Esztergom és Vidéke, 1987

1987. május / 5.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ CSILLAGÁSZATI HÍRADÓ Szupernova-robbanás Ez év február 24-e óta Földünk déli féltekéjéről, a tőlünk mintegy 170 ezer fényévre lévő Nagy Magellán-felhő nevű csillagrendszerben - szabad szemmel Is - egy szupernóva látható. A mi Tejútrendszerünkben — a Kepler által 1604-ben megfigyelt szupernóva óta — ennél fényesebb még nem volt. Ez az első olyan szupernóva, amely napjaink merőben új és nagyon fejlett űrkutatási eszközeivel is vizsgálható, mégpedig tőlünk viszonylag kicsi tá­volságban. Maga az esemény, persze, legalább 170 ezer évvel ezelőtt ment végbe, ám a fény véges terjedési sebessége miatt csak most értesülhettünk róla. Olasz és szovjet részecskefizikusok azt állítják, hogy a Mont Blanc alatt húzódó alagútban elhelyezett neutrínó­észlelőjük a fellángolás idején hét má­sodperc alatt öt neutrínó beérke­zését rögzítette. Ezek a nagy áthatoló­képességű részecskék valószínűleg a szupernóvából származtak, A Hírharang tájékoztatsáa A dorogi úttörőcsapatok Hírharang című értesítőiének tavaszi száma Peer Krisztián csillagász szakkori tag be­számolóját közli az egy éve létesült dorogi szakkör munkáiárót. Megtud­hattuk, hogy a Forgó Csaba által ve­zetett csoport kezdetben előadásokat hallgatott és újságcikkeket olvasott a csillagászati és űrkutatási kérdésekről. Ebben az évben meqkedték az alap­fokú csillaqász vizsgára /aló felkészü­lésüket. Mindig más-más szakköri taa tart eav-eqy témáról előadást. Gyak­ran ellátogatnak az esztergomi ÁMK­ba és az Ottörőházba, testvérszakkö­reikhez. Szeretnének mielőbb önálló helyiséghez és megfelelő vizsgálómű­szerekhez Jutni. Az eddigi sikerekhez gratulálunk és továbbra Is minden támogatást meg­adunk az előrehaladáshoz. „üstökén az üstököst" A fenti címmel láthattuk a tv április 5-1 délelőtti adásában a magyar Hallev-expedícíó kréta-szigeti küldeté­sét. Sainos, az 55 perces adás, és a nem túl |ól sikerült váqás nem adott megfelelő, áttekintő táiékoztatást az ott lezajlott közel egy hónapos munká­ról. A kb. 5 000 m-es felvételi anyagnak csak mintegy egyötödét „vágták" bele a műsorba. Jobb lett volna ezt a na­gyon érdekes beszámolót - szinte teljes egészében — 3-4 részben sugározni. Dr. Jónás László szakkörvezető „Barátok a bajban" Az 1985 őszén megjelent „Barátok a bajban" című könyvben közölt fotók kö­zött, több esztergomi vonatkozású képet talál az olvasó. Az egyik fénykép (az 53. számú) Etter Jenőt, Esztergom len­gyelbarát polgármesterét ábrázolja, mellette Król alezredes, a lengyel ka­tonai képviselet akkori összekötő tiszt­je, középütt Kollataj-Srzednicki orvos vezérőrnagy és Angelo Rótta pápai nuncius látható. A kép 1943 nyarán, az esztergomi városházán készült. A képek és az a tény, hogy Esztergom­táborban is volt lengyel katonai inter­náló tábor, felvetette azt a kérdést, hogy miként tükröződik Esztergom 1939 -1945 közötti iratanyagában a lengyel menekültügy. Egyrészt Esztergom szabad királyi vá­ros közgyűlési jegyzőkönyve (1939­45), másrészt polgármesteri anyaga (1939-1945) - kiegészítve az Eszter­gom és Vidéke (1939-45) című helyi lap tudósításaival — számos fontos in­formációt tartalmaz az internálótábor és a város viszonyára vonatkozóan. Az 1939. szept. 17-1 lengyel össze­omlás után nagy tömegekben érkeztek lengyel polqárl és katonai menekültek Magyarországra. Hirtelenjében tábo­rokban helyezték el őket. Az Esztergom szabad királyi város polgármesteri anyagában található 1939. november 15-1 belügyminisztéri­umnak küldött jelentés szerint a „hon­véd hatóságok" a kincstár tulajdonát képező esztergom-tábori laktanya mel­léképületeiben lengyel katonákat he­lyeztek el, valamint a város tulajdo­nát képező és a m. kir. kincstár által bérelt tiszti üdülőben lengyel tiszteket szállásoltak el. A jelentés szerint magánlakást nem vettek Igénybe. A szeptember végén, október elején Ide érkezett lengyeleket, az Esztergom és Vidéke 1939. okt. 19-i tudósítása szerint, a város részvéttel fogadta. A lengyel tiszteket már 1940, má­jusában, júniusában elszállították, an­nak ellenére, hogy a polgármester az 1940. április 22-én a m. kir. 2. honvéd hadtestparancsnoksághoz írt levelében kérte, hogy a tiszteket ne vigyek el o városból, mert a kapott kb. 12 000 pen­gő iletményüket itt költik el és ez nagy szerepet játszik a város kereskedelmi életében. Felajánlotta, hogy a város megfelelő épületről is gondoskodna. A kérést azonban katonapolitikai okok­ra hivatkozva elutasították és 1940 VII. 31-re, a város megterhelés nélkül, már a tiszti üdülő tatarozása is meg­történt. Hosszabb távon az esztergom-tábori internálótáborban elhelyezett katonai menekültek játszottak szerepet a város életében. A tábor és a város vezetése között igen jó kapcsolat alakult ki, ami egyenes következménye annak, hogy a tábor élén álló Matus Gyula őrnagy és a város akkori polgármestere dr. Etter Jenő, lengyelbarát, és mind a ka­tonák, mind a város érdekét messze­menően figyelembe vevő együttműkö­dést igyekezett megvalósítani. Álljon itt példának a „cigány-kúti földcsuszam­lás" ügye. 1941 tavaszán a nagy eső­zések következtében a „cigány-kúti dű­lő megindult" és megrongálta az uta­kat, vízelvezetőket stb. „A helyreállítá­si munkálatok... oly nagy költséget iqényelneíc, hogy azok a háztartási költségvetés keretében nem fedezhe­tők ..." (Eszterqom szab. kir. város köz­gyűlési iegyzőkönyv 1941. 200/1941. kgy. sz.) Ezért a kéDviselőtestület felkérte a Dolgármestert, hogy „eszközölie ki mun­kasTolaálatosok iaénybevételét." A 10783/1941. sz. Dolgármesteri anvaa­ban t a!ált Iratból tudjuk, hogy 50-70 fős lennve! csonortot kér+ek seqítsénül az eszteraom-táhori táborból, olyan feltétellel, hoqv az élelmezést a kincs­tár, a pótdíjakat pediq a város fizeti. Fszteraom vénül Is 20 lenavel katonát kanott, akiket 3 ^ónaoon keresztül foa­lalkoztatott. „Tekintettel azonban arra, hqoy a lenavelek a várostól aránvlaa kevés napszámbért kaptak, a kifizetett összeq a rendes napszám mellett n 7 000 nenqőt is meahaladta volna." (FsTtprnom közavűlési tkv. 94/104? knv. sz.) Eszteraomban - különböző munka­helyeken — a háború véqéig marad­tak lengyel katonák. Az elmondottakból is kiderül, hogy Esztergom város tevékenyen részt vett a II. viláqháború alatt az ún. „len­qyelmentésben". Jelentőséqéhez mér­ten csak az elmúlt évben indult meg a kutatómunka a Komárom Meqvei Le­véltárban. E munka iqen fontos forrá­sai a visszaemlékezések, illetve a mór felderített és méa felderítetlen, maqán­kézben lévő dokumentumok. Ezek fel­kutatásában örömmel vennénk és vár­juk az olvasók segítségét. Csombor Erzsébet —0—i MAGYAR VÍZÜGYI MÚZEUM Esztergom, Kölcsey u. 2. Tel.: 325 Nyitva: hétfő kivételével 9-17 óráig Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787-1852) emlékkiállítás (április közepétől)

Next

/
Thumbnails
Contents