Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 19. szám
2 1V44 március 4 «SZTfftOO lésére és csónakállomány beszerzésére 35.000 pengőt utalt ki, mely összeg, tekintve az áremelkedést, nem bizonyult elégségesnek, de a HM. megértve a nehézségeket több részletben még 16.000 pengőt utalt ki, ami azután fedezte költségeinket. Ebből az összegből a városi mérnöki hivatal tervei szerint elkészült a csónakház. A csónakházban alul kb. 60 különféle vizijármű elhelyezésére van hely. Az emeleten egy kisebb társalgóterem és öltözőtermen kívül egy nagyobb, 60 személyt befogadó helyiség van, hol a nyári tanfolyamok résztvevőit és a kiránduló testvéregyesületek leventéit tudjuk elhelyezni. Csónakállományunk 1943. év végén 1 drb. 10 személyes kenu, 2 drb. őrsihajó, 6 drb. kajak, 4 drb. utászladik és 3 drb. ladik. — A csónakállomány most már lehetővé tette hosszabb viziút megtételét is. Fel is használtuk az alkalmat és a magyarországi leventék közül elsőnek eveztünk le Újvidékre, mely Esztergomból 480 km. távolságban van a Dunán. Utunkat a HM. propaganda túrának minősítette és 1000 pengő segélyt utalt ki, mely segítségnek nagy része volt a túra sikerében, A túránk egyes állomásain a Levente Egyesületek mindenütt meleg fogadtatásban részesítettek. — Adottságunk a tavalyi 4000 km-es eredménnyel szemben ezévben 15.000 vízi kilométert eredményezett. Sajnos, hogy csónakállományunk csak ez évben növekedett meg, mert ellen esetben még tekintélyesebb eredményt tudtunk volna elérni. A legtöbb kilométert leevező levente Ujvári Mihály 908 km. volt. — A repülőmodellező szakosztály tagjainak száma 35 fő volt, ami később 42 főre emelkedett. Résztvett úgy a körzeti versenyeken, mint az országos versenyen. Eredmények 6. körzet (641 egységgel) második az országban, megelőzve a bu- dapestvidéki és az összes nagy városok csapatait. A levente modellező szakosztályok csapatversenyében első az esztergomi Levente Egyesület csapata. — A vitorlázó szakosztály tagjainak száma 22 fő, ebből 5 repülőkiképzésre volt vezényelve. — Érezzék és tudják azok, akik önzetlenül dolgoznak a Levente Egyesület érdekében, hogy nemes törekvésük és fáradságos munkájuk nem volt hiábavaló. A magyar ifjú, a magyar levente szeretet rajtuk és amit tettek becsülettel a hazáért tették. A titkári beszámoló után dr. Ágfalvi j Endre ismertette az elmúlt év pénztári ! eredményeit : a bevétel 14.162.87 pengő, a kiadás 9.874.02 pengő volt. Az 1944. évi költségvetést a közgyűlés 9000 pengő bevétellel és kiadással jóváhagyta. A közgyűlés ezután Igaz Lajos alispánt dísztaggá megválasztotta. Majd a közgyűlés táviratilag üdvözölte dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást, vitéz Béldy Alajos vezérezredest az ifjúság országos vezetőjét, Solymossy Ulászló vezérőrnagyot és Pálossy János vezérkari ezredest. Végül az elnök köszönetét mondott a megjelenteknek, a szakosztály vezetőknek, a város vezetőségének az egész évi támogatásért. A közgyűlés a Himnusz el- éneklésével ért véget. A közgyűlés után dr. Késmárki Frey Vilmos főispán a levente modellezés támogatóinak kiosztotta közvetlen beszéd kíséretében az AERO Szövetség kitüntetéseit. Arany díszjelvényt kaptak : dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, Baló Zoltán ezredes, Bodnár László mérnök, dr. Etter Jenő polgármester, Kunder Antal v. miniszter és dr. Marczell Árpád. Ezüst díszjelvényt kaptak : Dudás László mérnök, dr. Etter Kálmán, a Levente Egyesület titkára, Horváth Zoltán és Koffler Gyula alezredesek, Kühne Ló- ránd gyáros, Philipp József, a Movero elnöke, vitéz Peinlich Béla, Zádor Endre ezredesek. Bronz díszjelvénnyel tüntették ki : Buga László főtörzsőrmestert. A kitüntetéseket Zádor Endre ezredes köszönte meg. Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. LII. Séta a halottak városának utcáin. VIII. Szűnjél szomorú panasz immár. Ti anyák, hagyjátok a könnyet, Sarjáért senki ne sírjon : Az élet újul a halálban. Mit akarnak a vájtölű sziklák 1 Mit a síron a pompa, az emlék ! Azt mondja : a test, amit elvett, Hem halt meg, — aludni pihent el. (Prudentius latin temetési himnuszából : Sik Sándor] Az életet szívesen és gyakran hasonlítják a nagy vizek óriás országához. Nem kell hozzá túlságosan színező képzelet, hogy a kettőnek sok egyező vonását állapítsuk meg. Ez is, az is szinte a végtelenben veszik el. Ha kiszámíthatatlannak kell tartanunk a tengert, ez az élet is a maga váratlan eshetőségeivel. Mind a kettő egyszer a gyermek napsugaras arcával mosolyog, hogy máskor ismeretlen mélységek öléről harsogó orkánba, feltornyosuló vízár alá temessen mindent, ami tűrő hátára merészkedett. Ha az élet tenger, pályánk hajózás, a temető fáradt sajkák csendes réve, békés pihentető helye. Kinn a vizek sose egy térségein suhannak a büszke hajók, a nehézkes dereglyék. Serényen dolgozik a sok lapát. Sietnek, rohannak napkeletnek, alkonyainak a ladikos legények Keresni, kutatni a kincses hazát, a meseszigeteket. Énekük a vihar zúgása, muzsikájuk a vitorlarudak csikorgása. Szemüket a messzeségek álma, titka igézi. A végtelen víz mindenük. De egyszer csak lassúdik a rohanás. Az evezőhöz hozzátört kéz reszketőssé válik, szürke foltokká ködlenek az életigéretek, a boldogságszigetek. Gyengül a ragadó ár. Loccsan, zökken valami. Ott ülünk a hullámtörésen. Most már innen nézzük a hajók futását. Alkonyati napfény játszik velünk, s a fáradt hajós tév után néz, révbe vágyódik. Itt vagyunk előtte. Tört evezők, szaggatott, foszlott vitorlák emlékképe kísért. Eltűnt a tenger. Titokzatos mélységekbe húzódott vissza. Csak a sajkák halmos mása mond valamit a korábbi utakról. Hiszen a tűnő víz a régen dagadó vitorlák suhanó dereglyéjét is magával ragadta. Fák, márványok, kövek csendes- kednek arról, hogy testükhöz révbe érő sajkák ütődtek. Álmokat vigyázón örködnek felettük, a lenn szunnyadozók fölött. S a hajósok várják, hogy a mélységek egyszer majd megnyílnak. Az á-~dás majd újra útnak indul, de most már Tel az Ég felé ! Egyelőre eltűnt a tenger ! De valami megmaradt belőle, a csillogó könny ! Mindegy: szemünk szögletében húzódik-e meg, vagy a sírra hullott? Ez a cseppnyi víz — most a mi tengerünk. Belefér az egész világ, hiszen mindent el tud nyelni : kincset, napot, boldogságot. Adni is tud azonban, mert könnyben születik az élet. Világos világ merül fel belőle. Nagy dolgok szakadnak fel méhéről. Erők, melyek világokat újíthatnak, napok, melyek boldoggá, sugarassá aranyozhatnak egész nemzedékeket. Az elmélkedések és valóságok határán így rémlik fel egymás közelében, s zúg fel a tenger, rezeg meg testvére, a könny! De onnan eddig messzi az út. Hosszú, gyötrelmes, fárasztó a pálya ! A nyolcadik telekrész útjának sarában gázolunk. Húz, marasztal a felázott talaj, de nincs ráérő idő az elmaradozásra. Integetnek a feketére öregedett fakeresztek, hívogatnak a hol magukbasüppedt, hol egyenestartású nárvány emlékek. Itt ck az urak. Parancsolnak ! Ha nem beszélnek is, temérdek sokat mondanak. Marsalek Ferencné Lene Margit rövidre futott földi életéről vet néhány szót sírjának márvány emléke: Nyugodjál békében szeretett feleségem és jó anyánk. Sötét a sír, csak Gyász van ott. De szivünkben élsz S ki szívben él, Az nem halott I 28 éves korában hagyta szomorúságra síró szeretteit. Arannyal színesedett betűk hirdetik a „jó apának“, Sovány János-nak emlékét. Leánya, Gálicz József né Csenke Anna kegyeletéből került a sírkő a sírhalom fejéhez. Sovány János-nak mértékkel juttatott esztendők jutottak. Gyermeke 92 évnek messzebb elhúzódott határmesgyé- jéről topog ki a halottak bajjal, marakodással nem zavart földjére. A kezdő sor vége felé haraszti kő szürkés-zöldes fala Miedler Rezső kereskedelmi utazó földről elszállt árnyékára figyelmeztet. Mellette nyugszik életének társa, M. R.-né Gosztaier Berta. Éleiét az apróságok tanításának szentelte. A kis virágok, akik jóságának napjában für- dőztek, azóta részint idesereglettek köréje, részint még erre fenn a földi térségeken fonják-szöviik álmaik múlása után az élet valóságosabb, borongósabb mintá- zású, egyre sűrűbb fonalozású szövetét. Sűrű egymásutánban sorakaznak fel a Merényi-család révbefutott életeket takaró sírhalmai. A „legjobb édesanyát", özv. Merényi Ferencné Csillag Karolin-1 kesergik a márvány hűséges betűi. Gyermekei : Kornélia, Etelka, Anna, Mária, .Arpadina édesanyjuknál jóval korábban kerültek ki a temető földi utat vesztő szállására. A nevek sorát Merényi Ferenc zárja. Pályájának indulásakor a város „írásza", idővel érdemes főszámvevöje, akit munkás éleiének vissza-vissza járó emlékei mentenek a feledéstől. M M y I D I K I Halottak napjának előestéjén mécses lángja lobog Merényi Gyuláné Rohfeld Alojzia síri lakásán, koszorú fonódik Merényi Gyula lakatosmester sírkeresztje köré. Merényi Gyuláné Tóth Irma közelében pihen Merényi Gyula Antal-nak a munka lázában ellobbant, megfáradt teste. Értékes hajtás családjának fáján. A város példát mutató tisztviselője, irattárosa Esztergom földjében sarjadt, Ide- kötöíték gyerekkorának emlékei. Pár esztendő leszámításával szülővárosának szolgálatára áldozta ifjú tetterejét, férfi komolyságát, nagy munkabírását. 31 esztendőn keresztül az Esztergomi Katolikus Legényegylet titkára Bámulatos megértője az ifjúságnak, melynek példaadója, mentora, oktatója, segítője volt a jóra- rosszra egyaránt hajlamos veszélyes évek idején. A maganevelte művészgárda elszámolni nem könnyű sok sikere fűződik nevéhez. Alig volt egyesület a városban, amelynek tudáskincstárából, örökké tevékeny segítőkészségéből ne juttatott volna. Értett a feltündöklő mosoly, a harsogó kacagás fakasztásához. A Polgári Egyesület-ben szavaira került, időszerűségeket jellemző alakításai, előadásai a nem maró, finom tréfa ötletes mesterének hirdették. — Földi tevés-vevésének utolsó szakában tevékeny szerepet vállalt a Szent Anna-Egyházközség megalapításában, melynek mindvégig fáradhatatlan gondnoka volt. Életének koronáját látta a szentistvánvárosi templom felszentelésében. Leplezetlen örömmel készülődött a nagy napra a nagyboldogasszony- napi fényes körmenetek ünnepi rendezője. Üdvözítője másképen rendelkezett. A sose szünetelő égi felvonuló sorokba rendelte. — A kereszt védő szárnya alatt pihen Krisztusnak csak küzdeni tudott, pihenést nem ismert katonája. Egyházának példásan hűséges gyermeke. Életével Istent magasztalta Nála a kereszténység nem csengő szavak csillogó áradatában jelentkezett. Abból merített, táplálkozott, aki az Út, Igazság és Élet. Ezért tudott egész ember lenni ! Istenét imádó, hazáját, családját, embertársait szerető talpig férfi, jó lélek ! Sírját maradandónak gondolt kőemlék ékesíti. De ennél díszesebb a lelkek ajándéka, melyet a szívek mélyén őriznek róla, jócselekedeteinek ereje, melyek elkísérték Teremtője, Bírája elé. — Vándor, ha elhaladsz sírhalma előtt szálljon feléje emlékezésed ! Mondj érte könyörgő imát ! Útja biztos egyenes lesz ! Az égi gyöngyházkapuk irányában hazatalil. A barti származású Balogh Ambrus szabómester egymagában pihen a csendes város mélybe alapozott szűk, apró lakásában. A rátartós kő merev tekintete szelídre enyhül, ha balra tekinthet. Szomszédságában céhbeli társnak előredőlt márványa áll sírőrségen : Hier ruhet Anton Böhm seines Alters 63 Jahr. Gestorben den 17-ten May im Jahre 1830. Als „genanter" Bürger. Temetésének napján a „cívis sartor" megjelölő megjegyzés került neve mellé. Nedeczky Gyula kereskedő 24 éves korában került a temető földjének vastag takarója alá. Tüdejének sorvasztó láza nyitott számára korán koporsófedelet. Az írás szerint fia mellé kívánkozott édesanyja : Reviczky Johanna, mikor az elmúlás útjára neki is rá kellett lépnie. Húsz tavaszt meg nem ért testtel jelentkezett idevaló lakosnak Kertész Erzsiké. „Édesanyja állított szomorú szívvel" kőemléket leányának. A búcsúzkodás egyszerű, de léleksugallotta szavai maradtak hátra vigasztalásra : Korán elszakított engem a halál. De nyugodj meg jó anyám az Úr Jézus szent akaratán s imádkozzál értem szívből igazán. — Külön sírkő őrködik a szülők : Kertész Imre és Mohácsi Erzsébet testének váza fölött. Egymás közelében nyugosznak, akik a vér jogán a család otthonában élték földi sorsuk egybefűzött napjait. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd A vizileventék élete a beszámoló tükrében I Az esztergomi Levente Egyesület egyes szakosztályai évről-évre szebb eredményeket mutatnak fel s ezek között első helyen a viziszakosztály. Esztergomnak természetes adottsága, hogy sport szempontjából a város mellett elhömpölygő Duna vizét kihasználja. Amikor a Levente Egyesület a vizi sportlehetőségekre az ifjúság figyelmét felhívta és világossá tette előttük, hogy ez a sportok között az egyik legegészségesebb, akkor a fiúk kezdtek vele megbarátkozni és egyre többen jelentkeztek a viziszakosz- tályba felvételre, amelynek száma ma 40—50 fő. Közel három éve, hogy ez a munka megkezdődött, amikor Bády István városi tanácsnok a levente viziszakosztály vezetője megkezdte a fiúkkal a működését és ez idő alatt oly szép eredményeket értek el, amelyek országos viszonylatban is kimagaslóak. Ezeket az eredményeket látva a felettes hatóság igen megértő támogatást nyujtoti a levente ifjúságnak. A vizisportot kedvelő leventeifjúságnak a honvédelmi minisztérium 40. osztálya a szigeten az elmúlt évben már a rendeltetésének átadott csónakházat létesítette és azt felszerelte a szükséges csónakokkal. A felavatási ünnepségről részletese* beszámoltunk annakidején. Az elmúlt vasárnap azután a Katolikus Legényegyletben tartott beszámolón hallottuk, hogy mit dolgozik a levente a vi- ziszakosztályban és mit dolgoztak az elmúlt három év alatt együttesen. A kedves összejövetelen megjelentek dr. vitéz Bánomy Antal városi főjegyző, Koffler Gyula alezredes, Perédy Ferenc számvevőségi főtanácsos, dr. Marczell Árpád c igazgató, levente egyesületi elnök, Kelemen László főhadnagy, körzetparancsnok, dr. Etter Kálmán levente egyesületi titkár és sokan a város tisztviselői karából és a leventék barátai közül. A műsort a vizi leventék indulója vezette be, amely után dr. Bády István városi tanácsnok, a viziszakosztály vezetője mondott beszédet, amelyben az ifjúsággal való foglalkozásról beszélt, hangsúlyozta, hogy az ifjúság vezetése nagyon fontos ma, mikor a társadalomban megvan a nagy magyar betegség, a széthúzás. Az ifjúság tervszerű vezetésével, nevelésével egy erősebb, izmosabb társadalmat lehet majd nevelni, amely társadalom jobban megállja a helyét. Nehéz és fáradságos a munka, amellyel az ifjúságot a tervszerű magyar életre nevelni kell, de meghozza a maga gyümölcsét. A továbbiakban a viziszakosztály 3 éves működéséről beszélt. A lelkes, szívből jövő szavak után Ku- kucska Pál szavalata, majd egy felvoná- sos vigjáték következett, ahol a szereplők fordulatos játékának sok megérdemelt tapsban volt része. Ezután Újvári Mihály levente összeállításában vetitett képekben az elmúlt év csónaktúrája elevenedett meg, ahol a fiúk hatalmas munkája Pozsonytól Újvidékig a Dunán csónakokkal elevenedett meg. A hosszú út ezernyi szépségét, de sok küzdelmet is állított a fiúk elé. A jól összeállított előadás és vetített- képes bemutató után kitünően előadott vígjátékban, Adamcsa Tibor harmonikaszámaiban é5 szépen kidolgozott énekszámokban gyönyörködtünk, melyeket Borz László vizileventeoktató vezetett és tanított be. A beszámoló végén dr. Marczell Árpád c igazgató, levente egyesületi elnök ismertette a szakosztály hasznos működését a Levente Egyesületben és a társadalomban, buzdította a fiatalságot a vizi- élet szeretetére és arra, hogy annak gyümölcseit majd később fogják élvezni Köszönetét mondott Bády István városi tanácsosnak, aki a. nagy elfoglaltsága mellett tud módot találni arra is, hogy a fiúkkal foglalkozzon és a többi oktatónak is, akik erre a szép sportra az ifjúságot nevelik. A műsort mindvégig a teljes megelégedés kisérte és a vizileventék indulója fejezte be. «iiimniiiiHiiii«iiiiiBiiuniiiiim>iniiiini!iiniii«iiii«iiiiibm A leventék Krisztus-szobrot adnak a hercegprímásnak és az egri érseknek A Levente Hírközpont jelenti : A magyar ifjúság életének és munkájának alapja : a valláserkölcsi nevelés, amelyet a leventeintézményben nagyfontosságú rendeletek biztosítanak. A leven- teifjuságnak lelki gondozásáról külön szervezet gondoskodik : az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének Országos Vezetője mellett működő lelkészi alcsoport és az ő irányításuk mellett működő leventelelkészek, szerte az országban. Az ifjúság valláserkölcsi nevelésének jelképezésére vitéz Béldy Alajos vezér- ezredes szobrot készíttetett. A szobor Krisztust ábrázolja, mellette áll egy magyar leventeifjú és egy leventeleány. Áhítattal néznek Jézusra, aki áldólag terjeszti föléjük kezét. A Krisztus szobrot — Hanzély Gizella művészi alkotását — ünnepélyes külsőségek között leventeifjúk és leventelányok küldöttsége adja át dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak és Cza- pik Gyula egri érseknek, aki a hercegprímás megbízásából leventeügyekben az ő helyettese. Egerben szombaton délben az érseki palotában került sor az ünnepségre. Az esztergomi ünnepség időpontját akkor tűzik ki, ha a hercegprímás visszaérkezett székvárosába. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert ny detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által eng. magánnyomozó irodája ESZTERGOMBAN, DEÁK FERENC-U. 15. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó v. eltűnt egyéneket felkutat, mind bel- mind pedig külföldön.