Esztergom és Vidéke, 1987

1987. április / 4.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 11 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ Bemutatjuk testvérvárosunkat, ESPOO-t lm Az 1970-es években meginduló finnmagyar gazdasági kapcsolatok kedvező fejlődésének köszönhető Espoo és Esztergom testvérvárosi kapcsolata, mely 1975 őszén jött létre, s azóta egyre erőteljesebben fejlődik. Úgy vélem időszerű élni a lehetőséggel, - az Esztergom és Vidéke tájékoztatóban - bemutatni finn testvérvárosunkat, mert sok városlakó joggal teszi fel a kérdést: Milyen város Espoo? A Finn-öböl partján, közvetlenül Helsinki mellett fekszik, a természet eredetiségét és szépségét máig is őrző Espoo, amely ma Finnország negyedik legnagyobb városa. A városba érkező vendég, hiába keres nagy és egységes várost, olyat bizony nem talál. A lakóházakat, a lakótelepeket, a városrészeket a fák és az erdők elrejtik a látogatók elől; tengerpartja, tavai, szigetei pedig változatossá teszik a tájat. S mégis, - valahol itt lüktet egy nagyváros élete. Espoo mint város még fiatal, hiszen csak 1972-ben kapott városi rangot, de önálló községként több mint 500 éves múlttal rendelkezik. Településtörténeti emlékei még régebbiek, a kőkorszakig nyúlnak vissza. A város látványos fejlődése az 1950-es években kezdődött, amikor Espoo több, ma is meglévő települési központja kialakult. Ezek közül első volt Otaniemi. Itt van többek között a műegyetemi városrész, a híres Dipoli kongresszusi központ, számtalan tanintézmény és kutatóintézet. 1952-ben a Helsinki olimpiai játékok évében indult el, — az azóta világhírűvé vált — Tapiola kertváros építkezése, majd sorra születtek meg a különböző elnevezésű városrészek, s megépült a közigazgatási centrum is a település történelmi központjában. A dinamikus fejlődés éveiben 1959— 79 között Espoo lakosainak száma 25 222 főről 129 500 főre nőtt. Jelenleg testvérvárosunknak 150 000 főt meghaladó lakója van, közülük több mint 12% svéd anyanyelvű. A város területe 420 km

2, ebből 108 km

2 víz. A városhoz 58 km tengerpart tartozik, szigetvilágában 165 sziget, s az északi részét képező erdős-tavas körzetében 95 tó van. A város széleskörű önkormányzattal rendelkezik. A döntéshozás legfelső szerve a tanács, amelynek 67 tagját 4 évre, általános, titkos szavazással választják több párt jelöltjei közül. Végrehajtó szervként 15 tagú bizottság — városi elöljáróság - dolgozik. Tagjait a városi tanács két évre választja meg. A város döntően saját anyagi erőforrásaira támaszkodik: adóbevétele összbevételének 55,8%-a. A város önálló adóztatási joggal rendelkezik. Éves költségvetési tervén túl — a finn törvények figyelembevételével — 5 éves terveket is készít városfejlesztési, egészségügyi, lakásépítési témakörökben. Ezek végrehajtását évente ellenőrzik. A foglalkoztatási ágak megoszlása: kereskedelem 35,8%. szolgáltatóipar 31,7%, ipar és kézművesség 18,6%, építőipar 5,8%, közlekedés 6,5%, mezőgazdaság és erdészet 0,5%. Különösen az építész és mérnök irodák száma magas, több mint 300. A legjelentősebb iparágak közül kiemelkedő a nyomdaipar (több mint 20 vállalat), az elektrotechnika és a vegyipar. Ezenkívül számtalan finn nagyvállalat székháza van Espooban, közülük a legjelentősebb a Neste RT., állami irányítású olajmonopólium, mely egyben Finnország legnagyobb kereskedelmi vállalata is. Espooban sok, kongresszusok megtartására is alkalmas szálloda van. Több társadalmi szervnek, intézménynek oktatási és továbbképző központja is megtalálható itt, amelynek férőhelyeit - főként a nyári időszakban — a turizmus, az idegenforgalom érdekében használják fel. Az összférőhelyek számát illetően Espoo — Helsinki után Finnország legjelentősebb kongresszusi városa. (Folytatása következik) Homor Imréné A Babits Mihály városi Könyvtár Rumy emlékére kiállítást rendez. Az általa, illetve róla írt müvekből és levéltári dokumentumokból összeállított anyagot április végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Csoportoknak - ha egy-két nappal előbb bejelentkeznek - ismertetőt tartunk. Különösen a középiskolai irodalom- és történelemtanításhoz ajánljuk - a tanárok figyelmébe — ezt a lehetőséget, amelyet kérésükre szívesen bővítünk könyvtári órává a reformkori művelődés helytörténetéből. (Alkalmas időpontok: hétfőn 8-13, szerdán, csütörtökön és pénteken 8-10 óra között. Telefon: 418.) ARANYKÖPÉSEK Ha valamit el akarunk veszíteni, állandóan magunkkal kell hordoznunk, írj le egy csomó képtelenséget, válts ki vele meghökkenést — és költőnek tartanak. A házasság a társadalom legnagyszerűbb intézménye azok számára, akiknek sikerül. Csupán az a baj, hogy eddig még senkinek sem sikerült. A házasság eszköz, a gyermek a cél. Leginkább a megvalósult cél tart vissza, hogy ne dobjuk el az eszközt. Z-f. RUMY KÁROLY GYÖRGY (1780-1847) 140 éve, április 5-én halt meg városunkban, miután hányatott sorsú életének utolsó 19 esztendejét itt töltötte, — Rudnay Sándor érsek pártfogásának köszönhetően viszonylagos nyugalomban. Esztergomban ugyanis, mint a papi szeminárium magyar jogi és statisztikai katedrájára 1828-ban meghívott tanár, kedvezőbb körülményekhez jutott, hogy nagy családját eltarthassa, és közben teljesíthesse ismeretterjesztő, kultúra-közvetítő szerepét, amelyre koKönyvtár ra ifjúságától kezdve rendkívüli szorgalommal, lázas ügybuzgalommal vállalkozott. Az ,,ügy" a magyar nyelvű tudományosság és irodalom reformkori ujjáteremtése volt; a közvetítés pedig az egykorú Nyugat-Európa szellemi műhelyeihez kereste, építette a minél tartósabb, minél forgalmasabb útvonalakat. A nemzeti fejlődésünk rohamos emelkedéséről hihetetlen termékenységgel tudósító „polihisztor" személyi bibliográfiáját májusi számunkban közöljük.