Esztergom és Vidéke, 1987

1987. nyár / 6.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ li $ % TP|r vGrOIv£ ! ; i H pPOO J L w Bemutatjuk testvér­városunkat, Espoo-t i ii. resz A lakosság szociális és egészségügyi ellátása terén Espoo Finnország egyik élenjáró városa. 1967-ben — magyar példa nyomán - az országban elsőként vezették be a gyermekgondozási segély rendszerét. Nagy érdeklődést váltott ki ez az intézkedés, s példáját számos finn városban és községben követték. A város lakosainak életkora jelentősen eltér az országostól: a 15 éven aluli­ak 22,5%-át, a 15-64 évesek 70,8%-át, a 65 évnél idősebbek pedig a lakosság 6,7%-át képviselik. Az espooiak közel 63%-a 35 éven aluli. A születések szá­ma 1000 lakosra vetítve 16,5, a halá­lozásoké 1000 lakosra vetítve 5,1 (1985. évi adat). Espooban városi és magán bölcsődék, óvodák és napközis férőhelyek vannak. A Városi Tanács fenntartásában műkö­dő bölcsődékben és óvodákban 4513 a férőhelyek száma, ebből egészna­pos (napközis) 2077. A magán bölcső­dei és óvodai férőhelyek száma 1179, ebből egésznapos 694. Szervezett ma­gán napközis férőhely 1795. (Espooban az óvodai ellátás a szociális ellátás részét képezi.) A férőhelyek iránt igen nagy az érdeklődés, a jelentkezők 65 %-át tudják felvenni. A magán bölcső­déket és az óvodákat a Városi Tanács anyagi támogatásban részesíti. A vá­rosi bölcsődékben és óvodákban a té­rítési díjakat a szülők jövedelmének fi­gyelembevételével állapítják meg. A magán intézményekben a térítési díjat a vezető (tulajdonos) és a szülők kö­zötti megállapodás szerint állapítják meg, amely azonban magasabb a vá­rosi bölcsődék, óvodák díjainál. A gyer­mekeiket otthon nevelő szülőknek a Vá­rosi Tanács ellátási támogatást nyújt. Az idősek ellátása testvérvárosunkban ún. „nyitott ellátás" szerint történik. Ez azt jelenti, hogy messzemenően biz­tosítják az idős emberek számára a megszokott környezetben való gondo­zást, ellátást. Ennek érdekében széles­körű gondozó hálózatot építettek ki, amely a 4 szolgáltató központhoz (idő­sek napközije, idősek klubja) kapcso­lódik. Az idősek részére a szolgáltató köz­pontban olcsó étkezést biztosítanak, s itt lehetőség nyílik szaunázásra, für­désre, mosásra, s a szabadidő hasz­nos, illetve társaságban való eltölté­sére. A két városi szociális otthon 210 férőhellyel rendelkezik, ezek nagy része — 142 — betegágy. Az egyik vá­rosi kórházban krónikus betegek részé­re fenntartott ágyakon idős betegek kapnak orvosi ellátást és gondozást. A magán szociális otthonok száma 6, 225 férőhellyel. A szociális otthoni el­helyezésre itt is várni kell, de a le­gyengült idős beteget azonnal felveszik. Az idősek a szolgáltatásokért — jöve­delmüknek megfelelően — eltérő össze­geket fizetnek. Az alacsony jövedelmű­ek ellátása ingyenes. Az elmúlt években Espooban két igen jelentős egészségügyi beruházás volt: 1976-ban készült el a város és az öt városkörnyéki község tulajdonát képező 510 ágyas Jorvi kórház, s 1978-ban ké­szült el a Puolarmetsa-i poliklinikai rendszerben működő kórház, amely 264 ágyas. E két új kórházban a legmo­dernebb körülmények között dolgozik közel 2000 orvos, egészségügyi dolgozó és a kisegítő személyzet. Ezen kívül néhány régi, kisebb ágy­számú egészségügyi intézmény is léte­zik még a városban. így összesen 552 kórházi, 357 poliklinikai, 115 elmegyógy­intézeti és 31 TBC-szanatóriumi férőhely van Espooban. A betegek érdekében indokolt esetben igénybe veszik a főváros központi egye­temi kórházának speciális gyógyító rész­legeit is. Az orvosi rendelők (körzeti) száma 11, a gyermekgondozási tanácsadók száma 28, a fogászati gondozóké 27. A rende­lőintézeti orvosok létszáma 81, a ren­delőintézeti fogorvosoké 52. A járébetegek szakorvosi kezelése a két nagy kórház köré csoportosul, ahol kor­szerű nyilvántartás: rendszer alapján, határozott időre történő berendelés biz­tosítja a zavartalan, várakozás mentes betegellátást. Kedves Olvasó! Nagyon remélem, hogy e cikksorozat, valamint a közelmúltban, első ízben meg. rendezett „Finn Kulturális Napok" ren­dezvényei — főként az Espoo-t bemu­tató fotókiállítás —, közelebb hozták Esz­tergom lakóihoz finn testvérvárosunkat, s sokakban felkeltették az érdeklődést a további ismeretek megszerzésére. Homor Imréné „Ki tud többet Finnországról?" A „Testvérvárosunk Espoo" c. középis­kolai vetélkedő győztese a Dobó Ka­talin Gimnázium és Egészségügyi Szak­középiskola IV. számú csapata. Tagjai: Bódy Zsombor II. C, Csordás Zoltán II. B, Seres Ferenc IV. B oszt. tanulók. Gratulálunk! Jutalmuk: egyhetes espoo-i üdülés. #/V MEMORiAM! A Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének megyei és városi szervezete 1987. III. 18-án nem hagyo­mányos végrehajtó bizottsági ülést tar­tott. A földrajzi térségünk fejlődéséről szóló vitán kívül ZELE ANDRÁS márvány em­léktáblájának leleplezésére is sor ke­rült, a Technika Háza falán. Zo. E ANDRÁS munkássága, a helyi MTESZ éj a Technika Háza élete, ered­ményei elválaszthatatlanokká váltak az elmúlt negyedszázad során. Ő volt az, aki a Gépipari Tudományos Egyesület rekonstrukcióját 1962-ben lét­rehozta, s szervezte az ország első vi­déki technika házának létrehozását. Ő volt a helyi MTESZ első titkára és örö­kös elnökségi tagja, aki az országban másodikként hozta létre a vezetőto­vábbképzést, miközben fáradhatatlanul szervezte a technika háza rekonstruk­cióját is. Szüntelen alkotó egyéniség volt. Állan­dóan kereste az újat, az előremutatót, annak megvalósítása érdekében vállal­ta a harcot, a nehézségeket is. Min­denhol számítani lehetett rá, ahol jó ügyet kellett szolgálni, A MEDICOR ELFI gyárának fejleszté­sén éppoly fáradhatatlanul tevékeny­kedett, mint Esztergom térségének tár­sadalmi-tudományos felvirágoztatásán. Tevékenysége alapvetően hozzásegített ahhoz, hogy a MTESZ nemcsak területi, de országos és nemzetközi viszonylatban is ismertté és elismertté vált. Többek között tulajdonosa volt a He­vesi Gyula-díjnak, MTESZ-díjnak, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért kitüntetésének, a Cseh­szlovák Műszaki Tudományos Tanács dí­jának, a lengyel NOT dísz diplomá­jának. Ezek a kitüntetések fémjelzik azt az utat, amelyet eredményes élete során megtett. Ügy a temetésén, mint az emléktábla leleplezésénél a hazai és a nemzet­közi tudományos élet vezető egyéni­ségei vettek részt. Az emberi élet legnagyobb értékeit azok a nyomok jelentik, amelyek az élet múltával is megmaradnak. A márványtábla maradandó emlékként őrzi nevét, és tisztelői szívükben meg­őrzik emlékét. 1987. 111. 18-án egy olyan ember ka­pott maradandó emléket, aki városunk gyarapításából tevékeny szerepet vállalt. , Németh János

Next

/
Thumbnails
Contents