Esztergom és Vidéke, 1987

1987. április / 4.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ Bemutatjuk testvérvárosunkat, ESPOO-t lm Az 1970-es években meginduló finn­magyar gazdasági kapcsolatok kedvező fejlődésének köszönhető Espoo és Esz­tergom testvérvárosi kapcsolata, mely 1975 őszén jött létre, s azóta egyre erőteljesebben fejlődik. Úgy vélem időszerű élni a lehetőséggel, - az Esztergom és Vidéke tájékoztató­ban - bemutatni finn testvérvárosunkat, mert sok városlakó joggal teszi fel a kérdést: Milyen város Espoo? A Finn-öböl partján, közvetlenül Hel­sinki mellett fekszik, a természet ere­detiségét és szépségét máig is őrző Espoo, amely ma Finnország negyedik legnagyobb városa. A városba érkező vendég, hiába keres nagy és egységes várost, olyat bizony nem talál. A lakóházakat, a lakótelepeket, a vá­rosrészeket a fák és az erdők elrejtik a látogatók elől; tengerpartja, tavai, szigetei pedig változatossá teszik a tájat. S mégis, - valahol itt lüktet egy nagy­város élete. Espoo mint város még fia­tal, hiszen csak 1972-ben kapott váro­si rangot, de önálló községként több mint 500 éves múlttal rendelkezik. Te­lepüléstörténeti emlékei még régebbiek, a kőkorszakig nyúlnak vissza. A város látványos fejlődése az 1950-es években kezdődött, amikor Espoo több, ma is meglévő települési központja ki­alakult. Ezek közül első volt Otaniemi. Itt van többek között a műegyetemi vá­rosrész, a híres Dipoli kongresszusi köz­pont, számtalan tanintézmény és kuta­tóintézet. 1952-ben a Helsinki olimpiai játékok évében indult el, — az azóta világhí­rűvé vált — Tapiola kertváros építkezése, majd sorra születtek meg a különböző elnevezésű városrészek, s megépült a közigazgatási centrum is a település történelmi központjában. A dinamikus fejlődés éveiben 1959— 79 között Espoo lakosainak száma 25 222 főről 129 500 főre nőtt. Jelenleg testvérvárosunknak 150 000 főt megha­ladó lakója van, közülük több mint 12% svéd anyanyelvű. A város területe 420 km 2, ebből 108 km 2 víz. A városhoz 58 km tengerpart tartozik, szigetvilágában 165 sziget, s az északi részét képező erdős-tavas körzetében 95 tó van. A város széleskörű önkormányzattal ren­delkezik. A döntéshozás legfelső szer­ve a tanács, amelynek 67 tagját 4 év­re, általános, titkos szavazással választ­ják több párt jelöltjei közül. Végrehajtó szervként 15 tagú bizottság — városi elöljáróság - dolgozik. Tagja­it a városi tanács két évre választja meg. A város döntően saját anyagi erőfor­rásaira támaszkodik: adóbevétele össz­bevételének 55,8%-a. A város önálló adóztatási joggal rendelkezik. Éves költségvetési tervén túl — a finn törvények figyelembevételével — 5 éves terveket is készít városfejlesztési, egész­ségügyi, lakásépítési témakörökben. Ezek végrehajtását évente ellenőrzik. A foglalkoztatási ágak megoszlása: kereskedelem 35,8%. szolgáltatóipar 31,7%, ipar és kézművesség 18,6%, építőipar 5,8%, közlekedés 6,5%, mező­gazdaság és erdészet 0,5%. Különösen az építész és mérnök iro­dák száma magas, több mint 300. A legjelentősebb iparágak közül kiemel­kedő a nyomdaipar (több mint 20 vál­lalat), az elektrotechnika és a vegyipar. Ezenkívül számtalan finn nagyvállalat székháza van Espooban, közülük a leg­jelentősebb a Neste RT., állami irányí­tású olajmonopólium, mely egyben Finnország legnagyobb kereskedelmi vállalata is. Espooban sok, kongresszusok megtar­tására is alkalmas szálloda van. Több társadalmi szervnek, intézménynek ok­tatási és továbbképző központja is megtalálható itt, amelynek férőhelyeit - főként a nyári időszakban — a tu­rizmus, az idegenforgalom érdekében használják fel. Az összférőhelyek szá­mát illetően Espoo — Helsinki után Finnország legjelentősebb kongresszusi városa. (Folytatása következik) Homor Imréné A Babits Mihály városi Könyvtár Rumy emlékére kiállítást rendez. Az általa, illetve róla írt müvekből és levéltári dokumentumokból összeállított anyagot április végéig tekinthetik meg az érdek­lődők. Csoportoknak - ha egy-két nap­pal előbb bejelentkeznek - ismerte­tőt tartunk. Különösen a középiskolai irodalom- és történelemtanításhoz ajánl­juk - a tanárok figyelmébe — ezt a lehetőséget, amelyet kérésükre szíve­sen bővítünk könyvtári órává a reform­kori művelődés helytörténetéből. (Al­kalmas időpontok: hétfőn 8-13, szer­dán, csütörtökön és pénteken 8-10 óra között. Telefon: 418.) ARANYKÖPÉSEK Ha valamit el akarunk veszíteni, ál­landóan magunkkal kell hordoznunk, írj le egy csomó képtelenséget, válts ki vele meghökkenést — és költőnek tartanak. A házasság a társadalom legnagy­szerűbb intézménye azok számára, akiknek sikerül. Csupán az a baj, hogy eddig még senkinek sem si­került. A házasság eszköz, a gyermek a cél. Leginkább a megvalósult cél tart vissza, hogy ne dobjuk el az esz­közt. Z-f. RUMY KÁROLY GYÖRGY (1780-1847) 140 éve, április 5-én halt meg váro­sunkban, miután hányatott sorsú éle­tének utolsó 19 esztendejét itt töltötte, — Rudnay Sándor érsek pártfogásának köszönhetően viszonylagos nyugalom­ban. Esztergomban ugyanis, mint a pa­pi szeminárium magyar jogi és statisz­tikai katedrájára 1828-ban meghívott tanár, kedvezőbb körülményekhez ju­tott, hogy nagy családját eltarthassa, és közben teljesíthesse ismeretterjesztő, kultúra-közvetítő szerepét, amelyre ko­Könyvtár ra ifjúságától kezdve rendkívüli szor­galommal, lázas ügybuzgalommal vál­lalkozott. Az ,,ügy" a magyar nyelvű tudományos­ság és irodalom reformkori ujjáteremté­se volt; a közvetítés pedig az egykorú Nyugat-Európa szellemi műhelyeihez kereste, építette a minél tartósabb, mi­nél forgalmasabb útvonalakat. A nemzeti fejlődésünk rohamos emel­kedéséről hihetetlen termékenységgel tudósító „polihisztor" személyi bibliog­ráfiáját májusi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents