Esztergom és Vidéke, 1989

1989. augusztus / 8.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZÓ 5 KRÓniKQ 1919. augusztus 2.: E napon je­lent meg utoljára az „Esztergomi Népszava". Az újság hírül adta az új kormány megalakulását és programját. 1595. augusztus 4.: Mansfeld ge­nerális szétveri az Esztergom fel­mentésére érkező Haszán budai basa seregét. 1919. augusztus 4.: Esztergom vármegye régi vezetése a kom­mün bukása után ismét átveszi a hatalmat Esztergomban. 1543. augusztus 9—10.: Szulej­mán szultán seregei megszállják az ostromlott Esztergom várát. 1329. augusztus 14.: Az eszter­gomi székesfőkáptalan oklevelé­ben intézkedik a veszprémi káp­talannal szemben, többek között Tát, Szentgyörgymező, Zsidód, Szenttamás ügyében. 1919. augusztus 14.: Román csa­patok szállják meg Esztergomot. 1919. augusztus 15.: Csernoch J E L Z Ő János hercegprímás pontifikálja i a Nagyboldogasszony-napi isten- j tiszteletet a Bazilikában. ._ A történelmi Esztergom vár­ÉGBŐL ÁLDÁS... 1947. augusztus 15.: Nagybol­dogasszony-napi istentisztelet Esz­tergomban Mindszenty hercegprí­más és a püspöki kar jelenlété­ben. 1685. augusztus 16.: Lotharingi­ai Károly herceg, Érsekújvár alól érkezett csapataival, a táti csatá­ban szétveri a török fősereget, fel­menti az ostromlott Esztergomot. 1706. augusztus 20.: Rákóczi Fe­renc csapataival megindul Eszter­gom alól, hogy a Kassát fenye­gető Rabutinnak útját állja. 1952. augusztus 22.: Ezekben a napokban zajlik le a Komárom Megyei Tanács apparátusának Tatabányára való költözése. 1349. augusztus 29.: E nap kö­rül Sigfridus, Moroth-i plébános jelenti, hogy Márton dömösi pré­postot ítélőszék elé idézte. megye térképe. — Ifj. Szilas László: Esztergom templomainak és kápolnáinak története. — Bíró József: Erdély művésze­te (hasonmás kiadás). — Mindszenty József a nápbíró­ság előtt. — Vármegyék és városok monog­ráfiája — Nógrád vármegye. — Ugyané sorozatban előjegyez­tethető a Borovszky Samu által szerkesztett Esztergom vármegye című kötet. (Első kiadása 1908­ban) A kötet irányára: 980 Ft. A fenti kiadványok a Gran Toui'sban kaphatók. ESZTERQOMI ISKOLAPECSÉTEK dr. Bánomy Brenner Antal bizonyítványairól I. Régi családi iratok között kutat­va rátaláltam egy lapos kis do­bozra, benne férjem nagypapá­jának bizonyítványaira. 100 évvel ezelőtt került a do­bozba az első bizonyítvány, ame­lyet a hatéves Bánomy Brenner Antal az első tanodai osztály si­keres elvégzése után kapott, majd ezt követte 16 éven keresztül évente l-l új bizonyítvány, majd a sort az 1906-ban kapott dok­tori oklevél zárta le. Ez a dobozka, ha tudna beszél­ni, szólna szeretetről, szerelem­ről, szenvedésről, tudásról, em­berségről, embertelenségről, em­berekről, vagyis mindarról, ami körülötte 100 év alatt megtör­tént. Csodával határos módon e bi­zonyítványok sértetlenül átéltek két világháborút, s ma is hiány­talanul lehet megcsodálni szép­ségüket, s rajtuk keresztül tanul­mányozni a századforduló peda­gógiáját. Dr. Bánomy Brenner Antal Esztergom szabad kir. megy. vá­ros loj egyzőj ekén t a város szol­gálatában töltött el 40 évet. Esz­tergomban ismerkedett meg a be­tűvetéssel, majd a tanoda elvég­zése után a Szt. Benedek rendi Kath. Főgimnáziumban folytatta tanulmányait. Az itt kapott bizonyítványain láthatók azok az iskolapecsétek, amelyeket még Mária Terézia rendelkezésére vezettek be 1778­ban, s 1900-ig használtak Eszter­gomban. Az ún. szárazpecsét eredeti raj­zát Jákob Mathias Schmutzer al­kotta, aki 1766-tól a királynő ud­vari rézmetszője volt. A képet rézbe metszette egy „Marck" alá­írású mester. A kép az 1777-ben kiadott Ra­tio Educationisban található. Az oktatás-nevelés eredményét szim­bolizálja a felvilágosodás szelle­mében. A főalak a jobb oldalon álló Erény. Feje fölött a szikrázó nap­korong. Bal kezében könyvet és dárdát fog. Jobbját egy ifjúnak, a Tudásnak nyújtja, aki bal ke­zében egy tükröt tart, s jobb lá­bával egy kígyóra tapos. Érdekes ezeknek a szimbólu­moknak a jelentése: A szoros egységet alkotó Tu­dás és Erény az oktatás-nevelés két legfontosabb feladata. Az if­jak az oktatáson-nevelésen ke­resztül sajátítják el a tudást és az erényt. E feladatokon belül, egyfelől ismerni kell önmagunkat — ezt érzékelteti a tükör, más­felől ismerni kell, olykor legyőz­ni a körülöttünk lévő hol jó, hol rossz világot — ezt szimbolizálja a kígyó. Az emberarcú Nap a felvilá­gosodást jelképezi, ~s azt, hogy a tanulás nyomán világosság gyúl az ifjúi fejben. Schmutzer rajza a pecséten egyszerűbb kivitelezésű, de lé­nyegeoen azonos veie. A címer fölött tolgyiaioiiibboi Iont koszo­rút találunk, ami a tanulás hossz­szú, néha faraaságos utja végén a megerctemelt jutalmat jelenti. Alatta jobbról és balról díszkere­tek egeszitik ki a pecsétet. Szegélyén az iskola nevének la­tin felirata olvasuato: bIGILLUM GYMNASbl SlKiGONIENSIS 1778. Az évszám nem a Bencés főgimnázium alapítási évét je­lenti, hanem azt az évszámot, amikor az 1777-es Ratio értelmé­ben királyi gimnáziummá vált, amelyet az állami hatóságok ál­tal kezelt Tanulmányi Alapból tartottak fenn. Hét éven keresztül ez a száraz­pecsét hitelesítette bánomy Bren­ner Antal bizonyítványait, a nyolcadik év végén már a ma használt gumipecsét látható az érettségi bizonyítványon. A régi iskolapecsét mondaniva­lója ma is élő. A tanulás ered­ményezi a tudást. A tudás azon­ban önmagában még kevés. Szükség van az erkölcsös ma­gatartásra is, egy bizonyos lélek­kultúrára, ami ma sajnos a leg­feltűnőbb hiánycikk, pedig neve­lésrendszerünk reformjának si­kere azon múlik, hogy egész tár­sadalmunk együtt, kézenfogva, újra méltó helyére tudja-e tenni a Tudást és az Erényt. Bánomyné Kovács Ildikó Szent Bonicius nevének jelentése magyai ul: j ócska. íaun bonum szouol. A. ivis „jócska ' puspok, hu­valio, a Vili. szazadban eit i?ran­ciaorszagban. Franciaország egyik legelőke­lőbb csaiaüjnboi származón; tu­dományával, bölcsességével és igazsagszeretetével nagy tisztelet­oen ám. A király mindezekért az „adományokért 1 az ország legton­tosaob és legelőkeiobb méltósá­gara emelte őt, királyi rendelete­Ket es okmányokat szerkesztő tisztviselő lett. Rövid ideig volt kancellár, . mert Isten segitsége­vel püspökké íizenteiték, de eo­ben a clermonti nép egyhangú kívánsága is közrejátszott. A fazekasok és a kályhások védőszentjüknek választották, el­sősorban agyagedény-gyűjtemé­nye miatt, mely széles körben híressé vált. Másodsorban, mert a fazekasok készítményeit mindig kiváló becsben tartotta. Agyag mosdómedencéje, melyet napon­ként használt, ma is látható Cler­montban. A daráló (majdnem) ugyanaz, mint a molnár. A legrégibb mes­terségek egyike: pl. a Tihanyi Alapítólevél a bencés kolostornak adományozott szolgáló népek kö­zött molnárokat is említ. A vízi-, szél-, száraz-, hajómolnár égi patrónusa Szent Miklós myrai püspök. A történelem nagy jóté­konyságáról ismeri. Szent életé­hez csodás emlékek fűződtek, ne­vével kapcsolatban egész legen­dakör alakult ki. A molnárok egy legenda alapján választották patrónusuknak. A legenda rövi­den: Egyszer a vidéken éhínség volt, Myra kikötőjében pedig gaboná­val megrakott, nagy hajók hor­gonyoztak, és rakományuk a csá­szári tárházak feltöltésére volt szánva. A püspök tárgyalni kez­dett a hajósokkal, és azt javasol­ta nekik, hogy minden hajóról csak száz mérőnyi gabonát ad­janak a városnak, bizonyára nem fogják észrevenni a hiányt a csá­szári ellenőrök. A kapitány haj­lott a szóra, és átadták neki a kért gabonát, de amikor megér­keztek rendeltetési helyükre, a rakomány éppen annyi volt, amennyit Alexandriában beha­józtak. Szent Miklóstól származik a Mikulás, „aki" a legújabb kará­csonyi és újévi gyermek-.,mito­(Folytatás a 3. oldalról) beszélt, igen lebilincselően. Örül­tünk, hogy Kállay István egye­temi tanár, a heraldika és genea­lógia avatott szakembere, úgy is mint a magyar Szent Korona Társaság vezetője, magyar álla­miságunk legfőbb jelképének, ál­lami címerünknek a történeté­ről, és az esedékes címerválasz­tásról, az ezzel kapcsolatos sze­mélyes munkájáról, tapasztala­tairól szóló előadását is hallhat­, tuk. lógiának" az összekötő láncszeme lett. (Santa Claus a holland Sinte Klaas elferdített alakja, további alakváltozatai az angol Father Christmas, „Karácsony Apó", Mi­kulás, Télapó, Télanyó!) Keresztény reménnyel kérem, hogy a jóságos és gyermekszerető szent most, e változó körülmé­nyek következtében nyerje vissza régi nevét: Szent Miklós. A bel­városi vagy Öreg templomban látható a lreskó is. Szent Tamás apostol (júl. 3.). A galileai halász Jézus hívó sza­vára apostol lett. Keleten (India) hirdette az örömhírt. Bár azt hangoztatta, hogy kész meghalni az Üdvözítőért, mégis kételkedett feltámadásában, és hitetlenségét csak a szent sebek látása oszlat­ta el. (A „hitetlen Tamás" neve fogalommá is lett.) Az építőmes­terek védőszentje. A hagyomány szerint látomása volt. Ezt mond­ta neki az Ür: „India királya, Gondofer, palotája építéséhez hozzáértő építészt keres. Kelj fel, téged küldelek!" Hajóra szállt, átkelt a tengeren, és fényes pa­lotát tervezett Gondofernek, melyért ő bőkezűen megjutal­mazta. Tamás a kincseket szétosztotta a szegények között és ezért a börtönbe került. Igen ám, de a király korábban elhalt testvére megjelent, a király elé járult és elmondta neki, hogy a mennyek­ben építette a palotát és majd az övé lesz. A király szaladt bűn­bánattal bocsánatot kérni Tamás­tól, és azt is megkérdezte tőle, miként lehetne az övé az égi pa­lota. Tamás ezt mondta neki: „Rengeteg palota áll az égben készen, hittel és alamizsnával le­het őket megszerezni. Keresztel­kedj meg, a kincseidet pedig használd fel helyesen." Sokan tartják névnapjukat kará­csony után, abban a hiszemben, hogy Tamás apostol ünnepe van, de ez Becket Tamás ünnepe, dec. 29., és van dec. 21-én is Tamás­nap. — A Jeromos-féle martiro­lógium július 3-án emlékszik meg Tamás testének Edesszába való átviteléről. Rómában a IX. szá­zadban december 21-re tették az ünnepet, de 1969-ben annak ér­dekében, hogy a decemberi ün­neplés ne törje meg Advent utol­só hetét, visszahelyezték július 3-ra. Várady László Bizakodva tekintünk a jövőnk elé. Nyugodt lelkiismerettel ha­ladhatunk tovább azon az úton, amely múltunknak egyenes foly­tatása, mert az értékekről val­lott felfogásunkat az idő is iga­zolni látszik. A jövő iskolájának törekednie kell arra, hogy arcu­latát sajátos szellemiség, jellem­ző atmoszféra határozza meg. Szellemi műhelyeinkben erre tö­rekszünk. Bányai Mátyás tanár Esztergom az 1706-os évnek egyik kulcskérdése, mivel Rákóczi erre az évre, pontosabban a fegyver­szünet utáni időszakra tűzte ki a város ostromát. A vár jelentőségéhez viszonyít­va nem volt kellőképpen védve, hiszen a várparancsnok, Kuck­lander ezredes sem volt a hadá­szatban kimondottan jártas, amint ezt Rákóczi is megjegyzi Emlékirataiban: „— Azoknak a jelentése alapján, akik ismerték — jámbor öregúr volt, aki megvásárolta ezt a ran­got anélkül, hogy a hadtudomá­nyokban gyakorolta volna ma­gát." Azonkívül a vár őrsége is csu­pán 459 fő volt, valamint kevés volt a lőszerük és puskájuk is. De mindezek ellenére a város és a vár bevétele több mint egy hó­napig tartott. Rákóczi augusztus 5-én ért Ér­sekújvárról Esztergom alá, de a várat már korábban körülzárták Forgách Simon és Gyürky Pál csapatai. Forgách a gyalogság és a lovasság élén állt, míg Gyürky az idegen lovassereget vezérelte. Végülis Rákóczi hadseregének létszáma a többi csapattal együtt kb. 15—20 000 főre emelkedett, beleértve azokat is, amelyek az ostrom ideje alatt érkeztek erő­sítésként. Az ostrom augusztus 9-én kez­dődött el. Rákóczi a Garam folyó torko­latánál táborozott. Innen a pár­ESZTERQOM A RÁKÓCZI-SZABADSÁQHARC IDEJÉN kányi oldalról és a Szt. Tamás­hegyről kezdte ei loni a varat es várost. A vár, mint Rákóczi is ír­ja: „... erősebb mint az ember eleinte hinné...hiszen a „szem­ben levő hegy oldalának közep­magasságában colöpsor húzódott, e mellvéd mögött pedig egy jo széles és mély árok . .." „ ... A város, ha nincs elfoglalva nagy előnyére szolgál a helyőr­ségnek." A város ellen az első rohamot augusztus 12-én indították, de épp ekkor terjedt el a hír, hogy a budai rácok Visegrádig nyo­multak előre. Ez a következőkép­pen olvasható Rákóczinak, Ber­csényi Miklóshoz írt levelében: „ ... annyira megbódította vala az hadak elméjét, hogy hátrafu­tással kezdették az ostromot, és gyalázatos megszaladásokkal az várbéli ellenség megrémülésének (ki is az várost pusztán hagyván, csak tizenhat emberrel őriztette vala) hasznát nem vehettem." Tehát a 12-i roham kudarcba fulladt, de a következő napon új­ra tűz alá vették a városfalat, és már viszonylag könnyen sikerült megszerezniük a várost, ugyanis „az ellenség anélkül, hogy a rés­nél ellenállt volna, visszavonult a várba". így a város bevételekor nem volt nagy veszteség egyik csapat ré­széről sem, ahogy ezt Rákóczi is megjegyzi: „Isten szerencsésen kezünkbe adta mindennyi bom­ba, s gránát között is kevés em­ber kárával, — mivel még eddig több tizenegy testen kívül nem találkozott..." Ezek után Rákóczi abban re­ménykedett, hogy a vár elfogla­lásához is elegendő lesz néhány nap, hiszen a vár „kőfalai sok­kal gyengébbek lévén az városé­nál". Reménye azonban nem vált valóra. AZ OSTROM Miután csapatai elhelyezked­tek a városban, megkezdték a tüzelését. Megpróbáltak rést lő­ni a falon, ami nem volt köny­nyű, ugyanis nagy volt a távol­ság. Sok volt a célt tévesztett lö­vés, de végül mégis sikerült lőniük egy nagyobb rést. A mér­nök használhatónak ítélte és Rá­kóczi, annak ellenére, hogy nem értett teljesen egyet a mérnök­kel, éjszakára rohamot indított a vár ellen. De a védők tüzelé­se következtében kénytelenek voltak visszavonulni. „Az ellen­ség oly pazarló mennyiségben osztotta a gránátot, és bombát, hogy valóságos tűzesőként hatott. Ez a látvány szokatlan volt a ha­dak számára, és nem nagyon igyekeztek fölfelé, úgyhogy min­den nagy zajjal, de kevés ered­ménnyel folyt le." E sikertelen roham eredményeképpen az el­lenségnek arra is jutott ideje, nogy a rést elsáncolja. füzek után Kákóczi már kény­telen volt belátni, hogy a várat mégsem lehet néhány nap alatt bevenni, s itt a rohammal nem mennek semmire, hiszen a védók keményen ellenállnak. így tehát megváltoztatta haditechnikáját és a továbbiakban az aknaharchoz folyamodott. A Lipót-bástya alatt találtak egy természetes mélyedést, és itt kezdték meg a szükséges munká­latokat. Először egy hasadékra bukkantak, majd miután ezt to­vább mélyítették, eléjük tárult egy szűk mélyedés is. Eddig vi­szonylag könnyen haladtak az aknaépítéssel, de ezek után a munkát kemény vörösmárvány­réteg akadályozta. Pedig most lett volna szükség igazán gyors munkára, mivel Starhemberg Guidó, akit a csá­szár Esztergom védelmére kül­dött, már Komáromnál volt se­regével, amely hatezer lovasból és gyalogosból állt. Mellette haladt háromezer em­berből álló hadserege élén Boty­tyán János, aki Starhemberg fel­tartóztatásával volt megbízva. A továbbiakban Rákóczi még jobban sürgette a munkát, végül is szeptember ötödikére az akna robbantásra készen állt. Rákóczi felszólította a várparancsnokot a megadásra, de Kucklánder erre úgy felelj hogy az éjszaka folya­mán elfoglalta az aknát, és a lő­por egy részét a várba vitte. Rákóczit ez villámcsapásként érte. Gyorsan kiválogatta legvi­tézebb embereit, és kiadta a pa­rancsot az akna visszafoglalásá­ra. Az akna rendkívül nehezen megközelíthető helyen volt, így hát a feladat nem volt könnyű. De a kurucok „példás magavise­lete és bátorsága megijesztette a németeket", akik végül is futás­nak eredtek. Visszafoglalták az aknát, és újra megtöltötték puskaporral. Más­nap (szeptember 8-án) Rákóczi ismét felszólította a parancsnokot a vár feladására. Kucklánder be­látta, hogy a további ellenállás már értelmetlen lenne, ugyanis egyrészt az őrség létszáma is már !jócskán megfogyatkozott, vala­mint nagyon jól tudta, hogy az akna olyan veszélyes helyen van, hogy felrobbantásakor vagy a Li­pót-bástya dőlne romba teljesen, vagy pedig akkora rés keletkez­ne a vái'falon, hogy annak védé­se már képtelenség lenne. így te­hát szabad elvonulás fejében szeptember 17-én feladta a vá­rat, ahova két nappal később vo­nultak be a kurucok. Rákóczi er­ről így ír: ,.A résen át vonultak ki a várból, hajókat adtunk ne­kik, két nappal később pedig Te Deum-ot énekeltettem a kápol­nában, melyet még Szent István király építtetett. A három erőd egy időben lövetett a megadás örömére." Mészáros Erika

Next

/
Thumbnails
Contents