Esztergom és Vidéke, 1988

1988. április / 4. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1988 Április MŰSOBFÜZBT — KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ Ara: 7,—Ft Ötven éve állították helyre... 50 évvel ezelőtt láthatta először a nagyközönség az esztergomi királyi palota helyreállított, rekonstruált termeit. Az 1934—38 közt folytatott ásatások eredményei minden korábbi elképzelést felülmúltak: feltárult az Árpád-házi királyok egykori lakhelye! Az „ásatások" (röviden csak így nevezték e munkát) megindítását Lepold Antal kanonok szorgalmazta, aki a történeti források alapos elemzésével jutott arra a következtetésre, hogy a Lipót-bástyán kell a kutatásokat megindítani. Valóban, itt bukkant felszínre a felfedező ásó nyomában a kápolnához vezető lépcső. A földfeltöltés alatt rejtőző romok ásatását Gerevich Tibor régészprofesszor vezette. A műemlékvédelem történetében kiemelkedő jelentőségű, hogy a feltárásokkal egyidejűleg megszülettek a helyreállítás tervei is. Ezeket Lux Kálmán műegyetemi tanár és fia Lux Géza építész készítették. És rajtuk kívül van még egy név, akiről gyakran elfeledkezünk, pedig állandóan a helyszínen munkálkodott és szorgalmasan küldte heti jelentéseit Luxéknak, az Várnai Dezső építész, ahogy korabeli bélyegzőjén áll: „az esztergomi vár építésvezetője." A helyreállítás és a lehullott régi kövek visszahelyezése, a megtalált freskók konzerválása (az olasz Pellicioli professzor által) a feltárás után azonnal elkezdődött. A megmaradt felmérési rajzok, helyreállítási tervek sorozata, változatai elmélyült munkáról tanúskodnak. Ma, ötven év múltán is pontosan megállapítható, milyen töredékben találták meg az egykori falakat, milyen eredeti részlet és lelet adott támpontot a rekonstrukcióhoz. A nagyközönség számára is érthetővé tették ezt azzal, hogy a kiegészítéseket az erre a célra gyártott lapos, fagyálló téglákból építették; továbbá korszerű vasbetonlemez födémeket alkalmaztak a szükséges helyeken (például a lakótorony kilátóteraszán vagy az ún. Vitéz-stúdió alatt, a Géza fejedelem kori falmaradványok bemutatása érdekében). Magas fokú szaktudást bizonyít a királyi kápolna boltozatának és az oromfal rózsaablakának „feltámasztása". A helyreállítás módszere nemcsak a hazai, de a nemzetközi műemlékvédelemnek is nagy szakmatörténeti jelentőségű eseménye: megelőzi korát, de megelőzi a Velencei Carta konzerválási elveinek rögzítését (1964) is. A dr. Horváth István által vezetett legújabb kutatások fényében már tudjuk, hogy az 50 évvel ezelőtt napvilágra hozott palota lényegében csak a magánlakosztályokat jelenti, az igazi reprezentációs épületszárnyat, a híres „ebédlőtermet" az ún. kaszárnyaépület rejti magában. A 30-as évek feltárási és helyreállítási terveinek nagyszerű szakmai megalapozottsága és a mintaszerű kivitel a példa erejével ösztönzi korunk műemlékvédelmi munkáját. Vukov Konstantin műemlékvédelmi szakmérnök A Műemléki Világnap országos programja ESZTERGOMBAN, 1988. április 18. Az UNESCO határozata szerint 1984-től minden évben április 18-án — szerte a világban — rendezvényeket és megemlékezéseket tartanak a műemlékek és történelmi épületegyüttesek védelméről. Az idén az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Műemléki Felügyelőség és Esztergom városa közösen rendezi meg „A történeti városok nemzetközi chartája és a magyar műemlékvédelem" című tudományos ankétot. Helye: a Technika Háza. Az április 18-án 10 órától kezdődő program a következő: Elnök: Schéri Gábor, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese — Köszöntő: Brunszkó Antal, tanácselnök — A történeti városok nemzetközi chartája Előadó: dr. Román András, az ICOMOS Nemzeti Bizottság titkára — A budai várnegyed és a Duna-part az UNESCO világörökség-listáj án Előadó: dr. Czétényi Piroska, a Budapesti Műemlékfelügyelőség vezetője — Az első falusi épületegyüttes az UNESCO világörökség-listáján: Hollókő Előadó: Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója — A történeti városok chartája egy főépítész szemével Előadó: Tóth Zoltán, megyei főépítész, Pécs — Az esztergomi történeti épületegyüttes műemléki rehabilitációja Előadó: Vukov Konstantin, műemlékvédelmi szakmérnök, Esztergom A Balassa Bálint Múzeumban (Bajcsy-Zsilinszky út 63.) 15 órakor kiállítás nyílik „Az esztergomi királyi palota feltárása és helyreállítása" címmel. Rendezői: dr. Horváth István régész, a múzeum igazgatója, Vukov Konstantin építész, műemléki szakmérnök. Megnyitja: Marosi Ernő művészettörténész (MTA, Művészettörténeti Kutatócsoport) Mint az köztudott, Esztergom rendkívül gazdag műemlékekben és műemléki együttesekben. Az előadások és a kiállítás sok mondanivalót ígérnek a szakembereknek és a nem szakembereknek egyaránt. A fenti programot minden érdeklődő figyelmébe ajánljuk! Pálos Imre, a HNF településfejlesztési munkabizottság titkára