Esztergom és Vidéke, 1990

1990. május / 9. szám

ALAPÍTVA 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító 1990. Május 9. szám ÁRA: 14,50 Ft Helyhatósági váltásra várva Esztergom és a megye viszonya építési, városrendezési, — fejlesztési kérdésekben olyan, mint mikor egy felnőtt embert anyja még mindig gyermekként kezel, kanálból etet, gügyög hozzá. Ezer éves városunk — bár gyermekkorúnak már aligha mondható — mégis csügg megyeanyján. Az elmúlt negyven évben infantilizálódtunk. Az itt épülő házak terveit Tatabányán az Építéstervezési Szakértői Bizottság bírálja felül. Fejlesztési, rendezési terveinket a Megyei Tanács Területfejlesztési Állandó Bizottsága (TEAB) ellenőrzi. Soha nem leszünk SZABAD VÁROS, ha nem növünk fel feladatainkhoz, ha egy építészeti terv, egy rendezési — fejlesztési koncepció szakmai elbírálásainak felelőssége elől, anyánk szoknyája mögé bújunk, miközben sejtjük: ő sem mindenható, mindenttudó. A helyhatósági választásokon elsősorban önrendelkezésünkre szavazunk. Ha nem akarunk vaktában szavazni, tisztáznunk kell azt is, milyen szervezeti keretek között valósítható meg városépítési, környezetgazdálkodási kérdésekben az önredelkezés. Az új tanácsi testületben nagy valószínűséggel mindazon pártok képviseltetik magukat, amelyek a képviselőválasztásokon jelölteket indítottak. A testület pluráüs lesz, a sok párt együttműködésével megteremtődik az esély a demokratikus működéshez. Az új testület — a döntés jogát fenntartva — a döntés-előkészítést szakbizottságaira bízza. A felvázolt probléma kezelésére két szakbizottságot célszerű létrehozni: KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI SZAKBIZOTTSÁGOT a város Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer tájrehabilitációs munkáinak ellenőrzésére, és a környezetvédelmi problémák: levegőminőség-védelem, ivóvíz bázis védelme, termőföld-védelem stb. kezelésére. , - ÉPÍTÉSZETI SZAKBIZOTTSÁGOT a város arculatának, építészeti fejlesztésének meghatározására. Mindkét bizottság magját szakemberek alkotnák, akiket a pártok, illetve egyesületek (pl. Balassa Társaság, EBE) delegálhatnának. Elnökül tanácstag, titkárul a város alkalmazásában álló főépítész, illetve városi környezetgazdász lehetne. A főépítész és a városi környezetgazdász munkakörök feltételezik egy MÉRNÖKI IRODA létezését, amelyben a város rendezéséhez, fejlesztéséhez értő, a tervezésben járatos — építész, tájrendező, közműves, energetikus, közlekedési és parképítész — szakemberek dolgoznának (szakértőként, másodállásban, esetleg főállásban). A szakbizottságok veszik át mindazokat a feladatokat, amelyeket korábban a Megyei Tanácsi bizottságok intéztek, illetve a korábbi városi bizottságok — Városfejlesztési Szakbizottság és Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Koordinációs Bizottság (új nevén Tájrehabilitációs Koordinációs Bizottság) — láttak el. — Az Építészeti Szakbizottság, így a helyi Építéstervezési Szakértői Bizottság is lenne, míg — a Környezetgazdálkodási Szakbizottság a környezetvédelmi terveket és az Építészeti Szakbizottsággal közösen a városrendezési és fejlesztési terveket bírálná el. A két szakbizottság a tanácsi szakosztályok vezetőinek munkáját is véleményezhetné:jutalmazásukra — elmarasztalásukra, kinevezésükre — felmentésükre a tanácstestületnek javaslatot tehetne. Célszerű lenne, ha e bizottságok képviselnék a várost a szomszéd településekkel közös problémák megoldásában. Ugyanis Esztergom-Dorog-Párkány térségében a környezetvédelmet, a települések rendezését, fejlesztését, építését össze kell hangolni, de úgyszintén Visegrádtól Gönyűig össze kell hangolni az elmaradt Nagymarosi Vízlépcső táj rehabilitációs, rekompenzációs munkáit. ivlár körvonalazódik egy, a Dunamenti településeket összefogó TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓS TESTÜLET. Sürgős lenne a másik probléma feldolgozására az Esztergom—Dorog—Párkány térségi KÖRNYEZETGAZDÁL, KODÁSI SZÖVETSÉG létrehozása is. A megye szerepe átértékelődne. Ebben a megközelítésben: — az önrendelkező települések közös problémáinak megoldását szakértőivel segíthetné. (Ld. Településközi Koordinációs Testület, Környezetgazdálkodási Szövetség) — a megyei tanácstestület (amely a települések polgármestereinek testülete, feltételezésem szerint) a hátrányos helyzetű települések esélyeinek kiegyenlítésére szánt pénzeszközök elosztását irányítaná, jóváhagyva vagy elutasítva s zaké rt őine k j ava slat át. A megye szerepköre így koordinátori — szolgáltatói. Koordinálja a problémák megoldását, vita esetén a közmegegyezést segíti elő. Összegezve: a városépítés, a környezetvédelem^ tájrendezés problémái a jelenlegi módszerekkel, a jelenlegi szervezeti keretek között megoldhatatlanok. Településeink jelene és jövője, a vízlépcső-rehabilitáció, a világkiállítás az eddigi módszerekkel nem tervezhető. Váltanunk kell! Kezdjük meg a munkát, hogy idejében, zökkenőmentesen átirányíthassuk városunkat egy új fejlődési pályára! Balogh Ákos KOMTERV MEGNYERHETI ÖN IS! Az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet 1990. május 31-ig a gépkocsi előleget befizető ügyfelei részére nyereménysorsolást rendez,június l-jén. Nyeremények: 2 db Dacia személygépkocsi. Megnyerheti Ön is, ha a Takarékszövetkezetnél most fizeti be gépkocsi előlegét! ESZTERGOMI KATOLIKUS EGYETEM ?... - Az indíttatást, hogy politikus legyen, tudtommal édesapjától örökölte. Egyáltalán, hogyan lett azzá? — Édesapám 1936-tól a Kalot (Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa) főtitkára, majd 1945 után a Barankovics-féle Demokrata Néppárt egyik vezetője volt. 1948-ban, amikor a Demokrata Néppárt feloszlatta önmagát, egy tanyára költöztünk, ahol földművelésből éltünk. Vallásosán, de az életre neveltek. Számomra ma is ez az irányadó: nem a forma a fontos, hitemnek cselekvés formájában kell megjelennie. 1958-ban tértünk vissza Budapestre. Mivel apám ragaszkodott ahhoz, hogy tanuljak egy szakmát, férfiszabó lettem. - A választási hírverések során megtudhattuk, hogy Belgiumban, a leuveni egyetemen végzett. Hogyan került oda? — Miután nem vettek fel az egyetemre, az Akadémia régészeti intézetében dolgoztam. Ekkor, 1974-ben adódott az a lehetőség, hogy nyugaton élő nagybátyám segítségével beiratkozhattam a Leuveni Katolikus Egyetemre. Magánúton tanultam. Időközben dolgoztam: takarítottam, gyerekekre vigyáztam, oroszból franciára fordíío líam. Végül ókeresztény-bizánci szakon végeztem. Elsősorban ikonográfiával foglalkoztam. Leuvenben harmincnégyezer diáktársam volt, a Föld minden sarkából. Együtt éltein a világgal. A legjobb barátom például ecuadori volt. Természetesen, a politika is „begyűrűzött" hozzánk. Nyitott szemmel figyeltem az eseményeket. Miután hazajöttem, vidékre akartam menni, így kerültem Esztergomba, a Keresztény Múzeumba. Itt mindjárt egy Belgiumból hozott ötletet is megvalósíthattam: 1981-ben a vakok és a gyengénlátók számára rendeztünk kiállítást. - Kérem, beszéljen a kereszténydemokrácia lényegéről! Az egyesült Európa gondolata kifejezetten kereszténydemokrata alapelv. Ebből következik a gyengék felemelése: Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát, Görögországot, Törökországot Nyugat-Európa szoüdarítása segítette a mai szintre. Az európai egység Beszélgetés dr. Ugrin Emesével, a Kereszténydemokrata Néppárt főtitkárával a nivellálódás elvére épül: légy benne egyenrangú! Egy apró mozzanat belgiumi emlékeimből: a kereszténydemokraták egyik választási veresége után az amerikai tőke beáramlott az országba, minek következtében egész üzlethálózatok kerültek idegen kézre, a kisegzisztenciák pedig egymás után mentek tönkre. A belgák ellenállása révén juthatott ismét hatalomra a kereszténydemokrata párt, s kezdték visszavásárolni az amerikai tulajdonokat. Hiszem, hogy a pártnak KözépEurópában fontos szerepe lesz — ez az életcélom. Ez az egyetlen párt, amely minden, e térségben lévő országban megtalálható. A közös cél egyfajta föderáció megvalósítása: csak így juthatunk be az Európa Házba. Ha egy bejut, viszi magával a többit. Nem vihetünk be egymásra acsarkodó csapatot. - Hogyan lett esztergomi létére a párt főtitkára? - 1989 tavaszán ott voltam a párt alapítói között. A szeptemberi kongresszus küldöttei fiatalt akartak főtitkárnak választani. Engem a családi tradíciók és vidéki mivoltom is segített. Egy nő talán jobban tud „közlekedni". Jelenleg az egyetlen nő vagyok a kereszténydemokrata főtitkárok között. Ennek néha fantasztikus hatása van. - Mit jelent Önnek Esztergom? Az önkormányzati rendszer szintén kereszténydemokrata alapelv. Esztergomnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy „világváros" legyen; nem nagyságrendjét, hanem szellemi kisugárzó erejét tekintve. Régóta dédelgetett tervem, hogy Bologna, Firenze Leuven mintájára egyetemi várossá kellene tenni. Itt ideális helye lenne egy közép-európai katolikus egyetemnek, hiszen a kultúrák keresztútján fekszik, s itt nemcsak a szomszédos országok fiaira gondolok, hanem a környékbeli nemzetiségekre is. A nyíltság jegyében a csonkahidat is újjá lehetne építeni. Az egyetem dolgában már sokakkal tárgyaltam: az Európa Parlament, az Európa Tanács, a leuveni egyetem képviselői messzemenő segítséget ígértek. Szeretném, ha a pápalátogatás idejére sikerülne dűlőre vinni a szó eredeti értelmében vett katolikus (egyetemes) universitás ügyét. . . Sebő József MOSTANTOL ISKOLA VISELI NEVET Árpád-házi Szent Erzsébet A marburgi templomban lévő reneszánsz szépségű szobor koronás királynőként ábrázolja a XIII. század első felében élt Árpád-házi Szent Erzsébetet. Látva a szobrot, ismerve az élettörténetet, első pillanatra mérhetetlen különbséget érzünk az életút és a szobor elfogadása között. A királylány 1207-ben született II.Endre, a gazdag, bőkezű király és Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. A szent keresztségben az Erzsébet nevet kapta. AÜg múlt 4 éves, amikor — a kor szokásainak megfelelően — távol került szüleitől és testvéreitől. Eljegyezték a türingiai birodalmi gróf, l.Hermann, legidősebb fiával. A türingiai uralkodók érdekből arra törekedtek, hogy a hatalmas és gazdag családokkal közeli rokonságba kerüljenek, s ezáltal is egyre nagyobb szerephez jussanak a német birodalom történetében. Erzsébet Wartburg várában, a középkori lovagvár sasfészkében nevelkedett. Egyes életrajzírók véleménye szerint kurtára méretezték számára a boldog gyerekkort. A szelíd szívű, érzékeny lelkű, a külsőségek iránt kevésbé fogékony gyermekben erősödik a magányra vágyó törekvés, kezd kibontakozni a vallásos hit. Hat éves korában édesanyját, Gertrúdot - 11. Endre hadjárata idején — Bánk udvarispán és Péter comes megölték, mert sérelmezték magyarellenes cselekedeteit. Erzsébetet 1216-ban további csapás éri, elveszti jegyesét, helyzete bizonytalanná válik, de egyénisége és gazdagon összeállított hozománya biztosítják ottmaradását, mi több, Hermann második fiával, Lajossal eljegyzik, majd 1221-ben megtartják menyegzőjét. A buzgó imádkozás, a nyomorultak iránt megmutatkozó érdeklődése kora gyermekkorában kezdődött; Karthausi Névtelen a gyerekkorba helyezi a rózsalegendát, mely szerint a kicsiny Erzsébet köpenye alá rejtve vitte a fejedelmi asztal jó falatjait a koldusoknak. A jószándékú, csillogó szemű gyereket kérdőre vonták, hogy mit rejteget a kötényében. A kislány azt felelte: rózsákat. Mivel tél volt, megnézték kötényét és ott gyönyörű friss rózsák illatoztak. Amikor Erzsébet az ifjú türingiai fejedelem, IV. Lajos felesége lett, lehetőséget és hatalmat kapott, hogy belső indíttatásra, hajlamai szerint éljen. Fürjével IV. Lajos beleegyezésével, ispotályt rendezett be, az elhagyott gyermekek számára menhelyet alapított. Három gyermeket szült, Hermannt, Zsófiát és Gertrúdot, akiket a boldoeok sorában tisztelhetünk. Öröi . Leli házassága 6 évig tartott, ugyanis az 1227-ben vezetett keresztes hadjárat során elvesztette férjét. Férje halálát mély szomorúsággal, fájdalommal fogadta: „Halott, halott immár számomra ezentúl minden öröm, a világ minden boldogsága." Az özvegy Erzsébetet korlátozták tevékenységében, életét megnehezítették és egy napon gyermekeivel elhagyta a várat. Magára öltötte a penitenciások szürke ruháját, Marburgba költözvén kórházat alapított Assisi Szent Ferenc tiszteletére és haláláig, 1231. november 19-ig, a szegények, betegek szolgálatába állt. Kanonizálása kivételesen gyorsan, négy évvel halála után, 1235. május 27-én, 755 évvel ezelőtt ment végbe. A földi élet cselekedeteiből gyökerező tettei, jótékonykodásai, a nyomorultak iránt érzett különös vonzódása és legendái, a valóságnál magasabb szintre emelik a segítő erkölcsi eszmét; olyan emberi értékeket hordoz, mely hitünket Krisztushoz erősebben köti. • Az esztergomi Egészségügyi Szakközépiskola 1990. május 25én — a későbbiekben alapítandó iskola kollégiummal együtt — hivatalosan is felveszi az Árpád-házi Szent Erzsébet nevet. Á létesítendő iskolakollégiumot — az elmúlt 40 év igazságtalanságai után — az anyaházukba visszatelepülő Szatmári Lrr-lmas Nővérek vezetik, mindannyiunk számára elősegítve azt, hogy az elfojtott tiszta forrás újra tápláló áramlásba kezdjen! Sipos Imre