Esztergom és Vidéke, 1989

1989. január / 1.szám

2 FÓRUM ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Senki sem ismer irgalmat, senki sem mentes a rettegéstől; ahány tag, tartalmazzák. Ezek olyan ered- Szövetség Európa országaival, de csekkel, csillagászokkal, asztroló­annyi sebtői láttuk vérzeni, a jogot is az erőszak mérlegén osztották, egy- mények, melyek csak később ér- mindenek előtt a szomszédokkal, gusokkal „élt" együtt, költőket szóval halálos versengés izzott föl. Kiborult tekintettel rohanunk közös vesz- n ek be, ezért gondolom úgy: sok Hangsúlyosan a szomszédokkal! foglalkoztatott, de ha kellett, had­tünkbe; kevés a gaztett bosszulója, de özönnel van, ki elkövesse; megren- még a tennivalónk. Mi csak egy És harmadszor, de nem utolsó ba vonult Hunyadi oldalán, be­dűlt a hűség, oda a nyugalom, véredben már nem bízhatol, és ahogy a régi folyamatot indítottunk el, éppen sorban, „üzenetéből" kiolvasható késebb időkben palotájában bir­szóiás tartja: „öcsém gyűlöl, csak azt tudom." Ráadásul e fölfordult világ- cs ak megtapasztaltuk: milyen ke- a hatalom és az értelmiség vi- kózó viadalokat rendezett, tehát ban még a szavak jelentését is kiforgatják, és eljön az az idő, amikor a Veset tudunk nagyjainkról! szonyának járható útja: ...én kü- az emberi életet oly széles skálán bűnt erénynek mondják, csak siker s szerencse kísérje, ÉS ha azt akarod, _ Engedtessék meg: nagyjaink Ionosképp hasznosabbnak tartót- élte, mint korábban kevesen. S hogy e panaszokat tovább folytassam, bizony pirulás nélkül, de annál na- közül miért épp reá gondoltak? tam tollamat s gondomat mene- közben alkotott, egyetemet alapí­gyobb fájdalommal teszem hozzá: az erénnyel már alig élnek, annál inkább Hiszen épp abban a korban ak- dékbe vonni kissé a künn zúgó tott négy fakultással, amelyet visszaélnek; már ritka az, ki parancsol ösztönének, és már — hogy úgy kora nagyságok tündököltek, mint szelek elől, nehogy valami cen- Esztergomnak szánt. Számos ma­mondjam — a gazság gyümölcse az, hogy semmit se tartunk gazságnak. Hunyadi, a törökverő, mint Má- zori szó kerüljön a nyilvánosság gyar értelmiséget képeztetett, tud ­(Váradon, az ür 1445. esztendejében, április 24-én) lyás, az igazságos. Erős akaratú, elé, aminek révén aztán szándé- ván tudva: nemzete túlélési esé­szellemet pallérozó, igazán euró- komhoz nem méltó alku fenye- lye csak a kultúra által biztosít­Sli>s~(>l<n>i/>s hnwubit! Fni/rÁrp/ Vités Inwtnttriíl » a i méretű férfiak... getné tollforgató tevékenysége- ható. öfíizei^ie* ' Mjnurevei í ne* janosroi _ p ontosan ezért! Tudatun k_ me t. Holott azzal mindig is ha- Ma, amikor a közmegegyezést ban például Mátyás mellett nem zámnak akartam szolgálni, s nem keressük, mint kiutat, vegyük /m §§d*M§0 **É*É 11/V'K/VflIICII láttunk, nem tudtunk elfogadni a becsvágynak." végre észre: itt van a példa, az egy hasonló nagyságot: Pedig: Mondja ezt egy olyan férfiú, aki emelkedett szellem építésének vajon ki tette, ki segítette Má- állt a hatalom magaslatán, s áll- példája! A jövendő értelmiség e A riporter tartozik egy valló- — Még nem értem a feladat vé- tyást naggyá? Nem Vitéz János? hatott volna mindvégig, ha... Öt szellemet vigye tovább, ha tűi­mással. gére. Van még, csak ezután lesz Nem ő volt a nevelője, tanító- nem döntötték le, pozícióváltozá- élni akar. A sors különös akarata folytán igazán tennivaló... mestere, szellemének kibontakoz- sait önmaga döntötte el. Szembe — És mit kapott ön Vitéz Já­azon az áprilisi napon amikor ~ Akkor így kérdezek: az eddig tatója? Számomra ma már nem fordul Mátyással is, amikor úgy nostól? itt Szent István vára al'att önök elért cél azonos a korábban meg- kétséges: hogy a magyarságnak látja, tapasztalja, hogy „tanítvá- — Egy ideált, aki számomra Vitéz János a magyar humaniz- álmodottal? egy ilyen nagy királya lehetett, nya" már nem a régi. Vitéz János példaértékű modellt ad az értel­mus atyjának emlékére először ~ Nos, ami a tervezett rendez- ahhoz mellé egy Vitéz János ve- nem egy fejedelem, nem egy csa- miség és a hatalom már említett gyűltek össze magam épp attól a vényeket illeti, teljességgel sike- retű államférfi kellett! S azt se Iád, vagy egy bizonyos király viszonyára. Példát ad arra, hogy várostól búcsúztam amely Öt ad- rült valamennyit megtartanunk, feledjük: az ő idejében — neki szolgája volt, hanem a magyar az értelmiségnek van szerepe a ta nemzetének Európának kora ső t néhány olyan is „bejött" me- köszönhetően — Szent István szü- nemzet vazallusa ! hatalomban, ugyanakkor köteles­művelt világának Attól a vá*-os- ne t közben, amire a szervezés lovára a szó szoros értelmében _ Mit gondol, ha öt évvel ez- sege a m a§ a kritikai pozícióját tói amelyben ma nem tanácsos időszakában nem is gondoltunk, királyi fénnyel ragyogott. Hogy előtt illetékes helyre azzal kopog- megőrizni akkor is, ha jól megy nevével előhozakodni máig ható Például a Fürdő Szálló-beli re- milyen is lehetett ez, csak akkor tat be: legyen Vitéz János-év, a sora. Azaz, hogy eberen órkod­gondolatait idézni Ma»am se tet- neszánsz lakomák. Ami pedig a tapasztalhatjuk meg teljességé- megvalósul az indítványa? 3 ek a nemzet érdekei fölött ak­tem sőt — miért is tagadnám — • tulajdonképpeni célt illeti: amit ben, ha a várbeli palota ismét _ Valószínű, hogy nem. kor 1 S> ha e z személyes érdekeit Várad sötét utcáin botorkálván elértünk, több lett a reméltnél, visszanyeri korhű képét. Jogunk _ Mikor érezt e meg, hogy veszélyezteti. Miért fontos ez? eszembe se jutott, hogy erőt, bíz- Vitéz Jánost nemcsak Esztergom, hát tudni, hogy a XV. szazadban mostma r lehet? Mert ha a z ertelmiseg gerince tatást meríteni hozzá is menekül- hanem az egész ország „vissza- élt itt egy férfiú, aki hatalmas _ No nem taval Hosszú id ő megroppan a nemzet építményé hetnék. A gyötrő éjszakában nem kapta". örökséget hagyott reánk. óta élt bennem a gondolat hog y dol ossze! Ma mar egyrefőbben az ő szelleme üldözött: menni, Igen gazdag volt az esztendő — Ebben az örökségében mit ezt az embert a helyére kell ten- yini^i fni jTnlat w ™ futni, menekülni! szellemi-tárgyiasult hozománya: üzen, üzenhet a mai magyarság- ni. De ehhez érvek kellettek. Elő- 'a ^ a^ t írn 'a Beteljesedett. Akkor még nem a Balassa Társaság megrendelé- nak? ször a tudományt, a tudósokat .jp> nos a z eiteimiseg so­is sejtvén: merre forgat a támadó sére Farkas Ferenc kis kantátát — Szakály Ferenc szerint Vitéz kérdeztem meg, aztán mentem a _ A vár alat t i m má r<>n ott ül zivatar előszele. szerzett Janus Pannonius Vitéz János volt az első modern ma- politikához, a politikusokhoz. Mi- napont a találkozik Vele — ilven­Ide tett le. Minden magyarok János dicsérete című versére, fel- gy ar. Ö fogalmazta meg: az or- után a tudomány 1986 elején mel- nefc k én Zelte alakiát arcvonásait 9 szent városába. A Vitéz János ál- avattuk Szentirmai Zoltán Vitéz Szág javait egyetlen hatalmasság lém állt, ezt követően — mai szó- _ Szentirmai Zoltán al" tal európai régiókba emelt bíbo- János-szobrát, Csikszentmihályi Se sajátíthatja ki saját céljaira, val élve — már nem tett kereszt- kotás a e ne m korszaknyitó mű rosi, érseki székvárosba. Kavargó Róbert pedig érmet tervezett az hiszen ezek a nemzetet illetik be a politika. Ezt én a bizalom je- m é ' Déldaértékű azáltal h oJ sorsunk vajon hány hullámverést emlékezésre. Összegyűjtöttük és meg. E gondolat időszerűségéhez leként értékeltem. megmutatja- miként kell esv bír el? Jó lenne tudni. kiadtuk a TK Kiskönyvtára 10. kétség nem fér. — Hallom, a Tanítóképző Fő- művésznek megoldania a köztéri De most, úgy tűnik, egy időre köteteként a Vitéz János-bibliog- Továbbá: mind máig dilemmá- iskola felveszi Vitéz János nevét. sz obrászat nagy dilemmáiét — a révbe értünk. És Kaposi Endré- ráfiát (Pál Lenke gyűjtése), amely ban vagyunk, amikor a magyar- Ad ez a név a diákságnak, leendő portrészerűség-eszmeisée viszo­vel Vitéz Jánosról beszélgethe- az eddigi legteljesebb. Nem a mi ság-európaiság kérdéskörét bon- nevelőknek egy másféle erkölcsi- ^yát tünk. A Tanítóképző Főiskola fő- érdemünk, de feltétlenül a mi colgatjuk. Vitéz János bizonyít- etikai tartást, mint amilyet az Vele kapcsolatosan egv nagv igazgatójával, aki több mint egy örömünk, hogy épp most jelen- hatóan a maga korában igazi eu- utóbbi 40 évben éppen a tanítók- vágyáról is'tudok esztendőn át hallatlan lelkese- tette meg a Szépirodalmi Könyv- rópaiként élt és gondolkodott, a tói vártak el? _ Szeretnék ott lenni amikor déssel, kitartással szervezte, irá- kiadó Vitéz János leveleit és po- leghaladóbb eszméket hirdette és — Értem, mire céloz: volt egy- szülővárosában is leleplezik érc­nyította az emlékév szerteágazó litikai beszédeit az avatott Bo- képviselte; úgy tudott a nemzet- házi méltóságról nevezzük el in- beöntött alakját rendezvényeit. Feladatát elvégezte, ronkai Iván válogatásában és be- ben gondolkodni, hogy sorsunkat tézményünket. Ez igaz. De! Vitéz a fölmutatás megtörtént: íme, vezető tanulmányával. Szívesen az egyetemes Európához kötötte. János elsősorban nem egyházi Várad utcáin, sötétben botor­magyarok, íme, Európa, ez volt újságolom: előkészületben van- Aki felüti leveleit és elolvassa po- ember minőségében volt nagy, ha- kálva, hosszú az út hazáig. De Vitéz János! nak már azok a kiadványok is, litikai beszédeit, láthatja. Itt van nem szellemiségében. Ezt pedig egyszer csak haza érkezünk! Azzal a prózai kérdéssel indí- amelyek az emlékév kapcsán el- például a török veszély. Mi az ál- mi büszkén vállaljuk. Ma már so- Higgyük: közöttünk lesz Vitéz tok: elégedett? hangzott tudományos előadásokat tala egyedül helyesnek ítélt út? kan tudjuk: udvarában antik böl- János is. Bencze Cs. Attila LABDARÚGÁS: Az őszi idény mérlege NB III-as labdarúgócsapatunk, az Esztergomi MIM VASAS SC az elmúlt években elért harma­dik, negyedik ötödik helyezésé­vel a Duna-csoportban, kielégí­tette a közönségét. 1988 nyarán nagyot változott a helyzetük, a Labor Műszeripari Művek — mint bázisuk — át­szervezése miatt. A sportegyesü­let és a vállalat már nem volt ké­pes a korábbi magas színvonalú anyagi támogatásra, és ezt a lab­darúgók ki is használták. A vá­rosban előbb a közvélemény ne­heztelt emiatt az egyesület veze­1. Pesterzsébeti SMTK 10 2 2 1 2. Budafoki lörley MTE 9 — 5 1 3. Péti Nitrogén MTE 8 3 1 3 12. Sárisápi Bányász 5 3 1 6 13. BKV Előre (Bp.) 5 2 2 6 14. Eszt.-i MIM Vasas SC 3 2 2 8 15. Magyar VISCOSA SE 1 1 1 12 16. Sárbogárd 1 — 1 13 tőire — de miután megismerték Vincze Ferenc elnökhelyettes nyi­latkozatát ezügyben — a szurko­lók belátták, hogy „átigazolási díj" fejében a kezdő tizenegy más klubokhoz szerződött. A MIM Vasas SC anyagilag megerősödött, ugyanakkor a lab­darúgóknál új csapatot kellett ki­alakítani, új edzővel. Kertes László edző ismerte a Duna-csoport erősségét, látta a játékosok képességét, tudta, hogy mire vállalkozik, mikor fel­kérték az NB III-as csapat szak­mai vezetésére. Mit mutat a tabella a 15. — az utolsó őszi — forduló után? 36 pont, 36 :16 gólarány, 32 pont, 34 :15 gólarány, nokságban szerepel, hét mérkő­zésen hétszer győztek, gólarányuk irigylésre méltó, 82 : 0 ! ! ! Az edző sorolja a siker kovácsait: Fodor, Nagy, Varga Péter csapat­kapitány, Kneiszel, Lehrbaum, Schmidt, Pásztor, Benke, Szál­kái, Lábos, Hetényi, Spóner, Ve­zér, Monostori, Kisbalázs, Hor­váth, Balla. A megyei serdülő válogatottban is szerepelt közülük Varga, Pász­tor, Szálkái, Spóner. Ezek a 13-14-15 éves fiúk nagyon szeretik a labdarúgást, télen sincs szünet, a sportcsarnokban ed­zünk. Készülünk a tavaszi idény­re, de előtte még megmérkőzünk a hagyományos Pellinger-kupá­ban, — összegezte a serdülők Béla bácsija. TENISZ: Az MNKEÜ (Kertváros) nyerte a városi csapatbajnokságot Esztergomban, és most már ör­vendetesen a környéken is nép­szerű sportág lett a tenisz, sorra épülnek a teniszpályák. A város­nak van NB III-as, megyei baj­nokságban szereplő teniszcsapa­ta. Az pedig a sportág népszerű­ségét bizonyítja, hogy hatodik éve megrendezik a városi csapat­bajnokságot. Az 1988-as városi csapatbajnok­ság végeredménye: 22 pont, 22 :23 gólarány, 21 pont, 21 :25 gólarány, 15 pont, 17 : 31 gólarány, 6 pont, 10 :27 gólarány, 4 pont, 9:41 gólarány. Kertes edző kezdeti gondjai to- tunk volt, és a szezon végére is vább szaporodtak, mikor szezon 20—21 pontot terveztem. A fia­közben Hernádi Gyula és Szo- talokkal szemben türelmesnek boszlai — anyagi előnyökért — kell lenni, labdarúgásban több év elmentek a csapattól. Schromeisz kell, míg valaki — közepes ké­Ervin becsületesen védett, Zöld pességekkel — az NB III-ban az István két évi leállás után tért élmezőnybe kerül. Ne ábrándoz­vissza. Meszes Tamás jól kezdett, zon senki, hogy a tavasz köny­de később megsérült. Hamar ki- nyebb lesz, mert a csapatból hét dőlt a sorból Bankó és Olasz is. (!!!) játékos sorköteles, és ha Hernádi János messze elmaradt behívják őket, akkor jön rár.k az a várakozástól, és Csapucha sem igazi „feketeleves". Január dere­felelt meg szertelen játékával. Sá- kán kell kezdeni az új felkészü­gi nem tudta kihasználni az új lést, várom, hogy városi összefo­lehetőséget. A többiek: Rosta, gással, jobb feltételekkel, egy-két­Herr, Molnár, Martin, Stréhli, három helyet előbbre lépünk a Paul, Turai, Tarnóczi, Jancsó, tabellán, és akkor teljesítjük a Hernádi Péter, fiatalok, sok-sok tőlünk elvárhatót, — mondta a gyakorlásra van szükségük. Dí- szakvezető, cséretes, hogy Bulfán Ferenc is­mét vállalta a játékot. Ifjúsági labdarúgóink is a Du­Csalódtam — mondta az edző — na-csoportban szerepelnek, az ő az első öt mérkőzés után 7 pon- tabellájuk így fest: 1. BKV Előre (Bp.) 15 13 1 1 27 pont, 46:12 gólarány, 2. Budafoki Törley MTE 15 11 3 1 25 pont, 46 :12 gólarány, 1. MNKEÜ (Kertváros) 12 11 1 22 pont, 44 : 11 mérlt. arány, 2. DANUBIUS 12 10 2 20 pont, 50 : : 10 mérk. arány, 3. Tát (1 pont lev.) 12 7 5 13 pont, 42 : 18 mérk. arány, 4. MIKROMED 12 6 6 12 pont, 34 : 26 mérk. arány. 5. LABOR MIM 12 6 6 12 pont, 31 : 29 mérk. arány, 6. KÖGYO II. 12 1 11 2 pont, 10 : 50 mérk. arány, 7. KÖGYO I. 12 1 11 2 pont, 6 : 54 mérk. arány. A nyertes csapat tagjai: Sla ­SPORTCSARNOK vóczki Ferenc csapatkapitány, Tücsök Gy., Boris Gy., Dobos I., Zöld G., Kiss É., Maros M. A Danubius tagjai: Varga Cs., Keszei J., Nagy P., Keszei P., Horváth I., Barinka I. 7. Esztergomi MIM VASAS 15 6 3 6 15 pont, 30 : 28 gólarány. Varga Tibor edző sorolja a já­tékosokat: Slavóczki, Faragó, Ba­gi, Gömbös, Simon Péter csapat­kapitány, Varga, Miszler, Paul Gábor, Besey, Kapornai, Dávid, Németh, Klaszter, Dóka, továbbá azok, akiket már az első csapat­ban is játszatott Kertes edző. Leg­eredményesebb góllövőink Tar­nóczi (8), Jancsó (6), Hernádi Pé­ter (5) góllal, öt játékos került ság végére elfáradtak a fiúk, há­rom mérkőzést elvesztettünk, ez okozta a tavalyinál — akkor ne­gyedik volt az ifi csapat Peszeki Jenő edzőségével — gyengébb sze­replést. Reálisan elérhetőnek tar­tom a negyedik-ötödik helyezést, melyet a tavaszi szezonban meg­célzunk magunknak, — mondta Varga edző. A serdülő csapat — ösvald Bé­A tavaszi—őszi fordulóból álló sorozaton az MNKEÜ-Kertváros csapata nyújtotta a legkiegyen­súlyozottabb játékot, jellemző, hogy az őket követő Danubiust kétszer is legyőzték. Vereségüket a Mikromedtől szenvedték el 3:2 arányban, a visszavágón már ők voltak jobbak 4 : l-re. Slavóczki volt a csapat erőssé­ge, 12 mérkőzéséből 12-t meg­nyert. Az MNKEÜ sikeréről kér­deztük a csapatkapitányt: — 1987-ben és most is azért nyertünk, mert kiegyensúlyozott, jó sportembereink vannak. Nagy előnyünk, hogy Wünsch Lajos mérnök-ezredes igazgatónk sport­szerető ember, támogatja szak­osztályunkat, saját pályát tud­tunk építeni Kertvárosban, — mondta szerényen Slavóczki Fe­renc, városunk sportéletének Ötödik éve a verseny­éi tömegsport szo Igá / a tába n A Városi Sportcsarnok élén megnyitása óta — 1983. novem­ber 3. — Chmelik Zoltán igaz­gató, ambiciózus, fiatal, testne­velés szakos pedagógus áll. Mun­katársai: Bárány Tamás, Nagy István, Somogyi Mihály sport­szervezők és Némethné Gizike adminisztrációs ügyintéző. Egy intézmény élén 5 év elisme­résre méltó teljesítmény. Váro­sunkat már el sem tudjuk kép­zelni a sportcsarnok nélkül, pe­dig létesítését annak idején keve­sen támogatták. Mindenekelőtt Ziegler Gyula — akkori LEGY­igazgató — és Rozgonyi Miklós — akkori sportszervező — VT Ifjúsági és Sportosztály-vezető ér­deme az életrehozása. Milyen szerepet játszik váro­sunk és környéke életében a sport­csarnok? — erről kérdeztük az igazgatót. — A sportcsarnok élén valóban öt éve állok, de már 1982. július l-jétől a sportszervezéssel foglal­kozom, és az építkezésben is részt vettem. Az első sikert akkor él­tem át, amikor az alsó szint is beépítésre került. Eredetileg ga­rázsoknak szánták, közben a Prí­sének szükségessége is előtérbe került. Ez magával hozta, hogy újabb négyzetmétereket nyerhet­tünk a sportnak, lett birkózó-, cselgáncs-edzőtermünk, tekepá­lyánk, játéktermünk, büfénk, öl­tözők, fürdők, iroda. Azóta a ka­rate is divatba jött, ők osztoznak — egy sportegyesületben is van­nak — a cselgáncsozókkal. A bir­kózók termében van második éve a női kondicionáló torna is. Reggel 8 órától a felső szinten a nagyteremben iskolai testneve­lési órák vannak. Dobó Gimná­zium, István Szakközépiskola, 317-es Intézet, Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium a mostani használók, de korábban a Boty­tyán, a Közgazdasági Szakközép­iskola, a József Attila Általános Iskola is tartott órákat. Délutánonként röplabda-, kézi­labdaedzések vannak. Téli idő­szakban tenisz, labdarúgás is he­lyet kap. Létesítésünkkel egyidőben in­dult a „szabadidőpark" építése is, szép terve van, de lassan ha­lad. Mi szervezzük a tömegsport-ese­mények zömét, kispályás labda­rúgás, tenisz, kézilabda, teke, asz­talitenisz, sakk, röplabda, válla­lati, intézményi sportnapokat, olimpiai ötpróbákat, városi stafé­tákat, vízitúrákat, csónakos fel­vonulást, kerékpártúrákat. A versenysportban: NB Il-es férfi-női röplabda bajnoki mér­kőzések, területi, országos birkó­zó- és cselgáncsversenyek, közép­iskolás tornaversenyek, asztalite­nisz-versenyek, kézilabda-mérkő­zések vannak visszatérően. Nemzetek közötti és nemzetkö­zi válogatott sporteseményeink vannak évente rendszeresen, utol­jára a női junior röplabda EB csoportmérkőzései voltak Eszter­gomban. 1989-re is már beadtuk pályázatunkat nemzetközi rendez­vényre, röplabdára. A sok siker mellett gondjaink is vannak. Az elmúlt két évben megnőttek a kiadásaink — fűtés, világítás, egyéb — és a bennün­ket támogató vállalatok is csök­kentették befizetéseiket, így pénz­ügyileg „kötéltáncot" járunk. Az a célunk, hogy a sportcsar­nok a jövőben is, a város és kör­nyéke részére a versenysport és a tömegsport fellegvára legyen, — mondta Chmelik Zoltán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents