Esztergom és Vidéke, 1987

1987. november / 9.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATO BALASSA BÁLINT MÜZEUM Egy tudós a múzeum múltjából BALOGH ALBIN (1887—1958) Századunk első felében Esztergom kulturális életének ismert és jelen­tős egyénisége volt Balogh Albin. Tanár, régész és történész egysze­mélyben, aki — májusban múlt száz esztendeje — 1887-ben született, Kassán. 1903-ban lépett a bencés rendbe. Teológiai és bölcsészeti ta­nulmányait befejezve, 1910-től két éven át Győrben tanított. Ezután Pannonhalmára került és 1915-ig fő­iskolai tanárként működött. Ebben az évben helyezték Esztergomba. A Bencés Gimnázium tanára lett,, s az iskola könyvtárának kezelésével is megbízták. Kiemelkedő történelmi is­mereteivel, fáradhatatlan munkabí­rásával a város tudományos életének vezetői közé emelkedett. A hely szelleme, Esztergomnak és környé­kének múltja ihlette munkásságát, amelyhez termékeny ösztönzést adott, az 1895-ben alakult Esztergomvidé­ki Régészeti és Történelmi Társulat. A 20-as évek elején megindult újjá­élesztésében Balogh Albin kezdet­től fogva tevékeny szerepet vállalt, a szervezet megújításában éppúgy, mint a régészeti feltárásokban és a múzeumi gyűjtőmunkában. 1920-ban a társulat titkárává, 1923-ban főtit­kárává választotta, 1925-től ő lett a régészeti osztály igazgatója, majd elnöke és a múzeumi gyűjtemény igazgatója. 1924-ben Tokod mellett egy római tábort tárt fel, a követ­kező években pedig őskori kutatáso­kat végzett Péliföldön, Bajóton, Nyergesújfalun, Sárisápon, Szentta­máson és a Várhegyen. Az ő igaz­gatása alatt vált országosan ismert, korszerűen rendezett gyűjteménnyé a múzeum, amelyet nemcsak a fel­tárt régészeti leletanyag, hanem a módosabb családok adománytárgyai is gyarapítottak. Méghozzá olyan gyors ütemben, hogy Balogh Albin­nak szinte folytonosan a kevésbé szűkös elhelyezésért kellett küzde­nie. 1923-ban már ő irányította az Eiczinger-házból (Petőfi u.) a Széc­henyi téri Kollár-házba való átköl­tözést. Munkálkodása eredménye­ként 1926-ra itt megint csak szűknek bizonyultak az udvari kiállító-szo­bák. A gyűjteményt újabb helyre: az Obermayer-házba (Deák F. u. 1—3.) költöztette. Néhány évig az épület emeleti szobáiban állították ki a múzeum kincseit. Balogh Albin a tanítás és a mú­zeumigazgatás mellett kiemelkedő elméleti tudományos munkát is vég­zett. Történelemkönyvet írt a 3. és 4. osztályos fiú- majd leánygimna­zisták részére. Történelmi tanulmá­nyai közül esztergomi ihletésűek a Szent Istvánról, Szent Imréről, Kop­pány lázadásáról szólóak. Ugyancsak ide sorolhatjuk az Árpád-ház pénz­történetéről írottakat is. Rendkívül alapos és nagy tárgyi tudásról ta­núskodnak az Esztergom nevéről, Árpád-kori helyrajzáról megjelent művei. A tanulmányok a társulat évkönyvében, az Évlapokban, a he­lyi és országos sajtóban, valamint önálló kiadványként láttak napvilá­got. Mai napig hasznos és érdekes olvasmány az általa írt esztergomi történelmi útikalauz, amelyet 1930­ban adtak ki. Történelmi és hely­történeti művei mellett figyelemre méltóak az egyházi vonatkozású ta­nulmányai. Szent Quirinus, Szent Benedek, Szent Márton élete, a pan­nóniai őskereszténység, az egyházi vagyonjog és műveltség egyaránt ér­dekelték és érdekes tanulmányok megírására ösztönözték. Az 1929-es Esztergom és Vidékében Keresztény magyar művészet címmel írt érte­kezést. Balogh Albint 1930-ban Pápára helyezték és az ottani gimnázium igazgatójává nevezték ki. Távozásá­val elsősorban az általa irányított múzeum sorsa vált kérdésessé.. Ne­hezítette a helyzetet, hogy az Ober­mayer-házat polgármesteri lakásnak alakították át. Ezért a múzeum a prímás támogatásával a Főszékes­egyházi Könyvtár épületébe költö­zött át. Miután Balogh Albint 1933­tól az esztergomi rendház főnöké­nek és a gimnázium igazgatójának nevezték ki lehetősége nyílott arra, hogy ismét vezetője legyen a társu­latnak és a múzeumnak egyaránt. A Bibliotheka épületében lévő mú­zeumról is az általa írt kalauz­ból alkothatunk képet. A földszin­ten a kőtárat, az emeleti nagyte­remben az ős- és ókori leleteket lát­hatták az érdeklődők. Balogh Albint a rendház, a gimná­zium és a társulat igazgatása mellett 1942-től a középiskolai főhatóság igazgatói teendőivel is megbízták. Ekkortól pedagógiai munkássága is jelentősebbé vált. Ilyen témájú ta­nulmányai közül a Családi hagyo­mányok a nevelés szolgálatában cí­mű munkája méltó említésre. 1948-as nyugdíjaztatása után Bu­dára került, ahol a Római-fürdői plébánián tevékenykedett 1958-ban bekövetkezett haláláig. Dr. Pifkó Péter 100 ÉVE ÍRTÁK cAnyósok könyve Irta, nyirta, összeállította, gyűjtötte, fogalmazta, szerkesztette, ollózta, másolta, kapta, kérte, rendezte, vet­te, szedte, csente, lopta, találta, ki­fundálta, elleste, szóval teljes egész­szé gyártotta s a t. a közönség gyö­nyörködtetésére kiadta: Sirisaka An­dor, a ki köztudomásra hozza, hogy egy csomó anyósélczet, melyek a ha­zai és külföldi képes és nem képes, havi és heti lapokban, honi folyó­iratokban eddig elszórtan megjelen­tek — s azon kívül több eredeti hasonló tárgyú elmésséget össze­gyűjtött s mindezt az igen tisztelt olvasóközönség nem kis mulattatá­sára könyvalakban kiadja. — Az „Anyósok könyvé"-ben lesz körülbe­lül 200 anyós-adoma s mintegy 300 velős szellemszikra: bölcs mondások, gondolatok, hasznos tudnivalók, jó tanácsok, átkok csalánok, bolond gombák, csodabogarak, röppentyűk, kartácsok, bombák, torpedók, frissí­tők, kedélyeskedések, nyájaskodások, csipkelődések, tromfok, forgácsok, szilánkok, eszmetöredékek, aprósá­gok, vegyesek, egyvelegek, különfé­lék, — egész halmaza lesz e műben szép rendben összefoglalva és ren­detlenül szétdobálva; az elsőtől az utolsóig mind-mind az — anyósok­ról. Szóval e könyv tartalma telje­sen hü tükre lesz az anyósoknak s ezt nagy élvezettel olvashatja min­denki a házasulandó és nős ember egyaránt. Az „Anyósok könyve" 8-10 ivnyi terjedelemmel fog megjelenni. Közel száz diszes kép lesz benne. A mü deczember elején fog napvi­lágot látni. Előfizetési ára egy fo­rint, mely összeg — nov. 30-káig a szerző czimére küldendő be. Esztergom és Vidéke 1887. november 13. FELHIVÁS! Mi, a 317. sz. Szakmunkásképző Intézet 2/16-os osztály tanulói vállaljuk, hogy részt veszünk Esztergom városának szépítésében, értékeinek megmentésében. E nemes feladat érdekében csatlakozásra szólítjuk fel Esztergom valamennyi iskolájának tanulóit is. „Legyen minden iskola gondos gazdája városunknak!" ^Hrk^rMrMrtck

Next

/
Thumbnails
Contents