Esztergom és Vidéke, 1988

1988. szeptember / 7. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ a Magyar Tudományos Akadémia Neveléstörténeti Albizottsága, a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya és az Esztergomi Tanítóképző Főiskola Vitéz János műveltségeszménye címmel neveléstörténeti konferenciát rendez 1988. szeptember 8-án 10 órakor a főiskola II. emeleti előadótermében, amelynek programja a következő: Manapság, amikor folytonosan a jubileumok idejét éljük, félve írom le: szerény ünnepi keretek között, de annál több munkával zárult az 5. Komárom Megyei Kincskereső Alkotótábor augusztusban Esztergomban. A megye kistelepüléseiről érkezett általános iskolás gyerekek négy szakcsoportja ezúttal a gótika és a reneszánsz városát, annak emlékeit kereste s dolgozta fel a maga eszközeivel Esztergomban. A szépírók újraköltötték a tatárdúlás után éledő vásárok harsány hangulatát úgy, mint az alábbi kiragadott példa is bizonyítja: „Szattyánból készül a csizma, Nem fáj benne lábad izma. Nemezből van a topánka, De csinos benne Jolánka! Bőrből van a férfipapucs, Ebben lesz a férje papucs." De írtak a raüsiO^-—------, 7„Idi esztergomi lovagi győzelméről, panaszos éneket Lajos király adótérheiről, Heltai nyomán megálmodták Vitéz János vízióját a Mátyást követő királyokról, s a várban talált sírkőtöredék Beatrix királynő udvarhölgyének sorsán át az özvegy királyné utolsó esztergomi napjainak felidézésére ihlette őket. A riporterek olyan szakemberek segítségére támaszkodva keresték a vár, a múzeumok kincseit, mint dr. Horváth István, Ugrin Emese, Nagyfalusi Tibor, dr. Pifkó Péter — vagy könyvei segítségével Zolnay László. Megszólaltatták Garázda Pétert, Vitéz Jánost, keresték a király, GaElnöki megnyitó: dr. Simon Gyula kandidátus, a Magyar Pedagógiai Társaság társelnöke Bevezető-előadás: Vitéz János műveltségeszménye dr. Mészáros István egyetemi tanár Korreferátumok: 1. Vitéz János műveltségének forrásai Ea.: Prokopp Mária egyetemi doc. 2. Vitéz János, a levélíró Ea.: Pozsonyi Gabriella tanszékvezető főiskolai docens 3. Vitéz János és a természettudományok Ea.: Szilágyi István főiskolai adjunktus 4. Vitéz János és a korabeli vallásos nevelés Ea.: Szabó József főisk. adjunktus 5 Vitéz János és a korabeli magyar egyetem Ea.: dr. Bajkó Mátyás kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár leotto Marzio és Regiomontanus emlékének nyomait. A két kiscsoport írásai az „élő" Kincskeresőn, azaz a József Attila Általános Iskola tágas halljának paravánjain napról napra gazdagabb képét mutatták az izgalmas múltnak. A színt az írások mellett a képírók kiscsoportja szolgáltatja, hiszen az ő linóleummetszeteik, grafikáik, festményeik, képregényeik is ezt a kort idézte. Aki e tíz nap alatt benn járt az iskolában, nyüzsgő, mindig tevékenykedő tábort láthatott. A városi séták. kutatások után egyre szaporodott a Tábori Kincskereső anyaga. A megszerkesztett, válogatott munkák lekerültek ugyan a paravánokról, de hamarosan újra láthatják, olvashatják mindazok, akik alkotói voltak, de azok is, akik kíváncsiak rájuk. A tábor mecénásai ebben az évben is segítik a Tábori Kincskereső 5. füzetének megjelenését, a szerzők örömére, sok-sok új olvasó gyönyörűségére. Az utolsó reggelen már vendégektől volt zsúfolt az iskola hallja. Nagy örömünkre, a megye és a város sok vezetője is megtisztelte a tábort érdeklődésével. Most a negyedik szakcsoport, a színészek csapata tehetett ki magáért. Ök a színjáték, a szó eszközével alkottak maradandót, kerekké téve a reneszánsz világról a képet. Kisfaludy Mátyás deákja, a groteszk mai Mátyás-történetek, a riporterek által újraképzelt Vitéz János-féle összeesküvés jelenetei, s Kocsonya Mihály házassága sok Ebédszünet 14 órától 6. Vitéz János szerepe a magyar értelmiség nevelésében Ea.: dr. Komlósi Sándor egyetemi tanár 7. Vitéz János a pedagógiai irodalomban Ea.: dr. Müllerné dr. Seres Ágota főiskolai docens 8. Vitéz János műveinek kiadástörténete Ea.: Pál Lenke könyvtárigazgató 9. Vitéz János és a reneszánsz testkultúra Ea.: dr. Magyar György kandidátus, főiskolai docens 10. Vitéz János a tanítványok szemével Ea.: Gyárfásné dr. Kincses Edit főiskolai docens Elnöki zárszó szívszorító és mulatságos percet szereztek a megjelent vendégeknek, szülőknek, pedagógusoknak. S a munka mellett tanultunk táncolni reneszánsz módon, hallgattuk Kobzos Kis Tamás korabeli lantzenéjét és énekmondását, fegyvereket, ruhadíszeket, ékszereket készíthettünk a játszóházi foglalkozásokon, s egy napra visegrádi palotáját is birtokba vettük Mátyásnak, hogy a környező hegyekben történelmi játékkal idézzük meg a kor hangulatát. Végezetül álljon itt néhány sor újra a szépírók munkáiból. Vitéz János dolgozószobájának négy fő erénye és Janus Pannonius költészete ihlette a sorokat, kifejezve a Kincskereső tábor alaphangulatát is: Bölcsesség Légy megfontolt, szűkszavúan szólj, János! Hogyha fecsegsz, téged kinevetnek a bölcsek. Mértékletesség Mértéktartó légy, ne igyál, oszd jól be a pénzed, Mert ha harácsolsz, társaid is megutálnak téged. Erő Edzett testtel véded a gyengét mindig, így lovagok közt lész a helyed, hős férfi. Igazság Tégy igazat, sose nézd a rokont, s a barátoc, Büntess gazt, a szegényt védd úgy, mint Mátyás! S mindezt segítették világra.]önni Esztergom, a gyerekek és a Kincskeresés barátai, Földes Vilmos, Pifkóné Zachar Anna, Dankó József, Várady Eszter, Nagyné Stróbl Katalin és Kovács Lajos Kincskeresők a kincsek városában