de az egyesület vezetését egyelőre még vállaltam. Végezetül szeretnék köszönetet mondani a Városgazdálkodási Vállalatnak, valamint az Esztergom és Vidéke Áfésznek az egyesület anyagi támogatásáért. (s.j.) Mit tehet a munkanélküliek egyesülete?