Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 8. szám

TOTTRf.ftH «/IMF HATVANÖTÖDIK ÉVF. 8.;SZ. SZERDA, 1944. JANUÁR 26 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. Az Esztergomi Move jubiláris közgyűlése HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Rádión közli a tauyavilág népével a rendeleteket a kiskunhalasi pol­gármester. — 580,000 ember él für­dőszoba nélkül Budapesten. — Vi­téz Dány Balázs nyug. vezérezredes agyonlőtte magát. — Hatvan éves a budapesti keleti pályaudvar. — Egymillió pengő értékű buzakötvényt vásárolt az Első Magyar Általános Biztosító Rt. — Zombor városa ét­kezdét állít fel tisztviselői részére. — 60.000 tenyészállatot osztott ki az ONCsA két év alatt a törpebir­tokosoknak. KÜLFÖLD Az angol sajtó erősen támadja Spanyolországot, mert önkéntesei még mindig harcolnak a szovjet ellen. — Az angolszászok kijelen­tették, hogy azonnal visszaállítják^3 felszabadított francia területen a pol­gári közigazgatást. — Badoglio. kö­veteli a spanyol kikötőkben lévő olasz hajók kiszolgáltatását. — Le­mondott az emigráns görög kor­mány elnökhelyettese — Az angol szász repülőgépek tábori konyhákat is visznek magukkal az invázió al­kalmából.— Az amerikai kitünte­tések közé is bevezették a „Tölgy­falomb h-ot. — Rómától délre part- raszálltak a szövetséges csapatok. — Munkaszolgálatra összeírták a Bánság lakosságát. — Az elsodort záróléggömbök vasúti katasztrófát okoztak Svédországban. — Az an­gol hatóságok letartóztatták Argen­tína egyik ügyvivőjét. — Ciano fe­lesége és családja Svájcban tartóz kodik. — Ismét sok politikai fog­lyot bocsátottak szabadon. — Egy­millió embert tettek hajléktalanná a franciaországi légitámadások. — Moszkvában „lengyel felszabadítási bizottságit alakítottak. — Német­országban hivatalos leltárt készítettek az ingóságokról. — Badoglio meg­tiltotta a spanyol polgárháborúban szerzett kitüntetések viselését. — Churchill korai hazatérése Angliába a közeli invázióval van kapcsolat­ban. — A fasiszta nagytanács ki­végzett tagjainak vagyonát elkoboz­ták. — Vitebszknél 40.000 halott, 1203 páncélos és 349 löveg a bol­sevisták vesztesége. — Német ne- ház ütegek lövik állandóan az an goi pártokat. — Németországban kétmillió lakás épül a háború után. — Churchill vette kezébe az orosz­lengyel vita elsimítását. — Zágráb­ban vasárnaponkint nem járnak a villamosok. — Mihály román király műtéten esett keresztül. — Az an­golszászok Rómától délre partra- szálltak. — Éhínség miatt 2 millió ember halt meg Indiában. — Mus­solini uj kormányt alakít. — Kiürí­tik Franciaországnak földközitengeri partvidékét. — Bulgária elhatározta Várna város kiürítését. — Fontos svéd katonai okmányokat loptak el. — Rooseveltet felszólították, hogy váilalja negyedszer is az elnökjelölt­séget. — Megindult az offenziva Bur­ma ellen. — Littoria irányában igye­keznek előnyomulni a Rómától délre partraszállt angol erők. 25 esztendő nagy idő az ember életé­ben és nagy idő az emberekből álló és emberi munkából s összefogásból álló egyesület életeben is, — bar egy negyed­szazadnak meg nincs meg a történelmi taulata es bár ez a nemzeti és társadalmi eseményekben változatos, küzdelmes hu­szonöt esztendő oly gyorsan tűnt lova az idők végtelenjében, auar egy hullámsoro­zat a tengerben. Ugyan hányat láttunk vasárnap a ju­biláns közgyűlésén azok közül, akik an­nak idején együtt voltunk a vármegye- házán az alaRuló közgyűlésen ? \itéz Szivós-Waldvogel Józseffel együtt, kinek hivó szavára azokban a válságos időkben szervezkedett az esztergomi társadalom, nem sokat. Egész légió azoknak a száma, akik azóta az örök hazába költöztek. A férfiak megöregedtek, elfáradtak és az akkori ifjaRból deresedő hajú férfiak let­tek. EzeR mellett, akik mindvégig kitar­tottak, újakat is láttunk, akik az idők cs viszonyok változásával új munkát vállal­tak a nemzeti összefogás mezején. Biz- taió jelenség a MUVJz jövőjét illetően, hogy a jubileumon olyanok is felsorakoz- taR az egyesület tagjaiként, akik huszon­öt év előtt, a meginduláskor talán rövid- nadrágos ifjak voltak, vagy akkor még nem is éltek. A Lelkes, munkálkodó fiatalság ad ja az életet és az erőt. Változtak az idők, változtak az embe­rek, új koreszmék tűntek fel, új felada­tok varnak megoldásra, — a MÜVE esz­méje azonban, amely az alapítók, az el­sők szivét hevítette, nem változott. A gondolat, hogy a hazáért élünk és halunk, hogy a haza védelmére össze kell szed­nünk minden erőnket és hogy csak a sa­ját erejében bizó nemzet töltheti be hi­vatását a földön, — örök. Örök és ma­gyar a gondolat, hogy elbukunk, elpusz­tulunk, ha veszedelmek idején nem talál­juk meg egymást. Bárcsak megtisztulnának ebben a gon­dolatban a becstelenek, bűnösek, a ma­gyar testvéreik ellen vétők! Ezt kíván­juk az új negyedszázad küszöbén, amikor csak az Isten tudja, milyen megpróbálta­tások és milyen veszedelmek várnak a nemzetre. Vasárnap igen szép számú jelenlévő előtt tartották meg az esztergomi MOVE alakulatok jubiláris közgyűlését a város­háza nagytermében. A közgyűlésen meg­jelent Igaz Lajos alispán, dr. Etter Jenő polgármester, vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef ny. vezérőrnagy, dr. Divéky István ny. vm, főügyész, kir. közjegyző s még számosán a közélet vezetői közül. A gyűlés 11 órakor kezdődött, az el­nöki asztalnál ültek vitéz dr. Bánomy Antal városi főjegyző, az esztergomi MOVE alakulatok elnöke, Igaz Lajos al­ispán, Philipp József, dr. Abonyi Géza és dr. Ágfalvi Endre. A Magyar Hiszek­egy elmondása után Kárpáti Miklós ha- zatias lelkesedéssel adta elő a Szózatot. A Szózat szavalata alatt tekintetünk vé­gig járt a teremben, láttuk azokat, akik huszonöt évvel ezelőtt megalakították a MOVE egyesületet városunkban. A Szózat felséges hangjai után vitéz dr. Bánomy Antal városi főjegyző mon­dott beszédet. —• Ma egy hete Budapesten a Podma- niczky-utcai volt szabadkőmives szimbo­likus páholy egykori székházában, amely ma az Országos Véderő Egyesület tulaj­donát és székházát képezi, ünnepi gyű­lésre jöttek össze a magyar közélet kivá­lóságai mellett az ország közel kétszáz MOVE egyesületének képviselői. Össze­jöttek ,hogy emlékezzenek egy negyed­század országépitő munkájára és hálát adjanak az isteni gondviselésnek, amely megengedte, hogy azok a nemes célkitű­zések, lelkes fogadkozások és önzetlen elhatározások, amelyek a szerencsétlenül végződött világháború és egy szégyentel­jes forradalom után á. magyar nemzet jobb érzésű és a nemzet jövőjében biza­kodó férfiakban fellángoltak, valóra vál­janak, megengedte, hogy a MOVE szer­vezetek egy negyed század után megerő­södve, megizmosodva, ma ugyancsak biz­tosítékai lehetnek a magyar nemzet tö­rekvéseinek. — Mi esztergomiak 25 évvel ezelőtt, közel esve a fővároshoz, hamar ráeszmél­tünk a MOVE szervezkedés nagy jelen­tőségére és azt hiszem vannak közöttünk sokan, akik a vármegyeház ujonan elké­szült, impozáns nagytermében résztvet- tünk a MOVE alakuló közgyűlésén és el­indítottuk nemzetmentö és épitő munká­jára az egyesületet, amely lankadást nem ismerve, a nehézségektől el nem kedvet- lenitve, ma is töretlenül dolgozik az ifjú­ság sportkiképzésében és tartja össze társadalmi különbség nélkül ennek a vá­rosnak a sportkedvedő közönségét, oltja bele a vallásos magyar érzést és neveli őt itt az ezeréves őrhelyen, a szentistváni ideológia lelkes magyarjává. — A MOVE szellem termékenyítő ere­je hatott az Esztergomi Hajós Egyesület vezetőibe is, akik az esztergomi Duna szépségétől megittasodva nevelték és ne­velik fáradhatatlan tevékenységgel ifjú­ságunkat az egészséges vizisportra és akik abban ugyancsak MOVE lelkesedés­sel és lankadatlan kitartással épült szép sportházban minden alkalommal tanúbi­zonyságot tettek derék magyarságuk mellett. S amikor' a trianoni szégyenpa­rancs megbénította, gúzsbakötötte ennek a nemzetnek erejét és megmozdulni sem volt szabad még jogos önvédemlünk ér­dekében sem, a MOVE szellem bontotta ki itt a mi városunkban elsőnek egy de­rék lelkes papnak kezdeményezésére a sportrepülésnek vitorláit, hogy táplálni tudja a jobb idők beköszöntésével a ma­gyar repülésnek hős legénységét és tiszt­jeit. — Ma ebben az ünnepi hangulatban nincs helye és ideje méltatni annak a sokoldalú nemzeti értékű munkának je­lentőségét, amelyet az esztergomi MOVE egyesületek a 25 év alatt végeztek, de mégis kötelességem hangoztatni a hála szavát mindazoknak, akik önzetlenül dolgoztak az egyesületeinkben. Nem em­lítek neveket, mert a MOVE szellem ezt kizárja. Mi mindent édes hazánkért és magyar népünkért tettünk és teszünk. A MOVE bajtársak szivében csak egy ér­zés van, ez pedig a magyar szolidaritás érzése. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar jövőt egyedül biztosíthat­ja és biztosítani is fogja, ha ennek a nemzetnek fiai és leányai a magyar nem­zeti öntudat áldozatos és becsületes kö­telességtelj esi tésben egyesülnek. — Áldja meg a Mindenható a mi jó­tevőinket, hatóságainkat, jó barátainkat és összes bajtársainkat. Tartsák meg irá­nyunkban, jó törekvéseinkben továbbra is azt a támogató szándékot és szellemet, amely alkotásaiban Őket vezette. A baj­társak dolgozzanak továbbra is a ma­gasztos eszmékért, mert vallom, nincs szebb tudni azt, hogy valamit tettem a közösségért, a fajtám érdekeiért. A ma­gyar társadalomba vigyék bele és tartsák fenn a kölcsönös megbecsülés és bizalom érzését és vigyázzanak az ősi magyar er­kölcs intaktságára, mely nélkül a ma­gyarság a vesztébe rohan. A méregkeve- rőket, a kuvikokat némitsátok el és te­gyétek ki közmegvetésnek azokat, akik a magyar szükségből jogosulatlan hasz­not vesznék. — A Mindenható adjon nekünk erős akaratot, tiszta kitartó szivet és egész­séges keresztény lelkiséget, hogy a ma­gukra vállalt feladatokat minél eredmé­nyesebben elvégezhessük. Adjon édes Hazánknak sok derék MOVE baj társat és nemzetvédő munkánknak sok megértő és támogató barátot. —• Szavait a MOVE köszöntéssel zárta — Becsülettel a hazáért ! Az elnök nagyhatású beszéde után ki­osztotta a jubileumi kitüntetéseket. El­sőnek vitéz Szivós-Waldvogel József ny. vezérőrnagynak az egyesület diszelnöké- nek nyújtotta át a MOVE diszgyűrüt, kívánta az első agilis, városát és a MOVE szellemet diadalra vivő elnöknek, hogy ezt a gyűrűt sokáig viselje egész­seggel. Vitéz Szivós-Waldvogel József átvette a gyűrűt és azután megköszönve a kitün­tetést, mint az egyesület senior ja átnyúj­totta a jelenlegi elnöknek vitéz dr. Bá­nomy Antalnak a MOVE kitüntetését. Hangoztatta, hogy a jelenlegi elnök min­den hazafias megmozdulásban résztvett és résztvesz ma is, kívánja neki, hogy ezt a kitartó szellemet továbbra is tartsa meg. Jubileumi gyűrűt és kitüntetést még a következők kapták meg : dr. Abonyi Géza, Adorján Gyula, fazekas József, Kuglits Imre és Tölgyessy Sándor. Díszoklevelet kaptak : Bognár Já­nos, Madarász Gyula, Marisa István, Petrik Kálmán, Segély János, a Hajós­egyesület részéről Rudolf Béla, dr. Mattyasóvszky Béla, vitéz Zsámbéky Pál és Markotics Isiván, a repülő osztály ré­széről Bodnár László. A tettek politikája A politika többé nem úri huncutság■ Ez a jelző akkor kapott lábra, amikor a szabadelvű világ képviselőjelöltjei üres jelszavakkal, színes kortestoliakkal, ita­tással és dohánnyal, meg jó falatokkal szédiiették a szavazókat.. Megszéditették, azután, ha képviselőséget kaptak, többé nem akarták ismerni választóikat, mint- chogy elfeledtek minden mézes-mázos ígéretet és azok megtartása helyett uszáiyhordozói lettek a hatalomnak a szi- nültig telt húsosfazekak körül. Ez a vi­lág — hál Istennek — örökre elmúlt. A magyar politika gyökereivel ma már le­nyúlik a legalsóbb néprétegekig és ott tisztogatja, alakítja szebbé az életet. A politika ma valóban az egész nemzet po­litikája és nemcsak a kiváltságosaké. A magyar politika ma roppant nagy, büszke derekú tölgy, amely úgy borul rá a magyar földre, hogy senki nem marad­hat ki alóla. A magyar politika ma szá­mon tartja az eddig talán észre sem vett Földnélküli Jánosokat épen úgy, mint az egyszerű kubikusokat és más két kézi dolgozókat. Nemcsak nyilvántartja, de éppen ezek érdekében tesz legtöbbet, hogy felemelje őket a szociális jólét mél­tó színvonalaira. A magyar politika a szavak útvesztőjéből már régen kikerült a tettek napfényes üde levegőjű tájaira. A tetteknek ez a politikája ott köszönt mindenkit az ONCSA házak tízezreiben, a földhöz jutottak boldog portáján, a szociális berendezkedések légióján, a közegészségügyi intézményekben, a népi művelődésnek százszinű, erős, viharral dacoló erősségein és óit köszönt minde­nütt, amerre a szem tekint a magyar ég­bolt alatt. Nem úri huncutság a magyar politika. Nem, mert nem ismer többé kü­lön társadalmi osztályokat, hanem min­denkit, aik a határokon belül él, testvér­ként fog és tart össze. Minden az törté­nik és úgy, ahogy az egész nemzet akar­ja, mert amit a nép akart, azt akarják a politika irányitói is. A magyar politika azt akarja, hogy mindenkinek meglegyen az öntudatos ma­gyarsága, rendíthetetlen hite fajtája örö­kében, erejében és elhivatottságában. Azt akarja, hogy a magyar élet szociális tar­talommal úgy teljék meg, hogy minden dolgozónak meglegyen az európai érte­lemben vett emberi életszínvonala. Több legyen az öröme és kevesebb gondja, mint eddig. Azt akarja, hogy a műveltség gyö­kérszálai a legmélyebbre is lehatoljanak és amikor fölényes magyar műveltségről beszélünk, az szóljon az egész egyetemes nemzet műveltségének. Hogy az érvénye­sülés útja mindenki előtt nyitva álljon, ha arra saját erői el akarják és tudják vezetni. A parlament ma valóban az or­szágháza, ahol a nép akarata az úr és az irányadó. A politika ma a nép elhatáro­zásából a jelent szépíti, erősiti úgy, hogy az a jövő minden viharával dacolhasson. A magyar politika igy válik a tettek po­litikájává, igazi népi politikává. Ez a népi politika szilárdítja a hitet, az egysé­get, hogy a nemzet készen álljon, amikor jövőjéért való tettrekészségét kell bebi­zonyítania.

Next

/
Thumbnails
Contents