Esztergom és Vidéke, 1990

1990. április / 7. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 A VÁROSI TANÁCS MÁRCIUS 28-1 ÜLÉSÉN „ESZTERGOMÉRT" EMLÉKPLAKETTET KAPTAK: MTESZ esztergomi szervezete NAGY LÁSZLÓ,az Aranyhegyi Parabola PJT elnöke VADÁSZI LÁSZLÓ, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége esztergomi szervezetének elnöke DOBÓ KATALIN GIMNÁZIUM SZEGŐFI BÉLA, a Vaszary Kolos Kórház gazdasági-műszaki igazgatóhelyettese PETI ENDREaz Esztergomi Vasas Horgász Egyesület Elnöke NAGY TIBOR, tanácstag VÍZTORONY UTI UTEPITŐ MUNKAKÖZÖSSÉG „EMLÉKLAP" ELISMERÉST KAPTAK: JUHÁSZ TIBOR,az ÉDÁSZ esztergomi Kirendeltségének vezetője DANKÓ LÁSZLÓ, az ÉDÁSZ esztergomi Kirendeltségének főszerelője MOLNÁR TIBOR, a SZIM Esztergomi Marógépgyár RT Szolgáltató ügyvezetője ERŐS MÁRTON,a SZIM Marógépgyár RT vezetője GODÓ GÁBORNÉ.a Labor MIM munkaerőgazdálkodója TIHANYI FRIGYES,KIOSZ tag, teherszállító kisiparos JÓ DOBRONYA GYÖRGY, KIOSZ vezetőségi tag, faárúkészítő kisiparos ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET ESZTERGOM ÉS VIDÉKE SZERKESZTŐSÉGE KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA KERESKEDELMI ÉS VEND ÉG LÁTÓIPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA KOVÁCS SÁNDOR, a Bottyán János Szakközépiskola tanműhely vezetője SINKO GYULA, a 317. sz. Ipari Tanuló Intézet igazgatója MRÁZ RUDOLF, a MIKROMED SE ügyvezető elnöke PÁLMAI ZOLTÁN, a SZIM Vasas SE titkára CHMELIK ZOLTÁN, a Városi Sportcsarnok igazgatója PERÉDY ISTVÁN és HETVES TIBOR tanácstag BACSA LÁSZLÓ, a városi Tanács VB. tervcsoport vezetője KEVEINÉ NÉMETH IRÉN, a városi Tanács VB. dolgozója MATYÓK LÁSZLÓNÉ középiskolai tanár SZERKESZTŐSÉGI UTÓIRAT Szerkesztőségünk köszöni a megtiszteltetést. Mindazonáltal az olvasók bevonásával még több érdekes hírrel, elemző cikkel kívánunk jelentkezni. Egyszer talán elérünk oda, ahol elődeink abbahagyták, és — a nyilvánosság kiteljesedése révén — mi is odaírhatjuk a fejléc alá: megjelenik minden szerdán és szombaton. . . A SZOVJET CSAPATKIVONÁSRÓL A Hadügyminisztérium hivatalos közlése értelmében a szovjet alakulatok és technikai berendezéseik 1990. április 4-én, 5-én, 9-én, 10-én, 28-án valamint július 25 és szeptember 5 között két szakaszban hagyják el Esztergom-kertvárost. A felszabaduló ingatlanok és a területek sorsáról a kormány által kinevezett tárcaközi bizottság dönt majd, melynek elnöke az illetékes belügyminiszter-helyettes lesz. Esztergom város vezetése készül a tárgyalásokra. Az érintett ingatlanokra és területekre igényt tart, s szakemberek bevonásával már készítteti a további hasznosítás tervezetét. Ehhez kérjük a lakosság ötleteit, javaslatait is! Simon Tibor m.b. tanácselnök GONDOLATOK - SÉTA KÖZBEN A történetek, sajnos, nem eredetiek. Csak János nevű érsek jut most eszembe három is, akik szembekerültek a nemzetromboló állami politikával és meghurcoltatást szenvedtek: Kanizsay, Vitéz és Csernoch. Mások viszont békeidőben együtt építhették-művelhették országunkat a világi hatalommal: Jób III. Bélával, Telegdy Csanád Nagy Lajossal. Széchy Dénes Hunyadi Jánossal. A harcmezőn a király balján a nádor, az országbíró, jobbján pedig az esztergomi érsekek álltak és estek el sokszor: a Sajónál, Várnánál, Mohácsnál. . . Egy negyedik János, merániai

(II. Endre királynál szorgalmazta az Aranybullát mindöszsze hét évvel azután, hogy angol érsek-társa, Langton István kieszközölte a Magna Chartát (melynek 29. cikkelye már az ember személyes szabadságával foglalkozik) és a törvénykönyvek számos egyéb intézkedéseit sugallták. Van tehát joga Esztergomnak, hogy az Alkotmánybíróság székhelye itt legyen! A jog mellé persze egyéb feltételek is szükségesek és ezekért már nekünk kellene tenni. Csak hát gyámoltalan város ez (Babits Mihály ezt is észrevette). Újjászerveződő gazdaságunkban, közigazgatásunkban, egyházainkban rátermett, megbízható munkatársakra: jogászokra, pénzügyi-, közgazdasági idegenforgalmi szakemberekre, pedagógusokra, papokra lenne szükség. Lepusztult társadalmunk melyik bugyrából bújhatnának ezek elő? A bazilika alatti kriptában az egyiptomi stílusú kapu csavart béllete érdekes térhatást mutat. Latin felirata szerint itt aluszszák álmukat Rudnay Sándor prímás és utódai. Hozzánk, élőkhöz, az épület tetején egy másik aranybetűs felirat is szól, Szt.Pál intelme: i

rA felüllévőket keressétek." Most, egész lenn, az Apostol efezusiakhoz intézett buzdítására gondolok: „Viseljétek el egymást szeretettel." Ez önmagában sem kevés és nekünk még együttműködnünk, dolgoznunk is kellene. Együtt élnünk ebben a hazában különös szinbiózisban lámpatörők és lámpaállítók, országrombolók és országépítők, jogtiprók és jogalkotók. Elünk és beszélünk! Újságokban mondatok sorjáznak, TV-ben kövér, jólöltözött, mosolygós emberek érvelnek, vitatkoznak, megállapítanak, miközben a készülékek előtt egyre kevésbé kövér és jólöltözött, egyre kevésbé mosolygós emberek hallgatják, nézik őket. Ezer éve sokan akarták ezt a földdarabot, de a magyar mindig megtartotta; lehetetlen, hogy most ne tudnánk mit kezdeni vele! Más népek mélyebbről kezdték és most Mercedesszel járnak. ,figy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak." Ahelyett, hogy sandán nézzük egymást, pártoskodunk, szószátyárkodunk; inkább csinálnánk a dolgunkat? (o. L) ... és vidéke TENNI KELL! A vidéket járva úgy tűnik: több helyen várnak, mint ahány helyen cselekszenek. Mi ez? Tavaszi bágyadság? A közmunkában való elernyedés, kimerültség? Elbátortalanodás költözött közénk, avagy egyszerűen csak várakozunk? Nem sikerült bizonyosságot szerezni az okról, okokról, de tény, hogy valami féken tartja a falvak, községek lakóinak, területeinek lendületét. Pedig az idei tavasz kedvezőbb feltételeket kínál az alkotó munkára. Feladatokban egyetlen helységben sincs hiány. Nem szabad hát várakozni! Tenni kell! Építeni, helységet szépíteni, facsemetéket ültetni, magot hinteni. A gazdasági felvirágzást városon és falun egyaránt most kell megalapozni! — Biztos alapot, s tartós építményt rá, hogy az ezredfordulón büszkén mondhassuk majd: az igazi kibontakozás tíz esztendővel ezelőtt kezdődött!. . . DÖMÖS SÁTORTÁBOR — Ebben a Duna-menti községben esztendők óta hagyománya van a tanulók táboroztatásának. Az idén hogyan készültek erre? - kérdeztük Varga Károlynét, a községi tanács elnökét. — Alaposabban mint a korábbi esztendőkben. Az idén is a festői környezetű Duna-partot jelöltük ki a sátortábor helyéül. A terület rendbetételét jó ideje megkezdtük már. Ehhez nagy segítséget kaptunk a helyi iskolásoktól, de a dömösi jó szokásokhoz hiven a felnőttek is kivették részüket a tavaszi nagytakarításból, amiért ezúton is köszönetet mondok minden résztvevőnek. — Mekkora a tábor befogadóképessége? — Nem túl nagy. Véleményünk szerint ugyanis a túlzott létszám már a színvonalas ellátást veszélyezteti. Egész pontosan: ötven sátor elhelyezéséről gondoskodunk. De ugyanitt kerül sor cserkészek táboroztatására is. HA EGY FÁT ÜLTETTÉL... . . . már nem éltél hiába - tartja a népi bölcselet. Ezek szerint Dömösön sokaknak bizonyul hasznosnak az élete. A közelmúltban jelentős mennyiségű nyárfát vágtak ki - ilyen vagy olyan okok miatt - a Duna-parton. Ezt követően fásítási akcióban vett részt a falu apraja-nagyja. Mintegy 1500 négyzetméter területen ástak gödröket és telepítettek díszjuhart, fekete diót, kocsányos tölgyet és több más facsemetét, szakemberek irányításával. A helység lakói ezt a munkát nem tekintik befejezettnek. Még ebben az esztendőben folytatják az e célra kijelölt területek fásítását. ÁTADÁS AUGUSZTUSBAN Készül a dömösiek egészségháza. Eddig különböző helyeken voltak az egészségügyi rendelők. S ami ennél is rosszabb volt: a befogadó épületek állaga enyhén szólva nem felelt meg az elvárásoknak. Most egy fedél alá kerül minden rendelő, s méltó körülmények közé kerülnek az itt dolgozók és a gyógyításra szoruló betegek egyaránt. Átadását augusztus 20-ára tervezik. VIRÁGOT! Külön-külön is üdvözölendő ötlet, ha falvainkban buszmegállót, vagy éppenséggel „csak" virágüzletet építenek. Dömösön úgy hallottuk: rövidesen mindkettő tető alá kerül Méghozzá egy fedél alá! Azt javasoljuk: az első szál virág illesse az ötletadót! PILISSZENTLÉLEK BONTJÁK, HOGY ÉPÍTHESSÉK Pezsdülni látszik a kultúrális élet a Pilisek lábánál szerényen meghúzódó kicsiny szlovák nemzetiségű településen. Egy hónappal ezelőtt arról adtunk hírt, hogy a pávakör tagjai népviseleti ruhát kaptak az országos szlovák szövetségtől. Most arról számolhatunk be, hogy rövidesen bontják az erre nagyon is „megérett" kulturotthont. Bontják, hogy rövidesen építhessék, korszerűsíthessék, szebbé, tágasabbá tehessék. Egyelőre 260 000 forint van e célra. Ezt két megyei tanácstag és három helyi tanácstag „hozta" a nemes célra a Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell-alapítvány összegének gyarapítása révén. Az említett összeg azonban távolról sem elegendő a tervbe vett felújító-bővítő munkára. Ottjártunkkor viszont elmondták: merész elképzelésük tető alá hozásáról nem hajlandók lemondani. Annál inkább saját munkaerejükkel segíteni az építkezést. Abban is reménykednek - s lehet, nem alaptalanul -, hogy alapítványukhoz lesz még csatlakozó. S akkor hamarosan fedél alá kerül a most már kétszintre tervezett művelődési ház. Alul lesz a nagy előadóterem az öltözővel, ahol előadások, lakodalmak lebonyolítását tervezik. A tetőtérben könyvtár, klub, társalgó elhelyezésére gondoltak. NYÍLJÉK MEG A ZSILIP ! A csenkei patak forrásánál, a dédai tó áteresztőjénél immár jó ideje egy gondosan kimunkált, hasznosnak bizonyult új zsilip ,,teljesít szolgálatot". A ,,gazda", a Vasas Horgász Egylet legalább háromszor eldicsekedett már a nyilvánosság előtt ezzel a célnak nagyon is megfelelő nyitó-záró szerkentyűvel. A zsilip készítőit, az Esztergomi Strigonium Szolgáltató és Építő Kisszövetkezet mestereit nem a horgászegylet többszöri, nyilvánosság előtti dicsekvése irritálja. A népszerűsítés a kisszövetkezetre is ráfér. A mesterek azt sérelmezik, hogy a Vasas Horgász Egyesület a szóbanforgó zsilip elkészítéséért járó összeg dolgában a füle botját sem mozdítja. Pedig nem százasokról, hanem 700 000 forint hátralék kiegyenlítéséről lenne szó! Minél hamarabb, annál jobb, mert a dolgozók keresetéről van szó. A mesterek várják, hogy nyíljék meg már végre a pénztár „zsilipje' is! PILISMARÓT TERVEK, ELKÉPZELÉSEK • Szolgáltató kereskedelmi üzletsor létrehozása — pályázatok révén — a község központjában. • Járdaépítés a főutak mentén. A pályázati kiírás értelmében a községnek az építési költség egyharmadát kell saját erőből fedeznie. A teljes költség, az út két oldalán történő járdaépítés esetén, közel kétmillió forint. • Az új lakóterület előkészítése a Széchenyi úton, valamint a kishóbádi Kölcsey út erdő felőli oldalán. fAz útépítéshez szükséges összeg kiegészítése oly módon, hogy a tervezettnél lényegesen hosszabb útszakaszt lehessen korszerűsíteni. • Jelentős feladat lesz a Duna-parti strand rendbetétele. Először a rég időszerű területrendezést végezzük el (kisajátítással), majd a megfelelő vízellátásról gondoskodnak. • Sürgős feladat a község köztisztaságának javítása. Többek között konténereket szándékoznak vásárolni, s ezek helyét le kell betonozni, a meglévő szeméttelepet pedig megfelelőbb helyre költöztetni. Általános hozzájárulás esetén szemétszállító gépjárművet vásárolunk. HORGÁSZÁS, CSÓNAKÁZÁS Ki ne szeretne zavartalanul csónakázni a Duna-kanyarban, mondjuk éppen Pilismaróton? A kérdést a közelmúltban a marótiak előtt nem más, mint Piczil Miklós, a FOKA igazgatója tette fel S mindjárt megoldást is javasolt az említett vízi szórakozások megvalósítására. Az igazgató szerint bővíteni kellene a helységben a kavicskitermelést, amire bőven kínálkozik lehetőség. A munkát vállalkozási alapon, esetleg társulási formában lehetne elvégezni. Ezzel több legyet is ütnének egycsapásra: bővülne a helybeli munkalehetőség, s az ingázás is csökkenne. A területileg érdekeltek a bevételből részesedést kapnának. S ami talán mindennél számottevőbb: a jelenleg kevésbé hasznosított Duna-parti öbölben a helybelieknek és a nyaraló vendégeknek tetszetős, vonzó csónakázó helyet alakíthatnának ki, de a horgászok is szívesen látogatnák az így létrehozott, halakban bővelkedő tavat. Az ötlet ki tűnő, érdemes mielőbb megvalósítani. Ezzel csak nyerne Pilismarót és a horgászásra, csónakázásra vágyók tábora. A megvalósítást illetően vannak ugyan némi nemű akadályok, de .. . ezek sem megoldhatatlanok! TÁTI HÍREK - Biztató, hogy idén az eddiginél is kedvezőbben tudják segíteni a magánerős építkezéseket. 1986 és 1989 között 116 engedélyt adtak ki; az építkezéseket kamatmentes tanácsi kölcsönökkel is segítették, közel egy millió forint összegben. Hosszú idő után a társközségben is sikerült házhelyet osztani. - Határidőre elkészült.az l-es számú orvosi rendelő. Ez már a magasabb igényekhez felnőtt lakosság elképzeléseit is kielégíti. - Bővül, korszerűsödik a helység kereskedelmi hálózata. Főként az utóbbi időben megnövekedett vállalkozási kedv révén. A korábbi 12 magán kiskereskedelmi vállalkozáshoz képest ma már 32-t tartanak számon. A vendéglátó helyek száma is gyarapodott: 4 vállalati, 2 szövetkezeti, 7 pedig magánszemélyek kezelésében van. Ro vatszerkesztő: Kiss József