Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 17. szám

«THEKE HATVANÖTÖDIK ÉVF. 17. SZ. SZOMBAT, 1944. FEBRUÁR 26 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. Ä kincstár 3.200,000 pengőre emelte fel a város­tól kisajátitott teleknek vételárát HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD Hatvanezer pár cipőt kap Budapest la­kossága. — Több millió pengő értékű nagyváradi gyárát 42 munkására hagyta végrendeletében Incze László dúsgazdag erdélyi földbirtokos. — Egymillió pengőt juttattak kulturális célokra a budapesti katolikus egyházközségek. — Áz ügető tavaly 12 és fél millió pengőt juttatott az államnak és a fővárosnak KÜLFÖLD Hull amerikai külügyminiszter elutasí­totta a közvetítést az orosz-finn vitában. — Az angol írontharcocok követelik hogy háborús emlékművek helyett kórházakat és szociális intéményeket állítsanak tel. — Tito több zendülő tábornokát kivégez­tette. — Amerikai csapatok szállnak meg Finnországot fegyverszünet esetén. — To­vábbi gazdasági szankciókat akar alkal­mazni Amerika Spanyolország ellen. — Kanada csatlakozni akar a pánamerikai unióhoz. — A litván nemzeti tanács tilta­kozott a Szovjet hódító szándékai ellen. — Churchill kijelentette, hogy nem bízik a háború közeli befejezésében. — Egymil­lió fajbaromfit osztanak ki Bulgáriában a gazdák között. — Németországban 500 grammra emelték fel a lakosság húsadag­ját. — Az angolszász nagykövetek megje­lentek a bíboros államtitkárnál és beje­lentették, hogy fontos okmányokkal fog­ják bizonyítani, hogy miért bombázták Monte Cassinót. — Charles Bedaux mér­nök, a Bedaux-rendszer megalkotója, Miamiban 56 éves korában meghalt. — A montecassinói romok alól 100 bencés szerzetes és sok menekült holtteste ke­rült eddig elő. — Berlin szerint a háború nyugaton fog eldőlni. — Három pártra szakadt Tito partizánvezér tábora. — A német haditörvényszék 23 francia terro­ristát halálra ítélt. — Franciaországban nagy sikerrel szerepel a bécsi gyermek- kórus. — Száz évvel ezelőtt találták fel Franciaországban a saxofont. — Török­ország 9000 tonna gyapjúszövetet kap Angliától és Amerikától. — Meghosszab­bították ismét egy hónapra a horvát vasu­takon a magánszemélyek utazását. — Ausztrália 17 bányájában a munkások be­szüntették a munkát. — Visszavonták a pápai őrséget Castel Gandolfóból. — Japán a Karolina-szigeti tengeri csatában saját jelentésük szerint 2 cirkálót, 3 tor- pedorombolót, 13 szállítóhajót és 120 re­pülőgépet vesztett. — Angolszász repülő­gépek elsőizben bombázták Zágrábot. — A pápa felszólította a hadviselő feleket, hogy kíméljék Rómát. — Az amerikai finnek közbelépésre kérték fel Roosevel- tet hazájuk érdekében. — Harminc száza­lékkal felemelik a török postai tarifát. — Az iráni koronázási ékszereket az Amerikából szállítandó aranyért zálogba tették. — Szétrombolták a németek a kri- vojrogi bányatelepeket. — Vatikán hiva­talos vizsgálatot indított Monte Cassino bombázása ügyében. — A Nemzetközi Vöröskereszt 218 millió kilogramm szere- tetadományt közvetített, — Szlovák feje­delmek képére ellátott új bélyegsoroza­tot adott ki a szlovák postaigazgatóság. — Szerdán volt a 713-ik német légitáma­dás London ellen. — Romániában szom­bat déli 12 órától vasárnap déli 12 óráig zárva kell tartani ia korcsmákat. — A németek London elleni légitámadás al­kalmával távolról irányított bombázókat használtak. — Hollandia teljesen felké­szült az angolszász invázióra, — Chur­chill bejelentette, hogy minden elképzel­hető méreteket felül fognak múlni a lé­gitámadások. — Svédország nem ismeri el hivatalosan az oda kinevezett cseh képviselőt. — Az angolszászok feltartóz­tattak egy török hajót, mely hadianyag­gal volt megrakva. — Ezerötszáz erkölcs­telen könyvet kitiltottak Írországból. — Stockholmra ledobott bombák a vizsgálat szerint orosz eredetűek voltak. —• A finn­orosz tanácskozások svéd közvetítéssel megindultak. — Roosevelt üdvözlő távi­ratot küldött Sztálinhoz a vörös hadse­reg alapításának 26-ik évfordulója alkal­mából. — Egész Finnországra kiterjesz­tették az elsötétítés! rendeletet. — Zág­rábot a folytonos bombázások miatt ki­ürítik. — Krivojrogot minden hadifontos­ságú berendezés elpusztítása után a né­metek kiürítették. — Roosevelt is csatla­kozott Churchill felfogásához, hogy a há­ború ez évben nem ér véget. — Gandhi felesége a poonai börtönben 74 éves ko­rában elhunyt. — Zágrábban ezentúl az esti zárórát 9 órában állapították meg. —• Maniut és Bratianut a román hatóságok rendőri felügyelet alá helyezték. Magyar helytállás Kállay Miklós miniszterelnök abban a gondolatban gazdag beszédben, amelyet a Nemzetvédelmi Szövetség zászióavaió ünnepségén mondott, a magyar helytál­lás kötelességéről beszélt s bár szavait a megjelent nemzetvédelmi keresztesek­hez intézte, intelmei mégis minden ma­gyarhoz szólnak. Mert a kemény helyt­állás és a felelősség gondolata, amelyek intő jelként emelkedtek ki a kormány- elnöki beszéd gondolatsorozatából, ma igazán mindannyiunk, minden tisztessé­ges magyar ember elmulaszthatatlan kö­telességét jelentik. A több munka, a szigorúbb erkölcs, a mindenekfeletti magyarság kötelességét állította a nemzetvedelmi kereszttel ki­tüntetett magyar férfiak elé Kállay Mik­lós, hangsúlyozva azt, hogy ennek a vi­lágháborúnak mostani válságos idősza­kában nemcsak az ország határainak vé­delméről kell gondoskodnunk, de ugyan­akkor meg kell védenünk a nemzet tiszta lelkét, a nemzeti lélek megbonthatatlan egységét is. Ezért kell üldöznünk min­dent, ami — sajnos — elkerülhetetlen velejárója a háborúnak : a mohóságot, az anyagiasságot, a tisztességtelenséget. Ezt a feladatot azonban a kormány, vagy annak elnöke egyedül megoldani nem képes. Ehhez szükség van minden tisz­tességes magyar ember összefogására, közös akaratara, mert csak igy tudjuk a nemzet rendjét, a nemzeti munka bizton­ságát, országunk nyugalmát, a háborús időkben olyannyira szükséges fegyelmet biztosítani. A magyar politikának, mégpedig a kül és belpolitikának mai céljait igen tömö­ren a miniszterelnök Zrínyi Miklós egy híres jelmondatában sűrítette össze : Ne bántsd a magyart! Külpolitikai vonat­kozásban az annyit jelent, hogy békés nemzet vagyunk, nem kívánjuk a másét elvenni, de minden erőnkkel, körömsza­kadtáig megvédelmezzük a magunkét, ha bármely részről támadás érné orszá­gunkat. Belpolitikai vonalon ez a jel­mondat azt a kötelességet rójja reánk, hogy ne bántsuk egymást, kerüljünk el gondosan mindent, ami a magyart a ma­gyartól elválaszthatja és féltő gonddal őrködjünk a magyar lelkek egységén. Az ország határain belül és kívül is vannak sokan, akik nagyon szeretnék sötét céljaik érdekében a magyar nem­zeti léleknek ezt c tisztaságát és egysé­gét megbontani. Pedig méltán hivatkoz­hatunk arra, hogy a mi országunk ma a világ egyik legbékésebb állama. Na­gyobb a békénk, jobb a megélhetésünk, mint akármelyik népé ezen a világon. Vannak ugyan bajok és nehézségek — ez tagadhatatlan — de mégis azt tapasz­talhatjuk, hogy közellátásunk, különösen az élelmezés terén, évről-évre javul és hivatkozhatunk arra is, hogy egyike va­gyunk azon kevés országoknak, amely­nek munkássága itthon dolgozik, magá­nak és saját nemzetének termel és talán egyedüli ország vagyunk, Angliát is be­leértve, ahol a kormány nem volt kény­telen a munkakényszert bevezetni, még­pedig elsősorban azért, mert a magyar munkásság valóban megértette az idők szavát és teljes munkakészséggel végzi kötelességét. Nehéz idők járnak a világ felett és Magyarország is közel került a háború sodrához. Ebben a válságos időben min­dig tartsuk szemelőtt, hogy teljes biz­tonságot csak az nyújthat nekünk, ha el­sősorban önmagunkban bízunk és ma­gunk teljesítjük önmagunkkal, csalá­dunkkal és a nemzettel szemben minden kötelességünket! Esztergom város képviselőtestülete f. hó 17-én, csütörtökön délután dr. Etter Jenő polgármester elnöklésével rendkí­vüli közgyűlést tartott. Ürömmel és köszönettel vette tudomá­sul a közgyűlés a polgármesteri bejelen­tést arról, hogy a honvédelmi miniszter az esztergomi Leventeegyesület viziszak- osztalya részére újabb 6000 pengős ál­lamsegélyt engedélyezett. A polgármester annak idején felirat­tal fordult a kormányhoz az Esztergom- taii út állandó burkolattal való ellátása érdekében. Most tudomásul vette a kép­viselőtestület a kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszter leiratát, amely sze­rint az ügyet evidenciában tartják. Ugyancsak a polgármester kérelmére válaszolva értesítette a belügyminiszter a varos közönségét, hogy a közmunka- vuLtságból való reszesedest 5 százalékról 25 százalékra emelte. Esztergom varosnál a tisztviselői és egyéb alkalmazottak létszámának módo­sítását is jóváhagyta a belügyminiszter. Az új státusrendezés alapján úgy ha­tározott a képviselőtestület, hogy a IX. fizetési osztályba sorozott két mérnöki állást a VIII. fizetési osztályba tartozó főmérnöki állássá szervezi úgy, hogy az egyik főmérnök, jelenleg Homor Kálmán a mérnöki hivatal vezetője. E tárggyal kapcsolatosan felszólalt v. Dudás László képviselőtestületi tag és nemcsak városi, hanem országos viszony­latban is a hivatás és munka jobb meg­becsülését kívánta. Elnöklő polgármester válaszában kije­lentette, hogy a megszavazott javaslat éppen azt teszi lehetővé, hogy a város a mérnököket jobb fizetési osztályokba léptethesse elő. A státusrendezéssel kapcsolatosan a belügyminiszter a városi fogalmazói állast II. oszt. aljegyzői állássá szer­vezte át. Ezt az állást most dr. Siráki István tölti be. A városi közgyámnak a X. fizetési osztályba való elölépését is engedélyezte a miniszter. A továbbiakban élénk érdeklődést kel­tett polgármesteri és pénzügyi bizottsági jíivaslat egyes városi főtisztviselők ré­szére különmunkaátalány újabb megál­lapításáról . A javaslat ezt azzal indo­kolta, hogy a belügyminiszter egy mi­niszteriális tisztviselőt fog kinevezni az egyik városi tanácsnoki állásra, akinek fizetése jelenleg több, mint amennyi az esztergomi állás után megilletné. Ezért A család ma válságban van. A házas­társakat a mindennapi létkűzdelem ezer­féle gonddal terheli s városokban a gyá­rak, műhelyek, a munkahelyek, a falusi éleiben pedig a felfokozott mezőgazda- sági munkavégzés annyira igénybeveszi lékeli, hogy nem marad idő a gyermek­kel törődni. így jut a nemzet kincse, a jövő reménysége a legsivárabb helyzetbe, gondozatlanul, ápolatlanul cseperedik fei, a családi tűzhely melegétől meg­fosztva, a szülői felügyeletet nélkülözve, minden jóravaló nevelés híján kerül az utcára, hol ia züllés veszélye kisérti. A család válságáért ma a gyermek szen­ved a legtöbbet. A sivár állapotokon akar segíteni, ja­vítani a mai élet követelményeinek meg­felelően megértő szellemet képviselő al­ispánunk, vármegyei törvényhatóságunk, amikor generálisan akarja megoldani a vármegye legszegényebb népi rétegének, a mezőgazdasági munkásságnak felsegí- tését és türhetőbb életkörülményekhez juttatását éppen az által, hogy a nyo­morában és kegyetlen életviszonyai kö­zött ártatlanul szenvedő magyar gyer­mek mentésénél és segítésénél kezdi nagyvonalú munkáját. Három év előtt fogott hozzá várme­a miniszter óhajának megfelelően a többi esztergomi főtisztviselő fizetését arány- lagosan fel kell emelni, nehogy az a helyzet álljon elő, hogy a városhoz ér­kezett új tisztviselő fizetése nagyobb, mint azoké, akik már régen szolgálják a várost. (így a polgármester számára 1600, a többi főtisztviselő számára 1200 1000 pengő pótilletmény megállapítása vált szükségessé). A közgyűlés megszavazta a javaslatot, előzőén azonban vitéz Dudás László szólt hozzá és bár készséggel megsza­vazta az összegeket, elvileg furcsának minősítette az eljárást, majd dr. Bircsák Rezső városi főügyész világította meg az ügyet, azután Perédy Ferenc számvevő­ségi főtanácsos ajánlotta elfogadásra a belügyminiszter óhajának is megfelelő javaslatot és rámutatott arra, hogy a belügyminisztérium részéről most sok jóindulatot tapasztal a város. Általános érdeklődést keltett a kincs­tár álal igénybevett városi ingatlanok ki­sajátítási árára vonatkozólag tett újabb egyezségi ajánlat. A város vezetősége ugyanis januárban újabb tárgyalást foly­tatott le a honvédelmi kincstár képvise­lőivel a kérdéses ingatlanok kisajátítá­sa ügyében. A kincstár az előzőén meg­állapított 2,500.000 pengő kisajátítási árat 3,200.000 pengőre emelte és megál­lapították a mintegy 183.000 pengőt ki­tevő kamatot is a város számára. A polgármesteri jelentéssel kapcsola­tosan elhatározta a közgyűlés, hogy nem fogadja el az újabb egyezségi ajánlatot, mert a hatalmas összeget a város nem tudná hasznosítani a mai rendkívüli vi­szonyok között és esetleg nem vásárolhat megfelelő ingatlanokat. Arra kéri a vá­ros közönsége a minisztert, hogy tartsa függőben a kisajátítási eljárást jobb időkre, vagy kössön hosszúlejáratú szer­ződést a szükséges területek korlátlan használatára, vagy pedig más megfelelő ingatlanokkal kártalanítsák a várost. Hiszen a kisajátításnál magánosokkal szemben is fennáll olyan rendelet, amely a fentieket lehetővé teszi. •A felterjesztésben rámutat a város ve­zetősége arra is, hogy a megállapított kamat mindenképen jár a városnak és a kamatösszeg haladéktalan kifizetését kéri. A város ,a földmivelésí miniszter­hez is eljuttatja felterjesztését pártolás végett. A közgyűlés több kisebb ügyéről hí­reink között számolunk be. gyénk a gyermekvédelem megszervezésé­hez és az ONCsA támogatásával Nap­közi Otthonokat állított az egyes közsé­gekbe, Az elmúlt évben az ONCsA hat­hatós támogatásával 33 nyári Napközi Otthont nyitottak, ahol mintegy 1382 gyermeket vettek gondozásba, mentettek meg' a zülléstől, emeltek ki az elhagya- tottságból. A 33 nyári Napközi Otthonban, amely közül 7 óvodában, 24 iskolában, 1 egész­ségházban és 1 kulturházban működött. A termeket az egyes községek és intéz­mények díjtalanul bocsátották rendelke­zésre. A legtöbb Napközi Otthon egész nap, reggeltől estig egyfolytában nyitva volt. A nyári napközi gyermekotthonba beiratkozott 1382 gyermek, akik közül naponta átlag 1077 gyermeket gondoztak. Igen érdekes, ha nézzük, kikre bízták a gyermekek gondozását a község vagy a város lakói. A nyári gyermekotthonban 7 óvónő, 9 tanítónő, 8 tanítójelölt, 8 IV. ^III. középiskolai végzettséggel, mig 1 négy középiskolán aluli végzettséggel gondozta, nevelte egész napon át a gyer­mekeket. A nyári gyermekotthon veze­tőkből 8 csak havi készpénz illetményt és 25-en a havi illetmény mellett még természetbeni ellátást is kaptak. Az ott­Harminchárom Napközi Otthon működött az elmúlt évben a vármegyében

Next

/
Thumbnails
Contents