Esztergom és Vidéke, 1988

1988. október / 8. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ alakjainak, barokk szobrászatunk e termetes példá­nyainak, először keze-lába, majd feje is elvész. Meg­figyelhetjük itt a korábbi szakszerűtlen cementes res­taurálás nyomait is: a kemény anyagú kiegészítések vidáman repesztik az eredeti puha követ. A Szent Ta­más-hegyről átlátunk a Várhegyre. A kettő között épül a tanítóképző új kollégiumépülete. A városvédők fellé­pésének köszönhetően megmaradtak a Batthyány utcai házak elülső traktusai. Ebből az új hasznosítási terv előnyt kovácsolt: kisműhelyek, foglalkoztatók lesznek. A kollégium hosszan elnyúló tömbjének elhelyezése, szerintem az egyetlen helyes megoldás, ha már itt ilyen épülettömeg építésére kerül sor. A tervezett magasság a látványt — amely a Várhegyről és a Kálváriáról nyí­lik — még éppen nem zavarja. A Királyi várost a végére hagytam, mert oly válto­zatos és sok rétegű, hogy csak néhány jelentős mű­emlékvédelmi szempontot, objektumot emelhetek ki. A városrész történeti múltjának érzékeltetésében elő­relépés történi. A Rákóczi téren az aszfaltburkolaton vörös színnel rajzolták ki a régi városkapu alapraj­zát és a városfal vonulatát. A városháza udvarában szépen karbantartott kert övezi az egykori Szent Mik­lós-templom körítő falának jelzését. A Széchenyi té­ren hiányzik még egy 1883 óta óhajtott terv megvaló­sulása, a középkori Szent Lőrinc-templom alaprajzá­nak kirakása. Pedig ezt az emlékeket a várostörténész ásója már előzetesen feltárta, s a föld alatt levő ma­radványokat alaposan dokumentálta. A régészeknek ugyancsak fontos teendőik vannak még. A ferencesek tájékán rejtőzik IV. Béla király és csa­ládtagjainak sírhelye! — Nem tudjuk pontosan, hogy milyen káros hatással lesz a Duna duzzasztása. Ha a talajvizek vagy rétegvizek szintje megemelkedik, ak­kor a kb. 1,5—2 m mélyen fekvő középkor kutatha­tatlanná válik, elfoszlanak egy város múltjának tanú­jelei. — Sajnos romladozó tanújelek a földszínen is vannak. Évek óta megoldatlan a városközpontban ék­telenkedő bisztró-sarokház sorsa. Pedig valaha szép, magas tetőzetű, érdekes záródású kapuzatos barokk ház volt. A tetősíkok metsződéseinek játéka egyedi ér­téke a városképnek. Most, hogy a faportáltól meg­csupálva áll, látható, hogy az utolsó 50—40 évben mi­lyen szakszerűtlenül alakították át, vágtak bele nyílá­sokat palló áthidalással. A helyreállítás emiatt ma na­gyobb feladat, mintsem hinnénk. Úgy hírlik, a kivite­lezés hamarosan megkezdődik. Néhány éve jól indult a rác-templom ügye. Külsejét tatarozták, s a teljes terület állami tulajdonba került. A város a tulajdonos — és mégis gazdátlan. Az egyik ablak tokostól beesett a templomtérbe. — Milyen kár, hogy éppen a kulturális támogatásokban vagyunk sze­gények! Az Ökörkör épületének felhasználásával pedig a déli városrész egy régóta hiányzó művelődési intéz­ményt kaphatna. Az üres templommal együtt a kama­razenei és a kisgalériai rendezvényeket jól szolgálná. A Királyi város főtere a Nagypiacz, a Széchenyi tér. Itt a házak sorra megújulnak, vendéglők teraszai nyíl­nak. Kiemelt műemléki jelentőségű területen ez kivált­képp örvendetes. Nem hallgatom el, hogy még mindig vannak olyanok, sajnos közületek, akik nem veszik tudomásul a műemléki követelmények törvényben is előírt elsőbbségét. Elmulasztják a műemléki szakható­sági konzultációt; véleményezést, hozzájárulást pedig nem kérnek. így tűnt el a bírósági épület kupoláiról az eredeti palafedés. Helyette rézlemezborítás került oda. (A réz nemes anyaga a bádogos és díszmű szer­kezeteknek, de csak anyag, önmagában nem mindenütt felel meg a történeti hűségű helyreállítás kívánalmai­nak ) Néhány elrontott portál eredeti állapotának visz­sza^llításáért még ma is viaskodni kell. A Királyi város műemlékvédelmében persze nem­csak városképi problémák vannak. Ezeknél sokkal sú­lyosabb gond a városrész belső megújítása, egy orvosi nyelvből vett műszóval: rehabilitálása. Az értékek fel­tárására, a tömbbelsők megnyitására, az új lakásépí­tési lehetőségek keresésére már készültek tervek. A lakásépítési igények kielégítése itt gazdaságos volna, hiszen teljesen közművesített területről van szó. A do­log azonban nem ilyen egyszerű. A rehabilitációs el­képzelések — a mai tendenciáknak megfelelően — a magánerőre építenek. Furcsa dolog egy magasfokú szervezést és megfontolást igénylő tevékenységet az esetlegességre bízni. Véleményem szerint: amíg nem lesz kedvezőbb támogatási és hitelfeltétele a régi vá­rosrészekben való építésnek, toldásnak, bővítésnek, addig a rehabilitáció megvalósításáról igazából nem beszélhetünk. A megújulási folyamat közben ügyelnünk kell az értékek megőrzésére és az újdonságok harmo­nikus illeszkedésére. Egy szép város vonzó, idegenfor­galma pedig megélhetést adhat. Tűnődéseim a műemléki és múzeumi hónap alkal­mából kritikus hangvételűek. Ezért megróhatnak. Csu­pán azzal védekezem, hogy jobbítási szándék vezet. Városunknak, amely a magyar történelem szent em­lékhelye, a műemlékvédelmi szakmának pedig elismert színhelye, még számos megőrzendő kincse van. Tehát: sok még a teendő... Vukov Konstantin Esztergom város főépítésze Bánomi rendezvények (József Attila Iskola) Október 9-én (vasárnap) 19 órakor Huszti Péter és Piros Ildikó zenés műsora Belépődíj: 70 Ft Október 15-én (szombat) 10 órakor Szokolai Péter mesemondó műsora Belépődíj: 10 Ft Október 10-ig Seres Béla-emlékkiállítás az iskolában HELYREIGAZÍTÁS Szeptemberi számunkban dr. Bárdos István A Szent István-év eseményei Esztergomban című cikkében elírás történt. A Balassa-szobor alkotójá­nak neve Dózsa Farkas András (nem pedig Dézsa...) FELHÍVÁS! A Bottyán úti óvoda novemberben ünnepli fennállásának 125. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból kiállítás nyílik. Az óvoda vezetője kéri, hogy aki az esztergomi óvónőképzés múlt­jából bármiféle emlékkel rendelke­zik, bocsássa azt a kiállítók rendel­kezésére. (Cím: Bottyán János u. 7.)

Next

/
Thumbnails
Contents