Esztergom és Vidéke, 1989

1989. február / 2.szám

4 2 FÓRUM ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Az MSZMP Városi Bizottságának beszámolója Esztergom és környéke politikai munkájáról és a további feladatokról — RÖVIDÍTETT SZÖVEG — a XIII. Kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatai azt mu­tatják, hogy az ott megfogalmazott gazdasági, társadalmi, életszín­vonal-fejlesztési célok nem voltak megalapozottak. A végrehajtás sikertelensége fokozatosan erősítette a lakosság hangulaianak romlását, amely sürgette a folyamatok elemzését, az uj gazdasági célok megfogalmazását, a gazdasági, társadalmi reform meggyorsítását, a politikai intézményrendszer korszerű­sítését. Az Országos Pártértekezlet állásfoglalása, az alapszervezeti vitákra támaszkodva, megfogalmazta a feladatokat és a felmerült kérdések megoldására irányította a figyelmet, amelyben a legfon­tosabb tényező a gazdasági helyzet stabilizálása, a politikai in­tézményrendszer átalakítása, a párt tevékenységének megújítása volt. Az állásfoglalás kedvező fogadtatásra talált országszerte. A fel­halmozódott feladatok sokszínűsége és nagysága mellett, a megol­dás iránti igény robbanásszerűen, egy időben jelentkezett min­den területen, amely nagy feladatot jelentett és jelent a párt, a kormányzat és az állami vezetésnek. A jelentkező feladatok nagy­sága lassította a konkrét intézkedések megfogalmazását, a végre­hajtás megkezdését. A gazdaságban a fellendülés nem indult meg, a keresetek reálértéke csökken, a lakosság terhei az áremelkedé­sek hatására egyre növekednek. Mindezek hatására növekedett és növekszik a vezetéssel szembeni bizalmatlanság és romlik a köz­hangulat. Esztergom városban és térségében a lakossági hangulat rom­lása az országoshoz hasonlóan a múlt év végén felerősödött. Ennek okai az országos hatáson túl elsősorban a vállalataink, üze­meink egy részénél jelentkező gazdasági visszaesésben keresendők. A keresetek reálértékének csökkenése, a létszámleépítésekből adó­dó létbizonytalanság mellett hangulatrontó tényező, a költségvetés­ből gazdálkodó intézmények (iskolák, óvodák, egészségügyi intéz­mények, kulturális, sportlétesítmények) működtetéséhez szükséges összegek abszolút mértékének és reálértékének csökkenése, ezáltal az ellátási színvonal csökkenése is. Bizonytalanság tapasztalható az ideológia terén is, az ország­ban, a szocialista országokban, a világban lezajló folyamatok és a fejlődés irányának megítélésében. A gazdaságpolitika érvényesülése, a gazdasági helyzet alakulása Az infrastruktúra-fejlesztés, tanácsi gazdálkodás eszközök hiánya, illetve alacsony szintje. Esztergom és környékéhez tar­tozó hét település iparában 6 400 fő, a mezőgazdaságban 1 200 fő, a kiskereskedelmi hálózatban 1320 fő dolgozik. A városi hatáskörbe 11 ipari üzem, két ipari szövetke­zet, 3 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, két kereskedelmi válla­lat, 16 kisszövetkezet, két szolgál­tató üzem tevékenykedik. Ezeken kívül az ipar, a szolgáltatás, a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom területén több megyei és más megyei vállalat, szövetkezet részlegei látják el a feladatokat. Jelentős termelési és foglalkoztatási tényező a Dorogi Szénbányák Tokodon és a Sári­sápi Üj Élet Mgtsz Dömostől Tá­tig terjedő területen. A lakosság és az idegenforga­lom ellátását 21 700 m 2 üzlet, több mint 20 000 m 2 vendéglátó terület szolgálja. Az idegenforgalom országos, nemzetközi jelentőségű, amelynek gazdasági hatása egyre nagyobb, és a fogadókészség növeléséből a város egyre nagyobb részt vállal, de ennek eredményeiből a város és a gazdasága csak kismértékben és áttételesen részesül. A város és környékének gazda­sági fejlődése 1985—86-ig egyen­letes volt. A termelés mennyisé­gileg, minőségileg növekedett. Megindult a termékek korszerű­sítése. Űj kapacitások, új termé­kek és technológiák fejlődtek a SZIM, a MEDICOR, a tokodi Üveggyárban, a Labor MIM-ben, Granvisusban, és fejlődtek a me­zőgazdasági üzemeink mellék­üzemágai, ipari kapacitásai is. Az elmúlt három év során a vállalatok gazdálkodása, fejlődé­se, termelése igen ellentmondá­sosan alakult, elsősorban a piaci helyzet változása, a gazdálkodási feltételek szigorodása miatt. A termelés eredményessége a LMIM, a GRANVISUS, az ÜSZŐ FALU Htsz és a Dömösi ÉSZKV­nál erőteljesen csökkent, dön­tően a piac szűkülése miatt. Az egyedüli pozitív példa a MIKROMED, ahol a technológia-, gyártmány- és szervezetfejlesztés összhangja eredményeként, meg­felelő termékminőséget, foglal­koztatást és kereseti színvonalat tudtak biztosítani, és a vállalat versenyképes termékekkel tud megjelenni külföldön és belföldön egyaránt. A termelési eredmények alaku­lása, a gazdasági szabályozók szo­rítása és néhány esetben a kény­szerűség .(LMIM, GRANVISUS) létszámcsökkenést eredményezett, ez 1988-ban megközelítette az 1 000 főt. Ez a létszámmozgás kedvezőtlen hangulati tényező volt pártalapszervezeteinkben, erősítette a bizonytalanságot, a bizalmatlanságot és hozzájárult a taglétszám csökkenéséhez is. A GRANVISUS termelése, ár­bevétele, nyeresége 1985-től csök­kent. A szovjet és az NDK ex­port csökkenése, illetve megszű­nése kedvezőtlen hatással volt mindhárom mutatóra. A vállalat csődhelyzetet azonban személyes okokra lehet visszavezetni. A Vállalati Tanács a korábbi igaz­gatót, Mitter Istvánt, nem erő­sítették meg hivatalában. Az új igazgató megválasztásáig a sze­mélyes torzsalkodás, a hatalmi harc és nem a termelés szerve­zése és a hatékony termelés do­minált. Pojbits Jenő megválasztása után a vezetésben személyes presztízsokok motiválták a dön­téseket. Az igazgató rossz dön­tése — a teljesítményfedezet nél­küli bérfejlesztés — alaphiányos­sá tette és csődhelyzetbe hozta a vállalatot. A végrehajtó bizott­ság beszámoltatta az igazgatót és javasolta a Vállalati Tanácsnak a felmentését. Az igazgató le­váltása utáni átmeneti állapot további személyeskedést, piac­vesztést, termelés-visszaesést eredményezett. 1988-ban az új vezetés a gaz­dálkodást stabilizálta, a vállalat pénzügyi helyzetét rendezte, a termelés fejlesztésére megnyílik a lehetőség. A Labor Műszeripari Művek gazdasági helyzete meghatározó a város életében. Az 1986-ig egyen­letesen és nagy léptékben fejlő­dő vállalat 1987-ben pénzügyi, gazdálkodási gondokkal küzkö­dött és 1988 elején csődbe jutott. Az év közepétől, a vezérigazgató felmentése után, vállalati biztos irányítja a vállalat pénzügyi ren­dezését, illetve a további műkö­dés feltételeinek megteremtését. A vállalat 700 millió forintos veszteségét, 2,5 milliárd forintos tartozását alapvetően két ténye­ző idézte elő. Az állami érdekből, központi döntés alapján létesített hadiipari kapacitás kiépítése, amely terheit a vállalatnak kell visszafizetni. A tervezett kapacitások kihasználá­sára az állami megrendelés el­maradása miatt nem került sor, így a tervezett árbevétel alig 50 százalékát realizálták. Az árbe­vétel nem volt elegendő a költ­ségek fedezésére, így a hitelezők kifizetésére és az állami adósság törlesztésére sem. A veszteség alapvetően ebből keletkezett. A veszteség keletkezésének vannak belső okai is. A központi feladat, a jármű-felépítménygyár megvalósítása mellett nem kellő súllyal foglalkoztak a műszeripari termékek gyártmány- és techno­lógiai fejlesztésével. Az Esztergom Barátainak Egye­sülete a város építése, szépítése, a i ' ' ii • - -x építészeti hagyományainak védel­£L e? tVT S X a varosfejlesztés és koz- méb érd ekében tevékenykedik I .Í- T ^' kozerzetet segi eUátas főbb csomópontjait, a város i tanács és az üzemek erősen motivalja kornyezetenek feladatait. A partértekezlet véle- , ám oa atásával Az elmúlt évek eg é- m^vel javaslataival erősítse ^ * tártadatínSá­nT^' i^ Sifí r m e§ al aP kov etelmenyeket. va l Í zépítették a város emlé k_ nala, a kulonbozo szolgaitatasok minősége. A jövőben nő a vállalatok, gyá- tábláit, óvtak műemlékeit. rak, telephelyek önállósága, ez- Az Esztergom Kulturális Egye­Ezen a téren ellentmondásos zel együtt költségérzékenysége és sülét céljai alapvetően ismertek volt a város és a községek fej- problémaérzékenysége is. Ez fe- Módszereik kiforratlanok, mun­lődése az elmúlt 5 év alatt. Míg szültségeket hozhat a munkahe- kájuk tartalmi és politikai ha­jelentős változások és színvonal- lyeken. Ezekre politikai választ tása még nem érezhető A tevé­javulás ment végbe Esztergom kell adni pártalapszervezeteink- kenységük a politikai kultúrához központjában és kiemelt körze- ben és a városi pártbizottság tes- kötődően a városi társadalmi, po­tekben, bizonyos intézmények kö- tületeiben is. litikai életének minden kérdés­rében, addig Kertvárosban, Szent- körét, minden területét felöleli, györgymezőn vagy a községek A kedvezőtlen gazdasagi folya­nagy részében mérsékelt volt az mátok alapján kialakult helyze- A Magyar Demokrata Fórum ellátási színvonal javulása, vagy tet politikai ügyként kezeli a vá- esztergomi csoportja új egyesü­egyáltalán nem volt fejlődés. ros párttagsága, e megközelítés- let. Céljai döntően az országos bői a gazdasági rendezésnél el- programhoz kötődnek, a társa­Lemaradás elsősorban épület- sődlegesnek tekinti a testület a dalom minden problémás kér­felújításokban, a közműellátás- térség gazdasági potenciáljának désének napirendre tűzése a cél. ban, a községekben a szolgáltatá- megóvását, továbbfejlesztését. A a működésük városi vonatkozá­sok terén tapasztalható. hatékony foglalkoztatás feltétele- sai még nem tisztázódtak. Az igénvektől és sokszor a inekfejlesztését, a műszakifej- A fenti szervezetek működnek, AZ ígenyektoi es soKszor a leszté s termekkorszerusites. tech- , ,•. . alakulna k keresik a DO­atanl: ™ 1 Ó| i á„ k , £f esztés e * U ik i ? a'ktmTn^a^ mlka^a S. iiftézmén^, váltalati pénz- ™"*ahelyek "zamanak bov.te- helyj politika be(olyásolás4na k ,_..£ -i se i- területeit, módszereit, fórumait. A nagymarosi vízlépcső építé- Pártbizottsági szinten visszaté­. , • , ... sének a városra gyakorolt gaz- rg e n elemezni kell a helyzetet és vőfétT/megha frozza az^iSJn- dasá gÍ hatása jele rf S- A T° S t egységes álláspontot kell kialakí­vojet is meghatarozza az idegen érimő léte sítmények megvalosi- tani a különböző szervezetekhez forgalom, a kereskedelem es ven- ága során el kell érni hogy az vis Zonyukat illetően, deglatas színvonala A városi fejlessze a város gazdasági p o- J . cs 0_ partvegrehajto bizottság 1983-ban t AÍ„iáiiát anr ic, k f^eadókészséeét Egyertelmuve Kell tenni a cso hozott határozata alapján a vá- ^cialját, annak tegaüoKeszseget. litikai helyét a telepü­roskíLontblnjLntős fejlődés es szorgalmazzuk f sze rkezetében, rendszerében, íellendülés mení vegbe Megszé- azokat a megoldásokat, amely a ' HNF-hez reiienauies meni vegue. messze varog eg kornyek e gazdásági egy- . « tnrlatnsít^át - rsnnor­pult es tovább fejlődik a Var- ség einek a lakosság infrastruktu- ^odes tudatositasat e csopor hegy es kornyeke Fejlodott a ráHs ellátásána k javítását szol- tokban 1 S­vendeglatas,_ tobb allami es ma- gáljá k Támogatjuk és észrevé- A Városi KISZ-bizottság terü­gánüzlet nyílt. teleinkkel segítjük a létesítmé- létén az elmúlt években mono­A városban és környékén meg- nyek esztétikus és biztonságos ki- ton csökkent a taglétszám, az épült az elmúlt 3 év során 900 vitelezését. üzemekben és a középiskolákban lakás, üj lakótelepek alakultak, közeljövő feladatai között egyaránt elvesztette tömegbázisát Esztergomban Bánomban, Toko- „ 7prpnp l _ '' áros és a térsée kö z_ olyan helyen, mint a MEDICOR, don, Tát-kertvárosban. Az alap- 'Snek a vízlépcső építésével Tokod-testület, középiskolák több­közművek kiépítésével új építé- k a g D ec s n 0 e lat 0s víz csatorná é s é§ e- De csak névl e^ es a műk ö" si terület alakult ki Esztergom- dése az üzemek többségében. Az ban és Táton. * wnrmilmarása útkeresésben uj módszereket al­, . . s a' szorgaimazasa. kalmaznak, különböző csoportér­Az oktatasi intezmenyek szín- A városf ej lesz tésben növelni dekek összefogásával, diákréteg­vonalanak emeleset szoigato lej ^ eszközök koncentrálását, tanács öntevékeny csoportok mű­eszesek kozul a József Attila Toyább folyt atni a város- ködtetésével. éffkivitelezTs alTtTán'^Tfe" -konstrukciót, amelynek centru- A mű ködésben sok a formali­rőhelves főiskolai konégium k£- mai a városközpont, Kossuth La- tás. Az elmúlt időben néhány si­vánt:ozik SemSsre " ^ a Várh e^ és a szlge t ételen rendezvény is rontotta legyenek. a szervezet tekintelyet (Városi If­A város és környéke gazdaság- A yáros iránü érdeklődés f o. júsági Napok, lakásaktíva stb.). JS^ÍS.™ Sí MS7Mp S P Et" kozódása az idegenforgalom fej- A Hazafias Népfront-mozgalom, íllíSfííf míítX íKl ok" lődésének távlati igényei, a kö- a z elmúlt három évben a város­óhfr 8 1 hatóroate alapján zeli k^melkedő, országot érintő ba n elsősorban személyi okok mi­^^i^lSí 0^-^!események (Bécs-Budapest Vi- att vis szaesett. A körzeti nép­lagkiallitas, a pápa latogatasa) a frontbizottságok tevékenysége vízlépcsőépítés előrehaladása in- i ge n differenciált, csak a hagyo­dokolja egy összehangolt fejlesz- mányos területeken, a községek­tési, szépítési koncepció kialakí- b en ) Szentgyörgymezőn, Kertvá­A koncepció tartalmazza az tását, végrehajtását, megszerve- ro sban folyt színvonalas munka, ipari, mezőgazdasági fejlesztés zését. A napjainkba n alakuló és szük­ségletenként jelentkező érdekcso­A helyi társadalom integrációja, érdekviszonyai „ tatásában megnő a HNF bizott­A társadalmi demokratizmus nalának fejlesztésében, elerheto- sá g ainak szerepe, amelyhez aktív, továbbfejlesztése során a telepü- ségében. széles körű szervező munkára van lések helyi társadalmának alap- A községekben helyi érdekeik szükség, e terület erősítése a leg­vető szerepet kell kapnia. képviseletére alakult baráti, köz- fontosabb feladat. , , , , ségvédő, környezetvédő csoportok, A régi struktura atalakitasa egye sületek jól szolgálják a kis megkezdődött — anélkül azonban, közössé g érdekközvetítését, kul­hogy az új modellrol elegseges turáli s hagyományainak ápolá­és egységes ismeretekkel es tar- gát Ebben jó példa Dömös Ba­sadalmi egyetértéssel szamolhat- ratainak Köre5 am ely program­nán k" iáival országos hírnévre tett szert, bizottságod"'készítsen "feladatter­Jelenleg a régi és új együtt- A város és térségében a ki- vet az írásos anyagban és a vi­élése számtalan konfliktus fórrá- emelt kulturális, oktatási, igaz- tában elhangzott javaslatok fi­sa, a helyzet értelmezése és reá- gatási és ipari szerepkörből adó- gyelembevételével. lis értékelése nagyobb felkészült- dóan jelentős értelmiségi kon- fpladattprv tartalma77 a » vá zatának megfelelő koncepciók ki­munkabizottságok készítsenek koncepciót, amelyet a most meg választandó új pártbizottság hagyjon jóvá. Határozati javaslat A városi pártértekezlet megbíz­za az újonnan megválasztott párt­— a város és környéke gazda­nyel a helyi vezetőktől, de min- élő felsőfokú végzettségűek szá­dén egyes párttagtól is. ma meghaladja a 2 200 főt. A leg- ^fT "" T T ,, , , , . , jelentősebb számban pedagógiai dldK 1tasat. Hatartalanul megnőtt az igény végze ttségűek vannak, ezt köve- „ „ , a társadalom részéről a telepu- tik a műszak i értelmiségiek, or- sági fejlesztését; leserdek határozott es eredme- vosokj jogászo k. jelentős számú a - a várospolitikai, városfej­nyes kepviseletere megyei es or- városban élő művészek szama i s. lesztési f ei ada tokat; szagos szinteken Ez erősíti a ter- A város sz eii emi-kulturális éle- — a városi értelmisége helvét meszetes vonzáskörzetek, így Esz- tét> a hivatásszer ű foglalkozáson és szerepét a város közéletében tergom es kornyezo községeiben, túl, az öntevékeny kulturális cso- _ a tanácstagi és képviselő­visele St e gszík égeSt A kétsztnl P? rtokba n (énekkar, zenekar, kép- választásokra való felkészülés po­viseiet szuKsegesseget A Ketszm Z Omuvészet), tudományos egyesü- litikai feladatait; tu tanacsi irányítás kísérleti be- i et ekben, baráti körökben szerve- - a pártszervezetek és lakóte­vezetese eddigi tapasztalatok sze- zi k. fe jl e Sztik, segítik. rületi pofitSSshof szükséges el­Sítette Tz ö°szetariózá^ eA váró" Üíabb valós érdekek mentén méleti, P politikai, agitációs 8 sze­gitette az osszetartozast A varo- szerv ezodo csoportok létrejöttével mélyi, tárgyi feltételek javítását, si tanács eddigi integráló hata- kelI szamoln i. A szocializmussal megteremtését­TtLSS és szöve tségi rendszerünkkel nem - a munkamódszer-munkarend desekre a kozsegek nincsenek fel- ellenséges csoportokban a párt- korszerűsítését, keszulve. tagság politikai feladata, hogy — az információs rendszer át­A térség együttes fejlesztése, az belülről formálja azok tevékeny­ellátó intézmények működésének s eg e t- fokozza együttműködési összehangolása szükségszerű. készségükét és ösztönözze az op­timális, kölcsönösen elfogadható Ezért a városi pártbizottságnak kompromisszum kialakítását, erősíteni kell a községekkel való Az ellenzéki magatartást tanú­kapcsolatokat, hogy az együttélő, sító csoportokkal nyilvános vi- A fenti határozati javaslat az érte­kulturális-oktatási, egészségügyi tába kell bocsátkozni, ezért is kezleten elhangzott továbbiakkal stb. szolgáltatásokat együtt hasz- szükséges a párttagság ideológiai együtt a városi pártbizottság február náló térség érdekközössége erő- informáltságának lényeges javí- ülésén kerül véglegesítésre. Ezt södjön e szolgáltatások színvo- tása, vitakészségének fokozása. lapunk következő számában közöljük. alakítását. MEGJEGYZÉS

Next

/
Thumbnails
Contents