Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 29. szám

2

riSZTIIOOM «■ YIDIRI

1944. április 8

bán élünk, nagyon időszerű gondolat ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Napjainkban az anyaghiány oly óriási méreteket ölt és szinte meglepő, hogy miben tartják csecsemőiket az anyák. E mozgalom nemes szivű tagjai kérelemmel fordulnak Esztergom nemesen érző társadalmához, hogy akinek nélkülözhető babakelengyéje van, vagy ennek elkészítéséhez alkalmas anyaga (flanell, pamutvászon, flaneltakaró, gumilepedő, rékli, kabátka, babaing, flanell helyett esetleg pólya, kötött ruhadarabok, ócska paplan vagy akármilyen takaró maradékok, vánkos stb.) az ajánlja fel és juttassa el a Katolikus Körben lévő gyűjtő állomásra,

Aiknek ilyen ruhadarabjai nincsenek, azoktól pénzbeli adományokat is elfogad

Tegnap az izzani kezdő égitest aranyos tányérjáról tüzes nyilak hullottak ia halmok itt-ott zöldes szálú takarójára. Záporozó esőjük hullámában fürödtek a fejfák és kőkeresztek. Ma újra ólmos ködök fátyola borul a temető domboldalára. Szél jajgat az utakon, ösvényeken, Hópelyhek fürge hada foglalja el ia korábban napsugarak járta állásokat, A hátráló tél s az előretörő tavasz vívja itt is utolsó harcait, A rónahosszat viharzó csatákban egyszer a tavasz győzelmi kiáltása cseng iki, máskor a visz- szaforduló tél diadaléneke harsan fel a bőszült tornák helyén. Pedig a búcsúzó március már utolsó napját járja,

A szürke égalj borús íve alatt szomor- kodik a fényes napok múltán Farkas János kovácsolt vasból készült sírkeresztje: A gyerekkori temető járások emlékét hozza vissza a sír fölé állított kereszt. Az 1900-as esztendők gyerekszemének mértékével mért temetőemlékek emelkednek fel a múltak látóhatárán. Az akikor régiségnek tartott kő és vas testvéri vállalkozása nyomán megalkotott emlékek a korábbi század ötvenes-hatvanas éveiben divatoztak. A kisvárosi polgárok, a jómódú mesteremberek és hozzátartozóiknak sírja fölött vállalták a gyász, siratás és fájó emlékezés szomorú tisztét. Apró szelence szűk zárkája őrzi a derék szabómester nevének roncsait. A maró idő szétrágta a betűk dacoló hadsorát. Az utóvéd azonban még keményen, rendezetten vívja a nem szűnő harcok tépázó rohamát.

Hatalmas márványtömbből faragták Vojtek István sírkeresztjét. Csúcsíves templomkaput mintáz az emlék. Az erő, a szilárdság kőbe faragott gondolatát társítja a márvány. Megrokkant, dülöngélő, csonka bajtársainak ritkás csapatában szálegyenesen áll, akár romlott faiak alján ellenségtől vívhatatlan sziklabástya. Mintha évszázadokra állították volna ide, a kő hideg nyugalmával, méltóságával zengi az erő csendbe dermedt énekét. A váci születésű jómódú csizma- díamester mellett vetettek halotti álomra sírí ágyat élete párjának : Vojtek Istvánná Divald Máriá-nak. Szálló éveinek alkonyán szüleinek teste mellé került V. Anna koporsója is. A hosszan elnyúló, téglalapalakú sírhely peremén apró, örökzöld bokrok fáradt sora panaszkod- ja a romló élet lassú hervtadását.

A sor szélén illetődött szavak fonódnak betűkoszorúba : Itt nyugszik egy jó édesanyja. Farda Ferencné Kardos Karo- lin. A márvány obeliszk s a sírt borító súlyos kőlapok a pihenő jó anya fiainak, Farda Adolf-nak, Budapest-Külső Ferencváros plébánosának s Farda Ignác budapesti hitoktatónak áldozatkészségét, idáig elérő szeretetét hirdetik.

A magyar rend, fegyelem és biztonság katonájának sírja mellett halad el kutató, emlékeket felújító utunk. Szavakba sorakozó délceg betűk torpannak kemény „vigyázz“-ba Fazekas Lajos m. kir. csendőr járási őrmester márvány keresztjének kőmezején. Az őrség némán is pattogó hangján jelentik gazdájuk hűséges szolgálatát, melynek jutalmául a koronáis ezüst érdemkereszt csillogott- villogott a magyar csend és békesség most itt pihenő, egykor acélmellű és vaskarú őrének feszülő zubbonyán.

Magas fakereszt kerekded márványlapja legendás idők hőséről csendít ünnepi emlékeztetést : Itt nyugszik bibithi Horváth Endre 1848—49-es honvédhad- nagy, — A gimnázium több osztályát az esztergomi bencések iskolájában végezte, Bibithi Horváth István-nak és bibithi Horváth Klárá-naY a gyermeke, A ko- márommegyeí Kolta a régi család ősi fészke, A vállalkozó szellemű ifjú édesatyja, H. István Fajkürtön adamóczi Ambró Antal septemvirnek — hétsze- mélynöknek — 6000 holdas birtokát igazgatta. A családi jómód nyugodt köréből sodródott a csaták vérzívatarába a fiatal Horváth Endre hadnagyi rangban, mikor felharsant a trombita s megpergett a dob. Komáromban, Klapka tábornok

és köszönettel nyugtáz a bizottság. Húsvéthétfőtől kezdve lelkes hölgybizottság keresi fel az üzleteket, műhelyeket, lakásokat és gyűjteni fognak. Fogadják őket szeretettel. Adakozzunk, hogy a nemzet életfája, amelyet annyi vihar szaggat, tép, a születendő kis magyarokkal terebélyesedjen.

A mozgalmat az A. C. szociális szakosztálya indította meg és szeretné ebben a városban is a nemes gondolatot diadalra vinni.

Minden adománnyal lehetővé tesszük azt, hogy egy-egy születendő kis magyart születésekor babakelengye várja.

Aki erre a nemes célra ad, sok szenvedő magyar anya könnyét törli le, s hozzájárul a magyar jövő megmentéséhez.

mellé kapott beosztást, mint II. segédtiszt. Ezt a beosztását véges-végig megtartotta, a szabadságharc kezdetétől a világosi fegyverletételig. — A családi hazban a harcok és sikerek ide-oda hullámzó vonalán egy alkalommal feljegyzésre különösen méltó esemény történt. A nagysallói győzelmes csata után Fajkürtön, Horváth István házánál szállott meg pihenésre és vacsorára Görgey fővezér 18 törzstisztjével. Java vacsora közben az egyik honvéd kötelességsze- rűen jelenti : ellenséges katonát találtunk a szénakazalban. A szobor keménységű fővezér higgadtan felállott, szót szólt : Uraim, hagyjuk el a házat, nem jó helyre tévedtünk. A felpattanó tisztek lehetetlennek tartották az ellenséges katona elbúj tatását. Bizonykodtak, ettől nem kell tartani, hiszen a házigazda fia is Komáromban szolgál, Klapka seregében. A kínos vitatkozást az asztal végéről .felemelkedő fiatal leánynak, Horváth Juliánná-nak — később Mátéffy Sándor hitvesének —- elfogódott könnyes hangja töri meg ; Fővezér úr ! Sebektől vérző katona jött a házunkba. Menedéket kért, mert félt az üldöző honvédektől. Bekötöztem vérrel csurgó sebeit. Étellel, nősítő itallal kínáltam meg s utasítottam, rejtőzzék el a szénakazalban. A honvédek megérkezése után az egyik, lovának szénát viliázó katona a megbúvó ellenséges katonának —- akaratlanul — a testébe szúrt. A szegény, sebesült fájdalmában felkiáltott, elárulta magát. Ez az esetről őszintén megtett jelentésem ! Az acélból öntött márványarcú nagy, magyar katona hideg szeméből meleg fény csapódik ki. Megenyhül, megbocsát, sőt megdicséri a nemcsak származására nézve, hanem lelkében-szívében nemes magyar leányt, Most már szó sem eshetík a távozásról. Újra leülnek, s tovább folyik a veszedelmesen kényesnek indult disputa után a fehér asztal mezején dúló hadakozás. Fejtegetésre nem szoruló, Krisztus világát lehelő, emberséges, úri, magyar megnyilatkozás ! Egyik pontja csak Szent István népe lélekkel itatott nemesi levelének. — A komáromi vár „kapitu- lácíó“-ja után a Klapkától ügyes, dícse- retreméltó szolgálataiért többször kitüntetett és megjutalmazott segédtiszt leszerelt. A békésebb idők beköszöntésekor ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd Paksra került szolgabírónak. 1881-ben visszavonult Koltára, ősei földjére. Itt nősült meg másodszor. Ebből a házasságából született Béla fia, aki életét adta •hazájáért, amikor résztvett az első világháború kezdő harcaiban. 1914. augusztus 26-án eltűnt. Azóta gondolnak rá síró, fájó emlékezéssel. — Gyermekei iskoláztatásáért eladta az ősi földet. Esztergomba költözött. Itt élte életének megsokasodott éveit. — Még sokan emlékeznek a finom, öreg úrra, amint kimért, lassú léptekkel járta szokott sétája közben az esztergomi utcákat, s ezüst fogantyús botját markolta kardhoz szoktatott kezével. Kilencven esztendő pereméről nézett vissza földi életének sírhoz kanyarodó hosszú útjára. A megbékélt bölcsek fejethajtó alázatával tért pihenőre. Még halóporában is összeszoruló szívének falához bizonyára fájó zaklatásai ütődnek a történelmi magyar idők aggodalmai, dübörgései. Síri nyugalmának hűséges osztályosa második felesége: felsőszemerédi Neumann Katalin.

Rózsaszínbe hajló kúpalakú márványemlék borong a sor túlsó szélén. Fakult betűk nehezen olvasható szavai bujkálnak a kő homályos lapján. Kecskeméti Pethes Géza Aladár tünedező emlékének őrzésére csoportosulnak a múló idő kő padlóján. Esztergom vármegye árvaszékének jegyzője. Száraz fű szőnyegezte sírján semmi dísz. A virágok hónapjaiban sem virít a megsüppedt halmon szirmok színes kelyhe. De mégis, mintha virágcsokrok imbolyognának fel s tűnnének el újra a játszó szellő fújására. A tollat forgató fiatal tisztviselő csendülő dalokban énekelte el szívéből csordult érzéseit. Verseinek első kötete Esztergomban jelent meg 1878-ban, Költeményeim címen. A költemények csokrát v ac tűzte egybe loöÜ-ban. bírja iöiött ezek ontják a jelenDol a múlt leié szálló emiekezes illatat.

^zigienyi „i^ajosno , majd néveri Czig- tenyi c.ajos nyug. varmegyei hivatalnok sitKOv'e után nemet írás márványba vésett oeiui ioQDanianak emlekviiagot : mer ruhet in uott entschlailen Kmilia oc na inas (bcáainnuz !) geborne Nieaer- iiíWiu. uestorben aen 8-ten September ícbv. /v zo esztendős liataiasszony egy évi házasság után hagyta gyászra siran- kgzo öveit. urosenüoriDol elszármazóit ocriuixnaz tere ne kereskedőnek volt a re lesege. A regi Esztergom híres KtresK.eaojenea, meaermann t erenc-mií s a kormocbanyai ultzenbaum Amália- nak a leanya. édesanyja városában látta meg az élet ellető világát. Koporsójának szerniedeie mar itt hullott löldi lénytol búcsúzó megtört szemeitek pilláira.

/v nyolcadik sor negyedik helyén fel- ásott lóid egymásra uulo hantjai leketél- lenek. Három hónappal korábban még Konas^bok kerítettek a sir dombjai, melyre kidőlt marvanykereszt neheze- aeu, rtahulloit loidtörmeiek és avar alatt szunnyadtak a betűk. Acsay Jánosné j c.gerszRy Katalin-nak és Acsay János csizinauiamesternek síri pihenőjét jeleztek. — IN agy embernek, Esztergom híres uanak a szülei, hiúkról, Acsay József r crenc-ről a tanítványok, ismerősök, asztelok egyre gyérulö, de még mindig hatalmas serege tud-e másképen emlékezni, mint a oecsulés és rajongó tisztelet ünnepi hangján '! A kivaló tehetségű iíjú a bencés gimnázium VI. osztályának elvégzése után Kannonhalmára megy, s magara ölti a bencés szerzetesek egyszerű ruháját, 13 esztendőn keresztül tanítja szülővárosának diákjait, innen Győrbe kerül haziönöknek és gimnáziumi igazgatónak. A magyar bencés rend egyik legnagyobb fia. Hatalmas tudás, átiogó ész jellemzi, fárstaian időben az egyházi szónoklat érdekében küzd lankadatlan erővel, lijúsági szentbeszédeinek három kötetét az a gondolat Íratta : Csak akkor várhatjuk a magyar katolicizmus újjászületését, ha az ifjúságot teljesen külön lelki gondozásra fogjuk. Felfogásával elébeharangozott Tóth Tihamér lelkeket ragadó apostoli munkásságának. — Kendtársainak bizalma 1909-ben a fő- apátjelöltek sorába emelte. Az isteni Gondviselés máskép határozott. Tovább is a katedrán maradhatott. 1912-ben ra- köszönt halála súlyos veszteséget jelentett szerzetes csaladjának. — A sírhely köveit az esztergomi bencések kiváltották a temető hatóságától, s felszállították szőlőjükbe. A kilátó dombján szántak számara helyet, hogy nagy rendtársuk szüleinek sírkeresztje a 30 esztendő elmúlása után ne jusson a feledésbe hullott árva síremlékek szomorú sorsára. Innen a sírhely csupasz, fosztott képe. A beszélő kövek most már máshol beszélnek a porladó szülök földi pályájáról, híres fiúknak emlékező kegyeletéről,

Karrarai márvány hattyúfehér testét zárja körül vertvasból kovácsolt alacsony kerítés, Az egyszerű, geometriai vonalak taglaltö emlékkereszt magas talapzatán úgy hat errefelé a hallgatag sírőrök szürke-, tarkaruhájú seregében, mintha a felhős alkonyati égen a nap bíborától átszőtt fellegek seregébe bárányfelhő tévedt volna vállára vetett hermelin palástban. Bessenyei Beöthy Géza elszál- Ictt életéről zsonganak halkszavú emlékezést a betűk karba gyülekezett siratói. Az Esterházy hercegek főúri házának nyugalomba került titkára pihen sírjának nyugtató ölén. Hervadó koszorú foszló virágai, színtelenre fakult levelei arról zörögnek a meg-meglibbenő szélben, hogy még nem felejtették, s emlékező szivek gondolnak a keleten nőtt törzsök porladó ágára.

Gyérülő keresztek útjain vándorlunk tovább. Puszta halmok sorfala húzódik a holtak gyeptakarós csapásán. Felgyürő- déseik a temető mozdulatlan hátán olyanok, mintha az idő vetődő hullámai merevedtek volna játékos földfodrokká.

(Folyt, köv.) Vértes Zoárd

Színészek jöttek városunkba

Április hó 8-án az esztergomi színházlátogató közönség nagy örömére megérkezett városunkba Vértes Károly jól ismert színigazgató társulata. Teljes bizalmunkat előlegezzük az új évad megkezdéséhez és kilátásba helyezett művészi eseményekhez, mert reméljük, hogy a háború vérzivatara között is a társulat a kultúrát és pedig elsősorban a magyar kultúrát fogja szolgálni.

A színművészet — éppenúgy mint minden más művészet — a szépségnek, jóságnak és igazságnak hármasságát fejezi ki, ha hivatásának magaslatán áll. Amint e hármasságnak csak egyikéből enged is, vagy valamelyiket kevésbbé veszi komolyan, már szenved a művészet. Mert csak

is ennek a hármasságnak együttes és egyenlő aranyokban való nyújtása teszi lenetővé, hogy a színművészet tanítóvá, neveiőve és szórakoztatóvá váljék és, hogy azt mindenki élvezze és kulturszük- ségletéí kielégítse.

V értés Károly kitűnő társulatát már ismerjük a múltból, aki ez évben is igén, hogy a legjobb és Budapest nagy sikereket elért darabokat fogja játszani.

A társulatnak mintegy 4Ü tagú színi- gardája van, azonkívül saját zenekara. A Kiváló szinigárdát a szinikerületben mindenütt nagy szeretettel fogadták. A színtársulat tagjai Ila Méry, Kőszegi Manyi, Karsay Boske, Németh Ica, Técsi Zsuzsa, v. Antal Julia, Fitori Ilona, Sz. Bene Ilona, Bene Ica, Bonyi Irén, Klimó Erzsébet, Godó Erzsébet, Vértes Károly, Szigetváry Mihály, Náday Pál, Barta Miklós, Bihari Zoltán, Nagy István, Szakács Sándor, Kürtös István, Fonyó József, Molnár Jenő, Kürti Lajos, Csabay János; Bánky László, Cseke Mihály, Havasi Gábor, Lánchidi Imre, Madarász Mihály, Váradi Károly, Hajdú Sándor, Balázs István stb.

A társulat vezetősége kéri azokat, akiknek kiadó bútorozott szobájuk van, jelentsék be Szigetváry Mihály titkárnál a fürdő Szálló pénztárában.

Az első bemutató előadás szombaton fél 8 órai kezdettel lesz, amikor színre kerül a Tábornokáé c. operett.

Vasárnap délután és este szintén a. Tábornokáé c. operett lesz műsoron.

Hétfő este Feleségül vesz a férjem.

Kedd este Kerecsendy Kiss Márton nagysikerű darabja, az Első kerül bemutatásra.

O ♦ ♦ ♦ <&

Kitüntetésük es Kinevezések a m. kir. honvédségnél

A Kormányzó Úr Öfőméltósága legfelsőbb elhatározásával tényleges szolgálatból való kiválásuk alkalmából a Magyar Érdemrend Középkeresztjét adományozta nemes ditrói Csiby Kálmán ny á. vezérőrnagynak a hadosztály vezetése, kiképzése, irányítása és ütőképességének fokozása, valamint a katonai közigazgatás terén, továbbá rendkívül hasznos teljesítményeiért ;

a Magyar Érdemrend Tisztikereszijéf vitéz Kolczváry Béla idt. ny. á. ezredesnek, aki évékkel előbb esztergomi járási katonai és leventeparancsnok volt, adományozta ;

a Kis Ezüst Viíézségi Érmet a hősi halált halt Balogh Ernő őrvezetőnek (Esztergom). Adassák tisztelet a katona eszménynek !

A m. kir. honvédvezérkar főnöke a Szovjet elleni hadművelet alkalmával teljesített kitűnő szolgálataikért okirati dicsérő elismerésben részesítette dr. Putz György tart. orvos-hadnagyot, (Csolnok) Weiter Károly tart. főhadnagyot (Esztergom), Kollányi Ágoston t. zászlóst (Esztergom), továbbá

Dicsérő Elismerésben részesítette Polgár Sándor tart. hadnagyot (Nyergesuj- ialu).

A Kormányzó Úr Öfőméltósága a magyar királyi honvédség hivatásos állományában próbaszolgálatra való egyidejű beosztása mellett Bogár József törzs- őrmestert zászlós-tiszthelyettessé kinevezte.

A Kormányzó Ür Öfőméltósága legfelsőbb elhatározásával az alábbi kinevezéseket eszközölte a mérnöki karban vitéz Dudás László tart. c. századost, századossá, (Esztergom), Deseő Kálmán tart. c. főhadnagyot, (Esztergom), Feledi Károly tart. c. főhadnagyot, (Esztergom), Rajkai János tart. c. főhadnagyot, (Esztergom), Schönbeck Mihály tart. c. főhadnagyot, (Esztergom), Vörös Lajos tart. c. főhadnagyot tartalékos főhadnagyokká, Gyarmathy Lajos tart. hadnagyot, (Esztergom), vitéz Ortóy Zsigmond tart. hadnagyot, (Tát), Ölveczky Ferenc tart. hadnagyot, (Esztergom), vitéz Sághy Antal tart. hadnagyot (Lábatlan), c. főhadnagyokká, Csanády László (Dorog), Gogola József (Esztergom), Hajnaly Ödön (Esztergom), Hoffmann László (Süttő), Kertész István (Süttő), Mohácsi Sándor (Esztergom), Ország Mihály (Esztergom), Péter László (Muzsla), dr. Pozsonyi Zoltán (Esztergom), Répási Károly (Párkány), Szína József (Esztergom), Toldy János (Esztergom), Varga Ferenc (Piszke), tart. c, hadnagyokat hadnagyokká előléptette.

A Kormányzó Ür Öfőméltósága a honvédelmi miniszter előterjesztésére Szabó Kálmán tart. zászlóst a mérnökkari csoportba helyezte.

w. luiumBK'ii tirecra

Örökbe fogadnának hadiárvákat.

Két jó család örökbe fogadna egy 9—10 éves leányt és egy 1—2 éves kisfiút. Bővebb felvilágosítás a vármegyei hadigondozó irodában kedden és pénteken d. e.

8—2 óráig.

Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől.

LIV. Séta a halottak városának utcáin.