Esztergom és Vidéke, 1987

1987. december / 10.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1987 DECEMBER MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ BALASSA BÁLINT MÜZEUM A PILISSZENTLÉLEKI PÁLOS KOLOSTORROM KUTATÁSA Évfordulót ünnepelt ez év augusztusában Pilisszentlélek lakossága. A középkori romoknál az ünnepi rendezvényekre az adott okot, hogy a falu eme nevezetességét — a pálos rendi templomot és kolostort — 700 évvel ezelőtt, 1287-ben alapította volna IV. (Kun) László királyunk. Történetírásunk korábbi okleveles adatot is ismer a kolostor alapí­tásával kapcsolatban: 1263-ban IV. Béla király a Dömöshöz közel eső Benedek-völgye-ben lévő, vadászkastély céljára épült udvarházát a ma­gyar pálos rendnek adományozta. Ezt az adományt erősítette meg 1287-ben IV. (Kun) László király, amikor a Pilis tisztásán lévő Benedek-völgye nevű birtokát udvarházával együtt ismét a pálosoknak adta, hogy azok ott kápolnát és kolostort építsenek. 1985 nyara óta folynak tereprendezési, feltárási és állagmegóvási munkálatok a pilisszentléleki kolostor romjainál. Ez év nyarán is me­gyénkből és Győr-Sopron megyéből érkezett fiatalok társadalmi mun­kájának segítségével folytattuk az ásatást. Két munkaterületen dolgoztunk: a kápolna szentélye mögött terep­szintsüllyesztést végeztünk. Ennek eredményeképpen a kolostor kerítő­falainak (a korábbi helyenként az alapozásig vissza van bontva) egy­egy szakasza vált láthatóvá. A korábbi, visszabontott egyenes kerítőfal és a kápolna szentélyének fala közötti területen habarcsos szintet figyelhettünk meg. Ennek az egyenes, korábbi kerítőfalnak, illetve a rá- vagy hozzáépített hármas tö­résű kerítőfalnak a tisztázása végett ez a munkaterület további kuta­tást igényel. Másik munkaterületünk a kolostor három, a templom hajójának É-i fa­lához csatlakozó helyisége volt. Az első helyiségben a padlószint telje­sen elpusztult. A helyenként több mint 1 m vastagságú törmelékréteg kihordása után a löszös altalajig tisztítottuk ki a helyiséget. A hajóval közös D-i fal előtt kibontottuk a falalapozások alá nyúló és azokat je­lentősen gyengítő, 1975-ös rablóásatás gödrét. Dokumentálás után tö­mörítve visszatemettük. A helyiség DK-i sarkában kőboltozat indítása látható. K-i falát is rendkívül lepusztult állapotban tártuk fel. Az É-i, helyenként teljesen elbontott falon megtaláltuk a bejárat küszöbének és kávájának töredékét. A helyiség ÉNy-i sarkában egy feltehetőleg kályhaalapozást bontottunk ki. A második helyiség egy folyosó volt, amely a kolostort kötötte össze a templommal. Megtaláltuk habarcsba rakott téglapadlóját, amely erősen lepusztult. A mázatlan, négyzetes padlótéglák hasonlóak a hajóban lé­vőkéhez, méretük 19x19x3 cm. Ismét kibontottuk a helyiség D-i falán lévő bejárat 1985-ben megtalált két lépcsőfokát. A folyosó É-i végében lévő bejárat már teljesen elpusztult. A dokumentálás után elvégeztük a „téliesítést." A feltárt téglapadlóra mintegy 20 cm vastag földréteget hordtunk fel az eddigi gyakorlatnak megfelelően. A harmadik helyiség a hajó karzatára vezető lépcsőház volt. A lépcső­fokok már elpusztultak, mindössze a legalsót és a második lenyomatát találtuk meg, amelyből azonban a lépcsősor nagy valószínűséggel meg­szerkeszthető. A kőlépcsősort egy, a folyosó Ny-i falával egybeépült, de Folytatás a 2. oldalon! Karácsonyi köszöntés az Olvasónak Esztergom városa nemsokára 1015. életévébe lép. Szép kor egy város életében. Különösen egy olyanéban, amely a magyarság számos megúj­hodásának volt tanúja: a századok alatt otthonait feltúrta a tatár, a török, a német, végigélt több elnyo­matást, forradalmat és letöretést, és végül egy világháborút, melynek so­rán — a hivatalos jelentés szerint is — romvárossá lett. S mégis: min­dig talpra tudott állni — ez szelle­miségének meghatározó jegye. Esztergom hagyománytisztelő vá­ros. Kevés olyan hely van e hazá­ban, ahol ennyire élne a múlt, az ősök tisztelete mint itt. Ezért sokáig a konzervativizmus bélyegét sütötték rá, holott e szó nemes tartást, meg­tartó erőt is jelent. Voltak évek, amelyek valóban nem kedveztek a város felvirágoztatásának. A szelek itt néha bizony ellenkezőleg fújtak, s ezen nincs mit szépíteni. De ezek az idők — egy-két kalóz szelet le­számítva — szerencsére tovatűntek. S most, így év vége táján, a vá­roslakó számvetést készít: mit tett vagy nem tett a városért, saját kör­nyezetéért — önmagáért. Mostanság, amikor Esztergom sem számíthat külső gyámkodásra, csak polgárai munkájára, el kéne érni: az itt lakó ne csak szavakban szeresse városát, hanem tettei által is. Arra gondolunk, hogy Esztergom polgárait ne csak karácsonykor, a szeretet ün­nepén hassa át a közös lét érzése, hanem az év mindahány munkanap­ján is. E gondolatok jegyében kívánunk minden Olvasónknak boldog kará­csonyt és hasznos munkálkodásban gazdag, békés, boldog új esztendőt. A Szerkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents