Esztergom és Vidéke, 1987
1987. február / 2.szám
Esztergomi arcképcsarnok RÉVÉSZ BÉLA A magyar szocialista irodalom egyik előharcosa, 1876. február 17-én született Esztergomban. Apja borkereskedő volt, de amikor a filoxéra „megmarta a hegyeket", a család tönkrement és később Pestre költözött. Az író már ott fejezte be középiskolai tanulmányait. Az újságírói pályát választotta, a Friss Újságnál lett gyakornok, de első cikkei az esztergomi Szabadság c. lapban jelentek meg. 1906-ban a Népszava munkatársa lett, egy évre rá átvette az Olvasótár, a lap irodalmi mellékletének szerkesztését. A munkásolvasók vasárnaponként a leghaladóbb külföldi és magyar írók és költők műveit, verseit olvashatták. Az Ady-versek egész sora jelent meg Révész közvetítésével, a Népszavában, az ő érdeme is, hogy Ady kapcsolatba került a magyar munkásmozgalommal. Az író Ady közvetlen baráti köréhez tartozott, a költő nagyra becsülte őt, „különös, bódult és bódító" poétának nevezte barátját. Révész Béla irodalmi munkásságának haladó korszaka a század első két évtizedére esett. 1899-től gyors egymásutánban jelentek meg novelláskötetei, ezeket követte 1914-ben az első regénye, a Vonagló falvak. Hősei munkások és munkanélküliek, a nagyvárosba szakadt cselédlányok, a menhelyek szegényei, a zsidó szegénység tipikus alakai, a munkában megtört férfiak és nők. rói állásfoglalása egyben politikai hitvallása is. Nemcsak bírálja a társadalmat, hanem küzd is ellene. Világosan látja azt a kapcsolatot, amely az egyes embert osztályához fűzi. így vált Révész Béla a század elején a magyar munkásosztály életének egyik legjobb, leghitelesebb ábrázolójává. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagjaként harcolt a magyar szocialista irodalom további fejlődéséért, amiért a tanácskormány bukása után emigrálni kényszerült. Később hazatérhetett, de fokozatosan kiszorult a magyar szellemi életből, és a szocialista irodalommal is megszakadtak kapcsolatai. A változást az Esztergomi lélek című önéletrajz regénye is jelezte. 1944-ben deportálták, és amikor a már szinte teljesen süket íróval elindult a marhavagon, talán már sejtette is, mi lesz sorsa . . . Csak gyermekkorát és ifjúkora egy részét töltötte szülővárosában, de az esztergomi emlékektől sohasem tudott megszabadulni. A gyermekkor emlékeiből, álmaiból állt össze az Esztergomi lélek. Ebben az álomban-emlékezésben a borcsorgató hegyek szelíden megférnek a folyómenti sétánnyal, a szigeti gesztenyefákkal: megelevenedik benne a magyar, zsidó és a rác kisgyerekek testvéri közössége: a felnőtt ember látomásai összeakaszkodnak a hajdani képekkel, feltámad a történelem tanár alakja, aki nem könyvből tanította a történelmet, életre kel a nagy történelmi pillanat, amikor Kossuth Lajos a rozsdás kis hajóhidat elhagyva, a szigetre lépett, és a szemerkélő esőben először hangzott fel az ének: Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára... Szűnni nem akaró emlékeső árasztja el, megérinti vénülő szívét, és muzsikálni kezd Annuskáról, a kis játszótársról, a kispajtásokról, akikkel együtt ministrált és harangozott, a rettentően erős Nelhibl-fiúkról, a púpos Péterkéről, a falusi cselédlányokról, akiknek meséit csudálkozva hallgatta. „Ott lettem író..." Esztergomban tanult meg mesélni. Az Esztergomi lélek hangja azonban már más hag volt, nem hasonlított a forradalmi fellendülés hangjához. így kívánt tiltakozni a fasizmus ellen, hogy visszamenekült a gyermekkorba, az esztergomi élményvilágba? Nem tudjuk. De akárhogyan volt is, az Esztergomi lélek ma is szól hozzánk: ne adjuk fel soha gyermeki önmagunkat! A szülőváros, emlékének áldozva róla nevezte el az úttörőházat, és a város egyik utcája is az ő nevét viseli. Hegedűs Rajmund SZÁZ ÉVE ÍRTÁK A mostani repülőgép Van a velocipédnek eddig már két gyanús magyar neve. úgy is hivják, hogy, vasparipa; meg ugy is, hogy: kerékpár. Több nyelvrontó ezután csinál rossz névszókból mégrosszabb igét s uton-utfélen hangzik: vasparipázás, kerékpározás, (Szeméremsértő illetlenségek!) Hát ez a bizonytalan szótalálgatás is mutatja, hogy egy fiatal sporttal van dolgunk. Néhány év múlva majd eszelő fog teremni a találó és helyes magyar szó a velocipéd s a velocipédezés fogalmának magjalöíésére. A velocipéd Esztergomban is meghonosult. Van itt egy igen jóravaló mester, aki husz-huszonöt vasparipás huszárt képzett ki az uj sport számára. A mester e rendszere olyan egyszerű és praktikus, a tanulógép olyan veszélytelen s a borcsarnok nagy termének padlója olyan sima, hogy a szép sportot még eddig a legügyetlenebb tanítványok sem találták nyaktörőnek. Alig egy hét alatt szárnyra bocsátja az ügyes mester az ő tanítványait s ugyanakkor megnevezi azt a jeles angol telivérü ménest, ahonnan kiki vasparipát rendelhet. Az angol bessemerből készült aczél-gép rendkívül szilárd és tartós. Azért is kerül tekintélyes summába. Hanem akinek már van vasparipája, az azután a legkellemesebb és legpraktikusabb sportnak szentelheti üres óráit. Az eddig fölavatott vashuszárok külön klubbot fognak csinálni s a velocipédkör mindenesetre a legvállalkozóbb szellemű tagokat egyesitendi. Ajánljuk a jeles és praktikus sportot fiatal uraink figyelmébe. Aki megtanul velocipédezni, az sohasem fogja megbánni, mert nemcsak hasznos, de rendkívül élvezetes egész uj szórakozást talál. Esztergom és Vidéke, 1887. február 27. LÁBATLAN Rákóczi Ferenc Művelődési Ház Hétfő: Számítógépes szakkör 15-18 óráig Kedd: Angol nyelvtanfolyam 18-20 óráig Csuhé szakkör 16-19 óráig Szerda: Számítógépes szakkör 15-18 óráig Szabad, kötetlen programok: biliárd, kártya, sakk stb. Csütörtök: Angol nyelvtanfolyam 18-20 óráig Természetvédő szakkör 16—18 óráiq Péntek: Szabad, kötetlen programok 14—20-ig Szombat: Ifjúsági klub 12-22 óráig Vasárnap: Természetvédő szakkör 16-18 óráig Február 7-én barsangi bált rendezünk a GAGY ebédlőjében. Mindenkit szívesen látunk! Aki jelmezben érkezik, értékes tombolát nyerhet! A bál „bátyus", de büfé is lesz. NYERGESŰJFALU Februárban a Magyar Viscosagyár irodaépületének aulájában dr. Móri-Kőnig Gyula képeiből GYÁRTÜRTÉNETI FOTÓKIÁLLÍTÁS nyílik. ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL! Farsangi bálok az Ady Endre Művelődési Ház „felső" termében. Február 7. 20 óra PAN-bál Február 21. 20 óra Selyem-bál Február 28. 20 óra VISCOS-bál Az Ady Endre Művelődési Ház stúdió termében folytatódik — a gyermekek és felnőttek számára hirdetett — számítógépes tanfolyam. Ideje: hétfő, szerda, csütörtök, péntek 15.30-18 óráig. Február 9-től - szintén az Ady Endre Művelődési Házban — KRESZ-tanfolyam indul. Jelentkezés ugyanott. 11