Esztergom és Vidéke, 1987

1987. február / 2.szám

CSILLAGÁSZATI HÍRADÓ Mégis sikerült a Merkur-átvonulást megfigyelni! Az Esztergom és Vidéke januári számában megjelent „Csillagász balszerencse" című írásunkat örömmel módosítjuk. Trexler László dorogi szakköri tagunknak lakásának erkélyéről sikerült megfigyelnie a november 13-i Merkurátvonulást. (A Merkúr Nap előtti elvonulása évszázadonként 13 alkalomma' fordul elő.) „Ez alkalommal sűrű köd takarta az eget. Már reménytelennek tűnt a megfigyelés, amikor ritkulni kezdett a köd és 10 perccel a jelenség vége előtt előbukkant a Nap. Csodás látvány volt a vörös napkorong előtt lassan elvonuló koromfekete bolygókorong. Lebilincselő látvány volt a ,kilépés". A Nap hirtelen csorbulni látszott, majd amikor a bolygó továbbhaladt, a csorbaság lassan .begyógyult". - számolt be az eseményről. A königsbergi polgármester köszönő levele Január 12-én kaptuk meg R. Mett königsbergi polgármester levelét, melyben megköszönte a városunkban 1986. június 20-22-ig tartott Regiomontanusemlékülésről készült fényképeket, és a königsbergi Regiomontanus Symposionsra küldött üdvölő táviratunkat. Telekigénylés szakköri megfigyelő obszervatórium számára. Január 12-én —egy obszervatórium számára szükséges telek ügyében — eredményes tárgyalást folytattunk a Városi Tanács illetékeseivel. A csillagos ég érdekes jelenségei 1987 első félévében Február: 1-én 15.18-kor a Jupiter 0°,7-kal északra a Holdtól. 3-án 11.54-kor a Mars 0°,3-kal délre a Holdtól Megfigyelési tanácsok: A közölt jelenségek szabad szemmel is jól láthatók! A nyári időszámítás esetén az adatokhoz egy órát hozzá kell adni! A fokok érzékelése: Ha szemünktől 57,3 cm-re tartott vonalzón 1 cm-nek megfelelő égdarabot fogunk be, az éppen egy foknak felel meg. A Nap és a Hold látszó nagysága körülbelül 0,5°. Dr. Jónás László szakkörvezető Kérünk minden kedves munkatársunkat, hogy írásaikat A/4-es papíron és kettes sortávolsággal készítsék. Erre a tipográfiai munkálatok megkönnyítése miatt van szükség. Megértésüket köszönjük. Felhívjuk a vállalatok, intézmények, magánosok figyelmét, hogy tájékoztatónkban reklámokat, apróhirdetéseket is közzéteszünk. Érdeklődni lehet a 219-es telefonszámon. KÖLCSÖNZÉSI IDŐ Felnőttek részére: kedd 9-18 óráig szerda, csütörtök, péntek 11—19 óráig szombat 9—16 óráig Gyermekek részére: kedd 9—12 óráig, 14-17 óráig szerda 13-17 óráig csütörtök 9-12 óráig, 14-17 óráig péntek 13-17 óráig szombat 9—12 óráig, 14—16 ó'áig Szolgáltatásaink: Kölcsönzés és tájékoztatás — a saját állomány körén túl is {könyvtárközi kölcsönzés, irodalomkutatás) ; helybenolvasás (kézikönyvtár, 130 féle bel- és külföldi folyóirat), mikrofilmleolvasó, helyismereti különgyűjtemény, hangtár 10 lehallgató hellyel, átjátszás (hozott lemezről, kazettáról, tekercsről is). Fiókkönyvtáraink Budai Nagy Antal u. 2. Könyvkölcsönzés, könyv- és haglemez-árusítás hétfőtől péntekig 16—19 óráig. Lásd még: Szentgyörgymezői Klubkönyvtár és Féja Géza Klubkönyvtár (E.-Kertváros). KIS BIBLIOGRÁFIAI KALAUZ Esztergom és vidéke helytörténetéhez 12. VÁROSFEJLESZTÉS - URBANIZÁCIÓ: Kommunális létesítmények, a közműhálózat kiépülése (1945-ig) Rövidítés: DL =Dolgozók Lapja, E.Évl. =Esztergom Évlapjai. Vízellátás, fürdők, csatornázás Az első hazai nyilvános fürdő. = Turista, 1980. 10. sz. - III. Béla király felesége, Anna királynő alapította. Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték. Javaslat egy Esztergomban tervezett artézi kút és vízvezeték létrehozása tárgyában. Esztergom, 1887. Tábor Adolf kiadó vállalata (és könyvnyomda intézete). 21 p. — Különlenyomat az Esztergom és Vidéke c. 'apból. Varga József: Esztergom szabad kir. város vízvezeték terveinek ismertetése. Bp, 1906. Légrádi ny. 45 p. Schréter Zoltán: Az esztergomi barnaszénterület karsztvizei. = Hidrológiai Közi,, 1921. 1. Einczinger Ferenc: Esztergom melegforrásai. =Hidr. Közi., 1932. 82-84. p. Homor Kálmán: Esztergom vízvezetéke. —Városkultúra, 1933. 9. sz. 164-165. p. Etter Jenő: Esztergom a magyar fürdőkultúra szolgálatában. =Városkultúra, 1933. 9. sz. 166-167. p. Közvilágítás Könözsy Béla: 75 éves az áramszolgáltatás Esztergomban. — Sokszor- volt a helyi lapok témája. =DL, 1979. okt. 24. Balázs Szilárd: Az Északdunántúli Áramszolgáltató V. Esztergomi Üzemigazgatósága. ==Esztergom ipartörténete (E. Évi., 1985. Kiadja a Balassa Bálint Társaság. Esztergom, 1986. 415-424. p. Történeti áttekintés 1945-ig: 415-417. p. Közlekedés, szállítás - utak, hidak Molnár József: Az egykori török hajóhíd Esztergom és Párkány között. = Műemlékvédelem, 1976. 3. sz. 158-160. p., ill. — Egykorú látképekkel. Zsalus-Zajovits Ferenc: Beszélgetés egy kőtáblával. =Dunakanyar, 1980. 1. sz. 90-91. p„ ill., - Az 1895-ben épült, 1944 végén felrobbantott esztergomi közúti hídról. Prokopp Gyula: Az esztergomi Dunahíd. = Épités és Építészettudomány, 1982. 1-2. sz. Hajózás Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina", az első gőzhajó. Bp., 1967. 34 p. soksz. (A Közlekedési Múzeum füzetei 2.) - 1818. szept.-okt.: a hajó első útja Pesttől Komáromig. Prokopp János: Esztergom mint hajógyárnak és kikötőnek alkalmas hely. = Vasárnapi Újság, 1862. 50. sz. Az esztergomi Helyi Gőzhajó Részvény Társaság szolgálati szabályai az alkalmazottak és szolgák részére. Esztergom, 1886. Laiszky J. ny. 24 p. Lánczos Zoltán: Megyénk múltjából. Régmúlt idők hajóforgalma a Dunán. = DL, 1978. szept. 10. Vasút Magyarország mélyen tisztelt képviselőházához intézett fölirata az esztergomvidéki gazdasági egyletnek: melyben Esztergomot az építendő ó-buda-szőnyi vasúttal nem szárny-, hanem közvetlenül a fővonal által összeköttetni kérelmezi. Esztergom, (1868.) Horák Egyed ny. 4 p. Esztergom szabad kir. város közönségének a Buda-Újszőnyi vasút kiépítése tárgyában a képviselőházhoz tiszteletteljesen terjesztett emlékirata és kérelme. E.-gom, 1871. Horák Egyed ny. 15 p. Takács Mihály: A budapest-esztergomi vasút. =Turisták Lapja, 1891. 90. p. 7