Esztergom és Vidéke, 1990

1990. november / 20. szám

"ÉN, KÖNÖZSY LÁSZLÓ ESKÜSZÖM, HOGY HAZÁMHOZ, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGHOZ, ANNAK NÉPÉHEZ HŰ LESZEK, AZ ALKOTMÁNYT ÉS AZ ALKOT­MÁNYOS JOGSZABÁLYOKAT MEGTARTOM: AZ ÁLLAMI ÉS SZOLGÁLATI TITKOT MEGŐRZÖM: MEGBÍZATÁSOMHOZ HÍVEN, PÁRTATLANUL, LELKIISME­RETESEN JÁROK EL, ÉS A LEGJOBB TUDÁSOM SZERINT, MINDEN IGYEKEZETEMMEL ESZTERGOM JAVÁT SZOLGÁLOM." ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TARSADALOM * POLITIKA * MUVELODES * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. november 20. szám ÁRA:14,50 Ft ESZTERGOMNAK ÚJRA POLGÁRMESTERE VAN! Tá oztató Az 1990. évi LXIV. törvény alapján Esz­tergom városban a kétszavazatos rendszer szabályai szerint történt a választás. A képviselőkből 14 főt egyéni választóke­rületből, 13 főt pedig pártok, szervezetek, illetőleg kisebbségek listáiról választottak. A választás két fordulóban történt. Az 1990. augusztus 27-e és szeptember 13-a között lefolytatott jelölés eredménye­ként a Választási Bizottság szeptember 13-án 84 fő egyéni választókerületi jelöltet és 10 listát vett nyilvántartásba. Az utóbbiak közül 8 párt és szervezet, kettő pedig kisebbségi lista volt. Ezen a napon sorsolta ki a Válasz­tási Bizottság a listák sorrendjét is. A szeptember 30-ára meghirdetett első vá­lasztási fordulón a választók nyilvántartásá­ban lévő 21.933 választópolgár közül 7.880 fő vett részt a szavazáson. Ez az esztergomi választópolgároknak 35,9%-a. A részvétel alapján a listákra történő szavazás érvényte­len volt. A szavazóköri jegyzőkönyvek összesítése alapján megállapítható szavazati arányok a következők voltak: MSZMP 2.14%, MTESZ 3.42%, Cigány Független Lista 0.8%, Szlovák Független Lista 0.9%, FIDESZ 15.34%, SZDSZ 17.67%, MDF-VP 16.4%, KDNP 32%, MSZP 5.6%, FKgP 5.5%-át kapta meg a leadott szavazatoknak. Az egyéni választókerületek többségében úgyszintén érvénytelen választási fordulót állapítottunk meg. Mindössze 6 egyéni vá­lasztókerületben volt érvényes és eredmé­nyes választási forduló. Ezekben a választókerületekben a következő képviselő­ket választotta meg a lakosság: 1. SZÓDA FERENC KDNP 5. BRASSAI GYÖRGY SZDSZ - FIDESZ 6. SINKA GÁBOR KDNP 7. NÉMETH JÓZSEF KDNP 9. HORVÁTH GYÖRGY KDNP 14. MINCZÉR KÁLMÁN Szlovák kisebb­ság Az Országos Választási Bizottság, mint ismeretes a második választási fordulót 1990. október 14-ére hirdette meg. Ebben a választási fordulóban valamennyi szavazó­kör működött, hiszen a listás szavazásokat az egész város területén meg kellett ismételni. A szávazás idejéről és helyéről hirdet­mény és szórólapok útján értesítettük a vá­lasztópolgárokat. Október 14-én a 21.886 választók nyil­vántartásába felvett polgár közül 6.455-en éltek választójogukkal. Ez 29.5 %-os részvé­telt jelentett. A második választási forduló eredményeként a következő képviselők kap­tak mandátumot az egyéni választókerüle­tekben: 2. NAGYFALUSI TIBOR SZDSZ 3. PAÁL ANIKÓ SZDSZ-FIDESZ 4. REMÉNYI KÁROLY KDNP 8. JUHÁSZ ALBIN FÜGGETLEN 10. BÁNHIDI LÁSZLÓ KDNP 11. KNAPP JÁNOS PÁL FIDESZ - SZDSZ 12. VILMOS PÉTER KDNP 13. ÁMON GYÖRGY KDNP A listás választás adatai a következőkép­pen alakultak: A FIDESZ kettő, az SZDSZ három, az MDF-VP kettő, KDNP hat képviselőt állított listájáról. A kisebbségi listák nem érték el a törvény­ben előírt minimális szavazatmennyiséget. Ennek megfelelően az első fordulóban a 14­es egyéni választókerületben megválasztott Minczér Kálmán lett a szlovák kisebbség képviselője. A cigány kisebbség az egyéni választókerületben nem kapott elegendő sza­vazatot, s ezért egyéni választókerületi kép­viselője nincs, ugyanakkor a törvény értelmében a legtöbb szavazatot kapó egyéni választókerületi cigány kisebbségi jelölt SÁRKÖZI SÁNDOR a testületben a cigány kisebbség szószólója lesz és tanácskozási joggal annak ülésein részt vehet. Dr. Dinnyés József választási bizottság elnöke Tisztelt Képviselőtestület! Hölgyeim és Uraim! Szíves elnézésüket kérem, hogy ezen kis köszöntőmet a retorika szabálya szerint a jóindulat megnyerésével kezdem. Személyemben a volt polgármester mond­ja el köszöntőjét, aki képviselőségét 26 éves korban, polgármesterségét pedig 32 évesen kezdte el. Senki sem mondhatja rólam, hogy nem vagyok az ifjúság barátja. Kedves fiatal barátom, Dr. Etter Ödön ügyvéd úr, egy gondolatot vetett fel előttem: Próbáljam meg a híd szerepét betölteni a régi és most meginduló képviselőtestület között. Megpróbáltam - kerestem a híd pilléreit. A Megyei Levéltárban megkerestem Eszter­gom város képviselőtestületének legutolsó üléséről szóló jegyzőkönyvet. Ez a gyűlés 1950. június 7-én du. 6 órakor kezdődött 31 tárgysorozati ponttal. Jelen voltak: Dr. Bády István, Bárdkay István, Dr. Bedná­rik István, Budavári Ferenc, Dr. Etter Kál­mán, Horváth László, Homor Kálmán, Kántor Richárd, Korencsi István, Kovács Je­nő, Dr. Laki József,Martsa Alajos, Mundi Józsefné, Nelhiebel Antal, Nyitrai Józsefné, Perédy Ferenc, Puiz Margit, Szabó István, Szabó László, Szokob Károly, Dr. Tóth Gá­bor, Török Imre, Vajda János Zoltán. Összesen 23 képviselő. Kerestem a pillé­reket a hídépítéshez. Nem találtam egyet sem rajtam kívül, mind a 22-en meghaltak. Egye­dül maradtam. Sajnos a híd szerepét így csak egyedül tudom betölteni. A korabeli tisztviselők közül is már csak hárman élnek: Dr. Brassai György, Tóth La­jos és Perédy István. A tárgysorozati pontok - nem sorolom fel - közérdekűek voltak: a kórházbővítéstől a villanyfejlesztésig, az iskolák nyári tatarozá­sától az igazgatói kinevezésekig sok-sok közérdekű tárgyat vitattunk meg. Az előző képviselőtestület (1945-1950 között) szintén pártok közötti tagokból mű­ködött. Elvi síkon, érthetően, sokkal élesebb volta különbség, amely azután 1950. augusz­tus 15-ével a kizárólagosan egypártrendszerű Dr. Bády István köszöntője tanácsi testületté vált. Ezt már a mai nemze­dék is megismerte, nem kell nékem ismertet­ni. A háború utáni 5 évig tartó képviselőtestület működése - néhány keményebb eseményt ki­véve - betöltötte hivatását. A rombadőlt vá­ros élete, a nehézségek ellenére is, majd minden téren megindult. Még a kedélyek is megnyugodtak... Két közgyűlés között több mint 40 év telt el. Egy emberöltő. Önök, mint az ősi város képviselői, meg­választásukkal igen nagy tisztséget kaptak ­mérhetetlen feladattal és felelősséggel. Tisztségük a tisztességgel fog emelkedni. A bizalom, az elismerés, a tettek Önzetlen emberét fogja kísérni. Az új Önkormányzati Törvény részletesen tartalmazza a képviselőtestület és annak tag­jai kötelességeit és feladatait. A Törvény 2. § (1) pontja nagyon szépen az 1970-es fran­cia forradalomban először használt Népfel­ség elvéről beszél. Nekünk, magyaroknak is van egy ilyen kifejezésünk: "az Isten adta nép". Mindkét kifejezés a nép, a nemzet szol­gálatát jelenti - a nép akaratának megfelelő­en! Az önkormányzati törvény sok mindent előír. Van azonban a törvényen felül álló olyan körülmény, amely minden képviselőt köte­lez. Az önzetlen városszeretet, amely a tehet­ségen és adottságon belül biztosítja a városért, annak lakóiért szívvel és lélekkel való munkálkodást. Esztergomnak - mint ősi városnak, mint az Árpád-házi magyar királyok volt fővárosá­nak, mint a Dunakanyar egyik gyöngyének ­hallatlan vonzereje van. Aki egyszer letele­pedett és itt dolgozott, nem hagyja el a várost, itt marad nyugdíjasnak. Sok-sok példa van erre. Ez a város lesz a második szülőhazájuk. A T. képviselőtestület tagjai, akár itt szü­lettek vagy beköltöztek, megtisztelő felada­tukkal elkötelezték magukat a város legőszintébb szolgálatára. Önök egységesen a város gerincét képvi­selik. Egyenként világító lámpák: Önök át­vitt értelemben az ókori görög városállamok bölcsei, a nép vénei. Önökre a város polgárai feltekintenek, Önöket tiszteletben tartják, de ezzel a tudattal Önöknek élni és dolgozni kell. Nagy tisztesség - még nagyobb felelősség! A Népszava egyik választás utáni cikké­ben azzal foglalkozik: lehet, hogy a vidéki pártok önkormányzati képviselői tevékeny­sége sokkal egységesebb lesz és példamuta­tóvá válik a Parlamentnek is. Véleményem: ebben sok reménytkeltő igazság van. A helyi közösségek képviselői, lakói jobban ismerik egymást, jobban tartanak egymástól, de kö­zelebb is állnak egymáshoz, a város bajai, gondjai, örömei szorosabbra kötik egymás­közt a szálakat. Ehhez azonban sok-sok minden kell. Fe­gyelmezettség, egymás iránti tisztelet, meg­becsülés és nem utolsó sorban a már említett őszinte városszeretet. A versengést ki kell zárni, illetve egy föltétel mellett kell megtar­tani: az legyen a legnagyobb közöttünk, aki a legtöbbet dolgozik a közért! Egy nemes célt kell kitűzni és azt mindenkor követni. Esztergom legyen az Árpád-házi királya­ink eszmei fővárosa, ennek megfelelően, vá­rosunk legyen az átalakulásra váró időben a bizalom, a szeretet, a béke, a kiegyensúlyo­zott boldogság, barátság, a külső tisztaság és a belső megbékélés városa. Ehhez kívánok Önöknek jó erőt, egészséget, és eredményes munkájukra kérem az Isten áldását! Tisztelt Polgármester Úr! A Város Képviselő-testületéhez intézett szavaim után engedje meg, hogy Önt is kö­szönthessem, mint a hajdan volt polgármes­ter utódját, és köszönthessem Önt, mint Esz­tergom-Szentgyörgymező szülöttjét! Önnek tisztában kell lennie azzal, hogy a polgármesteri állás nem fény és hatalom, ha­nem - mint a város első szolgája - gondokkal terhelt, megszakítás nélküli hűséges és oda­adó kötelességteljesítés. Feladata, hogy minden erejével, munka­kedvvel, hűséggel és tiszta lelkiismerettel szolgálja szülővárosát és annak műiden egyes polgárát. Igen fontos feladata a képviselőtestület tagjaival való együttműködés, a képviselő­testület - és annak tagjai - jogarnak tisztelet­ben tartása. Az együttműködés kötelezővé teszi a jó viszony kialakítását, figyelembe kell vennie, hogy nem legyőzni, hanem meg­győzni kell azt, aki másképp gondolkozik. Ne felejtse el, Polgármester Űr: nem egy párt, nem egy szervezet, nem egy társadalmi osztály, nem egy városrész polgármestere, hanem az egész Esztergomé. Csak egy párton felül álló személyiség képes közmegelége­désre, a közösség érdekeinek szem előtt tar­tása mellett az egységet egybe fogni és a közös munkát gyümölcsöztetni. Ne felejtse el, a Polgármester Úr: a politi­kai állás mellett Ön és tisztviselő társai, va­lamennyien, a közösség, a közönség szolgálatára állnak, nem megfordítva. Tanú­sítsanak annyi tiszteletet az ügyfélkereső kö­zönségnek, amennyit saját részükről elvárnak és meg is követelhetik. Polgármester Úr! Legyen tisztában azzal, hogy tisztességes, becsületes, várost szolgáló munkájában min­denki támogatni fogja. A kezdet nehézségeit és a problémákat okosan, megfontoltan, de közösen kell megtárgyalni és annak eredmé­nyeképpen dönteni, majd végrehajtani. Köszöntésemet befejezve kívánok Önnek, munkatársainak és az összes városházi dol­gozónak megnyugvást, a biztos jövő remé­nyében kívánok jó munkát, erőt, egészséget, boldogságot kedves mindnyájuknak és csa­ládjuknak! Megköszönöm Dr. Bády István, volt polgármes­ter úr üdvözlő szavait és a meghatottsággal tudnék válaszolni rá, annál is inkább, mert gyermekkorom óta ismer, ismeri életutamat. A hosszú, dolgos élettapasztalatával adott bölcs tanácsai hasznos útravalóul szolgálnak ahhoz, hogy a város, a város polgárainak ügyeit jól tudjuk intéz­Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a képviselőtes­tületet, meghívott vendégeinket és Esztergom pol­gárait. Köszönöm a személyem iránti bizalmat, ezt a bizalmat magam részéről nem tekintem kiérdemelt­nek, csupán megelőlegezettnek, amelyet minden erőmmel, képességemmel és akaratommal a város polgárainak tettekben is szeretnék igazolni. A több mint négy évtized után polgáraink elő­ször dönthettek szavazataikkal arról, hogy kiknek a vállára kerüljön a város vezetésével járó felelősség ebben a rendkívül nehéz helyzetben. Ez a tisztség elsősorban és mindenekelőtt szolgálat a város érde­kében. Egy bizonyos: a polgármesteri állás ma már nem reprezentáló állás, hanem gondokkal terhelt, hűséges és odaadó kötelességteljesítés. Ebben a tudatban kell dolgoznunk mindnyá­junknak, akár vezető tisztségviselő valaki, vagy egyszerű dolgozó ebben a házban, mert ez az épület a város háza, a polgárok háza, amely az esztergomi polgárokért van. Nekünk ebben a városban a régmúltban gyöke­rező kötelezettségeink vannak. Valamikor a magyar nép Európához való csatlakozása itt, Esztergomban kezdődött. Ma, más léptékben, de hasonló céljaink és feladataink vannak. Tudatában kell lennünk, hogy súlyos terheket örököltünk. Az országban szinte rohamosan romlik a gazdasági helyzet. A jövő évet prognosztizálják a mélypontnak, és ez az év lesz az önkormányzatok első, bemutatkozó éve. Az önkormányzatok gazda­sági helyzete bizonytalan. Miben reménykedhe­tünk, miben bízhatunk? Csodában? Teller Ede, a világhírű atomfizikus, az október 23-i ünnepsége­ken arról szólt, hogy ő hisz a csodákban. Az elmúlt év csodája az volt, hogy százmillió ember vissza­nyerte a szabadságái. Es ebben mi is benne va­gyunk. Csodákra azonban cselekedetekkel kell felelnünk. Polgármesteri székfoglaló Dr. Könözsy László beszéde Az újonnan megnyílt lehetőségekkel élve kell résztvennünk, az önzetlenül tenni akaró lokálpatri­ótákkal együtt, ennek a nagymultú városnak az újjászervezésében. A háború előtti tiszta kis váro­sunkat az ötvenes évek diktatúrája céltudatosan le­züllesztette, anyagilag kifosztotta és kaszárnyavárossá alakította. Most politikailag, gaz­daságilag, közigazgatásilag és erkölcsileg kell újjá­építeni ezt a várost. Vissza kell szerezni a régi, ezeréves hagyományokon nyugvó hírnevét, meg kell teremteni az adottságai által biztosítható jelen­tőségét. Ehhez a feladathoz önzetlenül tenniakaró, kudarctűrő, fáradhatatlan polgárokra van szükség! Az új vezetésnek meg kell tanulnia a feltételeknek megfelelő igazi önigazgatást, az önálló gazdálko­dást. Olyan programot kell kidolgoznunk, mely a vá­ros lakosságának érdekét, azok igényeinek kielégí­tését szolgálja, és hosszú távon, biztos alapokon nyugvó, egyenletes fejlődést, fellendülést hoz. A távlati cél: a polgárokat gazdaggá tenni, hogy a város is gazdag legyen. De most mire van szüksége a város lakóinak? - Biztos megélhetésre, melyhez megfelelő mun­kalehetőséget kell teremteni. - Közbiztonságra. - Rendezett városképre, az ahhoz szükséges inf­rastruktúrával. Új munkalehetőséget lehet teremteni: - az idegenforgalom fellendítésével, - az oktatási rendszer további bővítésével, - az ipar átstruktúrálásával, amelyhez segítséget nyújthat az autóipar létrejötte. A fenti három tényezőt úgy kell szervezni, hogy azok egymást kiegészítsék, erősítsék. Az autóipar minden országban húzóágazat, a környék ipari színvonalát meghatározza. Egy autógyár sok alkatrész-beszállítást igényel, melynek nagy része előállítható kisvállalkozásban, tehát ezek létrejöttét elősegíti, és így újabb munka­alkalmat teremt. A magas technikai szint megköveteli a képzett munkaerőt, így elengedhetetlen az oktatás bővítése. Az oktatásba bekapcsolva a nyugati partnereket, elősegíthető a külföldi diákok idegenforgalma is. Létre kell hozni ezek számára olcsó, kultúrált szál­lásokat, hogy megszeretve városunkat évek multán is visszatérjenek - esetleg családostól, de ekkor már drágább hoteleket és magasabb szintű szolgáltatá­sokat véve igénybe. Ez tovább bővítheti a munka­helyeket. Városunknak jelentős munkalehetőséget adott a föld. Ma ez a terület mostohagyermeke a városnak. Meg kell vizsgálnunk, hogy a mezőgazdaságban a már ismert és bevált magasabb technológiákkal ho­gyan lehet ezt gazdaságilag európai szinten talpra­állítani. A közbiztonság és a rendezett városképpel kap­csolatban minta lehet a svájci önkormányzati mo­dell, ahol minden lakos ténylegesen, teljes jogú tulajdonosként tevékenykedik az önkormányzat­ban. Ez még nekünk egy kicsit utópisztikusnak tűnik, az elmúlt negyven év az embereket passzívá tette minden közös érdek iránt. Ahogy nyugaton mondják, itt Kelet-Európában lelki szellem neut­ronbombaként hatott az elmúlt negyven év. Az emberek megmaradtak, de lelküket, szellemüket tönkretette. Apátia és pesszimizmus a jellemző. Belénk rögződött, hogy minden az államtól jön ­vagy nem jön -, hogy nem érdemes jól dolgozni, ez az eredményeken úgysem változtat, a közélet az a mások dolga. Most konkrétumokkal kell erőfeszí­téseket tenni, hogy ez a szemlélet megváltozzon és mindenki a maga környezetében tulajdonosként te­vékenykedjen. Alapvető rendező elv kell, hogy legyen a felada­taink megvalósításánál: Esztergom lakosainak össszefogása Esztergomért. Vészhelyzetben, gaz­dasági válságok idején nincs más kiút, mint a meg­feszített munka és a becsületes emberek összefogása. Nagy összefogásra lenne szükség a különféle csoportok, pártok egyre értelmetlenebbé váló - or­szágosan megmutatkozó - vetélkedése helyett. Ami a csoportokat szembeállítja egymással, az nem a lényegi különbségből ered, hanem sokszor a tisz­tánlátáshiányából: mindnyájanegyet akarunk, a cél közös! Vigyázzunk, nehogy az ötvenhatos hőseink mártíromságával kitűzött nemzeti cél elhomályo­sodjék! Nem megosztani kell a város lakosságát, hanem az elérendő magasabb cél érdekében összecsiszolni. Nekünk ez a cél: szeretett városunk szebb jövője, utódjaink jövője. Tudatosítani kell az emberekben a saját felelős­ségüket a várossal szemben. - A lakosságot a langyos passzivitásból ki kell mozdítani, - A város vezetőségének tetteit a józanság, a mértéktartás, a kompromisszum-készség kell, hogy jellemezze, Nem szabad felelőtlen frontokat nyitni, a meg­levőket fel kell számolni. Nem szabad az energiá­inkat felesleges pártoskodással felemészteni. Erre az áhított - de nem reménytelen - egységre van szükség, mert a mai helyzetben ez lehet a sarkköve a gazdasági felemelkedésnek is. Ez a szemlélet nagy energiákat és gazdasági erőforráso­kat hozhat felszínre, amellyel megsokszorozhatók a következő években úgyis szűkre szabott anyagi lehetőségeink. Arra kérem munkatársaimat, hogy álljanak mellém ebben a nehéz munkában, mert eredményt csakúgy tudunk elérni, ha mindnyájan vállvetve, közös aka­rattal, széthúzás nélkül támogatjuk egymást és ál­lunk a köz szolgálatában. Kérem a város lakosságát is, hogy ugyanígy becsülje meg a hivatalos feladatát teljesítő dolgozó­inkat, mint mi is megbecsüljük a város minden egyes polgárát. Bízom benne, hogy Szent István városa újra visszakapja régi hírnevét, hogy mire mártírprímá­sunk végső nyughelyére hazatér, a hozzá zarándok­lók ezrei rendezett, tiszta, kedves város hírét vigyék magukkal. Ebben a munkában kérem minden munkatársam, és minden esztergomi polgár segítségét!

Next

/
Thumbnails
Contents