Esztergom és Vidéke, 1987
1987. nyár / 6.szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ li $ % TP|r vGrOIv£ ! ; i H pPOO J L w Bemutatjuk testvérvárosunkat, Espoo-t i ii. resz A lakosság szociális és egészségügyi ellátása terén Espoo Finnország egyik élenjáró városa. 1967-ben — magyar példa nyomán - az országban elsőként vezették be a gyermekgondozási segély rendszerét. Nagy érdeklődést váltott ki ez az intézkedés, s példáját számos finn városban és községben követték. A város lakosainak életkora jelentősen eltér az országostól: a 15 éven aluliak 22,5%-át, a 15-64 évesek 70,8%-át, a 65 évnél idősebbek pedig a lakosság 6,7%-át képviselik. Az espooiak közel 63%-a 35 éven aluli. A születések száma 1000 lakosra vetítve 16,5, a halálozásoké 1000 lakosra vetítve 5,1 (1985. évi adat). Espooban városi és magán bölcsődék, óvodák és napközis férőhelyek vannak. A Városi Tanács fenntartásában működő bölcsődékben és óvodákban 4513 a férőhelyek száma, ebből egésznapos (napközis) 2077. A magán bölcsődei és óvodai férőhelyek száma 1179, ebből egésznapos 694. Szervezett magán napközis férőhely 1795. (Espooban az óvodai ellátás a szociális ellátás részét képezi.) A férőhelyek iránt igen nagy az érdeklődés, a jelentkezők 65 %-át tudják felvenni. A magán bölcsődéket és az óvodákat a Városi Tanács anyagi támogatásban részesíti. A városi bölcsődékben és óvodákban a térítési díjakat a szülők jövedelmének figyelembevételével állapítják meg. A magán intézményekben a térítési díjat a vezető (tulajdonos) és a szülők közötti megállapodás szerint állapítják meg, amely azonban magasabb a városi bölcsődék, óvodák díjainál. A gyermekeiket otthon nevelő szülőknek a Városi Tanács ellátási támogatást nyújt. Az idősek ellátása testvérvárosunkban ún. „nyitott ellátás" szerint történik. Ez azt jelenti, hogy messzemenően biztosítják az idős emberek számára a megszokott környezetben való gondozást, ellátást. Ennek érdekében széleskörű gondozó hálózatot építettek ki, amely a 4 szolgáltató központhoz (idősek napközije, idősek klubja) kapcsolódik. Az idősek részére a szolgáltató központban olcsó étkezést biztosítanak, s itt lehetőség nyílik szaunázásra, fürdésre, mosásra, s a szabadidő hasznos, illetve társaságban való eltöltésére. A két városi szociális otthon 210 férőhellyel rendelkezik, ezek nagy része — 142 — betegágy. Az egyik városi kórházban krónikus betegek részére fenntartott ágyakon idős betegek kapnak orvosi ellátást és gondozást. A magán szociális otthonok száma 6, 225 férőhellyel. A szociális otthoni elhelyezésre itt is várni kell, de a legyengült idős beteget azonnal felveszik. Az idősek a szolgáltatásokért — jövedelmüknek megfelelően — eltérő összegeket fizetnek. Az alacsony jövedelműek ellátása ingyenes. Az elmúlt években Espooban két igen jelentős egészségügyi beruházás volt: 1976-ban készült el a város és az öt városkörnyéki község tulajdonát képező 510 ágyas Jorvi kórház, s 1978-ban készült el a Puolarmetsa-i poliklinikai rendszerben működő kórház, amely 264 ágyas. E két új kórházban a legmodernebb körülmények között dolgozik közel 2000 orvos, egészségügyi dolgozó és a kisegítő személyzet. Ezen kívül néhány régi, kisebb ágyszámú egészségügyi intézmény is létezik még a városban. így összesen 552 kórházi, 357 poliklinikai, 115 elmegyógyintézeti és 31 TBC-szanatóriumi férőhely van Espooban. A betegek érdekében indokolt esetben igénybe veszik a főváros központi egyetemi kórházának speciális gyógyító részlegeit is. Az orvosi rendelők (körzeti) száma 11, a gyermekgondozási tanácsadók száma 28, a fogászati gondozóké 27. A rendelőintézeti orvosok létszáma 81, a rendelőintézeti fogorvosoké 52. A járébetegek szakorvosi kezelése a két nagy kórház köré csoportosul, ahol korszerű nyilvántartás: rendszer alapján, határozott időre történő berendelés biztosítja a zavartalan, várakozás mentes betegellátást. Kedves Olvasó! Nagyon remélem, hogy e cikksorozat, valamint a közelmúltban, első ízben meg. rendezett „Finn Kulturális Napok" rendezvényei — főként az Espoo-t bemutató fotókiállítás —, közelebb hozták Esztergom lakóihoz finn testvérvárosunkat, s sokakban felkeltették az érdeklődést a további ismeretek megszerzésére. Homor Imréné „Ki tud többet Finnországról?" A „Testvérvárosunk Espoo" c. középiskolai vetélkedő győztese a Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola IV. számú csapata. Tagjai: Bódy Zsombor II. C, Csordás Zoltán II. B, Seres Ferenc IV. B oszt. tanulók. Gratulálunk! Jutalmuk: egyhetes espoo-i üdülés. #/V MEMORiAM! A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei és városi szervezete 1987. III. 18-án nem hagyományos végrehajtó bizottsági ülést tartott. A földrajzi térségünk fejlődéséről szóló vitán kívül ZELE ANDRÁS márvány emléktáblájának leleplezésére is sor került, a Technika Háza falán. Zo. E ANDRÁS munkássága, a helyi MTESZ éj a Technika Háza élete, eredményei elválaszthatatlanokká váltak az elmúlt negyedszázad során. Ő volt az, aki a Gépipari Tudományos Egyesület rekonstrukcióját 1962-ben létrehozta, s szervezte az ország első vidéki technika házának létrehozását. Ő volt a helyi MTESZ első titkára és örökös elnökségi tagja, aki az országban másodikként hozta létre a vezetőtovábbképzést, miközben fáradhatatlanul szervezte a technika háza rekonstrukcióját is. Szüntelen alkotó egyéniség volt. Állandóan kereste az újat, az előremutatót, annak megvalósítása érdekében vállalta a harcot, a nehézségeket is. Mindenhol számítani lehetett rá, ahol jó ügyet kellett szolgálni, A MEDICOR ELFI gyárának fejlesztésén éppoly fáradhatatlanul tevékenykedett, mint Esztergom térségének társadalmi-tudományos felvirágoztatásán. Tevékenysége alapvetően hozzásegített ahhoz, hogy a MTESZ nemcsak területi, de országos és nemzetközi viszonylatban is ismertté és elismertté vált. Többek között tulajdonosa volt a Hevesi Gyula-díjnak, MTESZ-díjnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért kitüntetésének, a Csehszlovák Műszaki Tudományos Tanács díjának, a lengyel NOT dísz diplomájának. Ezek a kitüntetések fémjelzik azt az utat, amelyet eredményes élete során megtett. Ügy a temetésén, mint az emléktábla leleplezésénél a hazai és a nemzetközi tudományos élet vezető egyéniségei vettek részt. Az emberi élet legnagyobb értékeit azok a nyomok jelentik, amelyek az élet múltával is megmaradnak. A márványtábla maradandó emlékként őrzi nevét, és tisztelői szívükben megőrzik emlékét. 1987. 111. 18-án egy olyan ember kapott maradandó emléket, aki városunk gyarapításából tevékeny szerepet vállalt. , Németh János
