Esztergom és Vidéke, 1990

1990. november / 20. szám

"ÉN, KÖNÖZSY LÁSZLÓ ESKÜSZÖM, HOGY HAZÁMHOZ, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGHOZ, ANNAK NÉPÉHEZ HŰ LESZEK, AZ ALKOTMÁNYT ÉS AZ ALKOTMÁNYOS JOGSZABÁLYOKAT MEGTARTOM: AZ ÁLLAMI ÉS SZOLGÁLATI TITKOT MEGŐRZÖM: MEGBÍZATÁSOMHOZ HÍVEN, PÁRTATLANUL, LELKIISMERETESEN JÁROK EL, ÉS A LEGJOBB TUDÁSOM SZERINT, MINDEN IGYEKEZETEMMEL ESZTERGOM JAVÁT SZOLGÁLOM." ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TARSADALOM * POLITIKA * MUVELODES * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. november 20. szám ÁRA:14,50 Ft ESZTERGOMNAK ÚJRA POLGÁRMESTERE VAN! Tá oztató Az 1990. évi LXIV. törvény alapján Esztergom városban a kétszavazatos rendszer szabályai szerint történt a választás. A képviselőkből 14 főt egyéni választókerületből, 13 főt pedig pártok, szervezetek, illetőleg kisebbségek listáiról választottak. A választás két fordulóban történt. Az 1990. augusztus 27-e és szeptember 13-a között lefolytatott jelölés eredményeként a Választási Bizottság szeptember 13-án 84 fő egyéni választókerületi jelöltet és 10 listát vett nyilvántartásba. Az utóbbiak közül 8 párt és szervezet, kettő pedig kisebbségi lista volt. Ezen a napon sorsolta ki a Választási Bizottság a listák sorrendjét is. A szeptember 30-ára meghirdetett első választási fordulón a választók nyilvántartásában lévő 21.933 választópolgár közül 7.880 fő vett részt a szavazáson. Ez az esztergomi választópolgároknak 35,9%-a. A részvétel alapján a listákra történő szavazás érvénytelen volt. A szavazóköri jegyzőkönyvek összesítése alapján megállapítható szavazati arányok a következők voltak: MSZMP 2.14%, MTESZ 3.42%, Cigány Független Lista 0.8%, Szlovák Független Lista 0.9%, FIDESZ 15.34%, SZDSZ 17.67%, MDF-VP 16.4%, KDNP 32%, MSZP 5.6%, FKgP 5.5%-át kapta meg a leadott szavazatoknak. Az egyéni választókerületek többségében úgyszintén érvénytelen választási fordulót állapítottunk meg. Mindössze 6 egyéni választókerületben volt érvényes és eredményes választási forduló. Ezekben a választókerületekben a következő képviselőket választotta meg a lakosság: 1. SZÓDA FERENC KDNP 5. BRASSAI GYÖRGY SZDSZ - FIDESZ 6. SINKA GÁBOR KDNP 7. NÉMETH JÓZSEF KDNP 9. HORVÁTH GYÖRGY KDNP 14. MINCZÉR KÁLMÁN Szlovák kisebbság Az Országos Választási Bizottság, mint ismeretes a második választási fordulót 1990. október 14-ére hirdette meg. Ebben a választási fordulóban valamennyi szavazókör működött, hiszen a listás szavazásokat az egész város területén meg kellett ismételni. A szávazás idejéről és helyéről hirdetmény és szórólapok útján értesítettük a választópolgárokat. Október 14-én a 21.886 választók nyilvántartásába felvett polgár közül 6.455-en éltek választójogukkal. Ez 29.5 %-os részvételt jelentett. A második választási forduló eredményeként a következő képviselők kaptak mandátumot az egyéni választókerületekben: 2. NAGYFALUSI TIBOR SZDSZ 3. PAÁL ANIKÓ SZDSZ-FIDESZ 4. REMÉNYI KÁROLY KDNP 8. JUHÁSZ ALBIN FÜGGETLEN 10. BÁNHIDI LÁSZLÓ KDNP 11. KNAPP JÁNOS PÁL FIDESZ - SZDSZ 12. VILMOS PÉTER KDNP 13. ÁMON GYÖRGY KDNP A listás választás adatai a következőképpen alakultak: A FIDESZ kettő, az SZDSZ három, az MDF-VP kettő, KDNP hat képviselőt állított listájáról. A kisebbségi listák nem érték el a törvényben előírt minimális szavazatmennyiséget. Ennek megfelelően az első fordulóban a 14es egyéni választókerületben megválasztott Minczér Kálmán lett a szlovák kisebbség képviselője. A cigány kisebbség az egyéni választókerületben nem kapott elegendő szavazatot, s ezért egyéni választókerületi képviselője nincs, ugyanakkor a törvény értelmében a legtöbb szavazatot kapó egyéni választókerületi cigány kisebbségi jelölt SÁRKÖZI SÁNDOR a testületben a cigány kisebbség szószólója lesz és tanácskozási joggal annak ülésein részt vehet. Dr. Dinnyés József választási bizottság elnöke Tisztelt Képviselőtestület! Hölgyeim és Uraim! Szíves elnézésüket kérem, hogy ezen kis köszöntőmet a retorika szabálya szerint a jóindulat megnyerésével kezdem. Személyemben a volt polgármester mondja el köszöntőjét, aki képviselőségét 26 éves korban, polgármesterségét pedig 32 évesen kezdte el. Senki sem mondhatja rólam, hogy nem vagyok az ifjúság barátja. Kedves fiatal barátom, Dr. Etter Ödön ügyvéd úr, egy gondolatot vetett fel előttem: Próbáljam meg a híd szerepét betölteni a régi és most meginduló képviselőtestület között. Megpróbáltam - kerestem a híd pilléreit. A Megyei Levéltárban megkerestem Esztergom város képviselőtestületének legutolsó üléséről szóló jegyzőkönyvet. Ez a gyűlés 1950. június 7-én du. 6 órakor kezdődött 31 tárgysorozati ponttal. Jelen voltak: Dr. Bády István, Bárdkay István, Dr. Bednárik István, Budavári Ferenc, Dr. Etter Kálmán, Horváth László, Homor Kálmán, Kántor Richárd, Korencsi István, Kovács Jenő, Dr. Laki József,Martsa Alajos, Mundi Józsefné, Nelhiebel Antal, Nyitrai Józsefné, Perédy Ferenc, Puiz Margit, Szabó István, Szabó László, Szokob Károly, Dr. Tóth Gábor, Török Imre, Vajda János Zoltán. Összesen 23 képviselő. Kerestem a pilléreket a hídépítéshez. Nem találtam egyet sem rajtam kívül, mind a 22-en meghaltak. Egyedül maradtam. Sajnos a híd szerepét így csak egyedül tudom betölteni. A korabeli tisztviselők közül is már csak hárman élnek: Dr. Brassai György, Tóth Lajos és Perédy István. A tárgysorozati pontok - nem sorolom fel - közérdekűek voltak: a kórházbővítéstől a villanyfejlesztésig, az iskolák nyári tatarozásától az igazgatói kinevezésekig sok-sok közérdekű tárgyat vitattunk meg. Az előző képviselőtestület (1945-1950 között) szintén pártok közötti tagokból működött. Elvi síkon, érthetően, sokkal élesebb volta különbség, amely azután 1950. augusztus 15-ével a kizárólagosan egypártrendszerű Dr. Bády István köszöntője tanácsi testületté vált. Ezt már a mai nemzedék is megismerte, nem kell nékem ismertetni. A háború utáni 5 évig tartó képviselőtestület működése - néhány keményebb eseményt kivéve - betöltötte hivatását. A rombadőlt város élete, a nehézségek ellenére is, majd minden téren megindult. Még a kedélyek is megnyugodtak... Két közgyűlés között több mint 40 év telt el. Egy emberöltő. Önök, mint az ősi város képviselői, megválasztásukkal igen nagy tisztséget kaptak mérhetetlen feladattal és felelősséggel. Tisztségük a tisztességgel fog emelkedni. A bizalom, az elismerés, a tettek Önzetlen emberét fogja kísérni. Az új Önkormányzati Törvény részletesen tartalmazza a képviselőtestület és annak tagjai kötelességeit és feladatait. A Törvény 2. § (1) pontja nagyon szépen az 1970-es francia forradalomban először használt Népfelség elvéről beszél. Nekünk, magyaroknak is van egy ilyen kifejezésünk: "az Isten adta nép". Mindkét kifejezés a nép, a nemzet szolgálatát jelenti - a nép akaratának megfelelően! Az önkormányzati törvény sok mindent előír. Van azonban a törvényen felül álló olyan körülmény, amely minden képviselőt kötelez. Az önzetlen városszeretet, amely a tehetségen és adottságon belül biztosítja a városért, annak lakóiért szívvel és lélekkel való munkálkodást. Esztergomnak - mint ősi városnak, mint az Árpád-házi magyar királyok volt fővárosának, mint a Dunakanyar egyik gyöngyének hallatlan vonzereje van. Aki egyszer letelepedett és itt dolgozott, nem hagyja el a várost, itt marad nyugdíjasnak. Sok-sok példa van erre. Ez a város lesz a második szülőhazájuk. A T. képviselőtestület tagjai, akár itt születtek vagy beköltöztek, megtisztelő feladatukkal elkötelezték magukat a város legőszintébb szolgálatára. Önök egységesen a város gerincét képviselik. Egyenként világító lámpák: Önök átvitt értelemben az ókori görög városállamok bölcsei, a nép vénei. Önökre a város polgárai feltekintenek, Önöket tiszteletben tartják, de ezzel a tudattal Önöknek élni és dolgozni kell. Nagy tisztesség - még nagyobb felelősség! A Népszava egyik választás utáni cikkében azzal foglalkozik: lehet, hogy a vidéki pártok önkormányzati képviselői tevékenysége sokkal egységesebb lesz és példamutatóvá válik a Parlamentnek is. Véleményem: ebben sok reménytkeltő igazság van. A helyi közösségek képviselői, lakói jobban ismerik egymást, jobban tartanak egymástól, de közelebb is állnak egymáshoz, a város bajai, gondjai, örömei szorosabbra kötik egymásközt a szálakat. Ehhez azonban sok-sok minden kell. Fegyelmezettség, egymás iránti tisztelet, megbecsülés és nem utolsó sorban a már említett őszinte városszeretet. A versengést ki kell zárni, illetve egy föltétel mellett kell megtartani: az legyen a legnagyobb közöttünk, aki a legtöbbet dolgozik a közért! Egy nemes célt kell kitűzni és azt mindenkor követni. Esztergom legyen az Árpád-házi királyaink eszmei fővárosa, ennek megfelelően, városunk legyen az átalakulásra váró időben a bizalom, a szeretet, a béke, a kiegyensúlyozott boldogság, barátság, a külső tisztaság és a belső megbékélés városa. Ehhez kívánok Önöknek jó erőt, egészséget, és eredményes munkájukra kérem az Isten áldását! Tisztelt Polgármester Úr! A Város Képviselő-testületéhez intézett szavaim után engedje meg, hogy Önt is köszönthessem, mint a hajdan volt polgármester utódját, és köszönthessem Önt, mint Esztergom-Szentgyörgymező szülöttjét! Önnek tisztában kell lennie azzal, hogy a polgármesteri állás nem fény és hatalom, hanem - mint a város első szolgája - gondokkal terhelt, megszakítás nélküli hűséges és odaadó kötelességteljesítés. Feladata, hogy minden erejével, munkakedvvel, hűséggel és tiszta lelkiismerettel szolgálja szülővárosát és annak műiden egyes polgárát. Igen fontos feladata a képviselőtestület tagjaival való együttműködés, a képviselőtestület - és annak tagjai - jogarnak tiszteletben tartása. Az együttműködés kötelezővé teszi a jó viszony kialakítását, figyelembe kell vennie, hogy nem legyőzni, hanem meggyőzni kell azt, aki másképp gondolkozik. Ne felejtse el, Polgármester Űr: nem egy párt, nem egy szervezet, nem egy társadalmi osztály, nem egy városrész polgármestere, hanem az egész Esztergomé. Csak egy párton felül álló személyiség képes közmegelégedésre, a közösség érdekeinek szem előtt tartása mellett az egységet egybe fogni és a közös munkát gyümölcsöztetni. Ne felejtse el, a Polgármester Úr: a politikai állás mellett Ön és tisztviselő társai, valamennyien, a közösség, a közönség szolgálatára állnak, nem megfordítva. Tanúsítsanak annyi tiszteletet az ügyfélkereső közönségnek, amennyit saját részükről elvárnak és meg is követelhetik. Polgármester Úr! Legyen tisztában azzal, hogy tisztességes, becsületes, várost szolgáló munkájában mindenki támogatni fogja. A kezdet nehézségeit és a problémákat okosan, megfontoltan, de közösen kell megtárgyalni és annak eredményeképpen dönteni, majd végrehajtani. Köszöntésemet befejezve kívánok Önnek, munkatársainak és az összes városházi dolgozónak megnyugvást, a biztos jövő reményében kívánok jó munkát, erőt, egészséget, boldogságot kedves mindnyájuknak és családjuknak! Megköszönöm Dr. Bády István, volt polgármester úr üdvözlő szavait és a meghatottsággal tudnék válaszolni rá, annál is inkább, mert gyermekkorom óta ismer, ismeri életutamat. A hosszú, dolgos élettapasztalatával adott bölcs tanácsai hasznos útravalóul szolgálnak ahhoz, hogy a város, a város polgárainak ügyeit jól tudjuk intézTisztelettel és szeretettel köszöntöm a képviselőtestületet, meghívott vendégeinket és Esztergom polgárait. Köszönöm a személyem iránti bizalmat, ezt a bizalmat magam részéről nem tekintem kiérdemeltnek, csupán megelőlegezettnek, amelyet minden erőmmel, képességemmel és akaratommal a város polgárainak tettekben is szeretnék igazolni. A több mint négy évtized után polgáraink először dönthettek szavazataikkal arról, hogy kiknek a vállára kerüljön a város vezetésével járó felelősség ebben a rendkívül nehéz helyzetben. Ez a tisztség elsősorban és mindenekelőtt szolgálat a város érdekében. Egy bizonyos: a polgármesteri állás ma már nem reprezentáló állás, hanem gondokkal terhelt, hűséges és odaadó kötelességteljesítés. Ebben a tudatban kell dolgoznunk mindnyájunknak, akár vezető tisztségviselő valaki, vagy egyszerű dolgozó ebben a házban, mert ez az épület a város háza, a polgárok háza, amely az esztergomi polgárokért van. Nekünk ebben a városban a régmúltban gyökerező kötelezettségeink vannak. Valamikor a magyar nép Európához való csatlakozása itt, Esztergomban kezdődött. Ma, más léptékben, de hasonló céljaink és feladataink vannak. Tudatában kell lennünk, hogy súlyos terheket örököltünk. Az országban szinte rohamosan romlik a gazdasági helyzet. A jövő évet prognosztizálják a mélypontnak, és ez az év lesz az önkormányzatok első, bemutatkozó éve. Az önkormányzatok gazdasági helyzete bizonytalan. Miben reménykedhetünk, miben bízhatunk? Csodában? Teller Ede, a világhírű atomfizikus, az október 23-i ünnepségeken arról szólt, hogy ő hisz a csodákban. Az elmúlt év csodája az volt, hogy százmillió ember visszanyerte a szabadságái. Es ebben mi is benne vagyunk. Csodákra azonban cselekedetekkel kell felelnünk. Polgármesteri székfoglaló Dr. Könözsy László beszéde Az újonnan megnyílt lehetőségekkel élve kell résztvennünk, az önzetlenül tenni akaró lokálpatriótákkal együtt, ennek a nagymultú városnak az újjászervezésében. A háború előtti tiszta kis városunkat az ötvenes évek diktatúrája céltudatosan lezüllesztette, anyagilag kifosztotta és kaszárnyavárossá alakította. Most politikailag, gazdaságilag, közigazgatásilag és erkölcsileg kell újjáépíteni ezt a várost. Vissza kell szerezni a régi, ezeréves hagyományokon nyugvó hírnevét, meg kell teremteni az adottságai által biztosítható jelentőségét. Ehhez a feladathoz önzetlenül tenniakaró, kudarctűrő, fáradhatatlan polgárokra van szükség! Az új vezetésnek meg kell tanulnia a feltételeknek megfelelő igazi önigazgatást, az önálló gazdálkodást. Olyan programot kell kidolgoznunk, mely a város lakosságának érdekét, azok igényeinek kielégítését szolgálja, és hosszú távon, biztos alapokon nyugvó, egyenletes fejlődést, fellendülést hoz. A távlati cél: a polgárokat gazdaggá tenni, hogy a város is gazdag legyen. De most mire van szüksége a város lakóinak? - Biztos megélhetésre, melyhez megfelelő munkalehetőséget kell teremteni. - Közbiztonságra. - Rendezett városképre, az ahhoz szükséges infrastruktúrával. Új munkalehetőséget lehet teremteni: - az idegenforgalom fellendítésével, - az oktatási rendszer további bővítésével, - az ipar átstruktúrálásával, amelyhez segítséget nyújthat az autóipar létrejötte. A fenti három tényezőt úgy kell szervezni, hogy azok egymást kiegészítsék, erősítsék. Az autóipar minden országban húzóágazat, a környék ipari színvonalát meghatározza. Egy autógyár sok alkatrész-beszállítást igényel, melynek nagy része előállítható kisvállalkozásban, tehát ezek létrejöttét elősegíti, és így újabb munkaalkalmat teremt. A magas technikai szint megköveteli a képzett munkaerőt, így elengedhetetlen az oktatás bővítése. Az oktatásba bekapcsolva a nyugati partnereket, elősegíthető a külföldi diákok idegenforgalma is. Létre kell hozni ezek számára olcsó, kultúrált szállásokat, hogy megszeretve városunkat évek multán is visszatérjenek - esetleg családostól, de ekkor már drágább hoteleket és magasabb szintű szolgáltatásokat véve igénybe. Ez tovább bővítheti a munkahelyeket. Városunknak jelentős munkalehetőséget adott a föld. Ma ez a terület mostohagyermeke a városnak. Meg kell vizsgálnunk, hogy a mezőgazdaságban a már ismert és bevált magasabb technológiákkal hogyan lehet ezt gazdaságilag európai szinten talpraállítani. A közbiztonság és a rendezett városképpel kapcsolatban minta lehet a svájci önkormányzati modell, ahol minden lakos ténylegesen, teljes jogú tulajdonosként tevékenykedik az önkormányzatban. Ez még nekünk egy kicsit utópisztikusnak tűnik, az elmúlt negyven év az embereket passzívá tette minden közös érdek iránt. Ahogy nyugaton mondják, itt Kelet-Európában lelki szellem neutronbombaként hatott az elmúlt negyven év. Az emberek megmaradtak, de lelküket, szellemüket tönkretette. Apátia és pesszimizmus a jellemző. Belénk rögződött, hogy minden az államtól jön vagy nem jön -, hogy nem érdemes jól dolgozni, ez az eredményeken úgysem változtat, a közélet az a mások dolga. Most konkrétumokkal kell erőfeszítéseket tenni, hogy ez a szemlélet megváltozzon és mindenki a maga környezetében tulajdonosként tevékenykedjen. Alapvető rendező elv kell, hogy legyen a feladataink megvalósításánál: Esztergom lakosainak össszefogása Esztergomért. Vészhelyzetben, gazdasági válságok idején nincs más kiút, mint a megfeszített munka és a becsületes emberek összefogása. Nagy összefogásra lenne szükség a különféle csoportok, pártok egyre értelmetlenebbé váló - országosan megmutatkozó - vetélkedése helyett. Ami a csoportokat szembeállítja egymással, az nem a lényegi különbségből ered, hanem sokszor a tisztánlátáshiányából: mindnyájanegyet akarunk, a cél közös! Vigyázzunk, nehogy az ötvenhatos hőseink mártíromságával kitűzött nemzeti cél elhomályosodjék! Nem megosztani kell a város lakosságát, hanem az elérendő magasabb cél érdekében összecsiszolni. Nekünk ez a cél: szeretett városunk szebb jövője, utódjaink jövője. Tudatosítani kell az emberekben a saját felelősségüket a várossal szemben. - A lakosságot a langyos passzivitásból ki kell mozdítani, - A város vezetőségének tetteit a józanság, a mértéktartás, a kompromisszum-készség kell, hogy jellemezze, Nem szabad felelőtlen frontokat nyitni, a meglevőket fel kell számolni. Nem szabad az energiáinkat felesleges pártoskodással felemészteni. Erre az áhított - de nem reménytelen - egységre van szükség, mert a mai helyzetben ez lehet a sarkköve a gazdasági felemelkedésnek is. Ez a szemlélet nagy energiákat és gazdasági erőforrásokat hozhat felszínre, amellyel megsokszorozhatók a következő években úgyis szűkre szabott anyagi lehetőségeink. Arra kérem munkatársaimat, hogy álljanak mellém ebben a nehéz munkában, mert eredményt csakúgy tudunk elérni, ha mindnyájan vállvetve, közös akarattal, széthúzás nélkül támogatjuk egymást és állunk a köz szolgálatában. Kérem a város lakosságát is, hogy ugyanígy becsülje meg a hivatalos feladatát teljesítő dolgozóinkat, mint mi is megbecsüljük a város minden egyes polgárát. Bízom benne, hogy Szent István városa újra visszakapja régi hírnevét, hogy mire mártírprímásunk végső nyughelyére hazatér, a hozzá zarándoklók ezrei rendezett, tiszta, kedves város hírét vigyék magukkal. Ebben a munkában kérem minden munkatársam, és minden esztergomi polgár segítségét!