Esztergom és Vidéke, 1990

1990. március / 5. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 ARCKÉPCSARNOK JORDANSZKY ELEK Az esztergomi Bibliotéka féltett kincsei közé tartozik a Jordánszkykódex, melyet a Helikon könyvkiadó nemrég hasonmás kiadásban jelentetett meg. Névadója, egy tudós főpap, jeles szónok és kiváló tanár 150 éve - 1840 február 15-én - távozott az élők sorából. 1765. szeptember 15-én született Kassán. A gimnáziumot szülővárosában kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahová édesapját helyezték, aki a magyar királyi udvari kamaránál volt hivatalnok. Jordánszky Elek szülővárosában megtanult magyarul, latinul, németül és tótul, majd Pozsonyban a francia és az olasz nyelvet is elsajátította. Egyetemi tanulmányai első évét Nagyszombatban végezte, a második évet 1784. június elsejétől Pozsonyban folytatta, és a teológiát is itt fejezte be. 1792-98 között szentszéki jegyző, a prímási levéltár őre, majd Batthyány bíbornok titkára lett. 1805-ben avatták teológiai doktorrá, és ozt követően a nagyszombati líceumban az egyháztörténet tanára volt. 1807. augusztus 10-én pozsonyi kanonok lett, majd a következő évtől 5 éven keresztül a pozsonyi akadémia aligazgatójaként dolgozott. 1816. október elsején esztergomi kanonokká nevezték ki, 1830. szeptemberében pedig tinnini püspökké szentelték fel. Az 1825. évi országgyűlésen az esztergomi káptalan követe volt, beszédet is tartott, s erről az országgyűlésről latin naplót írt. Vendégszerető volt, szerette a tudósokkal való társalgást, azokkal kiterjedt levelezést folytatott. Számos alapítvány örökíti emlékét, hagyatékának harmadát a szegényekre hagyta. Az esztergomi Szenttamás-hegyen Packh János prímási építőmester által kálváriahegyi státiókat építtetett, és hozzá szobrokat készíttetett Andreas Schrott bécsi szobrásszal. 1820-ban Fába Mátyás, az esztergomi érseki káptalan akkorjegyzője egy kódexet ajándékozott Jordánszky Eleknek. Ez a kódex egyike legnagyobb és legbecsesebb nyelvemlékeinknek, benne maradt fenn második nagyobb bibliafordításunk a XVI. század második tizedéből. E kódexet három darabban fedezték fel. Eredete, készítésének helye éppen úgy ismeretlen, mint ahogy nem tudjuk, kik voltak első tulajdonosai. Csak 1782-ben bukkant fel először a kódex fő része, amikor a II. József-féle kolostor - feloszlatások alkalmával a klarissza apácák nagyszombati zárdája is megszűnt, könyvtáruk szétszóródott. Ekkor szerezte meg a kötetet Fába Mátyás, s tőle került évtizedek múltán Jordánszky Elek tulajdonába, ez kiderül Jordánszkynak a kódexben található lapszéli bejegyzéséből. A kódex ekkor már csonka volt, hiányzott az eleje. A 26. levél pedig nyilvánvalóan külön állt, ezért írt Jordánszky Elek a 28. levélre. A 26. levél később elkallódott, nem is került elő többé! Megkerült ellenben, jóval később a többi hiányzó rész, majdnem teljesen. Előbb Jankovich Miklós régiségbúvár- és gyűjtő, az Akadémia történettudományi osztályának tiszteletbeli tagja a kódex elejéből még két levélnek jutott a nyomára, amely részt róla Jankovich-töredéknek neveznek. E töredék Nagyszombat városára vonatkozó régi magyar levelek közül került napfényre. 1880-ban Csemez József birtokában Szombathy Ignác fölfedezte nyelvemlékünknek harmadik részét is, amely 23 levélből áll, s ezt a részt Csemez-törekdékként ismerj ük. A két töredéknek a kódexhez való tartozását a Nemzeti Múzeum tudósai állapították meg. Még ez évben Simor János bíboros hercegprímás a töredéket 300 forintért megvásárolta és hozzácsatolta a Jordánszky-hagyatékbői akkorra már az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár birtokába került kódexhez. A kódex készítési helye teljesen bizonytalan. Készítésének idejéről annál többet tudunk. A kódex szövegében két helyen is van úgynevezett holofon, tehát az egyes részek befejezésére vonatkozó adat. Ilyen olvasható az ószövetségi rész végén, a kódex első felének 87. levelén, ami így hangzik mai átírásban: „Et (itt) vagyon az bíráknak írásoknak való kenynek (könyvnek) végezeti, minére mi idvességünkre szükség Szent Dorottya napján, (febr. 6.) ezer ötszáz tizen kilenc esztendőben", s utána még egyszer számmal is kiírva: 1519. Köszönet illeti ezért Jordánszky Eleket, aki felismerte a kódex felbecsülhetetlen értékét, s megőrizte az utókornak. Bányomyné Kovács Ildikó Következő számunktól új sorozat! DÉLNYUGAT-PILIS HELYNEVEI A helynév: egy-két szóba sűrített történelem. Régen volt esemény, személy, tragédia, néha vidámság emlékét őrzi akárhányszor évszázadok óta. Nagyon közel áll a közmondáshoz, hiszen - tömör lényegre törő, - szerzőjét nem ismerjük és - az erdei ember logikája, természetes bölcsessége tükröződik valamennyiben. Nyelvünk kevésbé mutatós, de értékes gyöngyszemei. Ha jobban szemügyre vesszük és vizsgálni kezdjük eredetüket: elámulunk valódi tartalmukon. Keletkezésük idején és az azt követő néhány emberöltő alatt nem szorultak még magyarázatra. Mindenki tisztában volt értelmükkel és születésük körülményeivel. A mindent elkoptató idő azonban a helynevet is kikezdi. Hol vannak már a hajdani barátok, akik a ma is meglévő Barátkáiról hordták a vizet? Régen nem legelnek már postalovak a Postaréten és a valamikor messze földön híres Klastrom romjait is a sok évtizedes bozóttól csak nem rég tisztították meg. A legtöbb helynév tehát már semmit sem mond a ma élő embernek. Pedig sorsok, tragédiák, nevezetes események örvénylenek mögöttük vagy a természet kis és nagy csodáit mondják ki emberi szóval; olykor ritka tüneménynek állítanak emléket. Mégis legtöbbször már fölbesüllyedt kincsek. De ha felszínre hozzuk: akkor csillognak csak igazán! Ilyen kincs-kiásás szeretne lenni az alábbi néhány helynévmagyarázat, amely szűkebb működési területem, a Délnyugat-Pilis „amatőr" helynévkutatása során jutott a tudomásomra. Szívesen adom közre - korántsem a teljesség igényével -, kérve minden kedves kollégámat a munka további folytatására és óhatatlan, de jóhiszemű tévedéseim kijavítására! Dobay Pál EGBOL ÁLDÁS... A kőfaragók patrónusa Szent Rajnold, vértanú, aki előkelő köl 'ni szülők gyermeke volt. Már meglett iíjúként lemondott a világ örömeiről és magára öltötte a szerzetesek ruháját. A kolostorban apátja az apátság számára dolgozó kőfaragók mesterévé nevezte őt. Ez lett halálának az oka, ugyanis egymaga többet dolgozott, mint amennyit a többiek, és azok féltékenykedésből kalapáccsal agyonütötték. Nemcsak a történet miatt, hanem azért is választották a kőfaragók védőszentjüknek, hogy megengeszteljék a gyalázatos bűntény miatt. A kőműveseknek is van egy ismeretlen szentjük, Szent Bálint, aki szintén vértanú. Életéről nagyon keveset tudunk. Római vértanúként és Térni püspökként tisztelik. Claudius császár meghallotta, hogy Bálint betegeket gyógyít, vakokat tesz látókká, maga elé idézte és hite megtagadására kényszerítette, de Bálint ezt nem fogadta el, ezért halálra ítélték. II. Gyula pápa a szent vértanú tiszteletére templomot építtetett, a „Via Flaminián", azaz a flaminiáni úton; ma már e templom nincs meg, de Szent Bálint ereklyéiből számos részecske még ma is megvan Róma egyes templomaiban. Theba, „a hatalmas", az ókori Felső-Egyiptom fővárosa, mely a kosárfonók és a kosárkötők védőszentjének, Remete Szent Pálnak kündulóhelye. A „sivatagi remetének" - akit a magyar pálosrend is őseként tisztel - igazi kultusza hazánkban Nagy Lajos korában alakult ki. A thebai remeték atyja 15 éves korában árván maradt, és a Decius-féle keresztényüldözés elől a thebai hegyek közé ment, és ott egy barlangban 60 évig élt. A hagyomány szerint 113 éves korában Szent Antal, a másik híres remete talált rá. E találkozást a művészetben sokszor használták, különösen kedvenc témája volt a festészetnek. Pálmával, hollóval (mely neki, a legenda szerint, a mindennapi kenyeret hozta) vagy két oroszlánnal (akik sírját kiásták) ábrázolják Az egyiptomi remeték később is, amikor már közösségeket alkottak, kosáfronásból, ill. kosaraik eladásából tartották fenn magukat. Ünnepe: jan. 15. Jelentése: csekély. » A kútásók püspök, hitvalló szentet választottak égi patron usuknak. Szent Mamert, vagy Mamertus az V. század közepe táján a franciaországi Dauphineban született. Claudianus Ecdicius költő fivére. Egy legendát említenék életéből: SzimpUcius érsek halála után viennei érsekké választották. A húsvéti ünnepek alatt nagy tűzvész puszított a városban: a templomban éppen szentmisét mutattak be, mikor megérkeztek a hírrel. Az érsek buzgó imája eloltotta a tüzet. Hálából elrendelte a 3 keresztjáró napot, mely a IX. században már Európa-szerte meghonosodott. (Nálunk a község határában lévő kereszthez megy a körmenet, innen a magyar neve — keresztjáró napok.) • Szent Fiáker remete a művirágkészítők védőszentje. Előkelő skót családból származott, érdeklődése a szerzetesi élet felé irányult; de mivel Skócia területén csak a VIL századtól kezdett terjedni a kereszténység, Szent Kolumbán munkája következtében, így Fiáker átment Franciaországba. A meauxi püspöktől kolostor építésre telket kapott. E kolostor kertjében növényápolással és virágnemesítéssel foglalkozott. Szabad idejében is csak a virágok érdekelték. A templomban és a cellákban elhelyezett kereszteket díszítette virágaival. Mikor szülőföldjére az öröklés miatt visszavárták, az öröklött jogairól lemondott és még boldogabban szentelte életét az emberekért és virágaiért. (Fiáker = bérkocsi is az ő nevéből származik, ugyanis Párizsban, a St. Martin-utcában levő egyik házon képmása cégérül szolgált; itt lakott Sauvage Miklós, a bérkocsi feltalálója. Csak a kétlovas kocsit nevezhetjük fiakernek, az egyfogatúaknak komfortábli a neve!) Várady László A HÓNAPOK SZOKÁSAI MÁRCIUS Februárban járnak Szent Balázs katonái, márciusban pedig, 12-én Szent Gergely vitézei. Ezek szintén „katonákat", azaz diákokat toboroznak az iskola számára. A szokás a középkorba nyúlik vissza: ezen a napon kezdődtek az egyetemi előadások. Innét szivárgott le a falvakba, ahol az iskolás gyerekeknek lett a hagyományos napjuk. Hosszú köszöntőjük, mely már az 1696-os evangélikus énekeskönyvben megjelent nyomtatásban is, így kezdődik: Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján Régi szokás szerint menjünk Isten szerint iskolába: Buzdítja az iskolába még nem járó gyerekeket a tanulásra, többek között ezzel is: Nem jó tudatlanul felnőni parasztul a világra Mert így emberségre, nem juthatunk tisztre ez országban Az énekek és versek végén természetesen az adománygyűjtés sem maradhat el. A középkorban Gergely pápa volt a tanulók védszentje, ezért is kezdődött az ő napján az egyetemi oktatás. Bod Péter, Erdély nagy pap-polihisztora így ír erről: „tudós és jó embernek tartatik, az oskolákra és tanulókra nagy gondja volt". Hozzáteszi még: ,J?zt a napot olyannak tartják, a melyből sokat lehet jövendölni a tudatlan embernek." Kétszáz év múltán ebből csak annyi maradt meg, hogy ha havazik e napon, azt mondják: megrázta Gergely a szakállát Közismert időjárási regula: Sándor, József, Benedek, zsákba hozza a meleget. Számos faluban a József napot nemcsak a Józsefek ünnepük meg, hanem mindenki félünnepnek tekinti: vagy csak ebéd után kezdenek dolgozni, vagy egész nap nem fognak be. Sok helyütt e napon eresztik ki először a méheket: Göcsejben a marhát e napon hajtják ki a legelőre. Tavasz első napján, 21-én, Benedekkor a gyerekek forognak, ugrálnak s mondogatják: Benedek, jönnek a jó melegek 25-én van Gyümölcsoltó Boldog Asszony napja. Ezen a napon kell - a hagyomány szerint — beoltani a gyümölcsfákat, hogy biztosan megfoganjanak. Ezenkívül több helyütt azt tartják, hogy — Jézus fogantatásának analógiájára (kilenc hónap múlva van ugyanis karácsony), — ha a házastársak e napon érintkeznek, biztos a gyermekáldás. Ha a medve gyertyaszentelőkor nem maradt volna kint, ma jön ki a barlangjából. Ha szép napsütés van, jó termés várható. HARC A SZAVAZATOKÉRT (4

) - 1931. június 28-30. (Folytatás) A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt intézőbizottsága május első napjaiban végül megozta döntését, mely szerint Mátéffyt hivatalos jelöltjeként indítja a választásokon. A választási küzdelmekbe maga a hercegprímás is bekapcsolódott, körlevélben kérve híveit arra, hogy választási jogaikkal élve a közjó és a keresztény erkölcs szellemét szolgálják. Miközben folyt a Mátéffy melletti agitálás, napvilágot látott a hír, miszerint Gróh József részt vett a Nemzeti Radikális Párt budapesti ülésén, ahol a választási küzdelmekre történő felkészülésről esett szó. Ezt követően Gróh is bejelentette indulási szándékát. Ám óvatosabb volt annál, hogy a Nemzeti Radikális Párt színeiben induljon. Ugy döntött, hogy párton belüli ellenjelöltként veszi fel a harcot Mátéffyval. Huszár Aladár főispán - áttekintve és mérlegelve a két szemben álló fél esélyeit - arra a következtetésre jutott, hogy Esztergomban az adott pillanatban két Mátéffy-párt létezik. Az egyik a híveiből, a másik az ellenfeleiből áll. Voltak, akik „Több katolikus polgár" aláírással, nyílt levélben próbálták Gróh Józsefet visszalépésre bírni. A városi közéletben mérvadó Szívós Waldvogel József mindkét jelöltet barátjának tekintette, de a képviselőségre Mátéffyt tartotta alkalmasabbnak. Az egyre élesedő küzdelemben június 24-én Mátéffy 2806, míg Gróh 2403 ajánlót tudhatott magáénak. Gróh hívei azzal vádolták Mátéffyékat, hogy hivatalos terrort alkalmaznak az őket támogatókkal szemben. A csatározásokban az „Esztergom" Mátéffyt, az „Esztergom és Vidéke" Gróhot támogatta. A tömeg Gróh mellett álló része „Le a csuhással!" jelszóval tüntetett Mátéffy ellen. A sajtó már „Őszirózsás" hangulatot emlegetett a végletekig kiéleződött helyzetben. A nagy harcból a szavazatok számát tekintve Mátéffy került ki győztesen. Ő 2466-ot, míg ehenfele 2340-et tudhatott magádnak. Gróh pártolói, meg akarván akadályozni az eredmény kihirdetését, tüntettek a város főterén. A fölbolydult tömeg betörte a szentgyörgymezői plébános ablakát. Gróh hívei nem tur tak napirendre térni vereségii fölött. Nagy sokaság vonult a prímási palota elé, követelve a választás semmissé nyilvánítását, s titkos szavazás elrendelését. Az ezzel kapcsolatos memorandumot, melyet a Budapesten megjelenő „Az Est" is leközölt, Vécs Ottó, az „Esztergom és Vidéke" munkatársa olvasta föl. Az ebben foglaltak szerint: „Ha nem találunk sürgős orvoslást, és ha nem engedik a közakarat érvényesülését, eltökélt szándékunk, hogy mindnyájan alulírottak családtagjainkkal református hitre térünk - új templomot építünk." Az emlékiratot átvevő Serédi válaszában kifejtette: „Szomorú szívvel veszem tudomásul, hogy a hívek és a lelkipásztor között meghasonlás történt. Megnyugtatásul megígérem, hogy a lelkipásztori teendők végzését ideiglenes, vagy talán hosszabb időre adminisztrátorra fogom bízni." Serédi állta a szavát és Kurucz Mihály Budapest tabáni segédlelkészt nevezte ki helyettesévé. A város végletes megosztottságát jelezvén Palkovics László alispán és Glatz Gyula polgármester-helyettes vezetésével ellenküldöttség ment a prímáshoz, biztosítva őt arról, hogy a hivatalos vezetés Mátéffyt támogatja. (Folytatjuk) Dr. Bárdos István