Esztergom és Vidéke, 1988

1988. február / 2. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Öt új városi lapot köszöntünk: testvéreinket, „akik" között nálunknál idősebb is, fiatalabb is van, — mégis egyszerre lettek „felnőttek", lehagyva bennünket a fejlődésben. A múlt hónap közepetáján értesülhettünk arról — először az MTI híradása révén —, hogy önálló városi lapok indítására kapott engedélyt öt település, mégpedig Pest és BácsKiskun megyében 2-2, Hevesben egy. Közülük hozzánk minden tekintetben (nemcsak földrajzilag, de tartalmában, sőt címében és alcímében is) legközelebb van a „Szentendre és Vidéke — Közéleti és kulturális tájékoztató". Eddig terjedelmében és formátumában is hasonlított hozzánk; ugyanakkor tördelése, bőséges és jóminőségű fotóanyaga jóval „profibb" munkafeltételekre, az anyagi és szellemi erők szervezettebb összefogására vallott. A szintén havonta megjelenő kiadvány impresszuma azt sugallta, hogy a város határozottabban vállalja magáénak e vállalkozást, teljes hivatalos, intézményes erejével, amit „Szentendre Város Tanácsa, a HNF Városi Bizottsága, valamint a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár" képvisel mint kiadó. Az előbbiek a helyi nyilvánosság élesztésének szándékával, az utóbbi intézmény házinyomdájával és szakmai apparátusával alkották — és alkotják — a gazdagabb hátteret, biztonságosabb támaszpontot, amely az „újságféle" köztes létezésmód meghaladásához szükséges. E törekvés komolyságáról egy ideje az impresszumnak már az első mondata kétségtelen nyilatkozatot adott: „Jelen kiadványunk egy tervezett városi és körzeti közéleti és kulturális tájékoztató mutatványszáma," Az önálló városi lap státuszában törvényesített Szentendre és Vidéke — az MTI közleménye szerint: „A Duna-parti kisváros és vonzáskörzetébe tartozó 13 község lakóinak mindennapjairól, e települések helyzetéről, fejlődéséről, gondjairól, tanácsainak, intézményeinek munkájáról számol be, és egyúttal fóruma lesz mindazoknak, akik közösségi érdeklődésre számot tartó gondolataikat, észrevételeiket akarják közzétenni." Á mi céljaink kezdettől fogva megegyeznek a fentiekkel. Hogy mindezek eléréséhez nekünk még mindig szükségünk van előkészítésre, további erőgyűjtésre: ezzel is tisztában vagyunk. Ugyanakkor nem kevésbé világos számunkra, hogy a hírben nincs semmi meglepő és kivételes: egy várható történelmi fejleményt rögzít. Bizonyítékául annak, hogy a legfelsőbb szintű politika az országos kibontakozási program egyik nélkülözhetetlen feltételeként ismerte el a közélet demokratizálását. Ezért különféle — például újság — fórumai számára a jogszerű státuszt is készséggel megadja, ami)"a felismert szükséglethez az adott'neíyen határozottan és tervszerűen megérielijk a lehetőségeket is. A maga jövőjére is bizakodóan tekintve köszötheti tehát most „felserdült" öt testvérét: a SZENTEDRE ÉS VIDÉKE, a „NASZÁLY" VÁCI FÓRUM, a GYÖNGYÖSI HÍREK, a FÉLEGYHÁZI HÍREK és a HALASI HÍREK című „önálló városi lapokat" _

a

z Esztergom és Vidéke szerkesztőbizottsága. Hogyan adózunk a kultúrának ? A közművelődés állami támogatásának csökkenésével (komolyabb, igényesebb tartalmi munkához szükséges feltételek vonatkozásában majdhogy nem megszűnésével) égető gondként jelentkezik egy kellőképpen hatékony mecenatúra hiánya. Az állami támogatási csatornák beszűkülésével, amennyiben a kultúrát továbbra is értéknek, emberségünket nemesítő, kiteljesítő és demonstráló, nemzeti értékeinket mentő és teremtő tényezőnek gondoljuk, akkor a régebbi hagyományokhoz visszanyúló, a gazdasági szervezetek és magánválalkozók által nyújtott raecénási tevékenységre kell építeni. A magánszemélyek és gazdasági társulások által nyújtandó kulturális támogatások alapvető feltételei: a támogatások felhasználásának ellenőrizhetősége és meghatározhatósága, és valamiféle közvetlen gazdasági haszon kimutatása. Az utóbbi időben mindkét tényező motiváló hatásának kedvező feltételei alakultak ki. Az alakulóban lévő egyesületek és a különböző céltámogatások lehetővé teszik, hogy az adományozó, illetve mecénás az általa nyújtott támogatás felhasználására vonatkozóan konkrét ajánlásokat fogalmazzon meg, illetve a támogatás felhasználását ellenőrizze az általa megfogalmazott célok és a társadalmi hasznosság, hatékonyság szempontjából. A vállalkozói adó életbelépésével a kulturális támogatásokat költségként könyvelhetik el és így ez jelentős adócsökkentő tényező lehet. Fentiek értelmében számítunk, a kultúra fontosságában és életet adó erejében ma is hinni és bízni tudó esztergomi polgárok nagylelkű és áldozatkész adományaira, folyamatos mecénási tevékenységére. Ezzel egyszersmind megteremtve a szűkebb közösség és a város számára is a kultúra jelenlétének lehetőségét és feltételeit. A mai közismerten nehéz időkben ezek hiányában a kulturális élet háttérbe szorulásával, a szellemi élet elszegényedésével számolhatunk. Abban a reményben várjuk — mint szolgáltató és közvetítő — a kultúra új mecénásainak jelentkezését, hogy a kiváltható „adókedvezményen túl, e nemes támogatásban egy virágzó, kulturális életet teremtő és kulturájára mindig büszke város önmagával szembeni igényessége is megnyilvánul. Közös, alapvető célkitűzéseink érdekében, értékeink pusztulása ellenére, a megőrizhető megmentésére tegyünk meg mindent, magunkért, egymásért. AZ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT CSOPORTJAINAK PROGRAMJÁBÓL NŐKLUB 15-én 17 órakor: A rostok szerepe a táplálkozásban Előadó: Lakos Sándorné. NYUGDÍJASOK KLUBJA (Szakmaközi Szerv. Székházában) 18-án 18 órakor: Helsinki (Séta a fővárosban, az ősi rokonság, finn—magyar kapcsolatok) Előadó: Dornbrády József. NYUGDÍJAS PED. KLUBJA 24-én 17.30 órakor: Élet az afrikai országokban Előadó: Dornbrády József. CSILLAGÁSZ SZAKKÖR 17-én 18 órakor: Űrkutatás és fizika Előadó: Dr. Abonyi Iván. Február 6-án 15 órától TÁRSASTÁNC TANFOLYAM indul a Művelődési Központban ! Részvételi díj: 400 Ft. Jelentkezni lehet a Művelődési Központban folyamatosan. Vezeti: Praszinosz Györgyi.