Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 23. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 23. SZ. SZOMBAT, 1944. MÁRCIUS 18 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD Polgári érdemkeresztet kapott csak­nem ezer munkás. — Ünnepélyesen fel­avatták az első főtiszthelyetteseket. — Kőszeg megszabadult egymillió pengős adósságától azzal, hogy parcellázta írott- kő üdülőhelyet. KÜLFÖLD Olimpiai emlékbólyegeket ad ki a svájci posta. — Rómában mar beköszöntött a tavaszi időjárás. — Amerika nem enged az ir kérdésben és fegyverekre hivatko­zik. — Ismét lezárták a török sziriai ha­tárt. — Sár és eső akadályozza a hadmű­veleteket Olaszországban. — Az angoiok sikertelen repülőtamadást intéztek a cat- tarói öböl ellen. — Paris népe már cápa­pecsenyét is eszik. — Létrejött a diplo­máciai viszony a Szovjet és a Badogiio kormány között. — Kétszeresére emelke­dett Brazília gyapottermése. — Két es félmillió főnyi DeKehadsereget akar fegy­verben tartani Amerika a háború után. — A japánok lO.UUü britindiait zártak kö­rül Déi-Kinában — Japan repülők négy amerikai torpedónaszaaot süllyesztettek el. — Szófiában megszigorítottak az éj­szakai közlekedés ellenőrzését. — Az orosz válasz jegyzéket már eljuttatták a finn kormányhoz. — A karéliai íöldszo- ros nyugati részén több szovjet támadást visszavertek a finnek, — Narancsnagy­ságú jégdarabok hullottak Anatoliában. — Kőszenet találtak Szófia külvárosában 170 méter mélységben. — Londonban 20 százalékos megtakarítást rendeltek el az ivóvíz fogyasztásában. — Lebontják a nizzai játékkaszinót. — A Szovjet felál­lítja a honvédelmi és a külügyi népbiz- tcsságot. — Rómában a robbanások föld­rengésszerű jelenségeket okoznak. — A diplomáciai kapcsolatok felvétele alkal­mából Badoglio meleghangú táviratot in­tézet Sztálinhoz. — üönirz német vezér­tengernagy legkisebb, tengerészhadnagy fia hősi halált halt. — A londoni török nagykövet lemondásának nincs különö­sebb háttere. — Csangkaisek rádión be­jelentette, hogy Kina már megnyerte a háborút Japánnal szemben. — Az utolsó húsz év alatt konszolidálódott a svéd gyáripar. — A délwalesi bányászok 110 ezer munkása ismét felvette a munkát. — Amerikában mozgalom indult meg, hogy Anglia készpénzzel fizesse az amerikai szállítások ellenértéket. — Az Egyesült Államok kétmillió tonnára akarja fokozni ezidén kukoricatermését. — Horvátország­ban Állami Közélelmezési Központot ala­pítottak, — A tartós esőzésektől Bulgá­riában nagy árvizek vannak. — Szlová­kiában a tehénállományt állami ellenőr­zés alá veszik, — Megindult a nagy harc az amerikai trösztök ellen. — Dániának a múlt évben megejtett népszámlálás sze­rint 3.949,000 lakosa van. — Egy német tudós kiszámította, hogy az elefánt or­mányában 40.000 izom van. — Péter szerb király Tito és Mihajlovics hadműveletei között demarkációs vonalat akar létre­hozni, — Moszkva új jugoszláv kormány megalakítását követeli. — Spanyolország­ban 3492 politikai foglyot szabadon bo­csátottak. —• Egy zsidó terrorista meg­gyilkolta Robinson pálesztinai angol pos­taigazgatót, — Anglia 200 különleges ki­képzésű rendőrt küldött Palesztinába. — Algírban a de Gaulle-bizottság 588 sze­mélyt állít hadbíróság elé. — Az auszt­ráliai bányásztrájk miatt naponta 15.000 tonna szénnel (kevesebbet termelnek. — A finn közhangulat kivizsgálása végett több amerikai újságíró utazott Helsin­kibe. — A német katonaság a hadifon­tosságú berendezések elpusztítása után kiürítették Cherson városát. — Szerém megyében a harcokban sok partizán esett el. — Badcgio kormánya Titoval is fel­vette a diplomáciai kapcsolatot. — A pápa husvétkor konzis.ztoriumot tart. — Virginio Gayda ismert fasiszta újságíró és családja légitámadás áldozata lett. — Szófiát az angolszász repülőgépek állan­dóan bombázzák. — Helsinkiben az olasz királyi követség megszüntette működését. — Az argentínai külügyminisztérium le­véltárából 300 eredeti nemzetközi szer­ződést loptak el. — Földrengés volt Bul­gáriában és Bukarestben. — A Szovjet állítólag flottatámaszpontot kap Haifá­ban. — Kiürítő hivatalt állítottak fel Bu­karestben. — Fegyveres összeesküvést lepleztek le Franciaországban. — A finn parlament elutasította a Szovjet fegyver­szüneti feltételeit. •—- A szovjet csapatok több helyen átlépték a Búg folyót. ;— Be­nes szerint Sztálin Észak-Erdélyt vissza akarja csatoltatni Romániához. — A sás­kák Észak-Afrika óriási területén elpusz­tították a vetést. — Benes kihallgatáson fogadta Károlyi Mihály grófot. — Ang­liában meg akarják tiltani a külföldiek újabb nyomást gyakoroltak Finnországra kiutazását. — Roosevelt és a svéd király újabb nyomóst gyakoroltak Finnországra a béke érdekében. — A németek fontos ellenintézkedéseket tettek a Szovjet nagy támadó céljaival szemben. — Benes leve­let intézett Maniuhoz, melyben garan­tálja Románia függetlenségét és biztonsá­gát. — Az amerikai repülők nagy légitá­madásokat intéztek a Karolina- és Mars- hall-szigetek ellen. — A légitámadásoktól csaknem elpusztult Észtország fővárosa, — Benes különféle Ígéretekkel Romániát ki akarja kapcsolni a háborúból. Önmagunkért... Önmagunknak. Irta : ESTY MIKLÓS az Actio Catholica országot, elnöke. Az elmúlt évben indultunk el Magyar- ország bíboros Hercegprímásának indító szavával a Katolikus Diák- és Tanonc- ctihonok létesítése érdekében. Most a fe­lénél tartunk. Az út felénél, amely útnak a végén úgy a fővárosban, mint az ország cobb helyen életre hivódnak majd a ka­tolikus diák- és tanoncotthonok. Talán sokan kérdezik, hogy miért épen most ? A feltett kérdésre a felelet az, hogy mindig előre kell készülni, ahogy előre készül a gazda minden évszak elölt hogy az évszak végén termése beérjen, Így vagyunk mi most a katolikus díák- és tanoncotthon kérdéssel. Előre készü­lünk, hogy amikor majd reánk köszön­tének a béke harangjai, ne készületlenül találjanak bennünket. Önmagunkért.. . önmagunknak szól ez a Katolikus Diák- és Tanoncotthon Mozgalom. Ezt azt hi­szem, nem is kell részletesen magyaráz­nom, mert hiszen minden fillér, amelyet a katolikus diáik- és tanoncotthonok ja­vára adunk önmagunknak szól, gyerme­keinknek, unokáinknak, illetve az egész magyar jövendőnek, igen, a magyar jö­vendő. Erről beszéltek és beszélnek ál­landóan, de mi a beszéd helyett a szót aprópénzre váltjuk. Aprópénzre, amely­ből falak húzódnak, amelyből berende­zések készülnek, amelyből étel és kenyér lesz a jövendő magyar ifjúság számára. Soha sem volt és a nemzet életében soha sem volt aktuálisabb a magyar jövendő előkészítése, mint most, amikor a világ minden táján a rombolás ördöge száguld végig, akkor mi Magyarországon le akar­juk tenni a katolikus Diák- és tanonc­otthonok alapjait, hogy azok felépülve, hajlékot nyujtsanaik annak a boldogabb magyar jövendőnek, ahol békére .. . bé­kés munkára fogják nevelni a jövendő becsületes iparos és középosztály fiait. Önmagunkért.. . önmagunknak. Ez a két szó kifejezi, hogy minden pengő visz- szatérül, minden pengő örök felkiáltójel marad mindazok számára, akik adtak s akik majd boldogan fogják látni, hogy mint épülnek az ország különböző részein ezek a katolikus diák- és tanoncotthonok s mint nevelődik testben és lélekben ne­mesen az az ifjúság, amely ifjúság kezé­be most már nyugodtan tehetjük majd le a magyar jövendő sorsát. Most, mikor gyűjtésünk közepéről el­indulva, új adakozásra szólítjuk fel a ka­tolikus Diák- és tanoncotthonok javára mindazokat, akik megértik az idők sza­vát és komolyan gondolnak a jövőre, kér­jük a pengőket, kérjük azzal a magyar igazérzéssel, hogy mindenki önmagáért ad, amikor pengőit eljuttatja az Actio Catholicához a katolikus diákotthonok javára. Emlékezés Kossuth Lajosra, a magyar nép atyjára Kossuth Lajos halálának év­fordulóját ünnepli az ország. Ezelőtt ötven esztendővel, 1894. március 20-an lehelte ki leikét Kossuth Lajos, ,a magyar nem­zet kormányzója, a magyar sza­badságharc lángielkü apostola. Mit jelentett és mit jelent, mennyit ér nekünk magyarok­nak Kossuth Lajos élete ? Él­tető eszme, csodalatos emberi lélek, hivatásunkat, jövőnket, sorsunkat és boldogulásunkat meghatározó nemzeti programm lett belőle. Mint az istenségnek egy paranya, test bilincsbe zár­va no és szárnyra kél, hogy le­rontsa maga előtt a tér és idő korlátáit es kivívja magának a halhatatlanságot. Voltak nagyjaink, akikben megvolt a nagy akaraterő élni és halni, de nem volt meg ben­nük tálán olyan mértékben az eszméit és érzelmek világa, mint Kossuth Lajosban, A nem­zet atyjában valami különös harmadik szellem lobogott és ez volt a hajthatatiansag, amely kész, ha mindjárt a legszomo­rúbb halállal is száműzetésben, de inkább meghalni, mint meg­hajolni. Kevés olyan ember van, akiben a szív, ész és akarat bá­mulatos módon léptek frigyre és azok között elsősorban ott van Kossuth Lajos. Nehéz pályáját végigkísérni és jelle­mezni e csodálatos lélek rejtélyes szá­lait, fejlődését, formálódását, hősi tettei­nek titkos rugóit, ami őt a nemzet felett nagysággá tette. Abban a megyében szü­leteti, amelyben Rákócziak, Bercsényiek éltek. Zemplén megyében, Monokon pil­lantotta meg a napvilágot az ország egyik legrégibb nemesi családjának, az udvardi Kossuthoknak sarjiadéka. Az ódon ud­varház még mai napig is fennáll, valamint a vidék kegyeletes szokása is, hogyha va­laki arra megy, megemeli előtte a ka­lapját. Itt nyerte első benyomásait, a bölcs és gondos házi nevelést édesanyjá­tól. Itt égették leikébe a nyílt és egye- •nes gondolkodást s a büszke öntudatot, bizalmat, mely később a tettek mezejére sodorva, nemzete millióinak, sőt az egész emberiség jogainak bajnokává avatta. Az éleseszű, gyorsfelfogású gyermek középiskoláit Sátoraljaújhelyen és Eper­jesen végezte, majd Sárospatakon jogot tanult. Pesten szerezte meg ügyvédi dip­lomáját és Horvát Ferenc táblai referens gyakornoka lett Még szinte ifjú fejjel került a politika sodrába. 1825—27-iki oiszággyűlésen mint báró Révay Ferenc özvegyének követe vett részt. Az ország- gyűlésen alkalma nyílt hazája sorsat megismerni és ott gondolatait kicserélni. Az országgyűlés befejezése után szülő­megyéjében vállalt hivatalt, ahol 1832. szeptember 5-én tartott közgyűlésen mondott beszédével szerepel először. A sajtószabadság mellett mondott olyan ér­veket, amelyeket még ma is emlegetnek, ha a férfi jellemét akarják meghatározni „Aki meggyőződését elvekre nem ala­pítva, gondolkodásában a szél változása szerint ingadoz, nem érdemli ,a férfi ne­vet. Csak az érdemes ezen nevezetre, aki bár maga maradjon is egy ellenséges vi­lág közepette, csüggedhetetlen bátorság­gal védi azt, amit igaznak lenni lelkében elismert!" Mint ahogyan ezt a legendás idők legendás hőse, az örök Petőfi hir­dette, dalolta, vallotta és cselekedte vala. : „Ha férfi vagy, légy férfi, legyen elved, hited és ezt kimondd, h amindjárt véreddel fizeted. Százszorta inkább élte­det tagadd meg, mint magad, hadd vesz- szen az élet, ha a — becsület marad !" Az 1832—36-os országgyűléseken mint báró Vécsey Sámuel megbízottja vesz részt. Látja a haza siralmas állapotát, a haza vérző sebeit, mire a kor minden átka ránehezedett. Látta a bécsi kormány csel­szövéseit, Metternich meserkedéseit, a mint maga adott ki lapokat, melyeket ha­zug hirekkel megtömött, csakhogy a nemzeti öntudatot ne táplálják, a közvé­leményt tájékozatlanságban hagyják és télrevezessék. Ekkor teremti meg Kos­suth az igazi magyar újságírást, mikor a becsületes szellemű magyar lapot, az Or­szággyűlési Tudósítót kiadja. Itt fejte­geti Ki nézeteit, különösen azokat, ame­lyek a magyar nép felszabadításához ve­zettek. Ezekben az években lesz Kossuth a tíatalság vezére és ekkor ismerkedik meg Wesselényivel, aki igen nagy hatás­sal van rá. Az országgyűlés megszűnte után Törvényhatósági Tudósítások néven tovább terjeszti a lapot. A nádor több­ször megtiltja, míg végül 1837. május hó 4-én éjjel elfogják Kossuthot és ellene hűtlenségi pert indítanak, amelynek foly­tán négy esztendei börtönre Ítélték. Vele együtt perbe fogták báró Wesselényi Miklóst, az ellenzék egyik legtekintélye­sebb tagját s bár országos népszerűség övezte azon önfeláldozó magatartásáért, melyet az 1838. évi pesti árvíz alkalmával tanúsított, őt is ép úgy börtönre Ítélték. A rabság nem törte meg a fiatal Kos­suthot, hanem a börtönben töltött évek alatt megtanult angolul és újra átvette az elméleti politikát. Ezt Bécsben is tudták, mert a börtönben figyeltették. Mikor ki­szabadult, még sem emeltek kifogást 1841-ben a Landerer-nyomda tulajdono­sának azon kérése ellen, hogy a megin­dítandó lapnál Kossuthot alkalmazza fe­lelős szerkesztőnek. Itt volt egy ideig igazi küzdőtere. A lap cikkein keresztül írja meg, hogy a baj gyökeres orvoslá­sán segíteni kell és a népnek vissza kell adni az önrendelkezési jogát és a szabad­ság szent zászlaját ki kell tűzni. Hir­dette, hogy a kiváltságokat meg kell szüntetni, az addigi politikai nemzetbe, mely pár százezer emberből állott, be kell fogadni a hon millióit. A politikai jogokkal együtt a közös teherviselést is mindenkire egyaránt ki kell terjeszteni. Ki kell mondani a hivatal és birtok ké­pességet és eltörölni az úgynevezett ősi- séget, mert ez az ország gazdasági fejlő­dését gátoljia. Míg ezeket a nagy gondolatokat hir­dette, addig Széchenyi a merész szellem szárnyalását vakmerőségnek tartotta és nyugalommal igyekezett visszatartani nemzetét. Széchenyi az arisztokrácia, Kossuth feltétlenül a demokrácia segít­ségével hitte, hogy hazánkat megrefor­málják. 1847-ben, mint az ellenzék vezérét vá­lasztja meg Pest vármegye országgyűlési képviselőnek. Az országgyűlésen körötte forog minden, hiába követ el Bécs min-

Next

/
Thumbnails
Contents