Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 24. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 24. SZ. SZERDA 1944. MÁRCIUS 22 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. Keresztéayszociaiista munka 1944-ben HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD A MÁV új villanyos mozdonya 125 km- es sebességgel vontat egy 700 tonnás gyorsvonatot. — Zagyvaapátfalván meg­nyílt az ország első üvegtextilgyára. — A magyar üveggyárak négymillió lámpa­üveg gyártását vállalták. — Ötvenötezer négyszögöl telket vásárolt Pestszentlö- rincen az OTI 9.800.000 pengőért. — A háború után legalább 200.000 falusi há­zat épít az ONLsA. — Naponta nyolcmil­lió szivart, cigarettát és több vagon pipa­dohányt gyárt a dohány jövedék. — Az elmúlt évben 4.5 millió hektoliter bort termeltek és 500.000 kg. csemegeszőlő ke­rült eladásra. — KÜLFÖLD Churchill és Roosevelt rövid idő alatt ismét találkozni fognak. — Lengyel had­osztályokat ágyútöiteléknek használnak tel az angolszászok. — A De Gaulle bi­zottság diplomáciai képviselőt nevez ki Moszkvába. — Nagy mértékben felszökött az arany ára Törökországban. — A Szovjet Amerika és Anglia tudta nélkül ismerte el a Badoglio-kormányt. — Az amerikai képviselőhaz katonai okokbol elhalasztotta a palesztinai kérdés tárgya­lását. — Vatikán újabb lépéseket tett Róma nyilt várossá nyilvánítása érdeké­ben. — Az amerikai kormány nem gondol arra, hogy felvegye a diplomáciai kap­csolatot Badoglióval. — Péter szerb ki­rály esküvőjén részt vették az angol, görög és norvég király, továbbá az angol és a holland királynő. — Züllött állapo­tok vannak az északafrikai szakadár francia csapatokban. — Franciaországban újabb korlátozásokat léptettek életbe az üzemekben. — Amerikai repülőgépek Bécset és Klagenfurtot bombázták. — A svéd templomokban a békéért imád­koznak. — Huszonnégy óra alatt három légitámadás érte Szófiát. — öt tartományt akarnak Lengyelországból Ukrajnához csatolni. — Angol lelkészek imát monda­nak a templomokban, hogy ne valósul­jon meg a második arcvonal. — Ameri­kában ötmillió lengyelt szövetségbe tö­mörítettek. — Az angliai szlovákok Eden- hez intézett nyilt levélben tiltakoztak Benes politikája ellen. — Nagy károk történtek Szófiában a legutóbbi bombá­zásoktól. — Mussolini halálbüntetést sza­bott ki a katonaszökevényekre. — A partizánok elhurcolták a dalmát szigetek műkincseit. — Súlyos légicsaták vannak a Krim-félsziget légiterében. — Brazília ezidei kávétermését 8 és félmillió zsákra becsülik. — Gusztáv svéd király a módo­sított szovjetfeltételek elfogadását ajánl­ja Finnországnak. — Olaszországban rendeleti úton megszüntették az excel- lenciás címeket. — Svájcban leszállásra kényszerítettek 13 amerikai bombázó re­pülőgépet. — Pucheu volt francia belügy­minisztert Algírban kivégezték. — Szlo­vákiában a rémhirterjesztőket letartóz­tatják és nevüket a sajtóban közreadják. — Német ejtőernyős vadászok heves el­lentámadással újból kiverték Cassino romjai közül az angolszászokat. — ösz- szeomlottak a nikolajevi és persomajszki hídfők ellen intézett szovjettámadások. — Francia önkéntesek beléphetnek a né­met haditengerészetbe. — Az angolszász légitámadások nem tudják megtörni Bul­gária szilárd védelmi akaratát. — Finn­országba nagyobb élelmiszerszállítmány érkezett Romániából. — Bulgária életbe­léptette már a nyári időszámítást. — A németek hatásosan bombázták Hull angol kikötővárost. — Finnország nem hisz már az angol szavatosságban, mert úgy járna, mint Lengyelország. — A bolgár anyaki­rálynő meglátogatta a bombázásoktól ká­rosultaikat és köztük segélyeket osztott ki. — A Vezúv tűzhányó ismét kitört. 1906 óta ez a legnagyobb kitörése. — Légvédelmi lövedék hullott ismét Vati- kánváros területére. — Spanyolországnak múlt évi vastermelése 543.000 tonnát tett ki. — Tito felszabadítási bizottságának elismerését kívánja a szövetségesektől. — A Németországban dolgozó francia munkások a múlt évben 6 milliárd fran­ci küldtek haza Fraeeieoreeágbe, A háború ötödik évében is útrabocsáj- i tóttá Tobler János a „Keresztényszoci­alista munka 1944-ben" cimü évkönyvet. A könyvet nagy gonddal és szeretettel olvastuk végig, amelyből kicsendült az, hogy a keresztényszocialisták ezrivel vet­ték ki részükét a nemzetépítő munkából és ebben a munkában a vállalkozó koc­káztató, erőteszitö hősiesség ugyancsak nemzetfenntartó volt. Minden cikkből sugárzik az Istenhit, az alkotmányos élet, a keresztény demokrácia, a szociá­lis berendezkedés és >az igazság minden dolgozó keresztény magyarnak. A bevezetőben Tobler János elnök visszapillant az elmúlt öt esztendős Há­borúra és buzdítja a munkás testvéreit arra, hogy keresztényszocialista lélekkel cselekedettel és apostoli hittel készítsék elő a jövőt. „Az emberi szabadság a há­ború után" címen vitéz Makray Lajos tesz hitet amellett, hogy a háború után is meg lesz az emberek szabadsága. Dr. Lotz Antal a hit feladatai a szociális éietben cimen összeloglalja azt amire a szociális életben a hit tanít. Hirdeti, hogy ahol megvan a krisztusi béke, ott megvan a szociális béke is. Ahol szere­tet és jog uralkodik, ott nincs szükség osztályharcra, gyilkos szabadversenyre, ott a lélek uralkodik az anyagon és nem az anyag a lelkek világán. Hirdeti, hogy az eljövendő háború után a társadalom nemcsak a felvonulásokban és a szájas- kodásokban, hanem a léleknek hirdeté­sében valósítja meg a keresztény hitet, akkor a szociális eszme ránk fog moso­lyogni minden sugarával. Dr. Előd Marcel a kereszténység és a humanizmus közötti mély kapcsolatok­ról ir. A történelmi időkön vezeti végig a gondolkodót, Mátyás királytól Vitéz Jánoson át XI. Pius pápáig. Megállapítja hogy a szocializmus egyik alapeleme a humanizmus. Az európai történelem szel­lemáramlatai kétezer év óta e két gyújtó­pont körül mozognak. Valahányszor tá­volabb kerülnek a kereszténységtől, az emberi lélek ereje visszahúzza a huma­nizmushoz, vagy megfordítva az elpogá- nyosodó humanista elveket mindenkor fékezte a kereszténység örök tanítása. Dr. Közi-Horváth József „Az átmeneti idő feladatai“ cimen figyelmezteti a ke­resztény magyar munkásságot, hogy te­gyen félre minden nézeteltérést és takti­kai diferenciát és álljon egységes csata­rendbe. A magyar munkásság apostoláról Gi- essweín Sándorról ír Zibólen Endre dr. tanulmányt. Arról a férfiról ir, aki bár a középosztály gyermeke volt, de szive minden dobbanásával a felebaráti szere­tet alapján állva nem tesz külömbséget a szegény és a gazdaggal, hanem előtte egyenlő volt mindenki a becsületben, jó­indulatban és a munkakészségben. Cik­kében ennek a nagy keresztényszocialis­ta poiltikusnak állít emléket. A magyar törvényhozás fejlődése szo­ciális síkon címmel dr. Dsida Elemér át­fogó gondolatot ad és ismerteti nagy vo­násokban az állam szociális törvényeit. Fekete Tibor csolnoki tanító bemutatja milyen az igazi keresztényszocialista ta­nító, aki bibliával a kezében, kereszttel az iskola falán az Ur nyomdokain halad­va nevel, tanít, oktat, lelket ad a mun­kásnak és a keresztényszocializmusnak, felebarátjának és az Istennek. Több cikk foglalkozik a falu keresz­tényszocialista szellemével és annak problémáival. Hangoztatják, hogy nem­csak falukutatást, hanem a falu nevelé­sét és mentését is el kell végezni. A keresztényszocializmus a társada­lom minden rétegével foglalkozik és azo­kat táborába gyűjti és készséggel karolja fel ügyüket. Foglalkozik a különféle iparágak mellett olyan egyénekkel, akik­ről eddig a társadalom tudta, hogy van­nak, de nem akart tudomást venni, igy az ápolónők és a betegápolók kérdésével Balázs Flóra, aki megállapítja, hogy az ápolókkal mindenki rendelkezik, de szo­ciális és gazdasági igényeikről mindenki megfeledkezett, A „Jövőnk" cimü lap egy év eredményeit foglalja ömzi Beér­ne R. Ilona, csoportosítva és hü képet adva arról, hegy ez az újság mimódon szolgálja a föld, a gyár, az iroda és a műhely robotosainak az ügyét. A szépirodalmi részben igen finom­művű írásokat találunk Turcsányi János, Novák Imre, Székely Imre, Hársházi Ist­ván, Lugosi Rezső, Előd Marcel, Balázs Győző és Kovács János munkásifjú (Esztergom) tollából. A könyv tele van keresztényszocialista szellemmel, amelyeknek minden sora annyira érthető és annyira fontos prob­lémákat tár az olvasó elé, hogy az elol­vasása minden éberebb és bölcsebb gon­doskodást megérdemel. Ma szociális ügyről beszélni annyi, mint a társadalom ideggócait irányítani nem az illúziók, ha­nem a megvalósulás felé. A könyv min­den sora tanítás arra, hogy akik a ke­resztényszocializmust nem tartják fon­tosnak, azok letértek az Isteni törvények útjáról, azok üres reménynélküli ingatag emberekké válnak. A könyv feleletet ad arra, hogy nem a forradalomban, hanem az egyetértő evolúcióban rejlik az üd­vösség és az igazság. A könyv őszinte elismerést érdemel és ami ennél is fontosabb, hogy minden munkás kezében ott legyen. Őeminenciája a Bíboros Hercegprímás Úr hálás köszönetét mond mindazoknak, akik a Szent ’stván-rend nagykeresztjével való magas kitüntetése alkalmából jókivá- naíaikka! felkeresték. A belvárosi egyházközség gyűlése. Az egynázközség tanacsa a közelmúlt na­pokban gyűlést tartott. Gyűlés előtt az elnök meleg szavakkal üdvözölte Meszé- na Jolánt, akit a pápa O Szentsége ki­tüntetett. Utána eiíogadta a múlt év zárszámadásait. Majd a katolikus ovoda felett törvénynél fogva gyakorlandó fel­ügyelet gyakorlására felügyeleti bizott­ságot létesített és abba Zsambéky Pálné és dr. Prokopp Gyulánét hívta meg. A tanács őszinte köszönetét fejezte ki vi­téz Szivós-Waldvogel József tábornok úrnak azon önzetlen és eredményes mun­kásságáért, amellyel az egyházközségnek főbb száz kötetből álló értékes könyv­tárt gyűjtött össze. Sajnálattal állapí­totta meg a bizottság, hogy az egyház- községi adókivetési munkálatokban dr. A.bonyi Gézának Esztergomból történő távozásával némi zökkenés állott elő. Einö,k közölte, hogy az oltáriszentség- tartó újonnan aranyozása 850 P-be ke­rült. Az e célra indított gyűjtés alig va­lami eredményt hozott. Felkéri ezért a tanács az egyházközség tagjait, hogy e célra juttassák adományaikat a plébáma hivatalba, vagy az Esztergomi Takarék- pénztár, vagy az Esztergomi Kereskedel­mi és Iparbank pénztárába. A restaurált szentségtartót először nagypénteken fog­ják használatba venni. Megjelent a bencések új névtára. A pannonhalmi Szent Benedek Rend most niegjelent 1944-es névtára keresztmetsze­tét adja a nagymultú Rend jelen helyze­tének s igy bepillantást enged abba a ha­talmas kultúrmunkába, melyet a Rend a magyar és keresztény művelődés terén a jelenben is kifejt. A Rend 240 felszentelt pap tagja közül van 1 bíboros, 1 főapát, 4 apát, 4 egyetemi tanár, 4 magántanár, 4 akadémikus, 206 középiskolai tanár, 103 doktor, 6 okleveles gazda. A Rend fenntart 1 főiskolát, 8 gimnáziumot és el­lát 25 plébániát. Március 15.-e a Kát. Legényegyletben. Az Esztergomi Kát. Legényegylet ifjúsá­ga szerdán, március hó 15-én este 6 óra­kor ünnepély keretében adózott Március Idusának az egylet nagytermében, amely alkalomra szép számmal jöttek össze tagjai és az Egylet jóakarói a szépen dí­szített nagyteremben. A tartalmas mű­sort a „Hiszekegy" kamtjaival myitották meg, mely után ifj. Varga Jenő e. t. Pe­tőfi : „Nemzeti dalát" szavalta el mély atérzéssel, majd Kudnyanszky Gyula : „Eetoli" c. 1 lelvonasos alkalmi színmü­ve került előadásra, melyet Preczner bandor (Petoíi), tlrablik Magdi (bzend- rei JúiiaJ, Meszes Erzsébet, Juhasz Er­zsébet és Panak Erzsébet, ifj. Varga Je­nő, Horváth Gusztáv, Juhász István, bognár István, Korompai Ferenc és Man- dasicz Karoly szép ossz játékkal juttattak sikerhez a darabot. Következő számként szép hanglejtéssel szavalta el Horvath Gusztáv „Legenda a csatatérről" c. köl­teményt. A költemény eiszavalása után ifj. Varga Jenő e. t. szépen átgondolt beszédben ismertette a 9b évvel ezelőtti és a mai idők Március Idusát és lendü­letes beszédével ragadta lelkesedésre hallgatóságát az orosz fronton sikeresen küzdött bátor ifjú szónok. Ezután Szurdi András „Kárpát ormán.,.“ c. dalt, majd Gecse Karoly „Erdélyi dalt" énekelt szép baritonján, melyet Adamcsa Tibor kisért zongorán. Az est ügyes rendezéséért ifj. Varga Jenőt illeti dicséret. A Himnusz hangjai mellett ért véget a szépen sike­rült márciusi ünnepély. Halálozás. Ifj. Turcsányi Ernő m, kir. honvéd repülő akadémikus, f, hó 18-án Váton, szolgálatának hü és önfeláldozó teljesítése közben hazájáért repülő hősi halált halt. Az elhunyt fiatal repülőhős földi maradványait március hó 22-én d. u. 4 órakor helyezik örök nyugalomra az Esztergom szentgyörgymezői temetőben. kendele! a fémből verhető pénzérmék mennyiségének megállapításáról. A pénz­ügyminiszter rendeietet adott ki, amely­nek értelmében a fémből verhető pénz­érmékre vonatkozóan 360 millió pengő névértékben megállapított összegmennyi- ségböl és a megelőző rendeletek alapján már vert érméken felül 20 filléres acél­éi mékből 30 millió darabot 6,000.000 P névértékben, 10 filléres acélérmékből 20 millió darabot 2,000.000 P névértékben kell verni. Azt, hogy a 360 millió pengő névértékből az előző pontban történt rendelkezés után még fennmaradó 55 millió 650.000 pengő névértékű mennyi­ség terhére milyen pénzérmék veresse­nek, újabb rendelet fogja szabályozni. A rendelet kihirdetésének napján lép ha­tályba. Órát csak vásárlási könyvre vehetünk. A hivatalos lap közölte a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletét az órák kereskedői forgalmának szabályozá­sáról. A rendelet megállapítja, hogy zsebórát, karórát vagy órával kombinált részidőmérőt, ébresztő és asztali órát — a régiségénél fogva mübecsű óra kivételé­vel — a kiskereskedők a fogyasztók ré­szére csak a vásárlási könyvbe való be­jegyzés mellett szolgáltathat ki és köte­les a vevőt személyazonosságának, hitelt- érdemlő igazolására felhívni, valamint a vevő nevét, foglalkozását, lakáscímét, a vásárlási könyvének számát és a sze­mélyazonosságot igazoló irat megjelölé­sét az órakészletéről vezetendő nyilván­tartására bevezetni. A rendelet megálla­pítja az óranagykereskedő és kiskereske­dő forgalmát és kötelezettségeit. A kis­kereskedő köteles minden órát függő címkével ellátni és azon a nyilvántartási sorszámot, valamint a fogyasztói eladási árat olvashatóan feltüntetni. A községi elöljáróság köteles gondos­kodni a gabonaszállitáshoz szükséges fu­varról. A közellátási miniszter a hivata­los lap keddi számában kiadott rendele­tével módosította az 1943. évi termésű gabonacséplésröl, őrlésről, valamint a gabona- és lisztforgalom szabályozásáról szóló rendeletét. A módosítás szerint a jogosított kereskedő által megvásárolt gabonának a vasútállomásra vagy a ha­jóhoz, illetőleg — helybeli átadás esetén a malom raktárába szállításhoz szük­séges fuvarról a községi elöljáróság kö­teles gondoskodni. Evégből a községi elöljáróság előterjesztésére — a szük­séghez képest — az illetékes főszolgabíró karhatalom igénybevételét is elrendelheti A jogosított kereskedő köteles a fuvaro­zásért a községi elöljáróság ilt*l igazolt „Tájékoztatóban" feltüntetett költaétfe- ket megfieetaú.

Next

/
Thumbnails
Contents