Esztergom és Vidéke, 1989
1989. január / 1.szám
4 SZELLEM ÉS TETT ESZTERGOM ÉS VIDÉKE „Csak az az enyém, aminek örülni tudok" Jubileumra tünk össze. örömünnepre gyűl- ki reflexeink helytelen működésére mutat, hogy ha el is ismerjük ennek igazát, akkor nyomAz öröm a köznapi beszédben ban követelődzni kezdünk: hol csupán valami felfokozott jó- van az az öröm, ami nekem „kikedv. Holott ennél sokkal mé- jár", ami engem illet? Holott arlyebb tartalmú, sokkal jelentő- ra kellene törekednünk, hogy a sebb fogalom. Az öröm a világ másoknak kijáró, nálam csak birtokbavételének egyetlen lehe- „letétbe" helyezett örömöt el ne tősége! Mert csak az az enyém, sikkasszam, aminek örülni tudok! Bármivel rendelkezzem is, ha az nem je- Az első magatartás passzivitáslent számomra örömet, csak te- ra merevít. Csak ülök és várom, herként cipelem egy életen át. ki vesz már észre, kitől kapom a nekem kijáró örömöt. Az utóbTalán semmiben sem jelentke- bi tele van aktivitással, állandózik akkora különbség az embe- an adósnak érzi magát, tele van rek között mint abban, ki, minek leleményességgel abban, kinek örül. Hitvány embernek az örö- hogyan szerezzen örömöt, mei is hitványak. Csak szánni tudom ezért őket. De aki ad vala- Mindezt azért mondom el az mit magára, az megválogatja az Esztergomi Monteverdi Pedagoörömeit is. Ha én még egyszer gus Vegyeskar 25 éves jubileuNépfőiskolák régen és ma Az utókor bizonnyal fontos művelődéstörténeti eseménynek minő- A siker nyomán 1922 nyarán siti majd 1938. december 9-ét. Azt a napot, amelyen a felnőttek ismét Esztergomba jöttek az ornevelésében érdekelt szakemberek a népfőiskolák múltját idézték, szág katolikus népfőiskoláinak jelen lehetőségeit mérlegelték, majd Tóth Jánosnak, a Magyar előadói. Népfőiskolai Társaság titkárának és Ugrin Józsefnek, a KALOT A művelődéspolitik a Rlebels(Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa) volt főtitkárának ber g Kunó által végrehajtott avatott szavai révén megismerkedett a magyar — benne az eszter- módosítása, s dr. Bocsánczy Lugomi és tatai — népfőiskolák életét bemutató gazdag kiállítással, kács távozása megtörte az ígéretes lendületet. 1922 őszén már A7 nr<!7ᣠmaoriik c n Dim-ín csak eg y népfőiskola indult a városban, s aztán hosszú évekig nem esett szó erről a népművelékezdhetném pedagógus pályámat, man elsősorban örülni tanítanám meg a rámbízottakat. mert nagyszerű eredméA Balassa Múzeum és a Magyar Népművelők Egyesülete rae- túl első népfőiskoláját dr. Dreptgyei szervezetének közös vállal- ner Tibor miniszteri tanácsos a . f . ,, kozása közel harminc esztendő következő gondolatokkal indí- S1 Ioimalo L után kézzelfoghatóan igazolta H. totta útjára: „...Ma már, s a A népfőiskolák az 1929 1933-as Sas Judit ama véleményét, mely jövőben egyre inkább, tudás, mű- nagy gazdasági válságot követőszerint: „Igen érdekes, sokszínű, veltség nélkül nem boldogulha- e n éledtek újjá, azzal a céllal, világnézeti, pedagógiai és szoro- tunk. (...) Az állam mind ne- hogy olyan ismereteket nyújtsasan vett népművelési problémát hezebb terheket lesz kénytelen na k amelyek segítségével az'emtartogat amagyar népmüvelés róni polgáraira, ha meg akar fe- berek képesek anyagi helyzetük történetének a népfőiskolákra lelni kötelességeinek, ha előbbre javítására, s alkalmassá válnak vonatkozó fejezete. E kísérlet akarja vinni az ország ügyét. a helyi közélet formálására, megmozgatott pedagógusokat, író- (...) Egy művelt embernek nem kat és papokat, szervezőivé sze- elég az a tudás, amit beléje ver- Esztergom vármegye, s maga gődtek a református és katolikus tek négy vagy hat elemi osztály- a város is megkésetten és ellentigyházak, maga a Vallás- és ban, a zért sem, mert az kevés mondásoktól terhesen kapcsolóKözoktatásügyi Minisztérium Ott eg y egész életre, de azért sem, dott be a népfőiskolai mozgalom volt a népfőiskolák támogatói kömért abból hosszú éveken át so- újhullámába. 1940-et írtak, amizött Móricz Zsiemond i Kelet kat felej t' s vegul azert se m' mert kor a Ma gy a r Sionban megjelent zott Móricz Zsigmond a Kelet gok dQ nem tanulhattak az első híradás az érdi KALOT iNepe korul csoportosult) népies aR k amire az életben szükség népfőiskola munkájáról. Az Acbaloldal, a kommunista Földes g amel ket akkor még ne m tio Catholica Esztergomban megFerenc es a marxista szemleletu leU volna képe s megérteni E?e- jel e n° központi lapja elismerésErdei Ferenc is." ket a hianyokat pót oini, a gya- sel s? ólt e népfőiskola magyar (Valóság, 1961. 6. sz.) ko rlati élet számára nevelni s ta- ™uveítsegi, hivatásrendi vezetőkepzo, bizományos es ugynokEsztergom sajátos szellemiessénítani van hivatva a népfőiskonyeik hajtómotorját ilyen lelkületben látom. Lehet, hogy ezt így sohasem fogalmazták meg. De taAz öröm természetéből követ- Ián ösztönösen is jó helyen keltezik, hogy igazán örülni csak resték örömüket. Kodály monegyütt lehet. Bizonyság erre az, dotta, hogy „Nem lehet egészen ha valaki szomorkodik, haza boldog ember az, akinek nem megy, magára zárja az ajtót és öröm a zene." És ezt az örömüígy búslakodik, ezt természetes- ket sohasem zsugorgatták manek vesszük. De ha valakit nagy guknak. Igyekeztek másokkal is öröm ér, haza megy, magára zár- megosztani örömüket. Nem „köja az ajtót és így örvendezik, az zölték" örömüket, nem idézőjelek természet-ellenes. közt énekeltek, hanem „megosztották" örömüket, egyes szám elA dialektika csodálatos igaz- ső sz emélyben szóltak arról, valságtevése jut érvényre abban is, i omas t tettek örömükről. E valhogy az örömöt meg kell osztani lomás sodra alól ne m vonhatta másokkal. Aki azt maganak zsu- ki magat a hallgatóságuk, gorgatja, arra ráromlik az öröm, vagy elveszik tőle. A szellemi Szívből kívánom, hogy ezután életben sok törvény ellenkező se érjék be azzal, hogy közölnek előjellel érvényesül, mint a fizi- valamit hallgatóságukkal. Mókában. A fizikában pl. minél lyedjenek el a zenében, találják többfelé osztok valamit, annál ke- meg abban először a maguk örö- keretében szociológiával, erkölcs- szerint az országban szerveződő nyos Béla: Nepnevelok, vagy vesebb jut egyre. A szellemi élet- mét és azt osszák szét hallgató- j tannal, írással, fogalmazással, népfőiskolák előadói lehetnek. E neplazitok.! Magyar Sion,^ 1941. ° la » íEwterenm iqoi « o 7 > k éP z ő tanfolyamairól. Ugyanakge révén igen gyorsan fedezte ' V L ö' kor viszont erős ellenérzéssel vifel a népfőiskolában rejlő lehe- Az esztergomival párhuzamo- seltetett a falukutató mozgalomtőségeket. így adódott, hogy az sa n Dorogon és Táton is sor ke- mal é, s, anna k képviselőivel, a né1920. december 8-án Szegeden rült egy-egy népfőiskolai tanfo- pi irokkal szembe n- Mmt irtak : megnyílt első magyar népfőisko- lyam lebonyolítására. Az 1921 ia„.. .nagy óvatosságot kellene ta, , , , núsítani az ún. népi kurzusokkal lai tanfolyamot kővetően 1921 vaszan megrendezett három tan- szemben is ahonnét néhany n a. februarjaban 26 fővel Esztergom- folyamot Követően városunkba, pos vag y hetes tanfolyamok után ban a Belvárosi Katolikus Olva- az Érseki Tanítóképző Intézetbe, mint kész emberek csapatostul sókörben megkezdte munkáját a egyhetes felkészítésre hívta a mennek haza a nép fiai, mint a „bevezető tanfolyamnak" neve- Vallás- és Közoktatásügyi Mi- falvak színe-java, mint az eszme zett első 126 órás kurzus. Ennek nisztérium azokat, akik reményei harcos képviselői!" (Dr. Szappajut egyri ben — így az örömben is — mi- ik között nél többfelé osztom azt, annál több lesz belőle. Itt az osztás a hatványozás. számtannal, mértannal, történe- jelentós programon 55 település Ez t követően még két . lemmel, földrajzzal, kémiával, Kepviseleteben mintegy szaz fo f sf te i\ dő t e}} ™í gnem a Duna Sok fáradozásuk, aldozatos természetrajzzal, közgazdasággal vett reszt. Bizonnyal ez a nyan munkájuk így termi meg igazi é . , fogla l' koztak a ha l?J a Íelkésízi rés is szereoet iátimi hette mukode set Szolgyemi Jogyümölcseit. es joggal íogiaiKoztak a hallga- íelkeszites is szeiepet játszón zse f igazgatásával Esztergom tok. Az eloadoi kar a helyi ta- abban, hogy 1921 őszén mar hat vármegye Népfőiskolája. Az innárokból került ki. A szervezés- nepioiskoiai tanfolyam indult a tézmény igen rövid ideig műküFasang Árpád ben pe di g dr. Bocsánczy Lukács varosban. A Belvárosi Olvasó- dött. 1943 tavaszán a KALOT, örömöt csak másokon keresztül, * Elhangzott a kórus jubileumi hang- Esztergom vármegye szabadokta- kór kettőnek: a Belvárosi Föld- őszén pedig a KALÁSZ (Katoli„átutalással" kaphatjuk meg. Lel- versenyén 1988. dec. 10-én. tási titkára jeleskedett. míves Népfőiskolának és a Fold- kus Lányok Szövetsége) szervezémives Női Népiöiskolának, a sében valósult meg falai között Szentgyörgymezői Katolikus Ol- egy-egy tanfolyam, vasókör, a Szentgyörgymezői A népfőiskola berendezése, felAz öröm azt sem engedi meg, hogy „önellátásra" rendezkedjünk be öröm tekintetében. Az igazi Ki volt Hell József Károly? Földmíves Népfőiskolának, a szerelése, színpada, előadótermei, Szenttamás-Vízivárosi Olvasókör gramofonja és társasjátékai a jöMegemlékezés az esztergom-kertvárosi Nehézipari, Gépészeti Szakközép- i£ r i M^k lt- M^tVS iskola névadójáról, szuletesenek 275. es halalanak 200. évfordulója alkalmából, főiskolai Tanfolyamának szolgáit vezőket. A háború azonban közotthonul. Az Úrihölgyek Népfő- beszólt, s a katonai beszállásoláiskolai Tanfolyamát pedig a Szent Í^LTi" ^S!*? 2 intézmé ny 1713. május 15-én született Hell A vízierő hasznosítására a kor Hell nem maradt adós a kor József Károly bányagépmester, leghíresebb térképésze és vízi- korszakalkotó európai technikai az európai bányagépészet és víz- mérnöke, az a Mikoviny Sámuel vívmányainak adaptálásával sem. emelés nagy úttörője. Pályája kapott a bécsi kamarától megbí- Javaslatára a gőzgépet, Európa zást, aki ez időben a selmecbá- ban először, Selmecbányán alkalnyai bányatisztképző iskola ta- mázták vízemelők hajtására. Ez nára volt. Mikoviny a selmeci egy Potter-típusú gőzgép volt. energiaellátásának melyet Fischer József Emánuel korban nevű gépész készített 1733-ban már születésekor eldöntetett. Apja, Hell Máté Kornél Selmecbányái gépmester, sokgyerbányaművek mekes családjukban a műszaki biztosí tására, ebben a szemléletet szinte az anyatejjel egyedülal ló méretű, víztároló- Hell József Károly irányítása szívták magukba a gyermekei rendszert tervez ett és épített ki, mellett. Volt egy leánytestvere akiro azt összes en 7 millió m< befő- , . . .. . tartották a korabeli feljegyzesek, fíadóképességű 1 6 tárolómedencé- 175 6" ba n banyaszellozo gepehogy jártasabb volt a matemati- ' j s_ ket 1766-ban zúzómuvet szerkában, mint az 1735-ben alapi- kolában Mikovi él t y anult Hel l kesztett. A banyagepeszeti téma. .. „ . —™ ^ kon kl Vul a haditechnika is erdekelte. Szabadidejében ágyúkat és géppuskákat tervezett, melyek azonban sohasem jutottak el a tott selmeci bányatisztképző is- Józgef Károly; af e. a vízierővel kola bármely hallgatója. Legki- hajtQtt yfzemelő bányagépe k sebb testvére, Miksa, európai híkonstrukcióját magas technikai rű csillagász lett kinek életét és szintre tökéletesít e° e_ Ebbe n munkásságát gazdag hazai és kül földi irodalom őrzi. környezetben nevelkedve a fiatal sorozatgyártásig. Hell már 16 éves korában víz- Érdekes alkotás volt lövőgépe, A kor bányászatának két nagy emelőgépeket konstruált úgy, melynek 240 csöve volt és azzal gondja volt akkoriban, a bányák h°gy e gépek modelljét működő- két ember egy óra alatt 1600 löa vízemelésre képes formában saját maga el i" ' ' ' •>--'készítette. víztelenítése és használt gépek meghajtása. A gazdag ásványtartalom mellett ez a Első találmánya egy 1733-ban két tényező határozta meg a gaz- Selmecbányán üzembehelyezett daságosságot. A felhasznait em- himbáSj sz ekrényes vízemelőgép vést tudott leadni. Légnyomásos messzehordó ágyújával nehéz lövedékeket lehetett nagy távolság ra pontosan célbalőni. D , , ,. _„ . , a népművelés egéről. Benedek-rendi Főgimnázium fogadta falai közé. A hat csoport- Talán nem lenne minden taban 37 előadó közreműködésével nulság nélküli időtöltés, ha újból 1076 órát tartottak korszerű szem- végiggondolnánk, mi módon óbléltetőeszközök felhasználásával, veszthetnénk új életre a népfőkirándulásokkal, fővárosi szín- iskolát, s miképpen gazdagíthatházlátogatással fűszerezve. nánk véle a közművelődés eszköztárát. Az esztergomiakkal párhuzamo- , ,, , ,, , , . . . . E kozos gondolkodásban segítsan a varmegye további hat te- het a Balasga BáHn t Múzeumban lepulesen Dorogon, Sutton, To- láthat ó kiállítás, amely méltán kodaltárón, Táton (ipari népfő- számíthat minden városlakó fiiskola), Bajnán és Nagysápon gyeimére. nyíltak népfőiskolák. Dr. Bárdos István Miháltz Pál emlékére A múlt év november 25-én el- rátái és tisztelői éltek Esztergomhunyt Munkácsy-díjas festőmű- ban, kikhez a Mester évről-évre vészt, a Magyar Népköztársaság ellátogatott, s akik nyaranta maérdemes művészét, a modern ma- guk is gyakr an kopogtattak a gyar festészet kiemelkedő egyé- sze ntendrei műterem ajtaján, niségét szoros szálak fűzték Esz- Egykor i (Dévényi Iván, Mártsa tergomhoz. Alajos, Babják Béla) és mai (MuIgazi alkotó egyéniség volt. 1970 nyarán töltött először hu- csi András, Seres Ferenc) műberi és állati ero helyett hata- volt> amely az addigi vízikerekes Nem volt egy szabad perce, me- zamosabb időt városunkban, gyűjtők kollekciójának féltve őr sósabb erőforrásra volt szükség, gép ektől teljesen eltérő szerkeze- l ye t ne az alkotásnak szentelt ~ mert a bányák így csak hatalmas tével egészen meglepően újat j e_ volna Neki és édesa pjának volt rafizetessel voltak fenntarthatok. lenteU a szivattyúgyártá s történe- köszönhető, hogy a borzalmasan II. Rákóczi Ferenc parancsara tében Bercsényi Miklósnak jutott a feladat a selmeci bányák bezárására leromlott és elpusztult állapotú, bezárásra és megsemmisítésre Meg ennel is jelentősebb egy , . , , ,, . ,, , , , ,, , m . ,, , , . , . ,, ,, u „ itelt selmeci bányákból europaés lerombolására. Tehát mar ak- későbbi alkotasa, az 1749-ben _ ; , „ J 1 , hiru, korszerű, nagy hasznot hozo uzembehelyezett vizoszlopos ge- ' ' ^ koriban is könnyebb volt egy munkahelyet bezárni, mint haté- pe, mely a közlekedőedények elkonnyá tenni. vét hasznosította. A vízoszlopokvállalkozások lettek Technikatörténeti jelentősége tói már csak egy lépés vezetett túlnőtt a selmeci határokon, ereda munkahengerig és 1753-ban ményei mindenütt jelentkeztek, Hell Máté Kornélnak sikerült meggyőznie Bercsényit, hogy a He] 1 j5 zse f Károly újra meglepte elsősorban a felvidéki bányászai víz erejét kellene a gépek szolgá- korszak ai k otó alkotásával a sel- fellendítésében és hosszú évtizemeci bányászatot és Európát Megalkotta az első sűrített levelatába állítani. Az első ilyen vízemelő gépet Hell Máté Kornél tervezte és „Bercsényi"-nek ke- - , - , resztelte el. A kísérlet azonban govel hajtott^ vizemelogepet. nem a legjobban sikerült, a gép kerekei szabotázs miatt darabok gép nagy technikai előnye volt ugyanazon teljesítmény mellett a ra törtek. A gondolat azonban jó í óva l kisebb helyszükséglet és az volt és a haladást nem lehetett a lehetőség, hogy nemcsak függőmegállítani. Vízikerék-meghajtá- leges, hanem ferde, sőt tört sú gépek egész sora készült az irányban is kifogástalanul száliílyet ne az alkotásnak szentelt amikor egy héten át a Fürdő zött darabjaiként számos képe keSzálló vendége volt. Az Eszter- rült városunkba, de múzeumaink gommal való ismerkedés a hét is rendelkeznek Miháltz-művekvégére barátsággá vált, amit az kel. Legutoljára 1982-ben a Kea tény bizonyít legjobban, hogy resztény Múzeum rendezett mű1971-ben Miháltz Pál már egy veiből önálló tárlatot Esztergomteljes hónapot városunkban töl- ban. Szinte élete utolsó pillanatött. Ekkor Vörös Kálmánné szi- táig dolgozva alkotta meg azt az geti házában bérelt szállást. Ez életművet, amelynek darabjai a idő alatt aztán sorra feltárultak meditáció csendjének titokzatos, a művész számára Esztergom rej- szavakkal megfogalmazhatatlan tett szépségei is, azok a különös élményét sugározzák. Halálával hangulatot árasztó zeg-zugok, egy tiszta, és mélységesen humáamelyeket csak a ráérő sétálga- nus művész távozott közülünk, tás hoz az irántuk különleges fo- aki lírai előadásmódján is átizzó gékonyságot mutató ember sze- erkölcsi komolysággal szólt hozme elé. zánk a mulandóság tudatával . . ,,, , küszködő Ember elháríthatatlan Nagy örömünkre szolgait, hogy fplplfís<?áeérfí l az 1972-ben — a Zodiákus Klub- teieiossegeroi. ban — megrendezett esztergomi 39 éves volt, és az Esztergomi Miháltz-kiállításon nem kevesebb, Balassa Bálint Társaság tiszteletmint 7 olyan festmény szerepelt, b eli tagja, amely a városunkban szerzett él' < 1- - 1 ' ' 1 iii j.x t > — lí '1 ii/iL-i !7nilro dekre megszabták a bányagépesítés és a vízemelőgépek fejlődéA sének irányvonalát. Szeder Balázs gépészmérnök — muzeológus
