Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 47. szám

2

1944. junius 10

ESZTERGOM és VIDÉKÉ

üz esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől.

LXI. Séta a halottak városának utcáin.

Terméskövekből épült sírbolt alacsony, négy fala vágódik bele a temető földjébe. A zárófedél -négy domború hátú ho- mokkölapja mint márványból faragott, málladozott testű koporsófedél duzzad elő a rejtelmes föld mélyéből, A Czeier- család tagjainak síri lakását oltalmazzák. Porladó kövek alatt porladozó testiek panaszolják az idők örökös változásait, viszontagságait.

A sor további szakaszán az Estéli-ek négy fakeresztje mutat irányt, Gergely Emma sírján páfrányok fűrészfogú leveleivel játszik, a szellő és a napsugár. Áttetsző testükön a messzeségek üzennek, miközben lágy szellő hintáján himbá- lcdznak a szomszédos vadrózsa-bokor hamvas virágszirmai, A sírdomb hátán karcsú, vékonytörzsü orgonahajtás levélcsokra bont lombkoronát. Dús, duzzadó zöldben pompázó szívalakú kis levelei röpke ifjúságról, la visszahozhatatlanul elszállt évekről píhegnek csendes-bús melódiát.

Legtöbbször név, évszám tájékoztat a földalatti lakás megszállójáról s a mesz- szi révpartokra áldást esdő búcsúztatás kíséri a vándorlások utasát. A szűkszavú, megnevezést nem óhajtó pihenő és emlékező is szóhoz próbál jutni közben- közben. Kőfedeles sírhalom fejénél márványtábla fehér falán két szó virraszt : Szeretett nénikénk. 1932.

Gerendás Lajos íöldmives emlékét a fiúk s az unokák állította világos márványnak aranyba ágyazott betűi hordozzák. A halott férj koporsója mellett adtak helyet az örömben, bajban osztályos hitvesnek, Kugyelka Teréz-nek is.

Enyhe rózsaszínben játszó márvány obeliszk beszél a kő nehéz járású nyelvén a Brenner-család síri szállása fölött. Örökzöld bokrok ezer és ezer levelének sűrű szövedéke feszít lombsátort a síremlék aljában. Eleven falán nem jár át a nap tűző heve. Ezért világtalan sötétségben senyvednek, szikkadnak az ágakról lekerült fakó levelek. Fájlalják fénytelen sorsukat, s halálravált arccal keser- gik a régi, szép órákat, amikor még a nap folyó aranya önthette végig ifjú testüket, a harmat gyöngye csilloghatott arcukon, s a cirógató szellő súghatta fülükbe a sírbontó tavasz, a tűzforró nyár virágillatos, gyümölcsízes énekét, — Az emlék 'korábban a szenttamási temető föld alá húzódott városában őrizte a niesszi útra indultak névsorát. Most újra csiszolt kőruhájában itt vigyázza halott gazdáinak hosszú álmait. — Brenner Károly-né Pachl Lujza halad a betűk fekete seregének az élén. Édesanyja nyomában lépked nagy hajadon leánya, Brenner Lujza, aki huszonegy tavasznak intett búcsút sírba- szállásakor. — Harmadiknak a családfő, Brenner Károly kapott helyet elszállt szeretteinek kis körében. Az alsóausztriai Oberhollabrunnból került az Árpádok ősi, királyi városába.' A kávés csendes foglalkozásában pergette múló napjait a hatvanhetes kiegyezést megelőző halottas, majd szabadabb járású esztendőkben. — Eltér Ignác a pestmegyei Perbal község ügyeit igazgatta jegyző tisztében. Nyugalomba hátrált éveinek utócsapatából a rokonok síri szállására jutott maga is. Felesége, Brenner Róza hanyatlott utána a sír földes ágyára. Özv. Schriebl Ferencné Brenner Anná-nak a neve siet el utoljára a betűk kőbe vágott kanyargós útjain.

A fű utunk továbbvivő pályáján valóságos őserdővé sűrűsödik, Óvatosan tapogató lábunk feje köré bojtorján csavarodik, A magasra nyúlt zabfüvek meg büszkén néznek el a közéjük tévedt szegény halandó fölött. Méltán, hiszen kalászba hányt fejeket ringat ia szárak vége s mutatni kell : mik lettünk, kik vagyunk, Pedig ha tudnánk, milyen törékeny szálon függ életük, alább adnák ! Hiszen a szomszédban megsuhantak már a rendeket 'aprító kaszák, Annyiszor átkandikáló társaik metszett derékkal fekszenek a föld torzsás hátán. Pár nap múlva maguk is lábról dűlnek. Testük a tűző nap aszalójában száraz szálakká zsugorodik. S bár összeőrölt rostjaik véréből tej csordul a csuprokba, sajtárokba, szívesebben büszkélkednének, hajladoznának továbbra is a nap ömlő arany- zuhatagában.

Kiemelkedő nagy tisztáson Muzslay András aranyban fürdő neve felesel a felhők mögül előtörő fény sugárkévéivel. Muzslay Andrásné-nak s a szülők véréből életre ébredt két kis sarjadéknak : Er- zsiké-nek, Feriké-nck a neve csillog tovább a fények megvillanó szavában. Nagy Ignác-né Muzslay Gabriella, majd Her bák Anna emlékére vésett betűk villantanak utolsó ragyogást a lassan-lassan árnyékba pihenő márvány beszédből fogyott alján,

A Gálicz-család svéd gránitból metszett obeliszk je Gálicz Islvánné Csák- vári Teréz nevét tükrözted a fekete márvány sötétcsillogású, fényeket nyelő taván.

Kisebb-nagy óbb síremlékek el-elhajló vonalán következnek egymásra a hallgatag kőszájakra bízott, feledést verő írások hangtalan mondanivalóikkal. Szán- tay József-né Lahonyai Anna ékes faragásé márványa után apróságok angyal- leikéről zenél a szülői emlékezés. Itt a földön imádság tör utat feléjük, mely addig szól majd, míg a vesztes válás után egyszer csak találkoznak a héthónapos Mohácsy Józsiká-val s a tizenhárom esztendős M. Juliská-val.

Hatéves kisfiú árnyakkal font tragédiája sír a szomszédban. Vérefolyt, ösz- szezúzott testtel került ide Udvard-ról, a szülői otthon meleg fészkéből az iramló feledés nem egyszer elgondolkoztatón szomorú kertjébe. Döntött, félrehengerí- tett kőhasábok, márványlapok közelében a földön fekszik hanyatt sarkaiból fordult sírkeresztje. Kúszó folyondárt, fűszálaik, levelek sűrű lombfüggönyét kell szétlibbentenünk, hogy szóra bírhassuk a búcsúzkodás némaságba dermedt sorait :

Édes szülők fájdalmára Sírba szállt a kis fiúcska.

Testvérei is siratják fii kis Vadkerti Janikát.

Négy évet élt!

Kimúlt nagy szenvedés után.

Teste sírban, ámde lelke Angyalnak ment fel a mennybe.

Ártatlan szép liliomszál Szeretedért imádkozzál 1

Nem a verstan szabályai szerint tömörülnek sorokba a lélekből sírt, szavakba fúló gondolatok. A vesztes szív kesergő bánata, kétségbeesést elvető bízó reménye azonban valami őserős szépséggel csendül meg most is, 43 esztendő múltán, a földre omlott márvány beszélni nem szűnt sorainak puha száján, meleg ajkán.

Wendler Vince asztalosmester a megsápadt arcú kő jelentése szerint : itt nyugszik, a „ditső" feltámadásig. Nejétül és négy gyermekitül gyászolva. Áldás és örök béke lengje körül csendes nyughe- lyit.

Gerendás „Istvány" a világosi fegyver- letétel után három esztendővel került ide ki a földhöz jutottak ki nem semmizhető seregébe. Házának oltalmazó eresze alól a megbékélt öregek nyugalmával szemlélhette a nagy idők tűzzel kavargó forrongását, hiszen 71. évében járt, mikor élte nyugvó napját a sír éjszakája nyelte magába, „Híttes“ párja, Szabó Katalin, majd Gerendás Borbála társult melléje a ,,messze úton," mikor számukra is ütött a távozás órája.

Hálás gyermekei állították „szeretett atyjuknak" sírja fölé a kegyelet kőkeresztjét. Isten boldogságosztó nyugalmát esdik Ács János úrra, aki a negyven- nyolcas időket előző esztendőkben strá- zsamester-rangban szolgálta a nemes, királyi várost.

Régi, kihalásra ítélt, pusztuló temető képe kísért új sort érő utunk kezdő állomásain. Közelebbi, régebbi múlt találkozik itt össze a kőhasábok övezte, vadvirág felverte temetőszálláson. A sziléziai márvány még keményen állja a soros vártát halott urainak és úrnőinek mélybe csuszamlott lakása előtt. Szvoboda Ferenc szabómester nevét jelenti a szállás elé érkezőnek. 79 éves korában tették lélekelbocsátotta testét a föld mélyében megvetett -síri nyoszolyára. Felesége, Bcnkö Julianna már tovább tartózkodott ia földi térségeken. Itt töltött napjai 8b esztendő napos öröméből, könnyes bánatából szövődtek össze. A százéves, Deutsch Bródból errefelé elszármazott iá. Szvoboda Ferenc egy század temérdek emlékével hanyatlott át az örökkévalóságba, — A keresztet tartó hatalmas kocka alap mellén a felsorolt nevek mind nagykort megért emléksorsokról számolnak be. Az id. Szvoboda Ferenc életének társia, Szvoboda Franciska, szintén előrehaladott korában botorkált övéinek nyugalmas tanyájára. Az emlék oldalán azonban már szűkebbre szabott életekről csendítenek íelleges emlékezést a gyász köruhás őrei. Szvoboda Iloná-ról, sédeni Ambrózi Vilmos fűszerkereskedő fiatal, 23 esztendős feleségéről teszik szomorú jelentésüket. Nem feledkeznek meg a korán eltávozott édesanya leányáról, sédeni A. Gabrielláról sem, akire hasonlóképen életének, virágos tavaszán borult koporsójának csukódó fedele. — Zsámbékí kőből faragták a sírhely másik emlékét. Sokmázsás súlyával nehezedik a téglák alapozta kőhasáb lapjára. Nem csoda hogy a nagy teher megsüllyesztette. Ferdére, előre billenten sínyli helyről mozdult társa hűtlenségéből a nyargaló évtizedek omlás felé taszító hatalmát. Most még ép homlok fialába vörösmárvány-tábla illeszkedik. Finom meghúzáséi ékes betűk Szvoboda Janka emlékét keltegetik :

Ifjú élted szíízi hajnalálom,

Hunytod égi ébredés vala. lelked iidv honában! Sírnyugalmad Őrzi enyhe héke angyala.

A fiatal húszesztendős leányt tüdőt sorvasztó forró láza íonnyasztotta halálra, s döntötte korán megásott sírja megtáruló mélyére. — A szélesvállú, csaknem óriás síremlék larányos, nemesvonalú egyszerűségével hat. Kár, hogy az elmaradó alátámasztás híján erősen szám- lálíattak napjai. Esésekor a temető őreinek óriása, régi krónikása fog elzuhanni, elpusztulni, — A valamikor gondozott sírhely pusztulásról kesergő árvaságra jutott. Magánamaradását némikép magyarázza, hogy a család későbbi sarjadé- kai lejjebb temetkeztek. Az ötödik telekrész 3. sorában nyugszik Szvoboda Román telekkönyvvezető, az itt fenn pihenő Szvoboda Ferenc-nek és Benkő Juliannának gyermeke. A régi Esztergom életéhez erősen hozzárajzolódó jellegzetes alakjára ma már csak a kiadós esztendőkkel rendelkezők emlékeznek. Melléje hanyatlott pihenőre 20 éves Kálmán fia, majd felesége : Muratti Franciska. A sír utoljára érkezett lakója idősebb fia : Dr. Szilárd Béla : Esztergom vármegye főjegyzője, majd a dorogi választókerület nemzetgyűlési képviselője. Itt egyenes állásban őrködik a sírhely sziléziai márványból hasított vigyázó katonája. Benn a kőszegélyezte sírföld ágyában virágzó rózsák színes szirmai tartanak ébren sírt ápoló emlékezést.

Nem kell messzire fáradnunk, hogy újra felkísértő múltakra akadhassunk. Hátradőlt sínkereszt mohosodó lapján menetelő sűrű sorok vizsgálódásra figyelmeztetnek. A betűk régi ismerősök már. Nem először kerülünk eléjük újra és újra hívogató szavuk sürgetésére. Esztergom híres-neves, elfelejtett fiáról beszélnek csendesen : Itt nyugszik Istenben boldogult Dr. Tóth József orvos-sebész Tudor, szemész mester. 1848-as szabadságharcbeli honvéd Főhadnagy. Meghalt 1884. febr. 24-én. Élete 57 éves korában. Áldás poraira ! — Az utolsó ikét szó nem a hagyományos búcsúzkodás' megszokott kifejezője. Itt a szó legigazibb értelmében vett, sok szív mélyéből előtört áldó hálálkodásról van szó. — A kiváló orvos esztergomi föld. szülötte. Tóth Andrásnak és Szölgyémy Anná-nak a fia, a szintén esztergomi származású Tóth Imre püspöknek unokaöccse. Nagy tudását a segíteni kész lélek teljes odaadásával bocsátotta szenvedő embertársainak rendelkezésére. Fáradozásának anyagi ellenszolgáltatását ritkán fogadta el. A szegényeket mindig ingyen gyógyította. Híre- neve átkerült a város határain, s messziről sereglettek házába az egészség ügye- fogyottjiai. Életében közismert volt nemes orvos egyénisége, de még ma is szép számmal akadnak, akik aprógyerek koruk emlékező leikével gondolnak a tudása, jósága miatt sokat emlegetett Tóth doktorra. Az Esztergomban Horák Egyed- nél „nyomatott", 1863-ban megjelent Szikély-Koszorú c. versgyűjteményben, melyet szerzője, ponori Thewrewk József az esztergomi „széplelkű hölgyeknek" ajánl, áldó, magasztaló szavakkal adózik szeme világának visszaadásáért egyik epigrammájában a kiváló orvosnak :

Krisztus Urunk a vakok szemeit gyógyitni kegyes S a népekre legott égi csodája hata. [volt,

Krisztus példáját tudománnyal akarja követni Lelkes Tóth József s fáradozása gyönyör.

Engem is ő védett az örök vakságba eséstől,

5 rá szemeim megújult lángja dicsérve csapong.

Férfi vitézi mivoltát is megcsillogtatta. Ott harcolt Görgeí seregében, amikor a honvéd zászlóaljak kartács esőben, láng- tengerben rohamozták Buda várát, hogy 1849. máj. 27-én újra magyar lobogót lengessen iá tavaszi szél az ősi bástyák ormán. Esztergomba hősi halálának híre érkezett Megkönnyezték, megsiratták, hogy később *annál nagyobb örömmel ölelhessék keblükre a kósza hír életben maradt áldozatát. — Feledésre hagyott síi ja előtt legalább így emlékezünk a nagy idők nagy tanújáról, aki gyógyító tudásának sebeket ápoló, egészséget visz- szaszerző hatalmával szolgálta szülővárosát, de a hazát védő hősi kardnak is becsületet szerzett.

(Folyt, köv.) Vértes Zoárd

Első óvóhelyszestelés városunkban

Szombaton ,a királyi adóhivatal vezetősége megható kedves ünnepségre hívta meg a légvédelmi óvóhelyét igénybevevőket. A Várhegy alatt a hatalmas, szépen kiépített pincét tették óvóhellyé. Nagy gonddal és körültekintéssel felszerelték a szükséges mentő- és egyéb légvédelmi felszereléssel. A felszentelés napjára a bejárattal szemben az óvóhelyen szépen feldíszített oltárt állítottak, amelyen ott díszelegtek a május legszebb virágai. Májusi virágillat és töményfüst terjengett az óvóhely levegőjében, Olyan volt az óvóhely, mint egy katakomba.

A tágas óvóhelyen mindenki ott volt, aki riadó alatt ott szokott tartózkodni. Ott láttuk revisnyei Reviczky Elemérnét, Klész Ferenc m. kir. 'adóhivatali igazgatót és feleségét, nemcsvisi Olaszy Géza főtanácsost, Varga Lajos tüzoltófőpa- rancsnoikot, Márkus István légoltalmi körzetparancsnokot és a királyi adóhivatali tisztviselőket teljes számban.

A bensőséges, áhítatot keltő ünnepséget Pollák Miklós plébános bevezető szavai nyitották meg.

— Az Ur Jézus mondotta — kezdte beszédét, — ahol ketten az én nevemben összejönnek, ott én is jelen leszek. Ebben a vérzivataros időben sokan jönnek ide a föld alá Jézus nevében és kérik esdőn, hogy ő is velük legyen. Azért kell, hogy szentté tegyük ezt a helyet, hogy a gondviselő Isten az ő kegyelmének erejével segítse meg az óvóhelyre menekülőket az alattomos ellenség ellen. Kell, egy hely, ahová az ördög cimborái nem látnak és ahová a szertetet parancsára összejönnek. Ez a föld alá menekülés életre kelti a katakombák hitét. Hitet, reményt és bi- zialmat ébreszt lelkűnkben.

— Ezt az óvóhelyet azért is meg kell szentelni, mert ha Isten kifürkészhetetlen akaratából ez lesz örök nyugvóhelyünk, ez adjon nyugtot, hogy az Istennel meg van a kapcsolatunk. Azért bárki, aki veszély idején belép, mondjon el egy Ave Mariát, hogy veszély idején a Szűz Anya könyörögjön érettünk.

A beszéd után az egybegyűltek ajkán nagy bizalommal hangzott fel a „Boldog- asszony Anyánk" c. ének.

Ezalatt Pollák Miklós plébános megszentelte az óvóhelyet és a hazáért való imádság után Malatinszky Anna házcsoportparancsnok megköszönte az óvóhely felszentelését, majd szólt a megjelentekhez, hogy az itt lévő kereszt, amely a mai naptól e helyiségnek lesz dísze, hirdesse hogy a szörnyű, rettenetes háború borzalmai alatt 1943-tól itt e helyen összegyülekeztek életüket megvédeni az akkori gyengék az Ur Jézus nevében. Azért kértük mi, az óvóhelyre menekülők, ennek megszentelését, hogy ne legyen ez egy profán szórakozóhely, hanem veszély idején az Isten temploma. Külön köszönetét mondott Klész Ferenc igazgatónak, aki az óvóhely létesítését és felszerelését lehetővé tette. Az Isten áldását kérte az óvóhely összes lakóira, kiknek felejthetetlen lesz ez a nap. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget.

Az ünnepély rendezéséért elismerés illeti meg Malatinszky Annát, Polusin Annát és a királyi adóhivatalban dolgozó tisztviselőnőket. Az ünnepség befejezése után a bombakárosultak javára gyűjtés volt.

Bevezetik a tervgazdálkodást

Jurcsek Béla földmivelésügyi miniszter ia tárca átvétele után megadta ázokat az alapelveket, amelyek szerint a mezőgazdálkodás irányítását, vagíyis a tervgazdálkodás irányítását, vagyis a tervgaz- legfontosabb parancsa a nemzet kincsének, a magyar földnek erőit a lehető legnagyobb mértékben a termelés szolgálatába állítani. Nem elég tehát ia termelés folytonosságát biztosítani, hanem azonfelül többet kell termelnünk, mint eddig A másik alapvető elv a mezőgazdálkodás fejlesztése, előre kidolgozott tervek szerint, hogy az európai önellátás szükségleteinek kielégítéséhez minél nagyobb mértékben tudjunk hazzájárulni. Ez viszont egyet jelent az okszerű termeléssel a modern gazdálkodással, a föld termőerejének gyarapításával, az állatállomány minőségi színvonalának emelésével amely kérdéseket úgy kell megoldanunk, hogy a mezőgazdálkodás megfelelő jövedelmezősége is biztosítva legyen. Folyamatban van tehát egy nagyszabású mun- kaprogramm kidolgozása, amelynek első része a közelebbi teendőkre vonatkozik, mig a másik része a tervgazdálkodás teljes megvalósítását szolgálja a magyar mezőgazdasági termelés és értékesítés jövő viszonyainak figyelembevételével.

«[l^ílSl!l!!OI!!!!Ri!ll!Hii!!lie!l!IIBin!IBlHI!IIIB!!l!!«;ií!ia!!!!IBIill»

Kenő- és hengerolajok kiadása mezőgazdasági munkákra

A m. kir. Ipari Anyaghivatal ásvány- olajipari osztálya a nyári cséplési és szántási munlkák Zavartalan lebonyolítása érdekében 100.963—1944. sz. alatt

a következő rendeletet adta ki :

A kizárólag mezőgazdasági célra (csép- léshez, szántáshoz, bércsépléshez, bérszántáshoz) használt kenőolajok (gépohaj motorolaj, traktorolaj) és hengerolaj beszerzésének megkönnyítése érdekében engedélyt adtunk az összes ásványolajfino- mitó vállalatoknak, ugyancsak lerakataik kezelőik és az összes ásvány óla {kereskedőknek, hogy külön engedély nélkül kenőolajból legfeljebb 50 kg-ot, hengerolajból esetenként legfeljebb 30 kg-ot kiszolgáltathatnak az olyan fogyasztóknak is, akik ezideíg tőlülk rendszeresen nem is vásároltak, ha a fogyasztó a szóbanforgó olajat kizárólag mezőgazdasági célra (csépléshez, szántáshoz, bércsépléshez, bérszántáshoz) használja,

A vásárlás alkalmával a vevő az eladónak egy nyilatkozatot köteles adni, lamely szerinl a vevő büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a megvásárolt mennyiség a vásárlás napján meg-