Esztergom és Vidéke, 1990

1990. január / 1. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 KIK FEDEZTEK FEL A PILISI ERDŐK SZÉPSÉGEIT? A pilisi erdők nem anyagi természetű ajándékainak első tudatos keresői ill. élvezői kétségtelenül a remeték voltak. Ki a remete? — Olyan befelé fordult, csendet és egyedüllétet sóvárgó ember, aki vallásos érzéstől is indíttatva lemond a kényelemről, családi életről, rangról és gazdagságról. Tudatosan vállalja a természettel és a természetben való egyszerű és kemény életformát. Magányos völgyet vagy félreeső barlangot keres fel állandó lakhelyéül, ahol kizárólag a munkának, a szemlélődésnek és az imádságnak él. Napközben keményen dolgozik: erdőt írt, az irtásterületen megtermeli szegényes ennivalóját, kosarat fon, gombát gyűjt, gyógynövényt keres. így biztosítja szerény megélhetését. Ő az első „állandó erdei munkás". Hajnalban és alkonyatkor — amikor még jobban megnő a csend az erdőn — felszítja a már csak éppen pislákoló tüzet, előveszi bibliáját, olvas, ír, imádkozik, könyvet fordít vagy másol, és eleltűnődik az ég, a föld meg az élet nagy, nehéz titkain. Övé a csend: napjaink legnagyobb hiánycikke. Békéssé és nyugodttá teszi a magány: ma is ezért megyünk az erdőbe. A pilisi erdők vadregényes völgyeikkel, hallgatag szikláikkal és barlangjaikkal valósággal vonzották a középkor vége felé a remetéket. Számukat illetően megközelítőleg sincs pontos értesülésünk. Az a körülmény azonban, hogy Özséb esztergomi kanonok (=püspöki tanácsadó) 1260. táján a mai Kesztölc-Klastrompusztán összegyűjti és az ún. pálos szerzetesrendbe tömöríti őket, meglehetősen sok pilisi remetére enged következtetni. A pálos rend - az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség — történetéről és kialakulásáról részletesen beszámol Gyöngyössy Gergely pálos rendfőnök 1520. körül összeállított okleveles adatgyűjtése, ill. az 1530. táján írt „Vitae Fratrum" (A szerzetestertvérek élete) című kéziratos rendtörténete. Ezt teszi teljessé Eggerer András ugyancsak pálos szerzetes 1663-ban nyomtatásban is megjelent írása. Ebből megtudjuk, hogy a mohácsi vészig (1526.) csak a Pilisi Parkerdőgazdaság jelenlegi területén tíz (!) pálos kolostor alapítása követte az Özséb által életre hívott klastroinpusztai anyaházat. Ezek a következők: a pilisszentléleki, esztergomi, barátkúti(?) (Esztergom), pilismaró ti, dömösi, visegrádi, kékesi (Pilisszentlászló), a mai Liszenkotelepi (Pomáz) és a budaszentlőrinci rendház (E legutóbbi a mai Budapesti Erdészet területén lévő — feltárás és konzerválás alatt álló — rommező). Ma nincs annyi szerződéses háza a NATOURS Utazási Irodának, mint amennyi kolostort épített a hajdani remetékből alakított szerzetesrend ugyanitt. A fehérkámzsás, hallgatag barátok szorgalmas emberek voltak. Egyrészük szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Iparosaik között számos kiváló csizmadiát, építőmestert, kovácsot, kőfaragót, szabót, szűcsöt,sőt (ólomcsöves!) vízvezetékszerelőt is találunk. Más részük betűfestésben, festészetben, fordításban, kódexírásban, könyvmásolásban, orgonaépítésben és szobrászatban jeleskedett. Fennmaradt művészi fafaragásaik Európa-szerte ismertek és híresek. Nincs középkorvégi magyar iparfejlődés, tudomány és művészet a pálosok nélkül! Művelődéstörténeti szempontból Báthori László pálos rendtag említése kívánkozik ide. Ő a Budapesti Erdészet területén lévő Hárshegyi, vagy Báthori barlangban az 1400-as évek derekán 20 esztendei munkával elsőként fordította magyarra a teljes bibliát. Műve Mátyás király híres Corvinái között kapott megtisztelő helyet, majd osztozott legtöbbjük sorsában: az elkalló dásban. Báthori László egyébként az orvostudományban is járatos volt. Az erdélyi Reményik Sándor versben is megörökítette személyét és életművét. A rendet 1786-ban feloszlatta II. József. Bár a múlt század közepétől ismét szabadon működhettek, de magyar földön nem tudtak még egyszer végérvényesen gyökeret verni. Ha csak ma nem.. . Dobay Pál erdőfőfelügyelő Joli néninél A József Attila Általános Iskola helytörténeti csoportja meglátogatta Meszéna Joli nénit, aki a régi családi fészekben, az ún. Meszéna-házban lakik. Egyetlen szobácskányi lakása régi időkről mesél. A múltat idéző képek és bútorok között nagyon kedvesen fogadott bennünket a 94 éves néni. Több, mint két órát voltunk ott, de Joli néni fáradhatatlanul mesélt. Beszélt a 250 éves házról, melyet nagyapja vett, melyben édesapja és annak hat testvére született. Büszkén mesélt édesapja testvéréről, Meszéna Jánosról, aki 1849ben a város alispánjaként hirdette ki a Habsburg-ház trónfosztását, s ezért a szabadságharc bukása után letartóztatták. Említette, hogy a család távoli rokonai között olyanok is voltak, akik Aradon haltak meg az 1848—49-es szabadságharc során. Meszéna Ferenc és Meszéna István ezredesek emlékét Aradon márványtábla őrzi. Joli néni ezt az emléket akkor látta, amikor Torontálkeresztesről — ahol tanított — Aradra látogatott. Rövidesen az esztergomi évek következtek: hogyan került 1922ben Esztergomba, a Szent Imre iskolába, mely a Petőfi általános iskola elődje volt. Mesélt Joli néni arról is, mit jelentett a lányoknak az elemi iskola utáni „továbbtanulás" a polgári iskolában. Megtudtuk, hogy milyen fontos volt a beszédértelem nevű tantárgy, s hogy milyen szépen írtak akkor a gyerekek. A nyári szünetben pedig tanáraikkal együtt sokat kirándultak az akkori gyerekek. S e körültekintő, áldozatos munkát Esztergom 6 elemi iskolájában 23 tanító végezte. Amikor kijöttünk a kis szobából, a gyerekek önkéntelenül is megkérdezték: hogyan is élhet hajdani saját házának egyszobás — konyha, fürdőszoba nélküli — kis lakásában ilyen boldogan,kiegyensúlyozottan egy idős néni? Az utcán még egyszer visszanéztünk a házára, Esztergom egyik legszebb műemlék épületére, omladozó vakolatára, elhanyagolt külsejére — s azt mondtuk egymásnak: ez az aranyos néni ilyen körülményeket érdemel?! Meggyes Miklósné A SZIM Esztergomi Marógépgyára Sportegyesülete kezdeményezésére először M a r ó t i József testnevelő tanár, edző hirdette meg középiskolások részére az atlétikai diák versenyeket. Csatlakozott hozzá az evezősök edzője, majd az egyesület ügyvezető titkára Mármar osi Győző, az evezős diák versenyekkel. Míg két éve Pálmai Zoltán megtoldotta ezt az asztalitenisz versenyek beiktatásával, így ma már három sportágban vetélkednek egymással a diákok. A 16 iskola közel 500 diák-sportolója izgalmas versenyt vívott. Most a legnépesebbek, az atléták eredményét közöljük. ATLÉTIKA Általános-iskolás fiúknál a győztesek: Szabó Csaba (Balassa isk.) 100 m és 400 m, Horváth Roland (Gyakorló) 800 m síkfutásban, Bódi Szilveszter (Balassa) súlylökésben, Pöltzmann Ákos (Gyakorló) távolugrásban, 4x100 m-es váltóban a Kossuth iskola. Pontversenyt a Balassa iskola nyerte. Általános-iskolás lányoknál a győztesek: Pálinkás Szilvia (Balassa) 100 m, Újlaki Ágota (Kossuth) 400 m és 800 m síkfutásban, Kőhalmi Andrea (Kossuth) súlylökésben, Zámbó Tünde (Balassa) távolugrásban, 4x100 m váltóban a Balassa iskola. A postversenyt is ezzel a Balassa lánycsapata nyerte. Középiskolás fiúknál a győztesek: Kerskai László (Dobó gimn.) 100 m, Tóth András (Szakm. képző) 400 m, Mihalovits Gábor (Dobó) 800 m, 1500 m, Királyházi János (Ferences gimn.) 3000 SPORT SZIM KUPA 89, DIÁK-SPORTVERSENYEK m síkfutásban, Maróti Attila (Dobó) távolugrásban, Major Attila (Dobó) súlylökésben, 4x100 m-es váltóban a Dobó, 4x800 m-es váltóban a Szakmunkásképző. Középiskolás lányoknál a győztesek: Sorossy Rita (Dobó) 100 és 200 m, Bábos Réka (Dobó) 800 m síkfutásban, Jákli Szilvia (Dobó) távolugrásban, Major Klaudia (Dorogi gimn.) súlylökésben, a 4x100 m és 4x800 m váltófutásban a Dobó gimnázium. A fiú és lány pontversenyt a Dobó gimnazisták nyerték. ASZTALITENISZ Ezévben is városunk — a Somogyi általános-iskola — volt a házigazdája a környék diákjai (általános és középfokuak) asztalitenisz versenyének. Az elmúlt évi országos döntőn a középiskolás csapatok közül a Dobó gimnázium lányai 5. helyen, Németh Andrea egyéniben az első 8 között végzett. A lányok a SZIM Vasas-ban sportolnak, és edzőjük Sáfár Ferenc. Ez sikernek számított és éppen ezért figyelmeztető az idei részvétlenség az egyes korosztályoknál. Siker után általában nő az érdeklődés a sportágak iránt! Esztergomban ez nem így van! A sportág több figyelmet érdemel, elsősorban a testnevelő tanároktól. A szakosztály a Somogyi iskolában kedden, csütörtökön, pénteken délután tartja edzéseit, várja az oda irányított fiatalokat. Jók a feltételek, jó a szakmai irányítás. Kedves Testnevelők minél több diákot nyerjenek meg ennek a szép hagyományt és eredményt őrző sportágnak! Ne felejtsék, hogy olimpiai sportág! Pálos Imre ÉGBŐL ÁLDÁS... Szent Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik: sokan fordultak hozzá, számos testvérüket kőművescéh tisztelte. Emlékét templomok, kápolnák, szobrok és képek százai őrzik, sőt lövészegyesületek is. Fához vagy oszlophoz kötözött, nyilakkal megsebzett, átfúrt meztelen alakja bekerült a keresztény művészet képcsarnokába. Sebestyén Galliában született. Diocletianus alatt a proterianus (császári) testőrcsapat kapitánya volt. Mikor Diocletianus megtudta, hogy keresztény, és nem akar a pogány isteneknek áldozni, egy fához kötötte és társaival lenyilaztatta. Az élettelenül öszszerogyott testét egy özvegy, Iréné, a házába vitte és meggyógyította. Sebestyén újból jelentkezett a császárnál, aki előbb meglepődött - tán halottaiból támadt föl?! - majd felbőszült és agyonverette, holttestét a Tiberisbe dobatta. Lucina talála meg, s abba a katakombába temette el, melynek tetején épült a hét római főtemplom egyike. Népszerűségéből ered, hogy a középkor végén már keresztnévként is használták, pl. Tinódi Sebestyén. Lassan a családnevek is elterjedtek: Sebő, Sebők, Zsebők stb. A kertészek Szent Ágnest, Szent Fiakert, valamint Szent Adelardot választották égi segítőjüknek. Az utóbbiról írnék, hiszen ő az „ismeretlenebb". Az Egyház január 2-án ünnepli apátunkat, Adelárdot. Királyi családból származott, unokája volt Nagy Károlynak, a frankok híres királyának, és Martell Károly (720-741), frank háznagy volt a nagyapja. Amikor Nagy Károly elvált második feleségétől is, Hildegardtól, ez megbotránkoztatta a nagyműveltségű ifjút, és 20 évesen a pikardiai korveyi kolostorba ment. A szerzetesi életben először a kolostor kertésze lett. Később Nagy Károly udvarába rendelte fia, Pipin mellé, tanácsadóként; ekkor már a kolostor zárdafőnöke volt. 827-ben halt meg a kolostor falai között. Jelentése az ónémetben: erős, nemes ember. Areopagusz egy sziklás domb és egy csarnok neve Athénban, a cserepesek és a fazekasok kirakodóhelye mellett,. E csarnokban intézték az ügyeket Athén elöljárói, az areopagiták. Dénes — egy athéni féri — is Areopagusz-tag volt, aki Szent Pál apostol híres beszédére (Ap. csel. 17, 34) megtért. A hagyomány szerint Athén első püspöke lett. Dénes nem csupán a köszörűsök, hanerri egész Franciaország védőszentje, .sőt a 14 segítő szent egyike (lásd Ker. Múzeum). Athénban született, és tanulmányai befejezése után Egyiptomba ment, ahol híres csillagászként vált ismerté. Több társával később Franciaországba ment, itt egyházközséget szervezett. Egy alkalommal Párizs felé menet a római helytartó hírüket vette. Dénest elfogták és lefejezték A hegyet ma is Montmartrenak, Vértanúk-hegyének nevezik, emlékére. Ünnepe: október 9. Jelentése: isteni fény. A könyvkötők Szent Bertalan apostolban tisztelték a védőszentet. A hagyomány szerint Örményországban és Mezopotámiában hirdette az evangéliumot. Albanopoliszban halt vértanúhalált; keresztre feszítették, és - amint a későbbi források hozzáteszik — élve megnyúzták. így lett Bertalan attribútuma a kés és a bőr. Földi maradványai a római Tjberis-szigeti templomban vannak, e templom volt Simor János esztergomi érsek címtemploma. Koponyáját 1238 óta a frankfurti dómban őrzik. Várady László JANUÁRI SZOKÁSOK Újév vatív régi nevén Kiskarácsony, csak a XVII. százai'tói jelenti az év első napját, ezért szokásai szoros kapcsolatban állnak részben karácsony, részben vízkereszt ünnepével. A néphit szerint, amit az ember újév napján csinál, azt csinálja majd egész évben. Ezért az emberek korán kelnek, hogy egész évben frissek legyenek, egymás hibáit elnézik, nehogy veszekedés töijön ki, mert egész éven át így lenne. A malacevés, hogy orrával kitúrja a szerencsét, nem általános, de sárga kását, főtt kukoricát fogyasztanak, hogy sok arany legyen. Másutt töltöttkáposztát, béles rétest esznek, hogy a bankópénz sose fogyjon el, vagy lencsét, hogy a kerekpénz se hiányozzék. Van, ahol édes káposzta az újévi étel, hogy édes legyen az egész év. Az újév napján született gyerekből a néphit szerint nagy úr lesz. Január 6. vízkereszt vagy három királyok napja. A három királyt — Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt — a legenda szerint egy csillag vezette Keletről Bethlehenbe, az újszülött Jézushoz. Sokféle népi játék őrzi ennek az utazásnak a megemlékezését. Rákospalotán pl. a legények libasorban, egymás ruhájának csücskét fogva, táncolva végigjárták az utcát. Másutt — a középkorban templomban játszott misztériumjáték maradványaként - gyerekek, legények, megszemélyesítve a három királyt, énekelve mennek házról házra, adományokat gyűjtve. Január 20-án Fábián és Sebestyén napja van, a néphit szerint ekkor kezdenek mézgásodni a fák. Sebestyén németül Sebastian, Bast viszont fakérget jelent, valószínűleg innen ered e hiedelem. Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince - azaz, ha Vince napján 22-én olvad, jó bortermésre lehet számítani. A rigmus a Vince és a vinum (latinul bor) szavak hasonlóságán alapulhat. Pál fordulása napján, 25-én (ami a latin Conversio Sti. Pauli fordítása) is van ilyen csíziós vers: Ha Pál fordul köddel, ember hal meg döggel - azaz, ha e napon ködös az időjárás, döghalál várható. De mivel a nap nevében bent van a fordulás szó, mindennek az ellenkezője történik. A medve is megfordul barlangjában. A gazda a tarisznyáját ma fordítva akasztja fel.