Esztergom és Vidéke, 1989

1989. augusztus / 8.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZÓ 5 KRÓniKQ 1919. augusztus 2.: E napon jelent meg utoljára az „Esztergomi Népszava". Az újság hírül adta az új kormány megalakulását és programját. 1595. augusztus 4.: Mansfeld generális szétveri az Esztergom felmentésére érkező Haszán budai basa seregét. 1919. augusztus 4.: Esztergom vármegye régi vezetése a kommün bukása után ismét átveszi a hatalmat Esztergomban. 1543. augusztus 9—10.: Szulejmán szultán seregei megszállják az ostromlott Esztergom várát. 1329. augusztus 14.: Az esztergomi székesfőkáptalan oklevelében intézkedik a veszprémi káptalannal szemben, többek között Tát, Szentgyörgymező, Zsidód, Szenttamás ügyében. 1919. augusztus 14.: Román csapatok szállják meg Esztergomot. 1919. augusztus 15.: Csernoch J E L Z Ő János hercegprímás pontifikálja i a Nagyboldogasszony-napi isten- j tiszteletet a Bazilikában. ._ A történelmi Esztergom várÉGBŐL ÁLDÁS... 1947. augusztus 15.: Nagyboldogasszony-napi istentisztelet Esztergomban Mindszenty hercegprímás és a püspöki kar jelenlétében. 1685. augusztus 16.: Lotharingiai Károly herceg, Érsekújvár alól érkezett csapataival, a táti csatában szétveri a török fősereget, felmenti az ostromlott Esztergomot. 1706. augusztus 20.: Rákóczi Ferenc csapataival megindul Esztergom alól, hogy a Kassát fenyegető Rabutinnak útját állja. 1952. augusztus 22.: Ezekben a napokban zajlik le a Komárom Megyei Tanács apparátusának Tatabányára való költözése. 1349. augusztus 29.: E nap körül Sigfridus, Moroth-i plébános jelenti, hogy Márton dömösi prépostot ítélőszék elé idézte. megye térképe. — Ifj. Szilas László: Esztergom templomainak és kápolnáinak története. — Bíró József: Erdély művészete (hasonmás kiadás). — Mindszenty József a nápbíróság előtt. — Vármegyék és városok monográfiája — Nógrád vármegye. — Ugyané sorozatban előjegyeztethető a Borovszky Samu által szerkesztett Esztergom vármegye című kötet. (Első kiadása 1908ban) A kötet irányára: 980 Ft. A fenti kiadványok a Gran Toui'sban kaphatók. ESZTERQOMI ISKOLAPECSÉTEK dr. Bánomy Brenner Antal bizonyítványairól I. Régi családi iratok között kutatva rátaláltam egy lapos kis dobozra, benne férjem nagypapájának bizonyítványaira. 100 évvel ezelőtt került a dobozba az első bizonyítvány, amelyet a hatéves Bánomy Brenner Antal az első tanodai osztály sikeres elvégzése után kapott, majd ezt követte 16 éven keresztül évente l-l új bizonyítvány, majd a sort az 1906-ban kapott doktori oklevél zárta le. Ez a dobozka, ha tudna beszélni, szólna szeretetről, szerelemről, szenvedésről, tudásról, emberségről, embertelenségről, emberekről, vagyis mindarról, ami körülötte 100 év alatt megtörtént. Csodával határos módon e bizonyítványok sértetlenül átéltek két világháborút, s ma is hiánytalanul lehet megcsodálni szépségüket, s rajtuk keresztül tanulmányozni a századforduló pedagógiáját. Dr. Bánomy Brenner Antal Esztergom szabad kir. megy. város loj egyzőj ekén t a város szolgálatában töltött el 40 évet. Esztergomban ismerkedett meg a betűvetéssel, majd a tanoda elvégzése után a Szt. Benedek rendi Kath. Főgimnáziumban folytatta tanulmányait. Az itt kapott bizonyítványain láthatók azok az iskolapecsétek, amelyeket még Mária Terézia rendelkezésére vezettek be 1778ban, s 1900-ig használtak Esztergomban. Az ún. szárazpecsét eredeti rajzát Jákob Mathias Schmutzer alkotta, aki 1766-tól a királynő udvari rézmetszője volt. A képet rézbe metszette egy „Marck" aláírású mester. A kép az 1777-ben kiadott Ratio Educationisban található. Az oktatás-nevelés eredményét szimbolizálja a felvilágosodás szellemében. A főalak a jobb oldalon álló Erény. Feje fölött a szikrázó napkorong. Bal kezében könyvet és dárdát fog. Jobbját egy ifjúnak, a Tudásnak nyújtja, aki bal kezében egy tükröt tart, s jobb lábával egy kígyóra tapos. Érdekes ezeknek a szimbólumoknak a jelentése: A szoros egységet alkotó Tudás és Erény az oktatás-nevelés két legfontosabb feladata. Az ifjak az oktatáson-nevelésen keresztül sajátítják el a tudást és az erényt. E feladatokon belül, egyfelől ismerni kell önmagunkat — ezt érzékelteti a tükör, másfelől ismerni kell, olykor legyőzni a körülöttünk lévő hol jó, hol rossz világot — ezt szimbolizálja a kígyó. Az emberarcú Nap a felvilágosodást jelképezi, ~s azt, hogy a tanulás nyomán világosság gyúl az ifjúi fejben. Schmutzer rajza a pecséten egyszerűbb kivitelezésű, de lényegeoen azonos veie. A címer fölött tolgyiaioiiibboi Iont koszorút találunk, ami a tanulás hosszszú, néha faraaságos utja végén a megerctemelt jutalmat jelenti. Alatta jobbról és balról díszkeretek egeszitik ki a pecsétet. Szegélyén az iskola nevének latin felirata olvasuato: bIGILLUM GYMNASbl SlKiGONIENSIS 1778. Az évszám nem a Bencés főgimnázium alapítási évét jelenti, hanem azt az évszámot, amikor az 1777-es Ratio értelmében királyi gimnáziummá vált, amelyet az állami hatóságok által kezelt Tanulmányi Alapból tartottak fenn. Hét éven keresztül ez a szárazpecsét hitelesítette bánomy Brenner Antal bizonyítványait, a nyolcadik év végén már a ma használt gumipecsét látható az érettségi bizonyítványon. A régi iskolapecsét mondanivalója ma is élő. A tanulás eredményezi a tudást. A tudás azonban önmagában még kevés. Szükség van az erkölcsös magatartásra is, egy bizonyos lélekkultúrára, ami ma sajnos a legfeltűnőbb hiánycikk, pedig nevelésrendszerünk reformjának sikere azon múlik, hogy egész társadalmunk együtt, kézenfogva, újra méltó helyére tudja-e tenni a Tudást és az Erényt. Bánomyné Kovács Ildikó Szent Bonicius nevének jelentése magyai ul: j ócska. íaun bonum szouol. A. ivis „jócska ' puspok, huvalio, a Vili. szazadban eit i?ranciaorszagban. Franciaország egyik legelőkelőbb csaiaüjnboi származón; tudományával, bölcsességével és igazsagszeretetével nagy tiszteletoen ám. A király mindezekért az „adományokért

1 az ország legtontosaob és legelőkeiobb méltóságara emelte őt, királyi rendeleteKet es okmányokat szerkesztő tisztviselő lett. Rövid ideig volt kancellár, . mert Isten segitségevel püspökké íizenteiték, de eoben a clermonti nép egyhangú kívánsága is közrejátszott. A fazekasok és a kályhások védőszentjüknek választották, elsősorban agyagedény-gyűjteménye miatt, mely széles körben híressé vált. Másodsorban, mert a fazekasok készítményeit mindig kiváló becsben tartotta. Agyag mosdómedencéje, melyet naponként használt, ma is látható Clermontban. A daráló (majdnem) ugyanaz, mint a molnár. A legrégibb mesterségek egyike: pl. a Tihanyi Alapítólevél a bencés kolostornak adományozott szolgáló népek között molnárokat is említ. A vízi-, szél-, száraz-, hajómolnár égi patrónusa Szent Miklós myrai püspök. A történelem nagy jótékonyságáról ismeri. Szent életéhez csodás emlékek fűződtek, nevével kapcsolatban egész legendakör alakult ki. A molnárok egy legenda alapján választották patrónusuknak. A legenda röviden: Egyszer a vidéken éhínség volt, Myra kikötőjében pedig gabonával megrakott, nagy hajók horgonyoztak, és rakományuk a császári tárházak feltöltésére volt szánva. A püspök tárgyalni kezdett a hajósokkal, és azt javasolta nekik, hogy minden hajóról csak száz mérőnyi gabonát adjanak a városnak, bizonyára nem fogják észrevenni a hiányt a császári ellenőrök. A kapitány hajlott a szóra, és átadták neki a kért gabonát, de amikor megérkeztek rendeltetési helyükre, a rakomány éppen annyi volt, amennyit Alexandriában behajóztak. Szent Miklóstól származik a Mikulás, „aki" a legújabb karácsonyi és újévi gyermek-.,mito(Folytatás a 3. oldalról) beszélt, igen lebilincselően. Örültünk, hogy Kállay István egyetemi tanár, a heraldika és genealógia avatott szakembere, úgy is mint a magyar Szent Korona Társaság vezetője, magyar államiságunk legfőbb jelképének, állami címerünknek a történetéről, és az esedékes címerválasztásról, az ezzel kapcsolatos személyes munkájáról, tapasztalatairól szóló előadását is hallhat, tuk. lógiának" az összekötő láncszeme lett. (Santa Claus a holland Sinte Klaas elferdített alakja, további alakváltozatai az angol Father Christmas, „Karácsony Apó", Mikulás, Télapó, Télanyó!) Keresztény reménnyel kérem, hogy a jóságos és gyermekszerető szent most, e változó körülmények következtében nyerje vissza régi nevét: Szent Miklós. A belvárosi vagy Öreg templomban látható a lreskó is. Szent Tamás apostol (júl. 3.). A galileai halász Jézus hívó szavára apostol lett. Keleten (India) hirdette az örömhírt. Bár azt hangoztatta, hogy kész meghalni az Üdvözítőért, mégis kételkedett feltámadásában, és hitetlenségét csak a szent sebek látása oszlatta el. (A „hitetlen Tamás" neve fogalommá is lett.) Az építőmesterek védőszentje. A hagyomány szerint látomása volt. Ezt mondta neki az Ür: „India királya, Gondofer, palotája építéséhez hozzáértő építészt keres. Kelj fel, téged küldelek!" Hajóra szállt, átkelt a tengeren, és fényes palotát tervezett Gondofernek, melyért ő bőkezűen megjutalmazta. Tamás a kincseket szétosztotta a szegények között és ezért a börtönbe került. Igen ám, de a király korábban elhalt testvére megjelent, a király elé járult és elmondta neki, hogy a mennyekben építette a palotát és majd az övé lesz. A király szaladt bűnbánattal bocsánatot kérni Tamástól, és azt is megkérdezte tőle, miként lehetne az övé az égi palota. Tamás ezt mondta neki: „Rengeteg palota áll az égben készen, hittel és alamizsnával lehet őket megszerezni. Keresztelkedj meg, a kincseidet pedig használd fel helyesen." Sokan tartják névnapjukat karácsony után, abban a hiszemben, hogy Tamás apostol ünnepe van, de ez Becket Tamás ünnepe, dec. 29., és van dec. 21-én is Tamásnap. — A Jeromos-féle martirológium július 3-án emlékszik meg Tamás testének Edesszába való átviteléről. Rómában a IX. században december 21-re tették az ünnepet, de 1969-ben annak érdekében, hogy a decemberi ünneplés ne törje meg Advent utolsó hetét, visszahelyezték július 3-ra. Várady László Bizakodva tekintünk a jövőnk elé. Nyugodt lelkiismerettel haladhatunk tovább azon az úton, amely múltunknak egyenes folytatása, mert az értékekről vallott felfogásunkat az idő is igazolni látszik. A jövő iskolájának törekednie kell arra, hogy arculatát sajátos szellemiség, jellemző atmoszféra határozza meg. Szellemi műhelyeinkben erre törekszünk. Bányai Mátyás tanár Esztergom az 1706-os évnek egyik kulcskérdése, mivel Rákóczi erre az évre, pontosabban a fegyverszünet utáni időszakra tűzte ki a város ostromát. A vár jelentőségéhez viszonyítva nem volt kellőképpen védve, hiszen a várparancsnok, Kucklander ezredes sem volt a hadászatban kimondottan jártas, amint ezt Rákóczi is megjegyzi Emlékirataiban: „— Azoknak a jelentése alapján, akik ismerték — jámbor öregúr volt, aki megvásárolta ezt a rangot anélkül, hogy a hadtudományokban gyakorolta volna magát." Azonkívül a vár őrsége is csupán 459 fő volt, valamint kevés volt a lőszerük és puskájuk is. De mindezek ellenére a város és a vár bevétele több mint egy hónapig tartott. Rákóczi augusztus 5-én ért Érsekújvárról Esztergom alá, de a várat már korábban körülzárták Forgách Simon és Gyürky Pál csapatai. Forgách a gyalogság és a lovasság élén állt, míg Gyürky az idegen lovassereget vezérelte. Végülis Rákóczi hadseregének létszáma a többi csapattal együtt kb. 15—20 000 főre emelkedett, beleértve azokat is, amelyek az ostrom ideje alatt érkeztek erősítésként. Az ostrom augusztus 9-én kezdődött el. Rákóczi a Garam folyó torkolatánál táborozott. Innen a párESZTERQOM A RÁKÓCZI-SZABADSÁQHARC IDEJÉN kányi oldalról és a Szt. Tamáshegyről kezdte ei loni a varat es várost. A vár, mint Rákóczi is írja: „... erősebb mint az ember eleinte hinné...hiszen a „szemben levő hegy oldalának közepmagasságában colöpsor húzódott, e mellvéd mögött pedig egy jo széles és mély árok . .." „ ... A város, ha nincs elfoglalva nagy előnyére szolgál a helyőrségnek." A város ellen az első rohamot augusztus 12-én indították, de épp ekkor terjedt el a hír, hogy a budai rácok Visegrádig nyomultak előre. Ez a következőképpen olvasható Rákóczinak, Bercsényi Miklóshoz írt levelében: „ ... annyira megbódította vala az hadak elméjét, hogy hátrafutással kezdették az ostromot, és gyalázatos megszaladásokkal az várbéli ellenség megrémülésének (ki is az várost pusztán hagyván, csak tizenhat emberrel őriztette vala) hasznát nem vehettem." Tehát a 12-i roham kudarcba fulladt, de a következő napon újra tűz alá vették a városfalat, és már viszonylag könnyen sikerült megszerezniük a várost, ugyanis „az ellenség anélkül, hogy a résnél ellenállt volna, visszavonult a várba". így a város bevételekor nem volt nagy veszteség egyik csapat részéről sem, ahogy ezt Rákóczi is megjegyzi: „Isten szerencsésen kezünkbe adta mindennyi bomba, s gránát között is kevés ember kárával, — mivel még eddig több tizenegy testen kívül nem találkozott..." Ezek után Rákóczi abban reménykedett, hogy a vár elfoglalásához is elegendő lesz néhány nap, hiszen a vár „kőfalai sokkal gyengébbek lévén az városénál". Reménye azonban nem vált valóra. AZ OSTROM Miután csapatai elhelyezkedtek a városban, megkezdték a tüzelését. Megpróbáltak rést lőni a falon, ami nem volt könynyű, ugyanis nagy volt a távolság. Sok volt a célt tévesztett lövés, de végül mégis sikerült lőniük egy nagyobb rést. A mérnök használhatónak ítélte és Rákóczi, annak ellenére, hogy nem értett teljesen egyet a mérnökkel, éjszakára rohamot indított a vár ellen. De a védők tüzelése következtében kénytelenek voltak visszavonulni. „Az ellenség oly pazarló mennyiségben osztotta a gránátot, és bombát, hogy valóságos tűzesőként hatott. Ez a látvány szokatlan volt a hadak számára, és nem nagyon igyekeztek fölfelé, úgyhogy minden nagy zajjal, de kevés eredménnyel folyt le." E sikertelen roham eredményeképpen az ellenségnek arra is jutott ideje, nogy a rést elsáncolja. füzek után Kákóczi már kénytelen volt belátni, hogy a várat mégsem lehet néhány nap alatt bevenni, s itt a rohammal nem mennek semmire, hiszen a védók keményen ellenállnak. így tehát megváltoztatta haditechnikáját és a továbbiakban az aknaharchoz folyamodott. A Lipót-bástya alatt találtak egy természetes mélyedést, és itt kezdték meg a szükséges munkálatokat. Először egy hasadékra bukkantak, majd miután ezt tovább mélyítették, eléjük tárult egy szűk mélyedés is. Eddig viszonylag könnyen haladtak az aknaépítéssel, de ezek után a munkát kemény vörösmárványréteg akadályozta. Pedig most lett volna szükség igazán gyors munkára, mivel Starhemberg Guidó, akit a császár Esztergom védelmére küldött, már Komáromnál volt seregével, amely hatezer lovasból és gyalogosból állt. Mellette haladt háromezer emberből álló hadserege élén Botytyán János, aki Starhemberg feltartóztatásával volt megbízva. A továbbiakban Rákóczi még jobban sürgette a munkát, végül is szeptember ötödikére az akna robbantásra készen állt. Rákóczi felszólította a várparancsnokot a megadásra, de Kucklánder erre úgy felelj hogy az éjszaka folyamán elfoglalta az aknát, és a lőpor egy részét a várba vitte. Rákóczit ez villámcsapásként érte. Gyorsan kiválogatta legvitézebb embereit, és kiadta a parancsot az akna visszafoglalására. Az akna rendkívül nehezen megközelíthető helyen volt, így hát a feladat nem volt könnyű. De a kurucok „példás magaviselete és bátorsága megijesztette a németeket", akik végül is futásnak eredtek. Visszafoglalták az aknát, és újra megtöltötték puskaporral. Másnap (szeptember 8-án) Rákóczi ismét felszólította a parancsnokot a vár feladására. Kucklánder belátta, hogy a további ellenállás már értelmetlen lenne, ugyanis egyrészt az őrség létszáma is már !jócskán megfogyatkozott, valamint nagyon jól tudta, hogy az akna olyan veszélyes helyen van, hogy felrobbantásakor vagy a Lipót-bástya dőlne romba teljesen, vagy pedig akkora rés keletkezne a vái'falon, hogy annak védése már képtelenség lenne. így tehát szabad elvonulás fejében szeptember 17-én feladta a várat, ahova két nappal később vonultak be a kurucok. Rákóczi erről így ír: ,.A résen át vonultak ki a várból, hajókat adtunk nekik, két nappal később pedig Te Deum-ot énekeltettem a kápolnában, melyet még Szent István király építtetett. A három erőd egy időben lövetett a megadás örömére." Mészáros Erika