Esztergom és Vidéke, 1990
1990. nyár / 12-13. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Mikor lesz telefonom? — teszik fel sokan mostanság e kérdést. A kábeleket már javában fektetik, de a hőn várt csörgésre még egy kicsit várni kell. Meddig? — Erről faggatom ismét a városi tanács tervcsoportvezetőjét, Bacsa Lászlót. — Kósza hírek szerint a Bacsa név garancia a telefonra. Igaz-e? — A kérdés provokáló, vagy dicsérő? — Inkább provokáló. — Az önerős telefonfejlesztésnek a városi tanács csak szervezője, ami nem tévesztendő össze a beruházói szerepkörrel, melyet teljes egészében a Magyar Távközlési Vállalat Budapest-vidéki Igazgatóságának beruházási osztálya tölt be. A tanács szerepe azzal, hogy megszervezte a fejlesztést, valamint könyveli a befizetéseket, elvileg le is zárult. Ezzel ellentétben a valóság az, hogy a tanács képviselőjének, jelen esetben nekem, a lakosság érdekében az „ostoros ember" szerepét is föl kell vállalnia. Az idő előrehaladtával egyre gyakrabban kell rákérdezni a beruházókra és a kivitelezőkre. Éppen emiatt kéthetenként egyeztető megbeszéléseket tartunk. Számomra „megnyugtató", hogy mostanában a beruházó vállalat megyei vezetője is ideges. A közelmúltban meghívásunkra Esztergomban járt Horváth Pál, a távközlési vállalat vezérigazgatóhelyettese, aki a pápalátogatás hírközlési felelőse. Számára Esztergom kiemelten fontos, de a Suzuki közel hatvan fővonal-igényét is legkésőbb a jövő év végéig ki kell elégítenie. Megerősítette, hogy Esztergom lakosai december 31-ig megkapják a kért telefonokat. — Végül is, ki mikor kap? — A 01-es körzet (városközpont) kivitelezési határideje auggusztus 30. megközelítőleg 100 előfizetőt érint. 02-es körzet (Szenttamás): a kivitelezőket most versenyeztetjük: mintegy 40 előfizetőt érint. 03-as-04-es körzet (KlSZ-telepSzentgyörgymező): szeptember 30-ig (megközelítőleg 100 előfizető). 05-ös körzet (Béke tér, Bánomi lakótelep és környezete): szeptember 30-ig. (Mintegy 350 jelentkező). 06/A körzet (Aranyhegy, Irinyi u. Kálvária lakótelep): augusztus 31-ig. 06/B körzet (A Felső-Ken deresi útig, a Dobogókői úttól a hegyek felé eső rész); szeptember 30-ig. Az A és B körzetben mintegy 180 előfizetőéi. 0 l-es (A Prímás-sziget), nem önálló körzet; a három előfizetőt a 08-as körzethez csatolták. 08-as körzet (Királyi város: Lőrinc u. — Kossuth u. — Árok u.): a kivitelezőket most versenyeztetjük. Mintegy 40 előfizetőt érint. 09-es körzet (a Honvéd utca és a Zalka Máté u. környéke) augsztus 31-ig. Mintegy 60 előfizetőt érint. LEGKÉSŐBB AZ ÉV VÉGÉN MONDJA BACSA LÁSZLÓ 10-es körzet (a Budai Nagy Antal út — Somogyi Béla út — Kiss János út környéke): május 15-re el kellett volna készülnie. A beruházó a kivitelezőtől igazoló jelentést kért. Az ok: anyaghiány. Mintegy 215 előfizetőt érint. 1 l-es körzet (A Táti út környéke, a sáncig): tervezési stádiumban. 45 előfizetőt érint. 12-es körzet (Kertváros): június 30. Határidőre elkészül. A határidők a műszaki átadásra vonatkoznak. Ezt követően a Komárom—Esztergom Megyei Távközlési Üzem munkatársai gyorsított ütemben „élesztik" a vonalakat. Ez a készülék bekapcsolását és számmal való ellátását jelenti — előzetes értesítést követően. - Hol tart a második ütem előkészítése? — A kerengő hírekkel ellentétben, biztosan meghirdetjük, annál is inkább, mert a Suzuki-gyár, a pápalátogatás és egyéb közületi igények egyre inkább szorítanak bennünket; a megközelítőleg hatszáz egyéni jelentkezőről nem is beszélve. Egy vonal ára 40.000 Ft körül lesz. A jelentkezőktől további türelmet kérünk, mert hivatalosan meghirdetni csak a BHG, a Magyar Távközlési Vállalat és a Városi Tanács közös megállapodása után tudjuk. Egy fontos információ: örömmel mondhatom, hogy június 20ával kezdődően minden második szerdán a telefonközpont épületében, délelőtt 9-12 óráig ügyfélfogadást tartunk. Az illetékesek - a tanács, a beruházó és a kivitelező - az önerős telefonfejlesztés dolgában a részletkérdésekre is igyekeznek válaszolni. - Végezetül egy másik tervezett fejlesztésről is essék néhány szó: mi lesz a gázzal? - A Suzuki-gyár gázigényét a jövő év végétől ki kell elégítenünk. Ezáltal a város határáig elkészül a csak csúnya magyarsággal körülírható „nagyközépnyomású célgázvezeték". így a jelenleg még Dorogon található csatlakozási csonk 9,5 km-rel közelebb, az esztergomi töltésnél lesz. - Kifizeti? - Ahhoz, hogy a város elnyerhesse a Suzuki-cég telepítését, a gázvezeték építéséről feltétlenül gondoskodnunk kellett. A megyei tanács és az ÉGÁZ segítségével ezt meg tudtuk oldani. Ezzel a városban megteremtődött a társulati úton történő gázvezeték-építés lehetősége is. - Ebben számithat-e a lakosság a tanács támogatására? - A városnak előbb ki kell hevernie a Suzuki-ügyben tett áldozatvállalásait. Reméljük, hogy a város lakossága ezt jó értelemben fogja föl. Hosszabb távon, a munkahelyteremtésen túlmenően, a bedolgozói háttéripart is fölvirágoztatja. Ez esetben a volt szovjet laktanya is számításba jöhet. A személyi jövedelemadó 1991-től az önkormányzat közvetlen bevételi forrása lesz; nem mindegy, hogy az adózók gazdagok vagy szegények. . . Sebő József A MIKROKLÍMÁTÓL A MIKROKÍNÁIG A MIKROMED-ről a kényszerű exportkorlátozások és az elbocsátások okán sokféle mendemonda kering városunkban, ezért arra kértem az üzem munkaügyi vezetőjét, öntsön tiszta vizet a pohárba. Meglepetésemre, a téma fontossága miatt, a vezérigazgató várt. Elsőként arra kértem, hogy a cég helyzetéről, a munkahelyi „klimáról" tájékoztassa olvasóinkat. — Három évvel ezelőtt a fizetéseket illetően szintentartást határoztunk el. Célunk az inflációval való lépéstartás volt. Ezt, a legutóbbi gazdasági évet figyelembe véve, 40—45%-os keresetnövekedéssel véltük elérni, 20%-ot belső bérfelszabadítással, 25%-ot központi intézkedésekkel. 1987-ben 81.000 Ft volt az éves bérszínvonal, 1989-ben pedig 144.000 Ft. 1990-re 30 millió transzfelábilis rubel értékben kötöttünk szerződést. A kormányintézkedések hatására pillanatnyilag ennek felére van kiviteli engedélyünk. Bővítésről így szó sem lehet, legfeljebb szintentartásról. — Mit lehet ebben a helyzetben tenni? — Uj termékekkel, új technológiai fejlesztésekkel álltunk elő. Ez lépcsőzetes élőmunka-megtakarítást tesz lehetővé. Mivel 85%-ban exportra termelünk, a belső infláció nem hárítható át a vevőre. Ezért a szakszervezettel egyetértésben megvizsgáltuk, mennyi az a létszám, amelyet hatékonyan lehet foglalkoztatni. Ezzel egyidőben műszaki szervezési intézkedéseket is tettünk. Mindezt a tulajdonosokkal egyetértve. A felmondással járó létszámleépítés 60 fC — 30 alkalmazottat és 30 fizikai dolgozót - érint, ez a foglalkoztatottak 7,5%-a. A természetes fogyás az év elejétől a mai napig 43 fő volt. Korkedvezményes nyugdíjra 30 főt terveztünk, rehabilitációra (rokkant nyugdíjas) 10 főt, továbbá 35 nyugdíjas kollegánk munkaviszonyát nem hoszszabbítottuk meg. A tervezett létszámcsökkenés összesen 175 embert érint. — Terveznek-e még további létszámleépítést? — Nem, illetve nem szeretnénk. — Milyen jövőképet tudna fölvázolni? IIIIIIII II un ni - Beszélgetés Bádi Bélával, a MIKROMED vezérigazgatójával — UJJ - Változatlanul számítunk a szovjet piacra. Moszkvában létrehoztunk egy vállalatot, Kijevben pedig egy másikat építünk. Kárpátalján is keresünk valamilyen megoldást. Ott ki tudnánk használni a kishatár menti forgalom kínálta lehetőségeket. Az ilyen árucserére könnyebb engedélyt szerezni. Továbbá tavaly októberben Kanadában is létrehoztunk egy vegyesvállalatot, részben az ott kifejlesztett termékek Magyarországon való gyártására - európai forgalmazással, másrészt itteni termékeink észak-amerikai eladására. Ezáltal a korszerű amerikai technológiát akarjuk idehozni, másrészt a magyar szellemi termékek ottani érvényesülését elősegíteni. — Hány országban ismerik termékeiket? — 35 országban van külképviseletünk. Termékeink gyártási jogának átadásával is foglalkozunk. Izsevszkben és Marokkóban például kardiológiai eszközeinkkel értünk el sikereket. Uj termékcsaládokkal úgyszintén foglalkozunk, ilyen például az ultrahangtechnológia. Visszatérve beszélgetésünk lényegére: a fiatalokat mindenképpen szeretnénk megtartani. Fiatal mérnökeinket egy hét alatt „el tudnám adni" az NSZK-ba. De minek? Mérnökként maradjon itt, s itt keresse meg a pénzét! Fiatal, pályakezdő mérnökeink 12-13 ezer Ft-ot keresnek. Az egy főre számított árbevételünk 1,5 millió forint. Az átlagbér éves szinten eléri a 220.000 forintot, ami részben az átlagosan magas képzettségi szintből következik. Azt szeretnénk, hogy hoszszabb távon is kenyeret adó vállalata lehessünk Esztergomnak. — Igaz-e, hogy az autóbuszpályaudvar melletti kínai vendéglő az önök pénzéből jött létre? — A szorult anyagi helyzetben lévő városi tanácstól hatmillió forintért, huszonöt évre bérbe vettük az „ökör-kör" épületét, amit előre ki is fizettünk. A lepusztult épület alsó szintjét szépen felújíttattuk. Ebben társultunk a kesztölci Kakukk-panzió tulajdonosával. Az épület bérbe vétele bizonyára nem a leggazdaságosabb vállalkozásunk, de mi is ebben a városban élünk. . . M-) HÁLAADÁS 1979-ben történt Esztergomban. Augusztus 14-én estefelé egy középkorú, jómegjelenésű férfi szállt le a vasútállomásról jövő autóbuszról. Körülnézett, majd megszólított egy járókelőt — németül. A kézzel-lábbal történő párbeszédből két dolog volt világos: a „Hotel" és a ,,nem"-et jelző fejcsóválás. A jó idegen lassan tovább lépkedett. Másokat is megszólított, míg végül megértette, hogy Esztergom kevés szállodája - így ünnep előtt — zsúfolt. Hiszen holnap, Nagy boldogasszony ünnepén a Bazilika búcsúja van, és erre évtizedek óta nagy számmal érkeznek a Szűzanyát tisztelő hívek, még a Duna túlsó partjáról is. Emberünk elgondolkozva ballagott a kéttornyú templom felé. Mozgása most megélénkült, mert a templom előtt egy magas papot pillantott meg, aki barátságosan beszélgetett néhány emberrel. Megszólította. Nagyon megörült, mert az atya tudott németül. Kedvesen meghallgatta az érdeklődőt. Majd ő is elkomolyodott. „Nehéz eset" - mondta. Hirtelen eszébe jutott valami, felcsillanó szemmel beszélt: „Nézze, kérem. Itt nem messze — s mondta a címet — van egy nagy családi ház. A lakói jó, segítőkész emberek és beszélnek németül. Próbálja meg!" Reménykedve lépett be németünk a jelzett ház, a mi házunk kapuján. A virágos udvaron éppen vidám unokáimmal foglalkoztam. „Entschuldigen Sie bitté (elnézését kérem) — szólt, az iránt vagyok bátor érdeklődni, nem kaphatnék-e itt egy éjszakára szállást?" Nyilván, hogy bizalmat ébresszen, hozzátette: „Egy kanonok úr, itt a templom előtt, irányított ide." Jól tudtam, hogy egy ,,kanonok úr" nem vállalhat felelősséget egy külföldiért, de indokolt bizonytalanságomban megjegyzése mégis egy kicsit pozitívan hatott. „Nézze Uram! — mondtam gondolkodva — unokáim nyaralnak itt, ime! Sajnos nincs vendégszobánk." Látva a váratlan vendég elszomorodását, arra gondoltam: „Ha te állnál az ő helyében?" Rövid gondolkodás után újra megszólaltam: „Az ebédlőben van egy heverő. Ha ezzel megelégszik, szívesen rendelkezésére bocsátom." - „O ja! Nagyon jó lesz, és nagyon köszönöm!" Bementünk a lakásba. Hellyel kínáltam, aztán megkérdeztem, óhajt-e valamit enni? „Csak egy kis tejeskávét, kenyeret." Percek alatt ott a tejeskávé, kenyér, vaj. Most már megnyugodva, beszélni kezdett a vendég. „Karintiai vagyok. 1944-ben a német katonaság kötelékében teljesítettem szolgálatot. Az 1944 és 45 évváltás napjaiban ide rendelték csapatunkat az esztergomi hegyekbe. Este őrületes és elkeseredett harc kezdődött. Fülsiketítőén dörögtek az ágyúk, ropogtak a puskák. Hullottak körülöttem az emberek. Szörnyű volt. — „Istenem segíts!" Tekintetem a Bazilikára esett. Még nem jártam ugyan Esztergomban, de tudtam, hogy van ott a Bakóczi-kápolnában egy kegy kép. „Szűzanyám! Ha én ebből a szörnyű pokolból élve és épen megszabadulok, fogadom, hogy a háború után elzarándokolok ide, hogy hálát adjak." A harc lassan elcsendesedett, viszszavonulásra jött a parancs. Megmenekültem. Leszerelés után kántor lettem, megnősültem, két fiam van. Az élet forgatagában azonban nem felejtettem el a szörnyű élményt, és vártam az alkalmat, hogy teljesítsem fogadalmamat. Ez az idő most jött el. Ezéit jöttem Esztergomba, és érzem, hogy most is segít a Szűzanya. . ." A vallomás elhangzott. A szobában meghatódott csend uralkodott. A vendég hajnalban elment, hogy most már világos nappal bejáija a környéket, mindazt a helyet, ahol a borzalmas éjszakai harc lezajlott, és kegyelettel emlékezzék a jó bajtársakra, barátokra, akiknek földi pályafutása itt ért véget. Azután felment a Bazilikába, és az ünnepi szentmisében együtt imádkozott az ünneplő magyarokkal. Minderről este beszámolt nekem. Még egy éjszakát nálunk töltött, majd illően elköszönve, lélekben megnyugodva visszament hazájába. H.K-né PALA Esztergom vízparti város. Két Dunája is van: egy kicsi, meg egy nagy. Duna-parti strandja mégsincs. Van azonban a szabad víz-és levegő-imádóknak egy kedvelt látogató hely ük: a Pala. Hosszú-hosszú éveken át a Pala Esztergomhoz közelebb eső partja szabadstrand volt, annak megfelelő hepehupás, civilizálatlan viszonyokkal. Jó néhány éve aztán ez a rész fizető stranddá vált. Sajnos, a szolgáltatások színvonala nem növekedett olyan mértékben, ahogy ezt az ember egy kerítéssel körülzárt strandterületnél várná. Jó, van szép tiszta WC-je, egy darab kis kúp alakú mászókája, két kezdetleges öltözőkabinja és kb. 4-5 szemétgyűjtője. Úgy vélem, csupa olyan dolgok, amellyel nyugat-európai országokban szabad fürdőhelynek kijelölt vízpartok rendelkeznek — ingyen. A Pala partjának minősége pedig kritikán aluli. Nem tudom, miért nem jut már valakinek eszébe gyepesíteni a területet és egy-két fát honosítani az árnyasabb helyeket kedvelőknek. Mintha valami történt volna a vízzel is :sötéteb bé vált és furcsa moszatcsomók tűntek fel a sekély vízfelületen. De még mindig nem annyira riasztó e kép,hogy ne tódulnának oda a környékbeliek,annak ellenére, hogy a strandbelépő a tavalyihoz képest duplájára emelkedett. Csak az a baj, hogy elég nehéz oda kijutni — már akinek nincs kocsija. Sajnos, szombaton ritkábban közlekedik a 3-as helyijárat, vasárnap pedig összesen háromszor: délelőtt kilenckor, déli egykor, és délután hatkor. így aztán jómagam kerékpárral közlekedem a Palára. Nem is gondoltam volna, hogy ez is problémát okoz. Szerettem volna fent hagyni biciklimet a bejáratnál — azt mondták, vigyem csak magammal, mert... Nem volt egészen világos ugyan, hogy miért, de nem vitatkoztam. Két nap múlva aztán már szó nélkül toltam volna szegény jószágot magammal a vízhez, ekkor azonban erélyesen rám szóltak, hogy az szigorúan tilos. Ugyanakkor persze biciklitároló nincsen,egyszerűen nincs helye a hétvégén temérdek kerékpárnak. Hát szóval furcsa dolgok ezek itt nálunk. Mindegy. Én azért csak szeretem a Palát — még jobban szeretném ugyan, ha szebb, civilizáltabb, tisztább lenne; akkor még több belépőtis hajlandó lennék fizetni érte. P.E.