Esztergom és Vidéke, 1988

1988. május / 5. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ A tanítóképzés Esztergomban A tanítóképző intézetek a népiskolák, elemi iskolák, majd az általános iskolák alsó tagozatának pedagógusait hivatásukra előkészítő és képesítéssel ellátó, szervezetileg önálló intézmények voltak. Hazánkban az első magyar nyelvű intézményt Egerben 1828-ban alapította az egri érsek. Azok a tanulók nyerhettek ide felvételt, akik a gimnázium 4. osztálya (ma 8. ált. isk.) után testileg alkalmasak voltak s beszédkészségük is megfelelő volt. A 2 éves képzőben elemi és pedagógiai ismereteket tanultak, emellett alapos zenei képzésben részesültek. Iskolai gyakorlatukat a helybéli népiskolában végezték. A társadalmi igények következtében szükségessé vált újabb intézmények létesítése. 1842-ben öt kir. kat. képző — Pesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújvárott és Nagykanizsán — kezdte meg működését. Ugyanebben az időben, 1842-ben szervezte meg az esztergomi érseki tanítóképzőt Majer István — Kopácsy József érsek ösztönzésére. A mesterképző kezdetben mindössze 10 hőnapos képzést biztosított. 1845-ben ezt a helytartótanács javaslatára két évesre emelték. A tananyag azonos volt a királyi mesterképző intézetek tananyagával. Az esztergomi mesterképző az 184849-es szabadságharc leverése után szünetelt, majd 1856-ban nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek között, amelyről hírt adott a Tanodai lapok c. országos lap. Az intézmény felügyeletét a királyi és az érseki intézet látta el, fenntartásának terheit közösen viselte a kat. tanulmányi alap és az érsek. Hozzájárult bizonyos mértékig Esztergom városa is. A képzési időt az 1868. évi 38. t. c. három évre emelte. A tanítóképzők 1896-tól négy, majd 1923— 48-ig öt évfolyamúak voltak. A felekezeti képzőket 1948-ban államosították, s 1949-ben négy évben állapították meg a képzési időt. A tanítóképzők 1958-ig középfokú intézetként működtek. Ezt változtatta meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 26. sz. törvényerejű rendelete 1958-ban, amikor a képzők felsőfokúvá váltak. 1974-ben újabb változás történt, amelynek következtében főiskolákká szervezték át a tanítóképzőket. A mesterképző, majd tanítóképző intézet 1929-ig mostoha körülmények között működött. Fő gondot a kezdetektől hosszú ideig a megfelelő elhelyezés jelentett. A mesterképző 1842—49 között a szenttamási elemi iskola (ma Ifjúmunkás u.) egy tantermét kapta meg, majd a Deák F. utca egyik épületét. Később a Lőrinc u. (ma Mártírok útja) 1. sz. sarokháza szolgált otthonául. 1865-ben a Víziváros lakói községházuk egy részét ajánlották fel, ahonnan a prímási épületbe (az I. István szakközépiskola és Dobó gimnázium helyén) költözött az intézmény, majd a káptalani házba. Kezdetben mindössze egy szoba állt rendelkezésre, s ez az áldatlan állapot csak lassan javult. A 19. században a prímási házban folyt a tanítás a legjobb körülmények között. Itt már négy tantermet kaptak, s megfelelő hely jutott a szertárnak, zeneteremnek és az irodának. (A szertár 1856-ban bővült lényegesen a pesti kir. kat. és a nagyszombati tanítóképző megszűnésével). 1893-ig a képzőnek nem volt gyakorló iskolája. A mostoha körülmények miatt a századfordulón és a 20. század elején egyre gyakrabban merült fel egy megfelelő épület felállításának a szükségessége. A helyet ki is jelölték (a prímási kert), s a tervek szerint az építkezés 1917-ben indult volna meg. Az I. világháború miatt csak 1928-ban kezdték meg az építkezést Quittner Ervin építészmérnök tervei alapján. Az új, modern, a korabeli igényeket messzemenően kielégítő épületben az 1929—30-as tanévben kezdték meg az oktatást. Itt helyt kapott az internátus és a gyakorló iskola is. így megszűnt a tanulók több internátusban történő elhelyezése (papnevelő intézet, a Legényegylet internátusa, Esztergom Tábor fiúnevelő). Az új hely megfelelő körülményeket, teret biztosított a zenegyakorlásnak, gyakorlati foglalkozásoknak, a könyvtárnak, az állattani, fizikai és kémiai szertárnak, az ásványgyűjteménynek, a különféle szemléltető eszközöknek. 1933-ban villanyfújásos orgona épült. Lehetővé vált a növendékek számának emelése. Legmagasabb létszám az 1928—29-es tanévben volt, 195 fő. A ma már csaknem 150 éves tanítóképző alapítása óta sok tartalmi és szervezeti változást ért meg. Az 1929-ben elkészült épületben folyik ma is az oktatás. Jelentős változást hozott a főiskola életében a Gyakorló Iskola felépülése 1978-ban, s újabb javulás várható a néhány év múlva felépülő 250 fős kollégiumtól, így válik lehetővé, hogy az egész épület — a kollégium kiköltözése után — a nevelést és az oktatást szolgálja majd. A főiskola oktatói kara ma már meghaladja a 60 főt. Hallgatóinak száma — nappali és levelező tagozaton — 5—600 főre tehető. A képzés tartalma jelentősen megváltozott. A tanítói szak mellett óvodapedagógus és közművelődés szak (utóbbi négy éves) indult 1987-ben nappali tagozaton. A hallgatók sok területen emelt szintű képzésben részesülnek (ezt a szakkollégiumok biztosítják). A főiskolává válást követően kialakult tanszékek (marxista, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, természettudományi, közművelődés, művészeti, testnevelés) oktatói a legkorszerűbb ismeretek közvetítői. Sokan végeznek tudományos munkát, szereznek tudományos minősítést, publikálnak, jelentős társadalmi tevékenységet folytatnak, részt vesznek a megye és a város közéletében. Főiskolánk 1992-ben ünnepli fennállásának 159. évfordulóját. Intézményünk már most készül ennek méltó megünneplésére. Szándékunkban áll meglévő iskolatörténeti gyűjteményünkéi bővíteni. Ennek érdekében fordulunk olvasóinkhoz, az érdeklődőkhöz. Az anyag gyűjtésében kérjük mindazok segítségét, akik az Esztergomi Tanítóképzőben szereztek tanítói oklevelet, vagy valamilyen módon kapcsolatban álltak az intézménnyel. Mindenfajta tárgyi emlék (személyes is) fontos számunkra, amely az oktatással vagy a tanítóképzővel, életével, hagyományaival kapcsolatos. (Ajándékozás, vagy letét egyaránt szóba jöhet.) A segítő szándékúak jelentkezését várjuk! Dr. Müllerné dr. Seres Ágota főigazgató-helyettes EXPRESS IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA Széchenyi tér 7. Esztergomi fiókirodánk minden hónapban (pénteken) 1 napos utakat szervez BÉCSBE. Részvételi díj: 490 Ft+30 ATS (új ár) Csoportos utazást szervezünk LVOV-ba, 1988. május 8—13-ig. Részvételi díj: 4390 Ft Utazás: vonattal Elhelyezés: 2—3 ágyas szállodai szobákban BULGÁRIA—ISZTAMBUL (6 nap) Utazás: autóbusszal Elhelyezés: 2—3 ágyas szállodai szobákban, félpanzióval Időpont: 1988. szept. 5. Irányár: 11 950 Ft — Kedvező szálláslehetőségeket ajánlunk Ausztriában! — Vízumügyintézést vállalunk! Felvilágosítást irodáinkban adunk...