Esztergom és Vidéke, 1987

1987. november / 9.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATO BALASSA BÁLINT MÜZEUM Egy tudós a múzeum múltjából BALOGH ALBIN (1887—1958) Századunk első felében Esztergom kulturális életének ismert és jelentős egyénisége volt Balogh Albin. Tanár, régész és történész egyszemélyben, aki — májusban múlt száz esztendeje — 1887-ben született, Kassán. 1903-ban lépett a bencés rendbe. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait befejezve, 1910-től két éven át Győrben tanított. Ezután Pannonhalmára került és 1915-ig főiskolai tanárként működött. Ebben az évben helyezték Esztergomba. A Bencés Gimnázium tanára lett,, s az iskola könyvtárának kezelésével is megbízták. Kiemelkedő történelmi ismereteivel, fáradhatatlan munkabírásával a város tudományos életének vezetői közé emelkedett. A hely szelleme, Esztergomnak és környékének múltja ihlette munkásságát, amelyhez termékeny ösztönzést adott, az 1895-ben alakult Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat. A 20-as évek elején megindult újjáélesztésében Balogh Albin kezdettől fogva tevékeny szerepet vállalt, a szervezet megújításában éppúgy, mint a régészeti feltárásokban és a múzeumi gyűjtőmunkában. 1920-ban a társulat titkárává, 1923-ban főtitkárává választotta, 1925-től ő lett a régészeti osztály igazgatója, majd elnöke és a múzeumi gyűjtemény igazgatója. 1924-ben Tokod mellett egy római tábort tárt fel, a következő években pedig őskori kutatásokat végzett Péliföldön, Bajóton, Nyergesújfalun, Sárisápon, Szenttamáson és a Várhegyen. Az ő igazgatása alatt vált országosan ismert, korszerűen rendezett gyűjteménnyé a múzeum, amelyet nemcsak a feltárt régészeti leletanyag, hanem a módosabb családok adománytárgyai is gyarapítottak. Méghozzá olyan gyors ütemben, hogy Balogh Albinnak szinte folytonosan a kevésbé szűkös elhelyezésért kellett küzdenie. 1923-ban már ő irányította az Eiczinger-házból (Petőfi u.) a Széchenyi téri Kollár-házba való átköltözést. Munkálkodása eredményeként 1926-ra itt megint csak szűknek bizonyultak az udvari kiállító-szobák. A gyűjteményt újabb helyre: az Obermayer-házba (Deák F. u. 1—3.) költöztette. Néhány évig az épület emeleti szobáiban állították ki a múzeum kincseit. Balogh Albin a tanítás és a múzeumigazgatás mellett kiemelkedő elméleti tudományos munkát is végzett. Történelemkönyvet írt a 3. és 4. osztályos fiú- majd leánygimnazisták részére. Történelmi tanulmányai közül esztergomi ihletésűek a Szent Istvánról, Szent Imréről, Koppány lázadásáról szólóak. Ugyancsak ide sorolhatjuk az Árpád-ház pénztörténetéről írottakat is. Rendkívül alapos és nagy tárgyi tudásról tanúskodnak az Esztergom nevéről, Árpád-kori helyrajzáról megjelent művei. A tanulmányok a társulat évkönyvében, az Évlapokban, a helyi és országos sajtóban, valamint önálló kiadványként láttak napvilágot. Mai napig hasznos és érdekes olvasmány az általa írt esztergomi történelmi útikalauz, amelyet 1930ban adtak ki. Történelmi és helytörténeti művei mellett figyelemre méltóak az egyházi vonatkozású tanulmányai. Szent Quirinus, Szent Benedek, Szent Márton élete, a pannóniai őskereszténység, az egyházi vagyonjog és műveltség egyaránt érdekelték és érdekes tanulmányok megírására ösztönözték. Az 1929-es Esztergom és Vidékében Keresztény magyar művészet címmel írt értekezést. Balogh Albint 1930-ban Pápára helyezték és az ottani gimnázium igazgatójává nevezték ki. Távozásával elsősorban az általa irányított múzeum sorsa vált kérdésessé.. Nehezítette a helyzetet, hogy az Obermayer-házat polgármesteri lakásnak alakították át. Ezért a múzeum a prímás támogatásával a Főszékesegyházi Könyvtár épületébe költözött át. Miután Balogh Albint 1933tól az esztergomi rendház főnökének és a gimnázium igazgatójának nevezték ki lehetősége nyílott arra, hogy ismét vezetője legyen a társulatnak és a múzeumnak egyaránt. A Bibliotheka épületében lévő múzeumról is az általa írt kalauzból alkothatunk képet. A földszinten a kőtárat, az emeleti nagyteremben az ős- és ókori leleteket láthatták az érdeklődők. Balogh Albint a rendház, a gimnázium és a társulat igazgatása mellett 1942-től a középiskolai főhatóság igazgatói teendőivel is megbízták. Ekkortól pedagógiai munkássága is jelentősebbé vált. Ilyen témájú tanulmányai közül a Családi hagyományok a nevelés szolgálatában című munkája méltó említésre. 1948-as nyugdíjaztatása után Budára került, ahol a Római-fürdői plébánián tevékenykedett 1958-ban bekövetkezett haláláig. Dr. Pifkó Péter 100 ÉVE ÍRTÁK cAnyósok könyve Irta, nyirta, összeállította, gyűjtötte, fogalmazta, szerkesztette, ollózta, másolta, kapta, kérte, rendezte, vette, szedte, csente, lopta, találta, kifundálta, elleste, szóval teljes egészszé gyártotta s a t. a közönség gyönyörködtetésére kiadta: Sirisaka Andor, a ki köztudomásra hozza, hogy egy csomó anyósélczet, melyek a hazai és külföldi képes és nem képes, havi és heti lapokban, honi folyóiratokban eddig elszórtan megjelentek — s azon kívül több eredeti hasonló tárgyú elmésséget összegyűjtött s mindezt az igen tisztelt olvasóközönség nem kis mulattatására könyvalakban kiadja. — Az „Anyósok könyvé"-ben lesz körülbelül 200 anyós-adoma s mintegy 300 velős szellemszikra: bölcs mondások, gondolatok, hasznos tudnivalók, jó tanácsok, átkok csalánok, bolond gombák, csodabogarak, röppentyűk, kartácsok, bombák, torpedók, frissítők, kedélyeskedések, nyájaskodások, csipkelődések, tromfok, forgácsok, szilánkok, eszmetöredékek, apróságok, vegyesek, egyvelegek, különfélék, — egész halmaza lesz e műben szép rendben összefoglalva és rendetlenül szétdobálva; az elsőtől az utolsóig mind-mind az — anyósokról. Szóval e könyv tartalma teljesen hü tükre lesz az anyósoknak s ezt nagy élvezettel olvashatja mindenki a házasulandó és nős ember egyaránt. Az „Anyósok könyve" 8-10 ivnyi terjedelemmel fog megjelenni. Közel száz diszes kép lesz benne. A mü deczember elején fog napvilágot látni. Előfizetési ára egy forint, mely összeg — nov. 30-káig a szerző czimére küldendő be. Esztergom és Vidéke 1887. november 13. FELHIVÁS! Mi, a 317. sz. Szakmunkásképző Intézet 2/16-os osztály tanulói vállaljuk, hogy részt veszünk Esztergom városának szépítésében, értékeinek megmentésében. E nemes feladat érdekében csatlakozásra szólítjuk fel Esztergom valamennyi iskolájának tanulóit is. „Legyen minden iskola gondos gazdája városunknak!" ^Hrk^rMrMrtck