Esztergom és Vidéke, 1988

1988. január / 1. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Megkérdeztük. •. Igaz-e, hogy a Városi Tanács az Esztergom Szálló értékesítésének gondolatával foglalkozik? A választ Simon Tibor, a Városi Tanács elnökhelyettese adta meg. Az utóbbi időszakban egyre több szó esik — e műsorfüzet lapjain is — a város idegenforgalmáról, egyedülálló lehetőségeinkről, a fejlesztés szükségszerűségeiről és gondjairól, az egyre több elismerésre méltó eredményről. Minden véleményt nyilvánító egyetért abban, alapvető érdekünk, hogy az idelátogató minél több napot töltsön el városunkban, hogy az idegenforgalom haszna minél nagyobb mértékben helyben legyen felhasználható. Az előzőek feltételrendszerét hoszszan lehetne sorolni. Ám mindenképpen ennek fontos része a megfelelő, árban és minőségben differenciált fogadóhelyek biztosítása. E felismerés jegyében készüti el — bizony elég hosszú idő alatt — az Esztergom Szálló is. A beruházás anyagi fedezetének döntő részét — saját erőből, pályázat útján elnyert pénzből és megyei tanácsi céltámogatásból — a városi tanács, a beruházó, majdan a szálloda kizárólagos tulajdonosa biztosította. A beruházást és a berendezések beszerzését anyagi támogatással segítették még a későbbi üzemeltetők, a Komtourist Megyei Idegenforgalmi Hivatal és a Kristály Vendéglátóipari Vállalat is. A teljes ráfordítás értékarányának mintegy 30%-át tette ki ez az összeg. A szálloda 1985 késő őszén kezdett üzemelni. Azóta lassan két év telt el, s mivel eddig egyetlen fillér bevétele a városnak nem volt az üzemeltetésből, eljött az ideje, hogy mindenképpen rendezzük az üzemeltetőkkel a városi tanács anyagi részesedésének módját és mennyiségét. Az érintettekkel történt tárgyalások során két lehetőség merült fel: Vagy a jelenlegi tulajdonforma és bérleti viszony fenntartásával, kb. a 70—30%-os aránynak megfelelően határozzuk meg a felújítási, fejlesztési kötelezettségek és a tiszta nyereségből való részesedés mértékét. Ebben az esetben a városi tanács évente kb. 1 mFt bevételre számíthatna, ugyanakkor pedig a máris esedékes felújítás sokkalta jelentősebb kiadásaira. Emellett, mindkét fél — tanács, utazási iroda — távlati anyagi lehetőségeit ismerve, évtizedekre szinte semilyen fejlesztés a szigeten lel sem merülhetne. Vagy olyan tőkeerős partner keresése, aki a megvétel után a magas színvonalú üzemeltetést és a további fejlesztési lehetőségeket garantálni tudja. Ezek után a városi tanács vezetése és végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy az értékesítéssel foglalkozzunk, és hivatalosan megbízta dr. Sárosi József vb. titkárt és engem az eladás lebonyolításával. Hosszú előkészítő munka után — minden számba jöhető nagyvállalatot megkerestünk: Hungar Hotels, Pannónia, Danubius, s még nyugati magántőkéssel is tárgyaltunk — döntöttünk a minden vonatkozásban legmegfelelőbb partner, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat mellett. A végrehajtó bizottság egyetértő állásfoglalása után az adásvételi megállapodás 1987. december 11-én aláírásra került. Mit jelent számunkra ez a döntés? A Danubius 60 mFt-ot (ebből 30 mFt-ot még az idén) fizet az objektumért négy év alatt. Az eddigi üzemeltetők anyagi követeléseinek kielégítése után is megmarad a város részére 40 mFt körüli öszszeg. Ugyanakkor 10%-os részesedéssel — fejlesztési kötelezvények nélkül — továbbra is, meghatározatlan időre benne marad a városi tanács az üzemeltetésben. Ami pedig a jövő perspektívái szempontjából a legfontosabb, a Danubius az ország e profilú vállalatai közül a legtőkeerősebb, a legdinamikusabban fejlődő, mindvégig a legnagyobb együttműködési és távlati terveinket támogató készséggel tárgyalt. Vezérigazgatói levélben jelezte a vállalat, hogy még ebben az ötéves tervciklusban elkezdik a szálloda jelentős bővítését, a szigeten lévő, felfúrt termálkutunk hasznosítása érdekében fürdőobjektum tervezését és építtetését. Biztosak vagyunk abban, hogy a megfelelő, tőkeerős országos vállalat városunkba telepítésével a sziget közeijövőbeni és távlati fejlesztési lehetőségeiben eddig szinte remélhetetlen előrelépés történt mindannyiunk, a város és az idelátogató túristák érdekében és örömére. A mai gazdasági helyzet minden vonatkozásban az ésszerű önállóságot, a meglévő adottságok és források felkutatását és hasznosítását szorgalmazza. Ügy érezzük, a szálloda értékesítése nemcsak e vonatkozásban kiemelkedő lépés, hanem a szállodai szolgáltatói színvonal emelkedése és a távlati fejlődés lehetőségei szempontjából is felbecsülhetetlen. r-B—i MAGYAR VÍZÜGYI MÜZEUM 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2. Nyitva: hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787—1852) (időszaki kiállítás) Értesítjük kedves látogatóinkat, hogy múzeumunk 1988. február 28-ig korlátozott nyitvatartással üzemel. Kérjük a csoportokat, látogatásaikat előre jelezzék (telefon: 325)! A Magyar Vízügyi Múzeum könytárában több esztergomi útikalauz is található. Talán nem érdektelen, ha fellapozzuk a Homor Imre által öszszeállított „Esztergom nevezetességei" c. kiadványt, s megismerkedünk az esztergomi fürdőkkel, úgy ahogyan a két világháború közötti időben az idelátogatóknak ajánlották. „Esztergom melegforrásait már a rómaiak ismerték. A török uralom alatt — mint az egykorú feljegyzések bizonyítják — Esztergom kedvelt fürdőhelye volt a török basáknak. Ma is több fürdője van, amelyek közül legnevezetesebb az Esztergomi Takarékpénztár Szent István artézi fürdőtelepe (Csernoch János út 16.) A fürdőtelep vize vasas, kénes és magnéziumos thermálvíz, amely 600 m mélységből tör fel 29 °C hőmérséklettel. Csúzos, köszvényes bajoknál, izzadmányoknál, görvélyes és női betegségeknél, idegbántalmaknál, neuraszténiánál és vérszegénységnél kitűnő hatású. Strandfürdő, külön férfi- és női uszoda, gőz-, kád- és medencefürdők állanak itt az üdülést kereső közönség rendelkezésére. A strand-, uszoda és a török időkből való tükörfürdő-medencéket mindennap friss, kristálytiszta vízzel töltik meg újra... ... A Szent István fürdőtelepen kívül még két nyilvános fürdő van Esztergomban. Egyik a prímási tzkörfürdő az Űri-utcában (a vasgyár mellett), amelynek vizét már a rómaiak is használták, a másik az Esztergom-Vidéki Hitelbank Malomüzemének kis fürdőháza. (Ferenc József-út 12.) A dunai strandfürdő a MOVE sporttelep mellett a Prímás-szigeten a Duna lágy vizét kedvelők kedvelt és látogatott nyári üdülőhelye, kabinokkal és a szezonban büffével. Ideális hely weekendezésre." = Esztergom nevezetességei (Rövid esztergomi kalauz) összeáll: Homor Imre. Kiadja: Buzárovits G. Esztergom é. n. 30 p.