Esztergom és Vidéke, 1987

1987. február / 2.szám

Esztergomi arcképcsarnok RÉVÉSZ BÉLA A magyar szocialista irodalom egyik előharcosa, 1876. február 17-én szüle­tett Esztergomban. Apja borkereskedő volt, de amikor a filoxéra „megmarta a hegyeket", a család tönkrement és később Pestre költözött. Az író már ott fejezte be középiskolai tanulmánya­it. Az újságírói pályát választotta, a Friss Újságnál lett gyakornok, de első cikkei az esztergomi Szabadság c. lapban jelentek meg. 1906-ban a Nép­szava munkatársa lett, egy évre rá át­vette az Olvasótár, a lap irodalmi mel­lékletének szerkesztését. A munkásol­vasók vasárnaponként a leghaladóbb külföldi és magyar írók és költők mű­veit, verseit olvashatták. Az Ady-versek egész sora jelent meg Révész közvetí­tésével, a Népszavában, az ő érdeme is, hogy Ady kapcsolatba került a magyar munkásmozgalommal. Az író Ady köz­vetlen baráti köréhez tartozott, a köl­tő nagyra becsülte őt, „különös, bódult és bódító" poétának nevezte barátját. Révész Béla irodalmi munkásságának haladó korszaka a század első két év­tizedére esett. 1899-től gyors egymás­utánban jelentek meg novelláskötetei, ezeket követte 1914-ben az első regé­nye, a Vonagló falvak. Hősei munká­sok és munkanélküliek, a nagyvárosba szakadt cselédlányok, a menhelyek sze­gényei, a zsidó szegénység tipikus alak­ai, a munkában megtört férfiak és nők. rói állásfoglalása egyben politikai hit­vallása is. Nemcsak bírálja a társa­dalmat, hanem küzd is ellene. Világo­san látja azt a kapcsolatot, amely az egyes embert osztályához fűzi. így vált Révész Béla a század elején a magyar munkásosztály életének egyik legjobb, leghitelesebb ábrázolójává. A Tanács­köztársaság idején az írói direktórium tagjaként harcolt a magyar szocialista irodalom további fejlődéséért, amiért a tanácskormány bukása után emigrálni kényszerült. Később hazatérhetett, de fokozatosan kiszorult a magyar szelle­mi életből, és a szocialista irodalom­mal is megszakadtak kapcsolatai. A változást az Esztergomi lélek című ön­életrajz regénye is jelezte. 1944-ben de­portálták, és amikor a már szinte tel­jesen süket íróval elindult a marha­vagon, talán már sejtette is, mi lesz sorsa . . . Csak gyermekkorát és ifjúkora egy ré­szét töltötte szülővárosában, de az esz­tergomi emlékektől sohasem tudott megszabadulni. A gyermekkor emlékei­ből, álmaiból állt össze az Esztergomi lélek. Ebben az álomban-emlékezésben a borcsorgató hegyek szelíden megfér­nek a folyómenti sétánnyal, a szigeti gesztenyefákkal: megelevenedik benne a magyar, zsidó és a rác kisgyerekek testvéri közössége: a felnőtt ember lá­tomásai összeakaszkodnak a hajdani ké­pekkel, feltámad a történelem tanár alakja, aki nem könyvből tanította a történelmet, életre kel a nagy törté­nelmi pillanat, amikor Kossuth Lajos a rozsdás kis hajóhidat elhagyva, a szi­getre lépett, és a szemerkélő esőben először hangzott fel az ének: Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára... Szűnni nem akaró emlékeső árasztja el, megérinti vénülő szívét, és muzsi­kálni kezd Annuskáról, a kis játszótárs­ról, a kispajtásokról, akikkel együtt mi­nistrált és harangozott, a rettentően erős Nelhibl-fiúkról, a púpos Péterké­ről, a falusi cselédlányokról, akiknek meséit csudálkozva hallgatta. „Ott let­tem író..." Esztergomban tanult meg mesélni. Az Esztergomi lélek hangja azonban már más hag volt, nem ha­sonlított a forradalmi fellendülés hang­jához. így kívánt tiltakozni a fasizmus ellen, hogy visszamenekült a gyermek­korba, az esztergomi élményvilágba? Nem tudjuk. De akárhogyan volt is, az Esztergomi lélek ma is szól hozzánk: ne adjuk fel soha gyermeki önmagun­kat! A szülőváros, emlékének áldozva róla nevezte el az úttörőházat, és a város egyik utcája is az ő nevét viseli. Hegedűs Rajmund SZÁZ ÉVE ÍRTÁK A mostani repülőgép Van a velocipédnek eddig már két gya­nús magyar neve. úgy is hivják, hogy, vasparipa; meg ugy is, hogy: kerék­pár. Több nyelvrontó ezután csinál rossz névszókból mégrosszabb igét s uton-ut­félen hangzik: vasparipázás, kerékpá­rozás, (Szeméremsértő illetlenségek!) Hát ez a bizonytalan szótalálgatás is mutatja, hogy egy fiatal sporttal van dolgunk. Néhány év múlva majd esz­elő fog teremni a találó és helyes ma­gyar szó a velocipéd s a velocipédezés fogalmának magjalöíésére. A velocipéd Esztergomban is meg­honosult. Van itt egy igen jóravaló mester, aki husz-huszonöt vasparipás huszárt képzett ki az uj sport számá­ra. A mester e rendszere olyan egy­szerű és praktikus, a tanulógép olyan veszélytelen s a borcsarnok nagy ter­mének padlója olyan sima, hogy a szép sportot még eddig a legügyetlenebb tanítványok sem találták nyaktörőnek. Alig egy hét alatt szárnyra bocsátja az ügyes mester az ő tanítványait s ugyanakkor megnevezi azt a jeles an­gol telivérü ménest, ahonnan kiki vas­paripát rendelhet. Az angol bessemer­ből készült aczél-gép rendkívül szilárd és tartós. Azért is kerül tekintélyes sum­mába. Hanem akinek már van vaspari­pája, az azután a legkellemesebb és legpraktikusabb sportnak szentelheti üres óráit. Az eddig fölavatott vashuszárok külön klubbot fognak csinálni s a velocipéd­kör mindenesetre a legvállalkozóbb szellemű tagokat egyesitendi. Ajánljuk a jeles és praktikus sportot fiatal uraink figyelmébe. Aki megtanul velocipédezni, az sohasem fogja meg­bánni, mert nemcsak hasznos, de rend­kívül élvezetes egész uj szórakozást talál. Esztergom és Vidéke, 1887. február 27. LÁBATLAN Rákóczi Ferenc Művelődési Ház Hétfő: Számítógépes szakkör 15-18 óráig Kedd: Angol nyelvtanfolyam 18-20 óráig Csuhé szakkör 16-19 óráig Szerda: Számítógépes szakkör 15-18 óráig Szabad, kötetlen programok: biliárd, kártya, sakk stb. Csütörtök: Angol nyelvtanfolyam 18-20 óráig Természetvédő szakkör 16—18 óráiq Péntek: Szabad, kötetlen programok 14—20-ig Szombat: Ifjúsági klub 12-22 óráig Vasárnap: Természetvédő szakkör 16-18 óráig Február 7-én barsangi bált rendezünk a GAGY ebédlőjében. Mindenkit szíve­sen látunk! Aki jelmezben érkezik, érté­kes tombolát nyerhet! A bál „bátyus", de büfé is lesz. NYERGESŰJFALU Februárban a Magyar Viscosagyár iro­daépületének aulájában dr. Móri-Kőnig Gyula képeiből GYÁRTÜRTÉNETI FOTÓKIÁLLÍTÁS nyílik. ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL! Farsangi bálok az Ady Endre Művelő­dési Ház „felső" termében. Február 7. 20 óra PAN-bál Február 21. 20 óra Selyem-bál Február 28. 20 óra VISCOS-bál Az Ady Endre Művelődési Ház stúdió termében folytatódik — a gyermekek és felnőttek számára hirdetett — számító­gépes tanfolyam. Ideje: hétfő, szerda, csütörtök, péntek 15.30-18 óráig. Február 9-től - szintén az Ady Endre Művelődési Házban — KRESZ-tanfolyam indul. Jelentkezés ugyanott. 11

Next

/
Thumbnails
Contents