Esztergom és Vidéke, 1991

1991-04-19 / 15. szám

7: ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Most jelent meg először! 1948-óta az első nem marxista nevelési összefoglaló, a „Kis ma­gyar neveléstan-rendszerváltás ide­jére" címet viseli. A gondolatgazdag tanulmány Dr. Mészáros István ne­veléstörténész professzor munkája, aki diákkorában évekig élt és tanult Esztergomban, és aki a mai napig érdeklődéssel kíséri városunk életét. Neveléstana „nem nevelésfilozó­fia, hanem kritikai visszatekintés az elmúlt negyven évre, és előretekin­tés az 1990-es évek iskoláira." Olyan gyakorlati jellegű mű ez, amely érdekes vitaanyag lehet egy nevelési értekezletre, mind az álta­lános iskolában, mint a középiskolá­ban. Az 1990-es évek sajátos kulturális viszonyai közepette - írja a pro­fesszor - méltó és illő, hogy mi, pe­dagógusok, felfigyeljünk a reformkor és a kiegyezés egy nagy egyéniségére, Eötvös Józsefre, ki hasonló időkben élt, mint amilye­nekben most mi élünk. Az 1868-as népiskolai törvény megalkotója óvta korát az egyolda­lúságoktól és a végletes megoldá­soktól, a józan egyensúlyteremtést hirdette. Világnézeti semlegességet ajánlott, ami nem volt, és ma sem azonos az ideológia-mentes iskolá­val. A kis neveléstanban a „semle­ges", „mentes", „független" iskolát magyarázza meg Mészáros István professzor, kitér egy nevelési alap­modellre, a polgári liberális hatások­ra, a zsidó-keresztény örökségre, majd felsorolja, hogy milyen keresz­tény erkölcsi értékeket valósíthat meg az iskola. A „Tudásiskola vagy nevelőisko­la?" című fejezet logikus magyará­zata nyomán megtudhatjuk, milyen kell, hogy legyen a teljes iskola. Mert az tény, hogy iskoláink javítás­ra szorulnak, és e munkának orosz­lánrészét nekünk, tanároknak kell elvégeznünk, pedagógus lelkiisme­retünkre hallgatva, alapos szakmai felkészültséggel, úgy, ahogy ezt szá­mos nagy pedagógus, köztük Eötvös József is megfogalmazta. Az ő elképzelései közül a szerző kiemel egy kérdést, hogy tanul­mányát a következő, régen elhang­zott szavakkal zárhassa: „És tegyük fel, hogy az iskolában, semmi sem változott... csak azon nézet változott meg, mellyel a tanító saját hivatá­sát tekinti. Vajon az ily tanítónak vezetése alatt álló intézet nem vál­toznék-e meg tökéletesen már ez ál­tal is?" Bánomyné Kovács Ildikó KRÓNIKA - 1921. április 3.: Az „Esztergom és Vidéke" a királypuccsról, mint magán­jellegű látogatásról számol be. - Nyergesújfalunak nincs annyi mű­velésre alkalmas földje, hogy vitézi te­leknek azt fölajánlhatná; az ezt sürgető főispáni határozatnak így nem tud eleget tenni a községi vezetés. - 1921. április 5.: - Esztergomban, a vármegye nagytermében, elkezdődik a volt kommunista vezetők pere. Győri Já­nos, Zajác János, dr. Kartali István, Mik­lósi György, Perler Ferenc, Csernák Gyula, Bancsó László, Szente Sándor ül megbilincselve a vádlottak padján. Mel­léjük került Bártfai Géza, Gerlei Gábor, Bonifert Alajos is. -1951. április 7.: - A dömösi Tanács „hálás és magasztos" feladatnak tekinti a község csatlakozását a Béke-Világta­nács és az Országos Béketanács aláírás­gyűjtési mozgalmához. Ezzel ugyanis „szent kötelességünket teljesítjük", „bol­dog jövőnk zálogának - a Békének meg­szilárdításához járulunk hozzá" ­hangzik az előterjesztés. - 1741. április 8.: - A szabad királyi város tanácsának ülésén felolvassák a királyi rendeletet, miszerint, a pestis el­múltával, ismét meg lehet tartani a ko­rábbi vásárokat. - 1791. április 8.: - 12 krajcárt vesz fel - a vármegyeháza egyik kéményének tisztításáért - Gianone János „füstfara­gó" (kéményseprő). Egész évi munka­bére: 9 forint 12 krajcár. - 1921. április 9.: - A pilismaróti képviselő-testület 20 Koronára emeli a községi elöljárók napidíját, és rendeletet hoz az adójegyzői állás megszervezésére - évi 2000 K. alapfizetéssel. - 1951. április 9.: - Pilisszentlélek község Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusát értékeli. Állást foglal a beszolgáltatást nem teljesítők kemény megbüntetése mellett. -1921. április 10.: - Padányi Andor, a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának elnöke, felhívást ad ki a Vaskapu kilátónál a „Magyarok Nagyasszonya"-szobor felállítására. - A keresztényszocialista építőmun­kások helyi csoportja értekezletet tart. -1931. április 10.: - 10.000 P. állam­segélyre lenne szüksége Nyergesújfalu­nak ahhoz, hogy megépüljön a tervezett Kultúrház. A község ezért megkéri or­szággyűlési képviselőjét - Késmárki Dr. Frey Vilmost -, hogy szorgalmazza a kérvény „sürgős és kedvező" elintézését. -1241. április 11.: -A muhi csatában a tatár fősereg szétveri IV. Béla hadsere­gét; az ütközetben elesik Rátót nembéli Mátyás, esztergomi érsek is. - 1791. április 12-13.: - Esztergom vármegye Nemesi Közgyűlése megszab­ja a hús árakat; a marhahús fontja a Sza­bad királyi városban és az Érseki Vízivárosban 10 dénár, Szent Tamás és Szent György mezővárosokban 9 1/2 dé­nár, a megye többi helységében 9 dénár. - Nagy Olved 1735-ben levéltárba tett úrbéri szerződését elővenni rendelték. - 1741. április 14.: - A bírót, Faich­tinger Józsefet vádolja hazugsággal Ta­kács Ádám, akit ezért 3 forintra büntet a tanács. Megyei Levéltár Szentek ábrázolásánál gyakran festet­' tek a fej fölé gyűrű alakú ún. dicsfényt, vagy aurát. A parapszichológiai vizsgá­latok arra utalnak, hogy az élőszervezet egy olyan sajátos erőtérrel rendelkezik, amely néha aura formájában is megjele­nik. Carl Gustav Jung önmagával kap­csolatban a következő módon számol be az aura észleléséről: „1944 elején lábamat törtem és ezt szívinfarktus követte. Eszméletlen álla­potban deliriumokat és látomásokat él­tem át, amelyek akkor kezdődhettek, amikor az élet és a halál között lebegtem > és oxigént meg kámfort kaptam. A képek olyan erőteljesek voltak, hogy magam is arra következtettem belőlük; közeleg a halálom. Később az ápolónő azt mondta: „Valamilyen világos fény övezte!" Ez olyan jelenség, amelyet ő haldoklóknál figyelt meg néha." Természetesen ennek a bioerőtérnek pontos fizikai mibenlétéről jóformán semmit nem tudunk, csak néhány felté­telezésre szorítkozhatunk. A korábbiak­ban említett belső információs hírlánc nemcsak tájékoztatja a sejtcsoportokat, , szerveket, hanem szabályozó funkciót is ellát. Lev Vencaunas szovjet fizikus, a bioinformációs laboratórium vezetője elmondta, hogy az intézetében szerzett tapasztalatok szerint vannak emberek, akik nemcsak érzékelni tudják a beteg megváltozott erőterét, hanem be tudnak avatkozni ebbe a folyamatba és gyógyí­tani is tudják a beteget. Érdekes példát is említ arra, hogy egy ilyen adottságokkal rendelkező ember képes volt műtét köz­ben egy nem látható, sérült érből ömlő vérzést a hipnotizőrre emlékeztető kéz­mozdulatokkal elállítani. Erre a különös képességre nem mosta­nában derült fény. Mint olvasható a ho­méroszi hősök is el tudták állítani a vérzést „ráolvasással". A módszer a né­pigyógyászat kelléktárában is megtalál­ható. Egy Standfuss nevű sziléziai lelkész mint szemtanú írta le, hogy bozó­tot irtó munkások egyikének a keze meg­sebesült. A munkások között volt egy, aki ismerte a vérzés elállításának ezt a módszerét. A vérzés elállítása egy-két perc alatt sikerült és a seb gyógyulása is kedvező lefolyású volt. Vencaunas szerint jelentős azoknak a száma, akik ilyen képességekkel rendel­keznek. Képzéssel a képességeik fej­leszthetők. Érdekes szűrővizsgálatot is leír a legalkalmasabbak felkutatására. Annak ellenére, hogy műszerekkel ez a fajta előtér ma még nem mutatható ki, különleges fényérzékeny anyagon sike­rült rögzíteniük a kezek kisugárzásának a nyomait. A bioerőtér alkalmazásának egy fan­tasztikus esetét bemutató videofilm ejtet­te ámulatba a világot. Egy tizenkét éves japán fiú, körültekintő, szakemberekből álló felügyelet, ellenőrzés és műszeres mérés mellett - miközben a Tokió-to­ronyra koncentrált - képes volt gondolati energiával a torony képét egy polaroid lemezre exponálni. Előhívás után a to­rony tökéletes képe volt látható a fotópa­píron. A műszeres mérés olyan hatást jelzett, mintha a filmet valóban fény érte volna. A bioerőtereknek egy furcsa, gyakran személyekhez kötődő megnyilvánulási formája az is, hogy a személyek közelé­ben megmagyarázhatatlan tűzesetek, mogzások, zajok fordulnak elő. Egy len­gyel családnál érthetetlen módon üveg­palackok robbannak szét, izzólámpák kiesnek a foglalatból, kinyílnak a szek­rényajtók. Furcsa módon ezek a zajos jelenségek akkor is észlelhetők, amikor a lakásban nem tartózkodik senki ­mondják a szomszédok. Ajelenséget sok mindenki észlelte, az orvosi, pszicholó­giai vizsgálatok nem vezettek eredmény­re. Hasonló esetről számoltak be egy Don-környéki család fiúgyermekével kapcsolatban is. A fiú körül érthetetlen tűzesetek fordultak elő, a TV, a lámpák, a hűtőszekrény magától ki-és bekapcsol. Szőnyegeik, bútoraik meggyulladnak. Sem a rendőrség, sem a műszaki vizsgá­latok nem tudtak kimutatni gyújtogatás­ra, vagy műszaki hibára utaló nyomokat. A fiú körül az iskolában is több minden meggyulladt, egyszer a ruhája is. A fiút egy szanatóriumban helyezték el kivizs­gálás céljából, de azóta ott is több min­den meggyulladt körülötte. A bioerőterek furcsa tulajdonságai közül talán legérdekesebb az amit a szakiro­dalom poltergeisz (dobáló szellem) cím­szó alatt tárgyal. Több száz esetet tartanak nyilván a világ minden tájáról, egyetemi szintű kutatások próbálják fel­deríteni a jelenség okát. Nagy Tamás, tizenéves szakmunkás tanuló (Domoszló) esete igen érdekes. Tamást a pszichiáter és a rendőrség vét­lennek találta mindabban, ami körülötte történik. A vele kapcsolatos jelenséget az előzőekben ismertetett spontán gyul­ladásokon, tűzeseteken kívül, tárgyak sajátos száguldozása is jellemzi. A fiú a kerti WC-ben azt vette észre, hogy nagy távolságról, a kert másik végéből tár­gyak: kávédaráló, vasaló, cipő, paradi­csompaszírozó, ruhák repülnek utána és akár zárt ajtón keresztül is képesek meg­tölteni a kis helyiséget úgy, hogy a benn­szorult fiú jóformán moccani sem bírt. De nem lehet nyugta a lakásban sem. Bútorok, ruhák mozognak, száguldoz­nak körülötte. A bioerőtér, és a tér-idő - feltételezhe­tő - furcsa kölcsönhatására figyelmezte­tő jelek is vannak. Egyszercsak a földön - minden előzmény nélkül - ott terem egy papírlapra írt pár soros szöveg. Üze­netek, figyelmeztetések, intő szavak. Az írás régies, betűi kuszáltak, szálkásak. A nagymama szerint ez az írás a húsz éve halott nagyapa írására hasonlít legin­kább! Hogyan és honnan került oda ­senki nem tudja. Az írás aktuális tartal­mú, várható tűzeseteket, újabb rombo­lássokat jelez előre. A tér-idő szerkezetének ez a furcsa anomáliája ta­lán képes megváltoztatni a természet ál­talunk megszokott rendjét? Képes megnyitni a legtöbbször lezárt tér-idő alagutat, amelyen üzenetek érkezhetnek a késői korok, utódok számára? Ki tudj a? - Bányai ­Következik: Az élet hullámhosszán Az élet különös jelenségei (5.) Az aura

Next

/
Thumbnails
Contents