Esztergom és Vidéke, 1989

1989. május / 5.szám

MSZMP Reformkör Esztergomban — Cserkészavatás (2.) Miért szemetesek Esztergom utcái? — A Várhegyért (3.) Tamási Péter képeihez — Leányvár (4.) SPORT (5.) Mit, hol, mikor (6.) ALAPÍTVA 1879-BEN ESZTERGOM ESVIDEKE Művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító ÁLLÁSFOGLALÁS NAGY LÁSZLÓ BALASSI BÁLINT LÁZBESZÉDE Ördög már veletek, ti álszent hivatalok, hi,tes uraságok csipkegallérban, csuhában, kik arcomat dongva a kárt örvenditek rajtam, dongók, a szentlélek dühödt pirosa kitilt. De ti bejöttök sátorom száján szalag gyanánt, utatok sötétül Bécsig, hol jó hír a gyászhír. Hány sértett fenség marka eresztett szemfedőnek, csipeszes inkvizíciónak, ti dogma-dongók! Dögbanyák, az ágyú nem lök oly mérges tojást amilyent farotok csöve pököd eleven húsra, homlokom kínja nektek oszmán nyalánkság, vissza, ragadjatok Belzebubra, ki világra kúrt! Pokolé a tábor, hol vitéznél több a ringyó s teknőc-lovasoknak csak hasa-menése gyors — Ti nem hulltok el, de sorsom kitagadom innen, mert vétek, hogy egy-hiten veletek éltem. Csontvázdiák, te, halál, tiéd a rózsás kalap, kobakodra húzd és ámulj amig én a világot vetkezem, a májust, bár fülemüleszóval bélelt margarét-gombos rétet levetek s zöld mezőt. Delí'in-szökésű ló torokig habzó kalász közt már semmi, az Óceán habzata semmi, a Nap férfiseb-láza, a mátka-ezüst haskéregű Hold s töredék ai'anyaim: csillagok, elszórt semmi. Lengyel szép Zsuzsánna, citera et cetera, s kitől fürdő forr fel, a Hölgy és mókusa, semmi, doboz-tömlöcben gyűröm, hontalan voltom semmi, hervadj le földig, te rózsás kalapos halál! Szent vagyok, költő-vitéz, akit sebein át gyalázott, piszkolt, gyilkolt az arany Kamarilla kátránnyá rontva a vért, de a vers Pelikán, valakihez pirosa áttör időn s ködön: Ördög már veletek, oltottmész-ruhám dörög, zsinórzata villám, nem esem hanyatt se orrlag, angyalaim karolnak égbe, s majd krónika csácsog: címere hárfa — hungarus volt, istentelen. MEGEMLÉKEZÉS Balassa Bálint halálának 395. évfordulójára emlékezve, május 31-én 16.30 órakor kerül sor a végvári vitéz-költő Várhegy alatti szobrának megkoszorúzására: Ezt követően, 17 órától emlékműsort tartunk a Balassa Múzeumban. A megemlékezés szervezői A Hazafias Népfront Esztergom Városi Bizottsága április 11-én állást foglalt a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésének kérdésé­ről és az utóbbi időszak lakossá­got érintő kormányzati dönté­sekről. Álláspontját a következőkben foglalta össze: — A nagymarosi vízierőmű meg­építése az ország Duna-parti te­lepülései közül Esztergomot ve­szélyezteti a legjobban. Az ipari üzemeikkel túlterhelt esztergom-dorogi medence, az el­maradott közműhálózat, a bizo­nyítottan megemelkedő talajvíz­szint, a város műemléki épületei­nek veszélyeztetettsége, a termé­szeti környezetben okozott kár, legfőként az Esztergom és Dorog városok dunai ivóvíz-kútjainak, a Pilis-hegység karsztvíz-készle­tének elszennyeződése reális ve­szély, melyek megnyugtató meg­oldására Esztergom város ezidáig érdemi választ nem kapoct. Fenti okok miatt Esztergom Vá­ros Tanácsa az 1988. októberi ülésén 29/1988. (X. 4.) számú ha­tározatában tiltakozott a nagy­marosi vízierőmű megépítése el­len, kormányzati garanciák hiá­nyában kérte az építkezés fel­függesztését. Egy 32 ezres lélekszámú tele­pülés választott képviselőinek til­takozó szava azonban nem ka­pott sajtónyilvánosságot. A la­| kosság ugyanakkor lesújtva vet­te tudomásul, hogy a kevésbé ve­szélyeztetett Nagymaros párt- és tanácsi vezetőinek a lakosság vé­leménye egészét kisajátító, az építkezés folytatását támogató nyilatkozata máig indokolatlan publicitást kap. Megbízható adatokra támasz­kodva kijelentjük, hogy Eszter­gom lakosságának túlnyomó több­sége a máig megválaszolatlan és megoldatlan problémák miatt ha­tározottan ellenzi a vízierőmű megépítését, s úgy tapasztaljuk, hogy az építés folyamatában — az OVIBER határozott ígérete elle­nére — a városon áthaladó kő- és földszállítás az ellenzők táborát egyre növeli. A lakosságot aggodalommal tölti el, hogy az építési munkák meg­gyorsításával a vízierőmű terve­zett üzembe helyezését a kor­mány előbbre hozta, ezzel pár­huzamosan nem intézkedett Esz­tergom csatoi-na-ellátottságának javítására. A város belterületének több, mint 50%-a, három városrész (Szentta­más, Szentgyörgymező, Eszter­gom-Kertváros) teljesen csator­názatlan. A lakosság 55—60%-a csatornázatlan területen él. Sem a Városi Tanács, sem a la­kosság nem rendelkezik a csator­nahálózat kiépítéséhez szüksé­ges, közel 1 milliárd forint fede­zettel. Esztergom kormányzati garan­ciát kért — és nem kapott — a települést érintő környezeti ká­rok elhárítására, arra is hivatkoz­va, hogy infrastruktúrája jelen­legi elmaradottságának oka nem a felelőtlen tanácsi gazdálkodás, hanem az 1948-tól másfél évtize­den át tartó, a „bűnös várost", a „klerikális reakció központját" sújtó intézményesített mellőzött­ség. A beruházás terhére megvaló­suló gerinc-nyomóvezeték és a szennyvíztisztító önmagában nem old meg semmit, ha a városi há­lózat kiépítése és a lakossági be­kötések nem készülhetnek el. Esztergomban a tervezett üzem­be helyezésig már megoldhatatlan műszaki feladatok, a régió egé­szét érintő ökológiai veszélyezte­tettség és a pénzügyi fedezet hiá­nya a nagymarosi vízierőmű megépítését, illetve a kormány októberi ígérete szerinti környe­zetkímélő üzemeltetését irreális­sá teszi. A megoldatlan helyi problémá­kat példaként állítva, azokat a Duna-régió egészére vonatkoztat­va, tiltakozunk a nagymarosi ví­zierőmű megépítése ellen és kér­jük az ott folyó munkák azonnali leállítását ! — A Hazafias Népfront Városi Bizottsága összefüggést lát a ja­nuárban bekövetkezett gyógyszer­áremelés, az április 8-án életbe léptetett vámintézkedés, az autó­pálya-használati díj tervezett be­vezetése és a nagymarosi vízierő­mű építési munkáinak további erőltetése között. Álláspontunk az, hogy a költség­vetési hiányt az elvonások továb­bi növelésével pótolni nem lehet, illetve a rendelkezésre álló for­rásokat — egyebek között — nem a vízlépcső további építésére kell fordítani. Esztergom, 1989. április 11. HNF V.B. nevében, Meszes Balázs titkár Még csak baltával nem kopogtattak... Szegénypolitika - szociális gondozás A napjainkban mind aktuálisab­bá váló szociálpolitika egyik he­lyi letéteményese a városi tanács egészségügyi osztálya. Csoportve­zetője, Gordos Gézáné április 4-e alkalmából városi tanácsosi cí­met, kolléganője, Tóth Györgyné pedig Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott. Hogy ők mennyire „frontvonal­ban" vannak, arról meggyőzött az a félóra, amelyet az osztályon töltöttem. Igaz, hogy itt baltával még nem kopogtattak, mint egy alkalommal a lakásügyi osztályon, de a kérelmezők között itt is nap mint nap előfordulnak „modorta­lan" ügyfelek, akik „jókívánsá­gaikat" kifejezve távoznak.... Emiatt mindig a pszichésen jobb állapotban lévő kolléga fogadja a kérelmezőket — mondta Gordos Gézáné. — Mire futja a város pénztár­cájából? — Nem mondok vele újat: év­ről évre növekszik a hozzánk for­dulók száma. Esztergomban is folytatódik az elöregedési tenden­cia. A 30 188 városlakóból 5 128 a hatvan éven felüli. Költségve­tésünk mintegy két és félmillió forint. Azért mondok hozzávető­leges összeget, mert az elmúlt években még mindig póthitelt kellett kérnünk, amit eddig, sze­rencsére meg is kaptunk. Ebből egy rászoruló évi hat alkalom­mal kaphat rendkívüli — az új meghatározás szerint — eseten­kénti segélyt. 1987-ben 85-höz ké­pest 67%-kal növekedett a ké­relmezők száma. S e tendencia, persze, azóta sem állt meg... A rendszeresen segélyezettek száma 1988-ban 59 fő volt. Számukra összesen 1 G60 000 Ft-ot fizettek ki. Rendkívüli segélyben tavaly 465 ember részesült. Egy főre át­lagosan 4 172 Ft jutott. (Alkal­manként, úgyszintén átlagosan, 1 700 Ft-ot tudtunk adni. — Mivel tudnak még segíteni a rászorulókon? — Az idősek klubjában 23 em­berről gondoskodunk. A klub a hét minden napján, vasárnap és ünnepnap is, 9-től 17 óráig tart nyitva. A gondozottak napi két­szeri étkezést kapnak, és rend­szeres orvosi ellátásban részesül­nek. — A házi gondozószolgálat keretében jelenleg 97, mozgásá­ban korlátozott, önmagát ellátni nem tudó emberen segítünk — személyi és tárgyi tisztaságuk megőrzésében, kulturális igényük kielégítésében, valamint a világ­gal való kapcsolatuk ápolásában. — Igaz-e, hogy munkájukba a Hazafias Népfrontot és a külön­böző egyházakat is bevonják? — Igen, elsősorban a házi gon­dozószolgálatban számítunk az ő segítségükre; abban, hogy elin­tézzék az öregek ügyes-bajos dol­gait, a bevásárlást, az ételhor­dást, s nem utolsósorban beszél­gessenek is el velük. A plébániák és a különböző egyházi szerveze­tek karitatív tevékenységi köre pedig már vagy kiépült vagy most van kiépülőfélben. Aki segíteni szeretne, az keres­se fel a Zalka Máté u. 122. szám alatti gondozói központunk veze­tőjét. (s. j.) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT! Az esztergomi választási elnökség tájékoztatta lapunkat arról, hogy a 7. számú választókerület vá­lasztópolgárai kezdeményezték ta­nácstagjuk visszahívását. Időköz­ben Brunszkó Antal, az említett választókerület tanácstagja írás­ban bejelentette a választási el­nökségnek, hogy tanácstagságá­ról lemond. Ez maga után vonja tanácselnöki tisztségének megszű­nését is. A választási elnökség a lemon­dásra vonatkozó bejelentést, tu­domásulvétel céljából, a legkö­zelebbi — e hóban esedékes — tanácsülés elé terjeszti.

Next

/
Thumbnails
Contents