Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 22. szám
HATVANÖTÖDIK ÉVF. 22. SZ. SZERDA, 1944. MÁRCIUS 15 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. HETI ESEÍ&Éiti ITEE BELFÖLD Ripka Ferenc, Budapest v. polgármestere meghalt. — Több mint húszezer lakást kezel a főváros. — Zilahy Lajos író kap- . ta meg a főváros Arany János-érmét. — Még 50.000 lakásra lenne szüksége Budapestnek. — Szentesen egymillió pengős új polgári iskola épül. — Hazai kén előállítására rendezkedett be a magyar ipar. — Békéscsaba szobrot állít Kossuth Lajosnak. KÜLFÖLD A fasiszta köztársaság zászlajának színe íehér-piros-zöld szinú lett. —• Újszerű rakéta lövedékeket használ a német légelhárító tüzérség. — A Szovjet igényt tart Kelet-Poroszországra, beleértve Königsberget. — Írország nem távolítja el országából a tengelyhatalmak diplomatáit. — Brüsszelben revolveriövéssel megölték a rendőrség helyettes főnökét. — Firenze közelében a rendőrség letartóztatott egy ellenséges ejtőernyőst. — A londoni jugoszláv bizottság nem hajlandó együttműködni a kairói jugoszláv kormánnyal. -- Az angol király meglátogatta az inváziós csapatokat. — A loncom török nagykövet lemondott. — Az angol parlament meghívta Londonba az amerikai kongresszus küldöttségét, — Algírban eddig 5U00 muzulmán kapott francia állampolgárságot. — Szófiában megszüntették a kötelező egytálétel-rendszert. — Macedóniában rövidesen kiírja a választásokat a bolgár kormány. — Rómában egyetlen német harcos alakulat sincs már, — Washingtonban azt kívánják Argentínától, hogy szakítson a tengellyel. — Londonban tüntettek a Tito-párti jugoszlávok Péter király ellen. — A finnek svéd tanácsra az utolsó pillanatban módosították a Moszkvának küldött ellenjavaslataikat. —■ Brassóban egy oláh újságíró több magyar embert, köztük két katolikus papot is inzultált. — Romániában felkészülnek az iskolák esetleges bezárására. — Terrorista zsidókat tartóztattak le Palesztinában. — Churchill visszaszívta az olasz hajóhad Oroszországnak való átengedése tervét. — Romániában zsidó nem tarthat keresztény cselédet. — Azok a német katonák, akiket a napiparancsban megemlítenek, kitüntetést jelző sávot viselnek. — Hannoverra nagyobb számú bombát dobtak az amerikai repülők. — Felfüggesztik a Spanyolországba irányuló olaj szállítási tilalmat. — A pápa az igazi békéről és a korlátlan légiháború borzalmairól beszélt a világhoz intézeti húszperces szózatában. — Az egyiptomi kormány a háború után vasúti alagútat épít a szuezi csatorna alatt. — Bulgáriában állámosítják a magántulajdonban lévő kö- olajvállalatokat. — A nettuoni csata már ötvenedik napja tart. — Nem adnak el hajót az Egyesült Államokból Írországnak. — Katonai okokból megszüntették az utasforgalmat Anglia és Írország között. —. A pápa ígéretet kapott a hadviselő felektől, hogy Rómát nem teszik ha- diszintérré, — Írország Ausztrália közvetítését kerte Amerikával való konfliktusában, de Ausztrália visszautasította. — Tito régenstanácsot szervez és népszavazásig gyakorolni fogja a hatalmat. — Bulgáriában vasárnap 250 politikai gyűlést tartottak. — Félmillió gyermekruhát küldött Amerika Görögországnak. —- Negyven baltás és késes angol iskolásfiú kirabolt egy wallesi falut. — Egy párisi szadista orvos 25—30 nőt ölt meg, szétfűrészelt éo elégetett. — Milliószámra gyártják a fagombokat Franciaországban. — Mussolini gazdasági rendőrséget állított fel. — Ujguineán visszavonultak a japán haderők. — A németek másodszor is kiverték a németeket Tarnopólból. — Puchen volt francia belügyminisztert Algírban halálra ítélték. — Moszkva a diplomáciai kapcsolatok megszakítását tervezi Péter királlyal. — Tombol a harc a Dnyepertől Tarnopolig. — Amerika tagadja, hogy Írországot terrorizálni akarja. — Készültségbe helyezték az ir hadsereget, — Titohoz pártolt a moszkvai szerb követ és katonai attasé. — A német követség nem hagyja el Dublint. Március Idusa és az esztergomi sajtó Egész évben e lap hasábjain millió betűvel mindig mások szolgálatában mások eszméiért harcoltunk, vagy másokat ünnepeltünk, ma azonban, ezen a napon a sajtó ünnepel. Március tizenötödike a magyar sajtó legnagyobb ünnepe. Talán a negyvennyolcas eseményeknek egyik legnagyobb vívmánya volt a sajtósza- badsag, amelynek értelmében gondolataii ajtó útján mindenki szabadon terjesztheti Magyarországon. Ennek a gondolatnak szenteljük e sorokat és erről a szabadságról elmélkedünk. Talán soha sem volt olyan nagy jelentősége a sajtónak, vagy a propagandának, mint ma, amidőn a sajtó az egész világon óriási befolyásra tett szert és a maga számára elismerést, tekintélyt vívott ki. A március 15-iki tizenkét pont, ameiy a magyar nép jogait és kívánságait sorolta lel, a legelső volt, hogy a sajtóval foglalkozott, amikor kimondta ,,kívánjuk a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését" ... A sajtószabadságot tartották a legfontosabbnak, amely az ország elnyomott korszakában igen nagy jelentőségű volt. Ezt a sajtószabadságot az ország legnehezebb óráiban a legnagyobb magyar újságírónak, Kossuth Lajosnak köszönhetjük. Kossuth Lajos az 1832—36-os országgyűlési cikluson tűnik fel, mint küldött követ. Aránylag fiatal ember, aki csendesen, szótlanul figyel. Majd miután úgy gondolta, hogy azokról az eseményekről, amelyek a magyar törvényhozás házában végbe mennek, tudomást kell szereznie az ország népének, tehát a választóknak is, széleskörű mozgalmat indított, hogy országgyűlési tudósításokat adjanak ki, amelyeket sokszorosítva terjesztettek Pozsonyban, sőt a távolabbi vármegyékben is. Gondoskodott csakhamar a hirterjesztés egyik legfontosabb eszközéről : a nyomdáról. Politikai felfogásban ellenzéke volt a kormánynak. Széchenyivel szemben a reformok terén a gyorsabb tempó jogosultságát hirdette. Éppen az Országgyűlési Tudósítások révén tekintélyes közvéleményt tudott maga számára biztosítani. Az országgyűlési ciklus befejeztével Törvényhatósági Tudósitó címmel folyóiratot indít, ahol eszméit propagálta. Lapját azonban a nádor betiltotta. 1837- ben ismét megindítja a lapját, amiért pörbe fogják, s a bíróság 4 évre Ítéli el. Börtönbe kerül tehát, de a börtönben is rendületlenül dolgozik és foglalja írásba gondolatait. 1840-ben az országgyűlés felháborodása folytán Bécs megkegyel- ez. Alighogy kiszabadul 1841. január 2-án megindítja a Pesti Hírlapot, melynek első vezércikkében az ellenzéknek egy táborba hozását sürgeti. Temperamentumát a börtön se törte meg, s noha ő az egyik legnagyobb csodálója Széchenyinek, sőt ő nevezi el lapjában a legnagyobb magyarnak, sajnálatos módon egyre mélyül közöttük az ellentét. A sajtó mindig megteszi a maga kötelességét. Kossuth Lajos óta, ha a nemzet úgy kívánta, mindig a szolgálatába állott és mindig helyén volt amikor nemzeti érdekekről volt szó. A sajtó szavai örök dokumentumok, nem elhangzó szavak, többek a pillanat fellobbanásánál. Az az ajándék, amit 48-ban a sajtó adott a nemzetnek, több volt a múló örömnél, azok az izzó tüzes szavak maradandó ajándékul szolgáltak egy nemzet számára. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasváry Pál voltak a nagy márciusi napnak hőse, a maguk ifjú szivének hevétől és füzétől hajtva a sajtószabadság korlátáit a Länderer és Haeckenast nyomdában kinyomtatott ,,Nemzeti dal“- lal döntötték le. Március tizenötödikén féltizenkettőkor kikerül a sajtó alól az első cenzurálatlan nyomtatvány, a „Tizenkét pont”, ennek bizony már kevésbbé volt diákos jellege. Nemcsak a heves diákságnak, hanem a higgadtabb nézdelődő német polgárságnak is látnia kellett, hogy itt történt valami, hogy Pestet a meg nem alkuvó fiatalság jóvoltából megérintette a forradalom lehelete. A sajtó legyőzte a múlt hagyományait, visszautasította az idegen zsoldot és lo- vagias együttérzéssel a szorongatott magyarság mellé állt. A szabadságharc eseményeivel kapcsolatban nem mehetünk el az esztergomi sajtó eseményei mellett sem. Alig egy évtizeddel a 48-as események után e városnak is magyarságtól izzó lelkes lapja lett, amely hirdette, hogy az esztergomi történelem ezeréves talaján is iéltékenyen kell őrködni a nemzet minden alkotmányos tényezőjének. Bár ebben a városban az idegen és keverék lakosság körében a nemzeti szellem nehezen tudott tért hódítani. Az esztergomi sajtónak is voltak és vannak nehézségei, de ez a sajtó mindig a hivatása magaslatán állott. Az esztergomi író és újságíró feladata a kor eseményeit megörökíteni a történelem számára és ebben a munkában a saját lelkisége és pártállása szerint elbírálni az eseményeket. A sajtó sohasem híve a személyeskedésnek és nem volt célja a családi élet szentségének a sárbarántása. Az esztergomi sajtó a közérdekért való munkásságot tartja elsősorban , szem előtt. Ez az út vezet a város, a megye az ország fejlődése felé. A 48-as történelemből merítsünk a jövő küzdelmeihez tanúságot és erőt : csak egy nagy és teljesen független Magyarország lehet boldog. Kilencvenhat évvel ezelőtt súlyos harc követte a magyar márciust. Harcunk győzedelmes volt, mert minden magyar szivébe beleégette a márciusi sajtó a haza örök szeretetét, Nem tudták elpusztítani az északkeletről jövő vad hordák százezrei a magyarságot. Újra itt van ez a vad letipró, régről ismert ellenség, akit az emberiség kárára talált fel az ördög, hogy megpróbáljon elsöpörni mindent, ami magyar. Tűzcsó- váit már évekkel előbb az országra zúdította, azzal, hogy a bolsevizmus masz- lagait elhintse, de nem sikerült neki. Jött volna. Akart. De megelőztÜK. Szövetségeseinkkel együttesen küzdöttünk ellene és ma már a háború ötödik márciusán, a magyarok istenébe bízva, vívjuk meg velük legádázabb harcainkat. Visszük a negyvennyolcas zászlókat, szivünkben a szabadság eszményeit a végső eredmények felé s Petőfi verseit idézzük : „Sehonnai bitang ember, ki most ha kell halni nem mer, kinek drágább rongy élete, mint a Haza becsülete,“ Szalva László. nél számolólap illetéke ha az illeték alapja 5 P-nél nem több 10 fillér, 5 P-nél több de 10 P-t meg nem halad 20 fillér, 10 P-nél több, de 20 P-t meg üéín halad 50 fillér, 20 P-nél több, de 50 P-t még nem halad 2 P, 50 P-riél több de lÖO' P-t meg nem halad 5 P, 100 P-nél több, az összeg minden teljes vagy megkezdett 50 P-je után 5 P. Az illetéket a számolólap kiállítója köteles külön felszámítani és a vendégtől (vásárlótól) beszedni. A számolólapot a vendég (vásárlóJ átvenni és távozáskor magával vinni köteles. A számolölap kiállításáért és az illetéknek lerovásáért az felelős, akinek kezéhez a fizetést teljesítették. A tulajdonos a megbízottal egyetemlegesen felel. Vendéget (vásárlót) ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik az illetékért kezesség terheli. A számolólap illetékkel kapcsolatban elkövetett súlyos jövedéki kihágás következménye az, hogy attól akit a bíróság súlyos jövedéki kihágás miatt jogerősen elitéit a kincstári jogosítványt a közigazgatósági hatóság megkérdezése nélkül vissza kell vonni. Továbbá, attól akit a bíróság súlyos jövedéki kihágás miatt 3 éven belül két ízben jogerősen elitéit, az illetékes hatóság az üzletének (üzemének) folytatásához szükséges iparigazolványt iparengedélyt, vagy más hatósági engedélyt a pénzügyigazgatóság megkeresésére visszavonni köteles. Ez áll az alkalmazottak által elkövetett súlyos jövedéki kihágásokra is. Ä számolólapok illetékét újból szabályozták Az 1944. évi március hó 15. napján életbelépő 90—1944. M. E. sz. rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 35. számában) és a 470—1944. P. M. rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 47. számában) a szimolólapok illetékét újból szabályozza. Hivatkozott rendeletek értelmében a számolólap ílletéklerovására kötelezett üzemek (üzletek) köre lényegesen bővül. Számolólapot kell kiállítani : fogadóban, szállodában, penzióban, vendéglőben, vasúti étkezőkocsiban, hajó vendéglőben, büffében, kifőzésben, fízetővendéglátó házban, kocsmában, kávéházban, kávéházban, kávémérésben, espressóban, cukrászdában, cukorkaüzletben és kozmetikai iparüzemben. Ezenkívül számolólapot kell kiállítani a vendég által borért sörért vagy egyéb szeszesitalokért úgyszintén cukrászipari valamint cukorka vagy csokoládé ipari termékért fizetendő ösz- szegről még abban az esetben is, ha az üzlet (üzem) illetőleg egyéb helyiség amelyben az árút kiszolgáltatják nem esik az előbb felsoroltak közé. Az illeték alapja vendég (vásárló) által fizetendő és a számolólapra feljegyzendő összeg. A régebbi szabályoktól eltérően változás az is, hogy az összes sza- molólap illeték lerovására kötelezettekül« eSSÄaittÜW« H » !• K • E » K Március 15-ének megünneplése Esztergomban. Városunk hazafias közönsége és ifjúsága ma délelőtt méltó keretekben hódolt a 48-as hősök emlékének. D. e. 9 órakor a belvárosi plébánia templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd fél 11 órakor a Hősök-terén hazafias ünnepség volt, melyen az ünnepi beszédet ezidén dr. Katona Gábor ügyvéd mondotta. Szavaltak : Tartsa Vilmos fcrencrendi és Kárpáti Miklós városi gimnáziumi tanulók. Alkalmi beszédet mondott Varga István bencés gimnáziumi tanuló. Szerepeltek még az ünnepségen a tanítóképző énekkara és a Levente Zenekar. Délután fél 1 órakor zenés őrségváltás volt az Országzászlónál, hol az esztergomi 6, sz. leventecsapatot váltotta fel a HNRA repülőszakasz, A Polgári Egyesület szokásos ünnepi vacsorája az idők komolysága miatt ezidén elmaradt. A honvédtemetőben nyugvó hősök sírját különféle küldöttségek megkoszorúzták. Rendkívüli megyegyűlés. A vármegye törvényhatósági bizottsága f, hó 9-én, csütörtökön délelőtt rendkívüli kisgyű- lést, majd közgyűlést tartott dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével', A rendkívüli megyegyűlés döntött az esztergomi Kolos közkórház kibővítésére felvett 300.000 pengős MABI-kölcsön felhasználásáról. Ezt az összeget a kórházi ingatlanon létesített vármegyei tü- dőnkivüli gümőkóros gyermekotthon és nemibeteggondozó építésénél felmerült költségtöbblet fedezésére használják fel. Elhatározták a Kolos kórház konyhaépületének megépítésére szolgáló újabb 500.000 pengő OTI vagy MABI-kölcsön felvételét is. Dr. Darabos László nemibeteggondozó főorvos illetményeinek rendezése után a Kolos közkorházzal kapcsolatos tüdőnkivüli gümőkóros gyermekotthon és nemibeteggondozó intézet 1944. évi költségvetését állapította meg a rendkívüli megyegyűlés. Kulfurelőadés a Kai. Körben. Az esztergomi Katolikus Kör március 19-én saját helyiségében kulturelőadást rendez. Az előadás kezdete délután 5 órakor, az alábbi műsorral : 1. Sik Sándor : Krisztus Király, Szavalja ; Kálóczy J. a ferences gimnázium VIII. o, tanulója. 2. Dr. Zarday Imre egyetemi m. tanár, OTBA főorvos előadása : A természet- tudomány és a hit, 3. Rachmaninoff : Cisz-moll praelud. Sinding : Tavaszi zsongás. Zongorán játsza Búkor Gyula, a bencés gimn. VIII. o. tanulója. Belépődíj nincs. Pontos megjelenést kérünk.
