Esztergom és Vidéke, 1990

1990. augusztus / 14. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 PÁRKÁNY ÉS A HID POLITIKAI PÁRTOK NYILATKOZATA A politikai pártok alulírott párkányi képviselői felelősnek é­rezzük magunkat városunk lakos­sága kérésének teljesítéséért, azért, hogy kifejezzük álláspontunkat a Mária Valéria -híd újjáépítése tár­gyában Párkány és Esztergom között, mely hid a második világháború óta nem tudja funk­cióját teljesíteni. A kérelem a híd felújítására teljesen egyértelmű Párkány város lakossága és a környékbeli tele­pülések lakóinak részéről, az ösz­szes előforduló problémával e­gyütt, ami az átépítésnél felmerül­het. A hid újjáépítése Esztergom város és a környékbeli települé­sek lakosai részéről is egyértelmű és fontos. Ez az egyetlen híd a Dunán, mely a háború után nem került felújításra. Komáromtól Budapest­ig 130 km-es szakaszon nem léte­zik más hid a Dunán. Napról-napra abban a légkör­ben élünk Közép-Európában, mely emlékeztet bennünket nem­zetiségünk szétszakítására. Ezért feladatunknak tekintjük, hogy i­genis felemeljük szavunkat a hid újjáépítéséért, illetve felújításáért, amely tárgya a mi természetes környezetünknek, hozzátartozik ezen régió normális életéhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy a regionális közös munka a két település között — melyet en­nek a hídnak összekötnie és nem szétválasztania kellene - a közel­jövőben még intenzívebben fog folyni, melyről mindkét ország lakossága tanúskodik. Azon a véleményen vagyunk, hogy a gazdasági, politikai, kultúrális elő­nyökkel szemben — az idegenfor­galom megélénkülésén kívül, ame­lyek a híd felújításából következ­nének — már nem állnak fenn semmiféle elképzelések, elgondo­lások e beruházás rentabilitását illetően. Meg vagyunk győződve arról, hogy a lehetséges problé­mák és kérdések megoldhatók — a közös munkához megtaláljuk a helyes utat e problémák megoldá­sában. Mindkét ország szakemberei­nek, építészeinek megnyilatkozá­sából egyértelműen kitűnik, hogy a híd technikai újjáépítése a már meglévő pillérekkel viszonylago­san olcsón megoldható. Meg va­gyunk győződve arról, hogy az új­jáépített híd nagy előnyt jelente­ne a Duna partján élő mindkét nemzetnek, nemzetiségi kisebbség­nek az egymáshoz közeledésében. A hid példa és szimbóluma le­hetne az Európa-ház felé tett további közös lépésünknek, mind helyi, mind országos viszonylat­ban. Erről a problémáról tájé­koztattuk Alexander Dubceket, a parlament elnökét, párkányi láto­gatása alkalmával. Most Önök felé fordulunk — az állami és közigaz­gatási szervek felé, hogy konkrét tettekkel segítsék ezen építkezést, hogy a hid végre mindannyiunk közös célját szolgálja! A híd megépítése az 1995-ben megrendezendő „Világkiállítás" e­gyik fontos terve lenne. Független Magyar Kezdeményezés Városi Koordinációs Bizottság Demokrata Párt Zöld Párt Együttélés Keresztény Demokrata Párt Magyar Keresztény Demokrata Párt Agrárpárt Kommunista Párt TOVÁBB LÉPNI ...A MEGKEZDETT ÚTON — beszélgetés Szabó Jánossal, az Esztergomi Kulturális Egyesület titkárával — Elöljáróban az Egyesület cél­kitűzéseiről, tevékenységéről kér­nénk rövid tájékoztatást. — Két esztendős múltra tekint­hetünk vissza. Az induláskor a vá­ros volt lelkes szervezője, a kul­turális élet felejthetetlen harcosa, Marton Kálmán hívó szavára egy maroknyi esztergomi hozta létre az egyesületet. Célul a múlt nemes hagyományainak ápolását, ezek­nek jelenünkbe való széleskörű kibontatkoztatását, s mindezek jövőbeni megalapozását tűztük zászlónkra. Ezekről a célkitűzé­sekről hosszan lehetne szólni. Kezdhetnénk ezeréves városunk reánk maradt örökségének felso­rolásával, s folytathanánk azzal, hogy az elmúlt évtizedekben mi mindennel maradtunk adósak, ami lenne eme „pótolni való" sorrend­je, a jelen demokratikus társada­lom építését mily módon támogat­hatnánk a leghatékonyabban, az ifjúság bevonásával, a bel- és kül­földön élő magyarság nemzeti tu­datának lángralobbantásával. . . — Mit sikerült elérni az eltelt két esztendőben? — Ne tűnjék ez szentimentális­nak, sem önelégültségnek, de tes­tületileg el-eljárunk néhai főszer­vezőnk, Marton Kálmán nyug­helyére, s kegyeletünk lerovása alkalmával úgy érezzük: haladunk, cselekszünk az általa megálmo­dott, megtervezett úton. Olyan ügyeket karoltunk fel, melyeknek nem csak a városban, hazánkban, de határainkon túl is voltak kellemes visszhangjai. A kronolo­gikus felsorolásoktól itt el is tekintek, de azt mégis megemlí­tem, hogy a nemzeti érzést serkentő, hagyományápoló meg­mozdulásainkra nem csak tagsá­gunkat, szimpatizánsainkat, ha­nem a városlakók széles rétegeit is tudtuk mozgósítani. Testvéri kapcsolatot teremtettünk felvidé­ki, erdélyi, kárpátaljai magyarok­kal. S hogy akcióink jó célt szol­gáltak, arra az egyik legjobb bi­zonyíték a Soros-alapítványtól ka­pott támogatás. — Hallhatnánk-e a közeljövő terveiről? — A szólásmondás esetünkben is igaz: evés közben jön meg az ét­vágy. Ma már jóval többre vá­gyunk — törekszünk, mint az in­duláskor. Tömören azt mondhat­nám, a fő cél, továbblépni a meg­kezdett úton. Egyik fő témánk a második világháborús, úgymond eddigi tabutémáinak felkarolása. Az elesett katonáknak, polgári ál­dozatoknak méltó emléket szeret­nénk állítani, hogy az utánunk következő generációk is leróhas­sák kegyeletüket ezen emlékmű­veknél, sírjeleknél. Ide tartozna a sokat emlegetett szamárhegyi ka­tonai tömegsírok föltárása, s ott fakereszt állítása; a zsidótemető rendbe tétele, az elhurcolt, el­pusztított zsidók nyilvántartásá­nak közreadása; október 6-án az aradi vértanúk emlékművéhez való elzarándoklás; október 23-án a köztársaság kikiáltásának évfordu­lója alkalmából a 301-es parcellá­nál és Marton Kálmán nyughe­lyén a kegyelet lerovása; novem­ber elején kolozsvári egyetemis­ták vendégfogadása és ez alka­lomból a környékbeli nemzeti ki­sebbségek műkedvelő csoportjai­nak felléptetése. Felvidéki, kárpát­aljai kapcsolataink bővítése. Talán ennyi felsorolásból is érzékeltetni tudtam: a továbblépés szóhaszná­lata esetünkben nem meggondo­Gencsi József MEGJELENT PIFKÓ PÉTER: Esztergomi utcák - 1700 - 1990 Hány perc alatt lehet végigsétálni a Perc utcán? Szeles-e a Szél utca? Illatos-e az Illatos köz? Angyal lakott az Angyal utcában? Hol volt a Hal piac? Ki volt Besze, Kaán, Siszler, Dóczy, Brutay, Sissay? Hol volt a Fekete Sas, a Fehér Bárány és a Vörös Ökör vendégfogadó? Mit árultak a Fehér Elefántban, a Kék Golyóban, a Vörös Rákban és a Fekete Kutyában? Hol vendégeskedett Petőfi és Jókai? Hol született Bajor Ágost festőművész és Haraszthy Hermin színésznő? Hol volt a Teréz­város, Ferencváros, Józsefváros és a Tabán? Hogy hivták régen az esztergomi utcákat és mikor népesültek be? Hogy alakult Esztergom történelme a török után, s hogyan változtak az utcanév­adási szokások 1700-tól napjainkig? Ezekre, s még sok száz kérdésre kaphat választ Esztergom tör­ténetéből, ha megvásárolja az „Esztergomi utcák - 1700 - 1990 ­című kiadványt. A most megjelent könyv az 1985-ben kiadott utcanevek javí­tott, bővített változata, s az új utcaneveket is tartalmazza. A könyv megvásárolható a Babits Könyvtárban. KIK VOLTAK AZ ESZTERGOMI KANONOKOK? Akik erre kíváncsiak, azok haszonnal forgahatják dr. Be ke Margitnak, a Prímási Levéltár igazgatójának most megjelent könyvét. Az „Esztergomi kanono­kok 1900-1985" című kötet mél­tó folytatása az 1901-ben kiadott hasonló tematikájú Kollányi-félé­nek. Az új mű ismerteti a kanono­ki méltóság kialakulását, az esz­tergomi Főkáptalan rövid törté­netét, s fotókkal illusztrált élet­rajzokat közöl az 1985-ig kine­vezett kanonokokról, így a ma élőkről is. A gyűjteményt Adriányi Gábor adta ki Bonnban, a Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae című sorozatban, 500 példány­ban. Ebből csupán 300 körül eladásra, a többit a világ nagy könyvtárai veszik meg, melyek gyűjtik a sorozatot és annak da­rabjait közvetlenül a kiadótól kapják, így a kiadás költségeit is jórészt fedezik. Ára: 400,- Ft. NÉPSZOKÁSOK Nagyasszony ünnepe, augusz­tus 15-e a nyárvégének egyik leg­több szokást őrző napja. Ánnyira kiemelkedő nap ez, hogy vele kez­dődik egy hosszabb időszak, ami sokféle tennivaló számára kedve­ző. Ez az idő az ún. kétasszony­köze, egész a szeptember 8-i Kisasszony napig tart. A gondos háziasszony ilyenkor összegyűjti a tojásokat, mert ezek — a néphit szerint — egész télen át elállnak, anélkül, hogy hamuba vagy korpá­ba kellene tenni őket. Ha ilyenkor ültetik meg a tyúkot, minden tojását kikölti. Hasznos még eb­ben az időszakban különböző gyógynövényeket is szedni. Gö­csejben a megigézettet ezekkel a füvekkel füstölik meg a rontás előzésére. A néphit szerint célsze­rű a magnak való búzát is ilyenkor kicsépelni, hogy jobb termést hoz­zon. A nagyasszony napjának napsütéses ideje jó szőlő- és gyü­mölcstermésre enged következtet­ni. APRÓHIRDETÉS Ha el akarja adni autóját, telepün­kön előnyös feltételekkel megte­heti — Árusítás - állapot felmérés alapján - reális áron — Vétel esetén hitelfelvételi le­hetőség — tárolási díjat nem kérünk — utánfutó kölcsönzés AUTOPLUS KKT Esztergom pilismaróti kijáratánál. Esztergomban, a Szabadidőköz­pontban (Zöld ház) megnyílt a MARIKA PRESSZÓ. Gazdag áruválaszték, színvona­las, kultúrált kiszolgálás, III. osz­tályú árak. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket! A Főszékesegyházi Kincstár különtermében láthattuk M. Szűcs Ilona kiállítását, akinek férje az esztergomi kötődésű Martsa István volt: városunk közterei és a könyv­tár számos szobrát őrzik. Ő a legtehetségesebb folytatója egy olyan műfajnak, a művészérem­nek, melynek első kezdeményező­je és legtökőletesebb mestere ná­lunk Ferenczy Béni volt. Martsa Istvánt legjobb tanítványának te­kintette, így Szűcs Ilona - aki­nek festőként Kmetty, Bezény és Szőnyi voltak egykori mesterei -, legújabb munkáival: mint érmész és portrészobrász, férje művé­szi példáját is követve, teljes joggal vallja magát Ferenczy Béni szellemi „unokájának". Szűcs Ilona hivatásszerűen csak hét év óta készít éremportrékat, művészérmeket; mintegy tíz alka­lommal rendezett ezekből önálló, egyéni kiállítást. A Hatvani Galé­ria portré biennáléján, 1983-ban bronzdiplomával tüntették ki ér­meit. Korábbi akvarelljeihez ha­sonlóan lírai ihletésű tájkép-érme­ket (Dunakanyar, Magányos fa, Meditáció, Balaton, Hollókő, Ma­gányos kereszt, Vízparton, Egye­dül) és igényes, külföldi gyűj­teményeket is gazdagító portré­érmeket (Indira Gandhi, André Kertész, Lékai László bíboros érsek) mintáz, és ezek mellett vállalkozik a művészérmek több­szörösen, vonzó és egyben vesze­delmet is rejtő, nehéz feladatot adó műfajára. A művészérem, Ferenczy Béni nyomán, kétoldalas, vagy két té­mát egyetlen oldalra sűrítő alko­tás. A tárgyul választott művész legjellemzőbbnek ítélt önarc­képe az egyik, egy kiemelkedő műve a másik téma. A képeket, a választott műveket az éremmű­vészet sajátos eszközeivel nemcsak transzponálni, hanem az ábrázolt Szűcs Ilona, megújítva a mű­vészérem megszokott műfaját, kö­zelebbről — mintegy kinagyítva a leglényegesebb részleteket — láttatja és interpretálja a kivá­lasztott remekműveket. Ennek legszebb példája a Csontváry-é­remsorozat, (a vizionárius ön­arckép, a Sétalovaglás, Mária kút­ja és a Panaszfal kiemelt figu­felesége, továbbá Rippl-Rónairól, Aba Nóvák Vilmosról és kedvelt mesteréről, Berény Róbertről ké­szített éremportréja. Természetesen fontos szerepet kaptak a kiállítás anyagának válo­gatásában és rendezésében Szűcs Ilona esztergomi vonatkozású ér­mei. A pályáját Esztergomból in­dító fotóművész, André Kertész M. SZŰCS ILONA ÉREMPORTRÉI, MŰVÉSZÉRMEI művek, mesterek kvalitását megfe­lelő beleérző képességgel inter­pretálni is kell. "A megjelenítéshez szükséges beleérző képesség és a nagy elő­dök iránti tisztelet sugárzik Szűcs Ilona legszebb művészérmeiből: a Van Gogh-önarcképből, Monet suhanó nőalakjából, Rembrandt vízbe lépő Saskia portréjából, Delacroix villámtól megriadt fehér lovából. A Medgyessy- és a Toulo­use-Lautrec érmen az önarckép és a szobor, ill. az önarckép és egy táncosnő rajzolata egy kompozí­cióba mintázva jelenik meg. rái) valamint a budavári gótikus szoborlelet portrészerű részletei. A művész kedves témái a játszó gyermekek (Amorettek) és az anyaság elévülhetetlen, kimeríthe­tetlen témája, mely itt a művész­érmeken is visszatér: Raffaello, Veronese, Dürer Madonnáin és az esztergomi Bakócz kápolna Ma­donnájáról mintázott érmen. Szűcs Ilona arckép-kompozí­ciói között kiemelt helyet foglal­nak el bensőséges hangulatú ket­tős portré-érmei: Ady és Csinszka, Illyés Gyula és felesége, Ferenczy Béni és Erzsi, Martsa Balázs és emlékérme, a Babits-érem az esz­tergomi Babits-ház kapujával, vala­mint a művészet és a tudomány i­ránt egyaránt érdeklődő polihisz­tor könyvtáros és fotográfus, Martsa Álajos és az ő baráti asztalánál gyakran megforduló, Esztergomban alkotó és vendéges­kedő egykori kortársak: Ferenczy Béni, Ferencsik János, Buga dok­tor, Berda József, a festő Miháltz P41 és Czóbel Béla, a filmrendező Kollányi Ágoston, Esztergom dísz­polgára és a fiatalabb testvér: Martsa István szobrászművész. Bronzbaöntött miniatűr arckép­csarnoka azoknak, akiknek alkotó tevékenységét legalább részben, közvetve vagy közvetlenül Martsa Alajos Esztergom városához kap­csolta. Külön falon kapott helyet a szobrász Szűcs Ilona egyik legéret­tebb, kitűnő karakter érzékkel megoldott alkotása, Lékai László bíboros érsek dombormű portré­ja, melynek eredetijét az érsek szülőhelyén, Zalalövő templomá­nak falán 1989-ben helyezték el. A kiállítás éremtárlóit a fala­kon Szűcs Ilona derűs színekkel festett akvarelljei és két olajkép kísérte. Pozsonytól, Esztergom­tól, a dömösi udvaroktól, Viseg­rádtól az erdélyi havasokig, mint egy lírai útinapló tükrözi a mű­vész festői egyéniségét. Szűcs Ilona, őszinte és közvetlen, min­den komplikációtól mentes sajá­tos stílusát a tájban mozgó és munkálkodó ember magától érte­tődő természetszeretetének kö­szönheti. Az ember és a természet harmonikus kapcsolatát kifejező szemlélete teszi érzékletessé leg­jobb festői értékeit: képeinek tiszta sugárzását, egyszerű és ele­ven színeinek kiegyensúlyozott, józan derűjét. Szűcs Ilona a kifogyhatatlan energiák, az invenció és a foly­tonos újrakezdés termékeny mű­vésze. Férjével, Martsa Istvánnal közös kiállításait is beleértve, ez volt a 30. tárlata. Mucsi András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents