Esztergom és Vidéke, 1990

1990. május / 8. szám

ALAPÍTVA 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító 1990. Május 8. szám ÁRA: 14,50 Ft BORÚRA DERŰ A jelen nyomasztó gondjai mi­att gyakran nem tudunk kellő. figyelmet fordítani a kibontakozás utáni változásokra. Városunk le­hetséges jövőjéről legyen szabad itt néhány továbbgondolásra ajánlható elképzelést papírra vetni. Azok a potenciális előnyök, me­lyekkel egy kisváros a többi tele­pülésformával ellentétben rendel­kezik — s itt az élet minőségére gondolok —, nálunk ezidáig nem érvényesültek. Ezek, többek kö­zött, a jószomszédság, az egymás ismeretéből fakadó szolidaritás, a segítőkészség, a helyi gondok megoldására irányuló közös törek­vés, a helyi politikai, társadalmi élet fórumainak természetes mű­ködése. A lokálpatriotizmus rendezett utca- és városképet teremt, mely tükrözi a település történelmi fejlődését is. Egyszóval, egy em­berléptékű, az embert szolgáló társadalmi és erkölcsi környezet lenne jellemzője a kisvárosnak. Ennek vonzó, szívet melengető példáit láthatjuk szerte Európá­ban. Nosztalgikus vágyak hajtják ide az idegent, hogy a modern elidegenedett, zaklatott életben egy időre „békés szigetre" talál­jon. Itt újra tapasztalhatja az emberi közelséget, a barátságot, a kedélyességet, mely csak részben szól a zsebében meglapuló pénz­nek, de legalább ugyanolyan mér­tékben magának a vendégnek, aki­nek büszkén mutathatják meg ér­tékeiket. Hasonló varázsa van néhány magyar kisvárosnak is; Sopron és Szentendre lehetnek a rangsor listavezetői. És Esztergom? Nincsenek jó lehetőségei, hogy előkelő helyre kerüljön e rangsorban? Vannak. Környezeti értékei okán akár az első helyek egyikére is pályázhat­na. Közvetlen környezetét a Duna és a Pilis az ország egyik legszebb tájává teszi. Budapest közelsége, szellemi, kultúrális kisugárzása úgyszintén előnyös. Elérhetősége (a jelenleginél korszerűbb tömeg­közlekedés esetén) távlatilag fel­értékelődhet. Országunk történelmi sorsfor­duló küszöbén áll; a változás sze­le álmosnak tűnő településünkön is végigsöpör. Hiszem, hogy ha­marosan az emelkedő Magyar­ország korszaka köszönt ránk. Ez a fejlődés nem fogja elkerül­ni városunkat: a jövő Esztergo­ma — ha adottságait és polgárai szorgalmát, szellemi értékeit kel­lően képes lesz felhasználni, a kö­zösség érdekében kamatoztatni — ideális otthona lehet lakóinak! Mert minden lehetünk, ha hi­tünk van, ha energiánkat nagy­szerű vállalkozásokra fordítjuk, ha magunkénak valljuk a közös­ség sorsjobbító, jövőépítő prog­ramját. Sok ötlet, remek elgondolás szü­leti napjainkban. Néhány a vetél­kedő pártok választási fogásaként látott napvilágot és tiszavirág élet után talán feledésbe is merül. Az eddigi leginkább figyelemre méltó, a jövő perspektíváját leg­inkább előrevetítő, merész el­képzelés a keresztény egyetem alapításának terve, mely városun­kat az európai kultúra egyik je­lentős központjává tenné. Ennek a tervnek a támogatása műiden felelős politikai, társadalmi erő kötelessége! Egyetemváros, az Alkotmány­bíróság székhelye, a magyar autó­gyártás egyik bázisa — íme csak három a fejlődést körvonalazó tervek közül, melyek már a kö­zeljövőben gyökeresen megváltoz­tathatják városunk arculatát. De ne feledkezzünk el Esztergom évszázados történelmi szerepéről, a magyarországi katolikus egyház központjáról, a prímási szék­helyről sem. Vonzereje az egyhá­zak szabadságának visszanyerése után fokozatosan növekedni fog. Igazi turisztikai központtá fej­lődhetünk. Az átalakulás a vázoltaknál jóval szélesebb körű lehet. Rajtunk múlik, mit valósítunk meg lehe­tőségeinkből* de azt hiszem, már ezekért is érdemes nekifogni az újjáépítés nem könnyű fel­adatának! ' Horváth Zsolt BANNER ZOLTÁN írót, művészettörténészt, előadó­művészt 1990. május 21-én Esz­tergomban köszönthetjük. íróként a Babits Könyvtár vendége lesz, ahol du. 4 órakor az olvasókkal találkozik és dedikálja nemrég megjelent Kié vagy Ausztrália? című kötetét. Este 6 órakor a „Zöld házban" már előadóművészként mutatko­zik be azzal a műsorával, amelyet 1985-ben parancsolt le a hatalom Románia valamennyi pódiumáról. „Az én repülőgépem" ugyanis az utóbbi 70 esztendő legszebb erdélyi verseit „röpítette" az ott élő magyarság lelkébe, tudatába. Most mi újra a teljes, csonkí­tatlan műsort hallhatjuk. Banner Zoltán ma Békéscsabán él. E műsort megelőzően „Erdélyi tájak, városok, emberek" címmel képes lezelezőlap kiállítás nyflík szintén a „zöld házban" Mezei Attila gyűjteményéből. A rende­zők — az Ábel Erdélyi Közös­ség, a Balassa Múzeum, a Babits Könyvtár és az Esztergomi Kul­turális Egyesület - minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak! GRATULÁLUNK Bezzeg Violának és Pintér Bélának; Erős Erika Erzsébetnek és Bokodí Jánosnak; Fásí Juditnak és Síkesdí Zsoltnak; Kis-Szölgyémí Beátának és Nagy Zoltánnak; Mihalik Klotild Beatríxnak és Szat­mári Tibornak; Pfluger Angelikának és Juhász Imrének házasság­kötésük alkalmából! Sok szerencsét, megértést és boldogságot kí­ván az Esztergom és Viddce SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A PÁPA MAGYARORSZAGI LÁTOGATÁSÁRÓL 1. A Szentatya meghívása A Szent István jubileumi esz­tendő legkiemelkedőbb ünnep­ségén, 198 8.augusztus 20-án a budapesti Szent István bazilika előtt végzett szentmisén jelentette be dr.Paskai László bíboros, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar nevében augusztus 15-én kelt levelében lelkipásztori látogatásra hívta meg Magyarországra II. Já­nos Pál pápát. Az ünnepségen résztvett Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius, aki a Püs­pöki Kar levelével együtt átvette Straub F.Brúnó úrnak, az Elnöki Tanács Elnökének augusztus 18-án kelt levelét is, amelyben hivata­los magyarországi látogatásra hívta meg a pápát. A Szentatya szóbeli ígérete után 1988.november 10-én Straub F. Brúnó elnök úrnak, november 14-én pedig Paskai László bíboros úrnak levélben is megerősítette, hogy elfogadja a meghívást, a­melyre később meghatározandó alkalmas időben kerül majd sor. A látogatás idejére vonatkozóan 1991. második felét javasoltuk, lehetőleg a szeptember 8., Szűz Mária születésének ünnepe körüli napokat. A három éves várakozá­si idő két szempontból látszott szükségesnek. Megfelelő időt akar­tunk biztosítani a látogatás szerve­zésére és annak lelkipásztori elő­készítésére. .Az is szerepet játszott az időpont javasolásában, hogy az akkori előjelzések szerint 1990. máso­dik felében és 1991. elején lettek volna az országgyűlési választá­sok és a pártkongresszus, a pápaí látogatásra pedig olyan időszakot kerestünk, amikor nincsenek .fon­tos belpolitikai események, ame­lyek a látogatás lelkipásztori jelle­gét megzavarhatják. Időközben fölgyorsultak a tár­sadalmi és politikai változások. Az Apostoli Szentszék és Magyar­ország között, megindultak a tár­gyalások a diplomáciai kapcsola­tok újrafelvételéről. Ez a pápa látogatását is új keretbe állítot­ta. Francesco Colasuonno apostoli nuncius úr 1989. július 1-én Buda­pesten találkozott Horn Gyula külügyminiszterrel. Ezen a meg­beszélésen az is szóba került, hogy a magyar kormány a maga részéről kész hónapokkal koráb­ban is fogadni a Szentatyát. 2. A látogatás célja, jelmondata A látogatás célja a hitélet meg­erősítése, az egyházi élet fel­élénkítése és elmélyítése, az egy­házi intézmények és szervezetek működésének és hatékonyságának javítása, a katolikusok és a test­vér egyházak között levő kapcso­lat erősítése az ökumené szel­lemének elmélyítésével, és annak előmozdítása, hogy a magyar ka­tolikus egyház benső életében megerősödve megtalálja megfelelő helyét a társadalmi életben. Ennek megfelelően választottuk a pápai látogatás jelmondatát is: Életünk Krisztus. A jelmondat ökumenikus jelle­gű, hiszen ezt minden keresztény egyház a magáénak tarthatja. Á jelmondat kiválasztásában a Püspöki Kart az is vezette, hogy azt semmilyen értelemben ne le­hessen politikai tartalommal meg­tölteni vagy ilyen célokra is föl­használni. 3. A látogatás előkészítése A Magyar Püspöki Kar 1989. december 13-án tartott ülésén öttagú bizottságot nevezett ki a látogatás előkészítésére. A bizott­ságot dr.Paskai László bíboros, prímás vezeti. A Minisztertanács létrehozta azt a Kormánybizottságot, amelynek a feladata a pápa látogatásával összefüggő kormányzati teendők ellátása. A bizottság vezetője Glatz Ferenc művelődési minisz­ter. A kormánybizottság 1989. no­vember 29-én tartott ülésén Ke­resztes Szilárd püspök ismertette a látogatás előzetes tervét és fel­adatait. A javaslat szerint a látogatás szükségesnek tartott eseményeit csak úgy lehet megszervezni, ha a pápa legalább négy és fél napig tartózkodik hazánkban. A koráb­bi javaslatokkal szemben megvál­tozott a látogatás időpontjának terve is: azt javasoltuk, hogy a látogatásra az 1991. augusztus 20-át, Szent István Király ünne­pét megelőző napokban kerüljön sor, és az ünnepnapon legyen an­nak befejezése. A Kormánybizottság 1990. már­cius 13-án tartott ülésén a jelen­levők jónak tartották és támogat­ták a tervet. Külön kiemelték, hogy a pápa részéről igen nagy­lelkű gesztus lenne, ha nemzetünk nagy ünnepét tüntetné ki jelen­létével. A Magyar Püspöki Kar 1990. március 14-én tartott ülésén meg­bízást adott Keresztes Szilárdnak, hogy azt az Apostoli Szentszék­nél bemutassa, és a Püspöki Kar nevében kérje annak jóváhagyá­sát. 4. A pápai látogatás időpontja és eseményei Keresztes Szilárd püspök április 6-án Rómában bemutatta a terve­zetet Mons. Gíovanni Battísta Re érsek, államtitkár-helyettes úrnak és P.Roberto Tucci jezsuita atyá­nak, a pápai utazások szervezési és biztonsági felelősének. Az ál­lamtitkár-helyettes úr közölte, hogy a látogatás tervét megbeszél­ték a Szentatyával, és a javasolt időpontot alkalmasnak tartják annak megrendezésére. Ennek alapján bejelentjük, hogy II. János Pál pápa a jövő évben négy és fél napos látogatásra ér­kezik hazánkba. A látogatás 1991. augusztus 16-tól 20-ig tart, és Szent István Király ünnepén, augusztus 20-án, kedden délelőtt a hagyományos Szent Jobb körme­nettel és a Hősök terén végzett ünnepi szentmisével ér véget. Ezt az alkalmat is felhasználjuk, hogy kifejezzük örömünket és köszöne­tünket azért, hogy a Szentatya országalapító Királyunk ünnepét tölti majd velünk. Az időpont megjelölése és a négy és fél napos időtartam elfogadása alapján biztosak lehetünk, hogy a legfontosabb eseményeket a terv szerint tudjuk megrendezni. így számítunk arra, hogy a pápa au­gusztus 16-án, pénteken érkezik Budapestre, ahonnan Esztergomba utazik. Az esztergomi Bazilikában találkozik a pápa a papokkal és szerzetesekkel, valamint Eszter­gom Város népével, majd a Püs­pöki Karral lesz rövid megbeszélés és közös vacsora a prímási palotá­ban. Szombaton, augusztus 17-én a pécsi repülőtéren misézik a pá­pa, augusztus 18-án vasárnap Márpapócson lesz görök katolikus szentmise. Vasárnap délután Deb­recenben a református nagytemp­lomban lesz ökumenikus istentisz­telet és találkozás a testvér egy­házakkal. Hétfőn, augusztus 19-én délelőtt Szombathelyen, végül au­gusztus 20-án Budapesten a Hősök terén lesz ünnepélyes pápai szent­mise. 5. A látogatás anyagi fedezete Ebben elsősorban híveinkre és jótevőinkre számítunk. A Püspö­ki Kar közérdekű kötelezettség­vállalást hozott létre a pápai lá­togatás költségeinek fedezésére. Ehhez bármely hazai vagy kül­földi természetes vagy jogi sze­mély hozzájárulhat pénzadomány­nyal, dologi segítséggel vagy tevé­kenységgel. Befizetési lapokat, amelyek egyben az adóalap csök­kentésének igazolására is szolgál­nak, a templomokban és a lelké­szi irodákban lehet kapni. A Kormánybizottság ülésein ígé­retet kaptunk arra, hogy mindaz a szolgáltatás, ami a közlekedés, biztonság, egészségügyi szolgálat területén szükséges a pápai látoga­táshoz, térítésmentes lesz a mi­nisztériumok részéről. Vannak olyan feladatok településfejlesz­tési munkák, műemlékvédelem, hírközlési hálózatfejlesztés, ame­lyek csak az állami költségvetés­ből oldhatók meg. Külföldi segítségre is számítunk, elsősorban a környező országok püspöki karainak és a külföldön élő magyaroknak a támogatására. A látogatással kapcsolatban azonban igen nagy takarékosságra van szükség. Nemcsak arról kell gondoskodnunk, hogy csak a va­lóban szükséges beruházásokra vállalkozzunk, hanem arról is, hogy minden kiadvány, emlék­lap, emléktárgy, érme vagy szol­gáltatás csak a Püspöki Kar szer­vezésében kerüljön árusításra, és hogy azok bevétele a látogatás költségeinek fedezésére is szolgál­jon. 6. A további feladatok A legnagyobb feladat a lelki előkészítés. Folytatni és mélyí­teni kell azt a munkát, amely a magyar egyház belső újjászületését és az egyházi intézmények meg­erősítését szolgálja. Minden szertartás színhelyén meg kell kezdeni a terület rende­zésének, a tömeg elhelyezésének az előkészületeit. El kell készí­teni az oltárok és emelvények tervét, gondoskodni kell a hír­közlési berendezésekről és a szük­séges egészségügyi-higiéniai léte­sítményekről. Minden helyszínen ki kell ala­kítani a sajtóközpontot a meg­felelő berendezésekkel. Gondos­kodni fogunk arról, hogy a hír­közlési szervezetek képviselői meg­felelő szállodai elhelyezést kapja­nak. El kell kezdeni a tárgyaláso­kat a rádiós és televíziós közvetí­tésről. A következő hónapok aprólékos munkával telnek majd el. Ezek nem jelentenek különös eseményt vagy érdekességet a sajtó számára.

Next

/
Thumbnails
Contents