Esztergom és Vidéke, 1989

1989. március / 3.szám

Megtudtuk ... Továbbadjuk ... Megtudtuk ... Továbbadjuk . ESZTERGOM. ÉS VIDEKE CSlZIÓ MÁRCZIUS, BÖJTMÁS HAVA Böjtmás havában eret ne vágass, semmi purgácziót ne végy hozzád, édes italt igyál és édes étkekkel élj, egyél mustárt és tormát eczettel; fürdő hasznos; ruhát vess a borba, melyet iszol, jó a levestikum is zsályával, spinyával, tárkonnyal, borral és gyöm­bérrel egyetemben. Ha e hónapban mennydörgést hallasz, szeles és bő időt jelent. A mennyi köd van Márcziusban, annyi zápor lesz az esztendőben; és a mennyi harmat van e hóban, annyi hóharmat lesz húsvét után és annyi köd Kisasszony havában. E hónap két utolsó péntekén a mely fát levágnak, soha meg nem korhad; ha tiszta, jó esztendőt mutat. Időnyilatkoztató be­leges Böjtmás-hóban született gyermek serény és minden dolgai­ban gyors lesz, istenfélő, nagy igazságszerető, tökéletes, jámbor életű, nyájas, jó erkölcsű és bölcs lesz, minden rendbeli dolgaiban fölötte okos és kedves az emberek között. (Regiomontanus, 1471) Bánomban eltemették... a farsangot. — Méghozzá igazi Majd, néhány köhintés utan, így koporsóba. A „halott", persze de- folytatta a szertartást végző er­mizsont is vitt a túlvilágra. demdús férfiú: A téltemetőre február 14-én a Bánomi fogadóban került sor — nem sokkal éjfél előtt. Major György fogadós úgy gon­dolta, hogy egy olyan hagyo­mányt támaszt föl, ami farsang tájékan Esztergomban is szokás­ban volt, például á Kis Pipában. Felötlött benne, hogy a farsang­temetés messze földön esemény­A grósznoszty és a berecsztroj­ka idejen azért annyi pénzünk mindig marad, hogy Farsangot megünnepölj ük. Ma mindenhol élnek még ke­mény legények, Kik Farsangot temetni nem félnek! Megkérdem hát e szép halottat: Kívánja-é vissza világunkat!? szamba ment. Ezt elevenítette A nőnek öltöztetett Farsang er­föl — minden kellékével egye- re síró hangon így válaszolt: Százéves bölcsességeink n ona yta temben. Volt ott fakereszt, imád­ságoskönyv, szenteltvíztartó, lus­tölő és más egyebek. A száz évvel ezelőtti Esztergom és Vidéke porlepte számai szám­talan ilyen eseményről tudósíta­Nem kell nékem az élet. Véletek élni vétek ... Loptok, csaltok, hazudtok ... Asszonyt, leányt becsaptok ... Vigye el a gyehenna ... Ki síromból visszahozna . . . nak. Nekünk csak ez az egy ju- A pap eme istenkáromló szókat Lott, örömmel mentünk hát. meghallván gyorsan a lényegre A Bánomban összegyűlt ven- tért: — Kedves, drága, borban dégsereglet a jelzete napon fel- itatott testvéreim, íme a szín­— Minden nő azt óhajtja, hogy — Jön idő, mikor elmúlik a rút- fokozott izgalommal várta a Far- tiszta igazság: ez a halott tovább megértsük. Azt azonban egyikük ság is. Az a nő, aki szép volt, sang kimúlását. S az ige testté nem érdemes az életre. Temes­sem szereti, ha keresztül látunk megszontyolodik, mert nem az rajta. többé, s aki rút volt, nekibátoro­— A jó feleség úgy járja, ahogy dik, s azt állítja magáról: Vala­a férje fújja. Az okos asszony úgy mikor ő is szép volt. cselekszi, hogy a férj mindig az ő — Száz bűnbánó asszony közül kedves nótáját fújja. kilencvenkilencz már rendesen — Az igaz szerelemmel úgy va- tül van a z ötvenen. gyünk, mint a kísértettel, az egész — Három dolog szenved legtöbb világ beszél róla, anélkül, hogy változást: az idő, az ízlés, meg a látta volna valaki.. nő. lőn: íél tizenkettő felé, miután sük el hát őt! Most végleg beszen­Őkelmét még a nevezett napon telem borkiköszöntővel... Búcsúz­éi kellett temetni, egy nyitott ko- zunk! — mondta, ki közben a porsóban már be is hozták — végleg elalélt Farsang homlokát, papi segédlettel. (A végeigyen- ajkát, kezét és lábát kenőccsel gült farsangot Pónya Lajos „ala- megkente. kította".) A pap (Schmidt József) — Amit vétkeztél eszeddel: ide­teljes ornátusban, kántori fölve- gen nőre gondoltál, pártbélyeg­zetéssel (dr. Orbán Károly) ha- gel párttitkárt becsaptál, felesé­misítatlan tömjénfüst kíséretében get géemkás pénzzel átvágtál, ha c , , . , . A , . , búcsúzott Farsang úrtól, s vele szádra vetted a szakszervezeti - Sokratesnek csúnya felesege - A no szerelme mindig vesze- eg ütt mind en rossztól. titkár jó édesanyját, ha szidtad volt. Nem csoda. Szép asszonnyal delmesebb mint a férfi gyűlölete, j A neves halott nöi ruhába ö l_ ezt a jó szocialist a egyenlősdit, szemben vege minden liiozolia- Es végül, tanács férfiaknak: i töztetve, csendesen pihent a ko- ha elvtársnak szólítottad, kit a n a —Asszonyt, vásznat ne végy porsódeszkákon, mindössze a mel- pokolra kívántál, hogy kezeddel­— A nő el tudja titkolni szerel- gyertyafénynél! lé tett demizsonnal törődve, mely- láboddal mit vétettél, annak csak mét, de gyűlöletét soha. (Esztergom és Vidéke 1889.) j bői, mintegy infúzió gyanánt, gu- a Jó Isten a tudója. micsőből szívta a maradék élet- Aztán a papi férfiú a huncut . / f . . . ^ 'ii " i - ?' he z szükséges nedűt. ministránssal még egyszer be­r^/ V-Cyr/Zr^O/ Csillagaszati tliraao |s közben a papi szózat emí- szentelte Farsang őkelmét, s a A Magyar Amatőrcsillagászati 1899. március 3-án a városi kép- Társaság Alapot hozott létre az viselőtestület elhatározta, hogy a amatőrcsillagászok tevékenységé­régi elavult kórház helyébe újat nek támogatására. Az Alapból építenek. Helyét a Német utcában minden hazai amatőrcsillagász (ma Petőfi Sándor utca) jelölték vagy szervezet egyenlő feltételek­ki. A tervek elkészítésére Bobula kel pályázhat. A pályázatokat Jánost bízták meg; 10 ágyasra évente 2 alkalommal, május és tervezték, s az építési költséget november elején bírálják el a 100 ezer koronára becsülték. j Csillagászati Álap kuratóriumá­1939. március 6-án Esztergom vá­ros képviselőtestülete véglegesen A másfél évente megrendezésre dönt a piac elhelyezéséről, a Si- ( kerülő Nemzetközi Meteoros Kon­mor János utcában (ma Zalka íerenciának színhelye Balaton­Máté utca), kispiacnak a Vörös-! szárszó lesz. Az időpont: 1989. marty utcát jelöli meg. szeptember 7—10. 1249. március 15-én IV. Béla ki- Jelentkezési határidő: május 31. rály a várban lévő királyi palotát Dr. Jónás László az esztergomi érseknek adomá- klubvezető gyen szólott: vendég-férfiak általvitték egy Itt a nagy halott előttünk, ki- jobb világra — mielőtt még éj­terítve hidegen, félt ütött volna az óra. Nekem meg adjatok egy kis pá- Az idén így esett a bánomi far­iinkát, hadd legyen melegem! sangtemető. A jeles Vendég ta­Dicsőség legyen hát, glória, a Ián jövőre is eljő közénk... lankadó pártnak, Az erőlködő szakszervezetnek és a viruló alternatív mozgal- Sebő József és neje maknak! a vendégseregből MÚZSÁK '89 1989. május 29.—június 3-ig a várjuk mindazok jelentkezését, Petőfi Sándor Művelődési Köz- akik fellépésükkel gazdagítani pont szervezésében ismét megren- szeretnék programjainkat, dezésre kerül a MÚZSÁK '89. A fiatal művészek bemutatkozását A Bástya-udvarban felállított segítő rendezvénysorozatunkra PÓDIUM őket is várja! védekezni. Ütvén évvel ezelőtt, 1939. márci­us 15-én Párkány és Nána Esz­tergom vármegyei községek la­kossága az esztergomi hídon át­kelve tömegesen kereste fel a szentgyörgymezői honvédtemetőt, hogy a szabadságharc elesett hő­sei előtt tisztelegjen. 95 évvel ezelőtt, 1894. március 20­án halt meg Torinóban Kossuth Lajos. Halálának hírére a város minden házára gyászlobogó ke­rült. A városi képviselőtestület nyozta. A városi polgárokat ugyanekkor a várba telepítette, hogy az ellenséges (tatár) táma- Szólaljatok meg régi esztergomi házak! dással szemben jobban tudjanak ,....'„, meg, távol a közügyektől, agg­Sok, nagyon sok mondanivalójuk van a régi esztergomi há- legényként. Az apa. Krakovitzer zaknak, csak meg kell azokat szólaltatnunk! Egy-egy műemléki Ferenc azonban hű maradt vá­tábla keveset mond, ezért vegyük le a levéltárak polcairól a sár- rosához, itt is halt meg 1855-ben guló iratokat, nézzünk be az anyakönyvekbe, nyissuk ki az ősi esztergomi családok leveles ládáit, menjünk ki a belvárosi teme- A belvárosi temetőben lévő tőbe, és látni fogjuk, miként elevenedik meg a múlt. Érdemes családi kriptába temették, a ko­a török utáni újjáépítést vizsgálnunk, sokat tanulhatunk belőle: bábban elhalt jia, két leánya és sok küzdelem és elnyomatás után a mindig újabb újrakezdés, szülei mellé. Ez a kripta a pira­buzdítóan hat ma is/ ! n if alak ú> klass.zici,záló síremlék­kel ma is all, atcsiszolva, mivel A Patikaház a ^család kihalta után a bencés r/ll lJ\xl"ll/iA rend vette meg. Dédunokája, Schmidthauer Lajos komáromi A török után újjáépült Esz- gárjogot. Nemsokára, 1801-ben gyógyszerész 1939-ben leírja, hogy március 21-én rendkívüli ülésen tergom szabad királyi város teszi át a patikát a sarokházba, a z kripta a temető bejára­emlékezett meg a nagy államtér- északi Lőrinc-kapuján belépve az ahol az épület 186 esztendőn át tátói Jobbra az 5. számú, firól. A bencés gimnázium tanú- Arany Griffhez címzett patikát töltötte be a szerepét. Ez a ház lói a gyász jeleként 6 hétig fekete láthattuk 1801-től. Az egyszerre a 112-es számmal szerepel a ki- a patikát Holmik J.-tól Zsiga karszalagot hordtak. két utcára is néző sarokházat rályi város első ismert térképén. János.vette meg. de 1886-ban már már a XVIII. század elején a amelyet Eperjessy geometra ké- a ff^'Zsiga Zsigmond a tulaj ­1919. március 23-án a magyaror- rég i építőmesterek művészi szített 1777-ben. (Megjelent az donos. aki a város közéletében, szagi Tanacskoztarsasag lukialta- igénnyeli a barokk stílus lendü- Annales Strigonienses 1960. évi min t tanácstag fontos szerepet sat a Széchényi teren nepgyule- ]etével < lekerekített homlokzattal kötetében dr. Prokopp Gyula ta- töltött be. Ö 25 év múlva Roch­sen hirdettek meg Szabó János városba hív 0gatónak tervezték, nulmányában.) A XVIII. század- ]it z Artúrnak adja el a patikát, a munkastanacs elnöke volt a to 180 1_ ben tette id e patikáját a ban ugyanis az egész várost fo- A z Esztergom és Vidéke 1911. iű­szonok. szomszédos Széchenyi tér 23 sz lyamatosan számozták. lius 16-i száma így adta tudtul Százötven éve, 1839. március 26- házból Krakovitzer Ferenc , .. „ 1íi m a hírt: „A közkedvelt Zsiga bá­•ín i cyi had királvi városban u ion- aiau i nazDui ividKuviuei ieicll L Krakovitzer Ferenc 1801-ben . ,, ... rsrsr —— ­férfi ú ^ssetks őrség zászlaját is átadta a meg­1, rejtőzhet e rideg adat mögött? el kellett adnia, csak a patikát alakult századnak. A napóleoni háborúk után a ártotta meg amelyet korai ha­ioóq márriu* 30 án Eszter-om Gformer nevét tovább keres- dev aiváció miatt eladja a Széc- lala utan^ 1916-ban Elemer fia szabad^tirályf város m^isztrátu- ve, a levéltárban találunk rá; henyi u. 23-Kossuth I, u. 3. - örökölt, ö vezette 1977-ig. sa elfogadta a kapitányi hivatal 1763-ban a város^szenat,^ számú nagyházatde megtartja döntését, amely Tóth János szín- megvesz ezt a Kossuth Lajos p atika.ia epületet. 1829-ben nagv ismerté k közülünk- szív házigazgató társulatától megvon-í utcara is atnyulo nagy hazat, szótöbbséggel polgármesterré va- " ™ R KSK Ko/uiunK szn ta a játszási jogot, mivel az egyik Minthogy gyermekük nem volt. lasztották: lelkesedéssel vett részt vei-ieiekKei szuieteu patiKus, a színész Kopácsy József hercegprí-| az asszony öccsét, Krakovitzer a reformkor nemzeti megújulá- varo s egeszsegenek igazi ore volt. mást kifigurázta. Ferencet fiává fogadja. A ház sában. A patikát József fiának elem e minden gyógyszert maga, Széchenyi térre néző oldalan adj a át, aki 1848-ban a város készített koztuk tobb sajat ta-1 FÉNYSZÓRÓ-BEÁLLÍTÁS állt a patika, ahol a céh kere- nemzetőrsége 4. századának — lalma ny a t­Az esztergomi Autóklub közölte tein belül patikusnak kitanítja Esztergom ugyanis Besze János A gyógyszertár 198 7_ b en új szerkesztőségünkkel, hogy 1989. i ot. A varos első patikaja any- szervezésében ot szazadot állított épületb e költözött, de a helvisé­április 30-ig minden szombaton nyira jövedelmező volt, hogy ki — vezetője lett. A fiu a sza- gei a rég i berendezéssel ma is a és vasárnap, 8 és 16 óra között, 1795-ben megveszik a szomszé- badságharc leverése után annyira várQst szolgálja; a Gran Tour s térítésmentesen állítják be mind, dos sarokházat. 1800-ban meg- elkeseredett, hogy a patikat cl- Esztergo m utazási Irodája szék­a tagok, mind pedig a klubon kí- hal Gformer, a „fia", Krakovitzer adja Holmik gyógyszerésznek, s helyeként, vüliek gépkocsijának fényszóró- Ferenc a patika tulajdonosa lesz, ő maga Győr megyében, Bőnv­ját. és elnyeri a királyi város pol- ben, birtokot vásárol. Ott hal Proltoppné dr. Stengl Marianna Tanítói kézikönyv* Külhoni szakfolyóiratokban már csaknem egy évtizede esik szó a pedagógusképző intézmények egyes tantárgyainak pedagogi­z á c i ó s folyamatáról. A tartal­mi korszerűsítésnek ez a módo­zata két szemszögből, ill. két szinten tanítja ugyanazt a tan­anyagot. Ezt a munkát vállalta magára Gyárfásné dr. Kincses Edit és Pozsonyi Gabriella szer­zőpáros tanítói kézikönyve. Mind­ketten az Esztergomi Tanítóképző Főiskola magyar nyelvi és irodal­mi tanszékének tanárai. Sokéves irodalmi és módszertani munkás­ságuk, oktató-nevelőmunkáj uk, az általános iskolában és a to­vábbképzéseken szerzett tapasz­talatuk győzte meg őket, „hogy az alsó tagozatos pedagógusok irodalmi műértésének szintjét emelni kellene. .. A pedagógus­nak előbb az értelmiségi felnőtt szintjén kell ismernie azokat az irodalmi műveket, amelyeket a tanórán a gyermekek életkori sa­játosságainak és a tantervi köve­telményeknek megfelelően lebont a tanulók színvonalára... A se­gédkönyv tanórán kívüli foglalko­zásra (szakkörre, versenyfelkészí­tésre) is alkalmas. Az esztétikai elemzéseket és költői életrajzokat Gyárfásné dr. Kincses Edit nagy hozzáértéssé:, szép nyelvezettel fogalmazta meg. A módszertani elemzéseket Po­zsonyi Gabriella gazdag módszer­tani tapasztalata jellemzi. Á kézikönyv tematikus felosztása igen aktuális ne­velési feladatokat fűz egy-egy csokorba. Az „Erdőn-mezőn nyi­tott szemmel" c. nyitó íejezet pl. az alsó tagozatos gyermekek élet­kori sajátosságainak megfelelő szinten a természet- és környe­zetvédelem témakörét érinti. A „Száll a madár ágrul ágra, száll az ének szájrul szájra" c. máso­dik részterület az iskolásgyermek bontakozó történelemismeretet gazdagítja, s így az irodalom és népköltészet szépséges eszközei­vel honfiúi-honleányi nevelését is útnak indítja. „A távolságot, mint üveggolyót megkapod, óriás leszel..." tan­könyvi fejezet a gyermekek — mostanában eléggé háttérbe ma­radó családi-érzelmi nevelését, az idősebbek tiszteletét, „az otthon szeretetéből és a család értékte­remtő voltából" fakadó hatalmas, emberformáló pedagógiai lehető­séget ad a tanítók kezébe. A kötet az általános iskola har­madik osztályos olvasókönyvének tizenhét versét elemzi. Külön fe­jezet tartalmazza azokat a szólá­sokat, közmondásokat, találós kérdéseket, melyek órai magyará­zatra, feldolgozásra várnak, s szellemes gondolkodásra, nyelvi leleményre szoktatják a gyerme­keket. A tanítói segédkönyvet 1988. ok­tóberében adta ki a Tankönyvki­adó. Könyvesboltokban ésazETK portáján lévő könyvesboltban szabadon kapható, ára: 55 Ft. Ezen igényes, korszerű és okta­tási újítást is tartalmazó segéd­könyv — reméljük, hogy egy or­szágos tankönyvi sorozat Komá­rom megyei elindítója ! Horváth Gáborné dr. főiskolai tanár 'Gyárfásné dr. Kincses Edit—Pozsonyi Gabriella: Versek és elemzések a 3. osztályban DOBSZÓ A fővárosból jövet, bal oldalon, mo­narchia korabeli obeliszk tűnik a fi­gyelmes uíazó szemébe. Ferenc József állíttatta, kilencszáznyolc április 25-ére emlékezve, amikor is császári és ki­rályi automobiljával az árokba for­dult..... Hol van ez a különleges „emlék­mű", kik éltek itt, honnan ered a település neve? Ezekre a kérdésekre válaszol Sárándi József cikksorozata, amelynek első részét lapunk áprilisi számában közöljük. Ugyancsak e lapszámban folytatjuk Nagy falusi Tibor: Sajtótörténet, dr. Bárdos István: Harc a szavazatokért, Prokoppné dr. Stengl Marianna: Szó­laljatok meg régi esztergomi házak című sorozatainkat, közöljük Kadosa Árpád írását városunk címeréről, s természetesen újra megszólal Trexlcr Béláné, ezúttal műemlékvédői szerep­körben. Amennyiben érdeklik önt kedves Ol­vasó, múltidéző, jelent tükröző, de jövőbe is tekintő írásaink, úgy kísér­je figyelemmel az Esztergom és Vi­déke következő számait is!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents