Esztergom és Vidéke, 1988

1988. május / 5. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ ö 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2. MAGYAR Nyitva: hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. VÍZÜGYI MŰZEUM Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) A Duna-kanyar múltja és jövője címmel májusban kiállítás nyílik a Magyar Vízügyi Múzeumban. A bős—nagymarosi vízlépcső építése, munkálatainak menete és előrehaladása a figyelem középpontjába került. A hatalmas létesítmény és járulékos részeinek elhelyezése alapjaiban változtatja meg a Duna-szakasz természeti környezetét. Igaz, hogy az energiaellátás, valamint a dunai hajózás stabilitása igen fontos tényező, a vízierőmű építése mégis sok emberben keltett aggodalmat. Féltik a megszokott, a nyugalmas, a festői szépségű Dunakanyart, melynek földje évezredes kultúrákat rejt magába. A Dunakanyar mint tájegység a Kárpát-medence történetében a legősibb időktől kezdve fontos szerephez jutott, kiváltképp a római korban és a középkorban — elsősorban kedvező forgalmi fekvése miatt. Hisz e tájat a Duna és a beömlő mellékfolyók víziútjai, valamint a völgyekben haladó szárazföldi utak tették jelentőssé, melyek mind hadászati, mind kereskedelmi szempontból igen fontosak voltak. Ezek a tényezők magyarázzák, hogy a Duna itteni partvonala az őskortól kezdve folyamatosan és sűrűbben volt lakott az országos átlagnál, s a településeknek összefüggő láncolata alakult ki az egyes történeti korok során. Csak egy-két ismertebb lelőhelyet említek meg, melyek már a munkálatok megkezdése óta váltak ismertté. A Dunakanyarban húzódó római határvédelmi rendszer (limes) őrtornyainak kutatása 1978—82 között jelentős mértékben előrehaladt. Továbbá ekkor kezdődött el az Esztergom-szigeten egy XI. századi templom és kolostor feltárása, melynek munkálatai még az idén is folytatódnak. Esztergom-Szentgyörgymezőn kora Árpád-kori (X.—XI. századi) házak maradványait tárták fel. EsztergomSzentkirályon szintén Árpád-kori település részletei kerültek napvilágra. Feltárásuk úgyszintén folytatódik. A vízlépcső elkészültéig még igen sok feladat vár az itt dolgozó szakemberekre. A kutatásokhoz szükséges anyagi feltételekről az Országos Vízügyi Hivatal gondoskodik. A kiállítás, mely a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében nyílik, az 50-es évek óta folyó feltárások régészeti anyagának tükrében igyekszik bemutatni a Dunakanyar múltját, makettek és színes fotók segítségével pedig a Dunakanyar jövőjét, a vízierőművet. A Magyar Vízügyi Múzeum kiállítása májustól októberig tekinthető meg. Molnár Erzsébet régész-muzeológus A vízierőmű építése számos régészeti lelőhelyet veszélyeztet, sőt nem egy esetben annak teljes pusztulását is előidézi. S hogy a múltból minél több információ megmaradjon a tudomány és az utókor számára, a vízierőmű építését megelőzően már az 50-es években elkezdődött az itt található régészeti emlékek megmentése. Akkor ezt a nagy horderejű munkát a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei kezdték el. Majd egy hosszabb szünet után, amikor a vízierőmű építése újból esedékessé vált, 1978—82 között voltak nagyobb mérvű régészeti feltárások. A munkálatok ekkor már a Magyar Nemzeti Múzeum irányításával történtek, s történnek ma is. Az Esztergom és Vidéke ÁFÉSZ értesíti szövetkezeti tagjait, hogy az 1987. évi részjegy utáni visszatérítések 1988. május 2-tól üzleteinkben levásárolhatok. Kijelölt üzleteink: ESZTERGOMBAN: Aranyhegyi Áruház Doboáa ABC STRIGON ABC 48. sz. ABC (Budai N. A. u.) DOROGON: Pilis Áruház Vidéki tagjainknak lakóhelyükön állunk rendelkezésre. 125 ÉVE ÍRTÁK az első esztergomi lapban, amely 1863 elején: 125 ÉVE INDULT KÖZÜGYEK Hivatalos czáfolat Az Esztergomi Újság 17-ik számában, nevezetesen a f. hó 21-én kiütött tüz tárgyában közlött czikkben mondatik, hogy azon tűzveszélykor „a város egyik vizipuskája haszonvehetetlennek bizonyult be" minthogy pedig e kitétel, — melylyel a városi hatóságnak comprimis- ' siója látszatik czéloztatni, — valótlan; kötelességemnek tartom ezennel kijelenteni, hogy a szóban lévő vízipuska a város által 1859-ik évben Pesten Hoffmann gyárnoktul vétetett, és ennél fogva csak négy éves lesz, hogy a nevezett gyárnok azt, mielőtt a városnak általadta, Pesten 1859-ik évi junius hó 5-én tartatott országos gép kiállításba szállította, és gyártmánya jelességeért a nagy ezüst éremmel tiszteltetett meg, hogy ezen haszonvehetetlennek nyilvánított vízipuska mindnyája Esztergámban létezők között a legjelesebb s legjobb, mit közönség is igen jól tud, s mely jelességét a f. hó 27. reggelén volt ujabb tűzveszély alkalmával újra fényesen bebizonyította; — hogy ezen vízipuska ugy a többi tűzoltó szerek, az e végre különösen felállítva lévő szakértő mesterember által minden 14 nap alatt legalább egyszer megvizsgáltatni és megkenetni szoktak; igaz ugyan: hogy ezen vízipuska, azon tűzveszélykor csekély mértékben megsérült, de oly helyen és módon, mit a legszorgosabb megelőző vizsgálat elő nem láthatott; az igazsággal sokkal megegyezőbb lett volna tehát —ha az Esztergami Újság e bajt megérinteni csakugyan szükségesnek találta, — azt tudatni a közönséggel „hogy ama tűzveszélykor egyik városi vízipuska megsérült" mint a haszonvehetetlenséget reáfogni. Esztergám, april 28. 1863. SZIKLAY JÓSEF polgármester