Esztergom és Vidéke, 1990

1990. április / 6. szám

ALAPÍTVA 1879-BEN ESZTERGOM ESVIDEKE Művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító 1990. Április 6. szám ÁRA: 14,50 Ft Üzenet Sütő Andrásnak Nem szűnik, nem lankad, bennünk zakatol—munkál az éter hullámain érkezett tragikus hír: Sütő Andrásra, sorstársaira vandálok támadtak, törték, zúzták, megtiporták, életét akarták. Döbbenten állunk. Tehetetlenek vagyunk. Nem cselekedhetünk, nincs rá szavazunk. .. A pusztakamarási fiú, aki kopott iszákjával indult el Nagyenyeden, Kolozsváron, Bukaresten, Marosvásárhelyen át az egyetemes irodalom legmagasabb csúcsainak meghódítására, aki a Mezőségről hozta magával a béke igaz testvéri szeretetét — és ezt évtizedeken át fennen hirdette, élte —, most vélt testvéreinek husáng-ütéseitől vérzik, gyötrődik. Törött a bölcsességet sugárzó koponya, véreres a mindig tisztán látó szem, repedt a testvéri ölelésre folyton készenlétben álló kéz, elpattant bordák között dobog a páratlanul nemes szív. . . Zakatol-munkál bennünk a tehetetlen indulat, mert láttuk a képernyőről, hogy mivé tette a határtalan gyűlölet az erdélyi magyarság egyik fő támaszát, rettenthetetlen harcosát, a kitartás szimbólumát. Halljuk szavát, idézzük szállóigévé vált mondását: „Maradok, másként nem tehetek. . ." Nem magától jött a marosvásárhelyi mártír. Hozták. Gyógyulni, épülni, s újra csatasorba állni. Mert a népéért élő—küszködő nemes lélek teste nem hagyhatja cserben önmagát. Gyógyulni fog! Gyógyulnia kell, mert emberek milliói őrködnek lélekben az ágya felett. Nemcsak rokonok, barátok, ismerősök, nem is csak magyarok. Mindazok fogják sérült kezét, akik hallótták-ismerik a testvériségről vallott hitét, akik valaha is olvasták eredetiben vagy fordításban leírt bölcs szavait, hitvallását, nemes lelkének zöngését. .. Drága barátunk! Esztergom és vidéke népe is ott virraszt ágyad felett, ört áll, imádkozik, erőre ösztönöz nagy műved teljes befejezéséhez. Fogjuk sérült kezed, s bár átvállalni tudnánk szenvedéseidből, hiszen oly szívesen tennénk. Mélységes megrendülésünkben, elkeseredésünkben csupán egy a vigaszunk: ágyad körül őrködő orvosaid bizton állítják, nemcsak lelked, tested is erősnek bizonyul! így hát sérült karod nemsokára ismét kitárhatod majd igaz testvéreid felé. Innen, Szent István szülőföldjéről őszinte szívvel imádkozunk azért, hogy így legyen. Kiss József A Választási Elnökségtől kapott tájékoztatás szerint az 5.sz. választókerület mintegy 45 ezer választópolgárának több, mint 60%-a járult március 25-én az urnákhoz. Mint az várható volt, döntés most nem született. A leadott szavazatok alapján a következő jelöltek indulhatnak a második fordulóban: Dr. Arató Géza (SzDSz), Horváth Zsolt (MDF), Dr. Ugrin Emese (KdNP). Hivatalos eredményt, a Választási Elnökség által közzétett részletes adatokat — a második forduló eredményével együtt - lapunk áprilisi, 7. számában ismertetjük. SUZUKI IFJÚSÁGI VONÓS ZENEKAR Anglia egyik legismertebb ifjúsági zenekara lesz Esztergom vendége. Az együttes április 11-én este 6 órakor a „Zöldházban" ad koncertet a város zenekedvelő közönségének. A hangversenyre a Zeneiskola és a Gran Tours szeretettei várja az érdeklődőket! VOLT EGYSZER EGY ÖNKORMÁNYZAT Magyarországon az önkormányzatokat 1949-50 tájékán számolták föl. A közigazgatás helyi vezetőit, szakértőit egy tollvonással "az utcára tették, s helyükre „gyorstalpalós" kádereket ültettek, a központi hatalom végrehajtóit. A diktatúra kiépüléséről általánosságban már sokat tudunk, de arról, hogy a megmerevedés miként zajlott le Esztergomban, keveset. Rozgonyiné dr. Kéri Teréz, a Vitéz János Tanítóképző Főiskola tanára a közelmúltban a koalíciós idők esztergomi történéseit dolgozta föl - az önigazgatás oldaláról. - Mi késztette e téma kutatására? — Korábban a '45 utáni szabadművelődési korszak megyei történetét kutattam, majd szociológiai tanulmányaim során figyelmem a helyi társadalmak életére irányult. A nyolcvanas évek elején már láthatóvá vált az atyáskodó pártállam leépülése, s a vélemények artikulálódása nyilvánvalóvá tette az önkormányzatok visszaállításának szükségességét. E témával sokáig csak a kisvároskutatás foglalkozott, és olyan adalékokkal szolgált, amelyek a többpártrendszer kiépülését készítették volna elő. Az élet, meg kell mondanom, elébe ment a tudományos kutatások gyakorlati hasznosításának. Mindezek okán ma az 1945— 50 közötti koalíciós időszak kutatása — aktuális. - Mit tekinthetünk e korszak lényegének? — Elsősorban nem a pártokra, hanem az önkormányzatra koncentráltam. Először a nemzeti bizottságok tevékenységét kutattam. Ezek alulról szervező dtek> feladatuk a közigazgatás újraélesztése, működtetése volt Paritásos alapon tevékenykedtek, azaz a pártok e testületekben nagyságuktól eltekintve, egyenlő arányban képviseltették magukat. így a „kicsik" érdekei is szót kaphattak. Sajnálatos, hogy ezek a csírák nem szökkenhettek szárba az újjászerveződő közigazgatásban. A képviselő-testületben már „súlyozottan", nagyság szerint szerepeltek a pártok. A demokrácia egyik régi alapelve, hogy minden létező csoport hallathassa a hangját, s ehhez akkor megteremtették az intézményes kereteket, és a „településérdek" is szót kapott. Mostanság sokat emlegetjük a települések önállóságát, de ez az anyagi alapok megteremtése nélkül — fabatkát sem ér. Példának okáért, az államosításkor a város erdei elvesztek. Ez akkor komoly érvágás volt az önkormányzaton. Ma éppen ezért a jogokkal való körülbástyázásra" is gondolni kell. - Mi változott a tanácsrendszer kiépültével? — Az önéletrajzok elszaporodása például engem is meglepett. Egy varrótan folyam vezetéséhez is önvallomást kellett tenni. A korábbi vezetőket egy „szolgálatattitűd" hatotta át; ezt a végrehajtó szemlélet váltotta fel. A tanácstagok ettől kezdve nem döntéshozóként, hanem „fejbólintóként" vehettek részt a „közéletben". Az esztergomi tanácsot a Dorogi járás alá rendelték, s a központ is Dorog lett. Sőt: városunkat Dózsafalvaként akarták a járási székhelyhez kapcsolni. - Mi történt az úgynevezett B-listázások során? - Ennek hivatalos célja a „reakciósok" kisöprése volt a hatalomból. Az egyéni sorsokat vizsgálva rengeteg esetlegességgel találkoztam. Számos alkalommal csak a személyi kapcsolatok alapján döntöttek: ki a forradalmár és ki a reakciós. — Dr. Bády István polgármesternek, aki jól ismerte Magyary Zoltán modern közigazgatáselméletét, úgyszintén mennie kellett. Helybéli születése és jogi doktorátusa ellenére alig talált munkát! Utódja egy Esztergomban ismeretlen, Oroszlányból idehelyezett bányász lett, aki gyorstalpalón doktorált. A tanácsba a központi hatalomhoz hű munkásokat hívták meg, akik ezt a felemelkedés élményével élték meg. - Egy érdekes „apró" mozzanat: dolgozatában olvasható egy visszaemlékezés, mely szerint a tanácstagok

1 kezdetben munkásruhában jártak az ülésekre, amit a szintén közülük származott tanácselnök-helyettes furcsállt, s jó példával elölj árva — ünnepi ruhában jelent meg. Ez hatott, s rövidesen a tanácshatalom képviselői is „kiöltöztek". — Feltételezem, hogy sok hasonló történet is fennmaradt az idősebb nemzedék emlékezetében. Ezek összegyűjtésére nem gondolt? - De igen. Kutatásaimat elsősorban a pártharcok világára szeretném kiterjeszteni. — Ezúton is kérem azokat, akik értékes viszszaemlékezésekkel vagy dokumentumokkal tudnak szolgálni, jelezzék számomra. A tanítóképző főiskolán megtalálható vagyok. Emberközelből szeretném látni a történelmet. . . (s. j.) MEGJELENT AZ ESZTERGOMI HELIKON ! „Irodalmunk várostörténeti olvasókönyve" — a Megyei Tanács kiadásában, Nagyfalusi Tibor és Virág Jenő szerkesztésében — több szempontból is alapvető hozzájárulás Esztergom ismeretéhez. Válogatott szemelvényei egy irodalmi múzeum szellemi épületét nyitják meg előttünk, amelyben a városunkkal kapcsolatos történelmi eseményeket és személyiségeket megörökíti a legfontosabb egykorú tényirodalom, — megjelenítik a régi és újabb versek, regényés drámarészletek. A krónikás rendben szerkesztett gyűjtemény — e kötetben a kezdetektől 1526-ig, Marcus Aurélius császártól Bakócz Tamás érsekig - egyszerre kínál olvasmányélményt és történelmi tájékoztatást. Ez utóbbit a lapszéleken kronológiai mutató, a kötet végén irodalomtörténeti kistükör és szerzői lexikon segíti. A gyűjteményt különösen ajánljuk Esztergom és vidéke iskoláinak, nemcsak könyvtáruk számára, hanem tanulóik éwégi jutalmazására is. Kapható a Babits Mihály Városi Könyvtárban és a Gran Tours utazási irodában. Támogatás Esztergomnak es • • • A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság (KDIB) Komárom-Esztergom megyei Területi Bizottsága március 21-én ülésezett Esztergomban, a Tervező Irodában. Az ülésen megjelent Dr. Sághy Vilmos ny.miniszter, az Intéző Bizottság elnöke és Fábján Lajos főtitkár is. A Területi Bizottság elnöke, Dr.Zajovits Ferenc írásos előterjesztésben adott tájékoztatást, hogy a KDIB ez évben a 9 milliós támogatást — a város kérésével egyezően — a Várhegy és környéke fejlesztésére javasolja felhasználni a Városi Tanács álforinttal együtt. így a 13,5 millió forintból a Bazilika alatti parkoló befejezése, a parkoló díszvilágítása, a Balassa B. Iskola előtti park felújítása valósulhat meg. Örvendetes, hogy ez évben megkezdődhet a Várhegy nyugati lejtőjének rendezése és az ásatási munkák folytatására is jut 600 ezer forint. Dömös, Pilismarót, Kesztölc— Klastrompuszta is fontos feladatok megvalósításához kap támogatást az Intéző Bizottságtól. Dömösön folytatódik a prépostsági romok turisztikai célú bemutatása érdekében megkezdett munka. Környezetrendezésre, a romokhoz felvezető út feljárójának építésére, a római-kori téglaégető kemence állagmegóvására is jut támogatás. Pilismarót a turistaellátó tervezési költségeihez, 2 db. buszváró felállításához és a szabadidő-park építéséhez kap támogatást. Klastrompusztán folytatódhat a pálos-kolostor feltárása abban a reményben, hogy Boldog Özsébnek, a pálos rend alapítójának sírját is megtalálhatják a régészek. Az előterjesztést a bizottsági tagok - hozzászólásokat és javaslatokat követően - elfogadták, megköszönve az Intéző Bizottság segítségét. K

p