Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 43. szám

I

ESZTERGOM és VIDÉKÉ

1944. május 27

2

▼án a dolgozó kisemberek terhein, biztosítani óhajtja a legszegényebb családok megélhetését is, mind-mind a magyar

gyermekek védelmét szolgálja, küzdeni kíván a nemzet jövőjét sorvasztó egyke és egyse ellen.

nak kallódni készülő, új célokra szánt, esetleg zúzó kalapács alá kerülő kőemlc- két, akiknek neve, élete kapcsolatba hozható Esztergom hírességeivel.

Takács Mátyás csizmadiamester a

XVIII. sz. utolsó harmadában 6 a XIX. sz. első 2 évtizedében dolgozott az esztergomi cíviseknek. Mikor 1822, júl, 9-én sírba tették, 70 esztendőt jeleztek sírkeresztjének betűhirdetői. Ma csak itt és így újul meg emléke. írás, kő, fejfa nem beszél már róla.

Pedig őt is ebbe a temetőbe hozták feleségével, Pursch Máriá-\al együtt, aki 1830. júl. 30-án került halott ura mellé. S bár csaknem a föld alól kell előlkaparnunk jelek nem őrizte elszállt emléküket, mégsem erőszakolt a nevükkel való foglalkozás.

Ezek az egyszerű, dolgos [kezű szülők adták Esztergomnak s a magyar bencés rendnek Takács Antal Bernardin-t, a

XIX, század magyar földön sarjadt, latin nyelven író legnagyobb költőjét.

A rend dicsősége szülővárosában végezte iskoláit, 1846—51-ig az esztergomi bencés székház főnöke s a gimnázium igazgatója. Csodálatos költői tehetséggel, bámulatos formaérzéídkel írja kristály csengésű, latin nyelvű költeményeit. Pásztorverseiből Vergilius idillikus bája, szépsége patakzik. Máskor Ovidiusszal jajong, kesereg, akihez verselése játszi, táncos könnyedsége annyira közel viszi. Ódáiban Horatius hideg fénye csillog, fojtott láza lappang. Mestere, a venusiai hattyú nem tiltakozott volna ellene, ha nagy műgonddal alkotott pár ódája alá az ő nevét írták volna.

Máshol emléktábla jelezné szüleinek ma is álló házát. Esztergom futóhomokja' azonban nem birja meg kemény márványról álmodó, hírt-nevet sugárzó, babérágas dicsőségét.

Nem könnyű dolog kifogyni a múltak idézgetéséből. De ha már itt tartunk az esztergomi föld adta neves bencések csapatgyűjtő • állomásán, érdemes a szemle mélyítése, szélesítése.

Itt valóban a jelennél mélyebbre kell szállanunk földben, időben, emlékekben egyaránt.

A már régen ismertetett ötödik telekrészig kell visszavándorolnunk, hogy a a VIII. sor 20. helyénél bocsátkozhassunk le a sír elföldelt tárnájába. Ma Várkonyiné Horváth Borbála nyugodni tért teste fölött domborul a temetőnek hasogató ásóval, kapával többször háborgatott földje. Az eltávozott a sír- üregnek nem első lakója. 1941-ben került ide Vandra Ferenc helyébe, akit 1908- ban helyeztek síri ágyára. Előtte más pihent megbolygatott sírja mélyén. Taxner Anna, kinek 1869-ben csengetett a temetőkápolnának búcsúztató lélekharangja. Ha még mélyeben kutatunk, Roszmanith Antal-hoz érkezünk. A város érdemes szűcsmestere — cívis pellio — 1849-ben köszönt el az árnyak országától. Nevénél kissé megpihenhetünk. Édesatyja Roszmanith Károly Richárd-na.V, a Szent István alapította zalavári bencés apátság apátjának. Az esztergomi bencés gimnázium jeles növendékét szíve vonzódása Pannonhalmára húzta. A bécsi egyetem tudománnyal töltekező esztendei, majd a kőszegi tanári évek után a pannonhalmi főiskola tanára a természettan tanszékén. Később a pannonhalmi főmonostor periele 18 esztendőn keresztül. 1891-ben rendtársainak bizalma s Vaszary Kolos főapátnak megbecsülő szeretete a zalavári apátság méltóságába ültette. 9 évig intézte apátságának ügyeit, hogy napjainak mérlegre tevésekor 71 esztendő munkájáról adhasson számot visszahívó Teremtőjének.

Lám, mégis csak van valami tárgyi alapja a nem egyszer hangoztatott igazságnak : a dolgok felszínes ismerete földi életünk egész vonalán kiábrándítóan édeskevés. Mindig több valóság húzódik meg w tárgvak, dolgok, ismeretek szemünkhöz érő, eszünk feldolgozta, tudásnak kongatott első rétege mögött. Itt is mennvivel többet tudhatunk meg, ha nem elégszünk meg a látszat nyújtotta első észleléssel, hanem alaposabban tanulmányozzuk a jelenen túl a múltak rétege- ződését, magabízó elbizakodottsággal szerzett ismereteink, mélyebbre, mesz- szebbre utaló kiindulásait.

(Folyt, köv.) Vértes Zoird

Ne légy jólértesült I Ne ülj fel benfen- teseknek ! Háborúban élünk. Ellenségeink megbízottjai itthon is száz füllel lesik, mi hirt juttathatnának el külföldre. Mindig arra gondoljunk : inkább azt se mondjuk el másoknak, amit tudunk, semhogy hazánk rovására ellenségeinkhez juthassanak hírek. Az első szájból kikerült hir a harmadik szájon már megnől, felnagyítják, elmásítják. Ne akarjunk lelkeket borzongatni jólértesültségünkkel. Amit tudnunk kell, amit tudnunk szabad, anélkül, hogy országunknak ártalmára lenne, megfelelő időben a felelős országvezetők közlik majd velünk. Ne beszélj. Ne suttogj. Híreket ne terjessz. Légy fegyelmezett, öntudatos és okos magyar !

Hősök ünnepe városunkban

A májusi napsütésben a fiatal leventék ia leendő harcos honvédek sorakoztak a hősi halottak fehér kőoroszlánja és a haldokló vitéz katona szobra előtt. A vörös márványon sok száz név aranybetfij« csillogott. A magasban fenn a fehér bárányfelhők mögött felsorakoztak az esztergomi honvédek, hogy hitet tegyenek a végzett munkáról és figyelmeztessék a fiatalságot a kötelességteljesitésre.

A hősi emlékmű előtt ott volt dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, dr. Gregoro- vits Lipót prot kanonok, vitéz Zádor Endre ezredes, állomásparancsnok, Igaz Lajos alispán, dr. Divéky István kir. közjegyző, vitéz dr. Onódy-Jánoskúti József vm. főjegyző, dr. Etter Jenő polgármester, dr. Kubinyi László OTI aligazgató és neje, dr. Marczell Árpád c. igazgató, a Levente Egyesület elnöke, Blaskovics Piacid, dr. Jámbor Mike, P. Weisz Ri- chárd intézeti igazgatók, Klész Ferenc kir, adóhivatali igazgató és igen sokan a vármegye és a város tisztviselői közül, a honvédség tiszti és altiszti küldöttsége, azonkívül a hadirokkantak és hadiárvák népes csoportja.

A Hiszekegy elhangzása után a kivonult Görgei Artúr hadapród iskola növendékeinek válláról lerepültek a puskák, rövid percre száz meg száz szoborrá vált az alakjuk. Tisztelegtek, Áldoztak az elesett hősök emlékének.

Ezután dr. Czuczor János szál. int. polg. isk. igazgató tüzes beszédben a hősök tiszteletére, a hátrahagyottak fokozottabb megbecsülésére és az önzetlen hazafiasságra, a magyar kötelességteljesitésre hívta fel a hallgatóság figyelmét. A hazaszeretet állította a fiatal honvédek elé, amely ma kell, hogy uralkodó elem legyen minden fiatal magyar lelkében.

A lelkes és nagy tetszéssel fogadott beszéd után vitéz Zádor Endre ezredes, állomásparancsnok a honvédség, Dániel György ezredes a Görgei hadapródiskola, dr. Zachár András a bíboros hercegprímás és a Székesfőkáptalan nevében, dr- Etter Jenő Esztergom szab. kir. megyei város nevében helyeztek koszorút az elesett hősök emlékművére.

A koszorúzás után a folyamerők zenekara a Himnuszt játszotta, majd utána fegyelmezetten vonultak el diszmenetbea a hadapródiskola, a honvédség és a leventék kivonult alakulatai a katonai és a megjelent polgári előkelőségek előtt.

g ;■ ■ ar » tu ■ MIII1R-MH I»r m m

Postaküldeményei bérmentesítésére használja a „Vöröskereszt“ bélyegeket.

Modellverseny városunkban

Az esztergomi modellező leventéink ismét verseny előtt állnak és lázasan készülnek rá. Ma már a modellezés is komoly sport és amellett igen nagy kézügyességet szereznek ia leventék. Az elmúlt év szép eredményei után büszkén várjuk fiaink ezévi eredményeit, ami hisszük, hogy jobb lesz az elmúlt évinél, mivel a fiúk kikisérletezték a vidék időjárás és terepviszonyait. Ma már a modellezésben is rekordokról, országos és nemzetközi csúcsteljesítményekről lehet beszélni. A Nemzetközi Légj áró Szövetség ezidoszerint 17 nemzetközi rekordot hmert el és tart nyilván. Ebből a 17 rekordból 7 orosz, 6 magyar, 2 olasz, 1 an- j goi és 1 francia.

Mi magyarok másodikok vagyunk a nagy nemzetek sorában és ha szerény kis városunk eredményeit figyeljük, akkor büszkén mondhatjuk, hogy fiaink az országos vonatkozásban is számottevő szerephez jutottak az elmúlt év folyamán és mi hisszük, hogy a junius hó 11-én megtartott körzeti versenyen ez a hírnév még csak öregbedni ?og.

A június 11-iki versenyen mutatják be fiaink az év folyamán végzett munkát. A verseny célja a teljesítmény jelvények megszerzése, nemzeti és nemzetközi rekordok felállítása, a repülés iránti érdeklődés fokozása, a versenyzési kedv és az egymás iránti bajtársi szellem ápolása.

Azok az ifjak, akik ezen a versenyen szép eredményt érnek el modelljeikkel, a MAESz által rendezett versenyhéten Budapesten 1944. aug. 5-től 13-ig rendezendő versenyein vesznek részt, ahol az ország legjobb modellezőinek csapatai és modelljei mérik össze erejüket az ég azúrkékjében.

A junius 11-iki verseny iránt már is igen nagy az érdeklődés, versengés az iskolás és iskolánkivüli leventék között. A megrendezendő versenyek iránt nemcsak a résztvevők között, hanem a város és vármegye szerte nagy az érdeklődés és mi hisszük és bízunk benne, hogy Esztergom város repüléséért lelkesedő közönsége megjelenésével részt fog venni ia versenyeken és buzdítani fogja fiainkat az eredmények elérésében. A versenyekről részletes tájékoztatót jövő heti I számunkban közlünk,

Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől.

LIX. Séta a halottak városának utcáin.

Az utolsó látogatás óta virágba borultak az orgonabokrok. A májusi virágzás első nagy hulláma jelentkezik a sírok kertjében. Szinte egy éjtszaka titokzatos fogamzásának varázsos érintése tűzdelte tele a zöldleveles bokrokat. Bűvös szépségű bokrétáik szálló illatfelhőket sóhajtanak a sírhalmok és síremlékek fölé.

A lilaszín is, a fehér is a gyász jelei. A természet talán ezekkel a fehér és lila virágfürtökből köti össze csokrait, fonja egybe koszorúit, hogy halotti ékesség gyanánt rátehesse ,a jobblétre szenderült tél ravatalára.

Ódon kő fakóvonalú írása rejtőzködik a nárciszok lándzsás leveleinek sűrűjében : Hier ruhet Johann Krachei gestorben 5. Júl. 1849 seinen 72 Lebensjahr mit seiner geliebten Tochter Anna Vil- csek geboren Krachei. Gestorben Szept. 1865 im 49 Lebensjahr. Gewidmet von ihren tief gelkrärchten Gatte, Ruhe und Friede ihrer Asche ! Rég elsírt gyászok, búcsúszavak, panaszok, a halottas mezők újuló, virágos szőnyegén.

Fakereszt fekete vastáblájának fehér betűi szomorkodnak nemesszeghy Ne- messzeghy István író, hírlapíró és zeneszerző révbe ért földi pályájának síri partján. Fej fájának gyér adatai munkában eltöltött nemes, sikerekben gazdag életről kondítanak halkszavú, de egyre csengő emlékeztetőt. — A zene olthatat- lan szeretetét hordta szívében. Kiváló tehetségének feltűnő jeleit mutatta már komáromi diákkorában. Pesten jeles mesterek keze alá kerül. — Nagy tudással fog hozzá Kecskeméten álmainak v.a- lóraváltásához. Tanít a zeneiskolában, hangversenyeken szerepel, majd a kecskeméti állami főreáliskolában vállal zenetanári állást. Alkotó lelke több név- ezinműhöz és énekes vígjátékhoz szerzett csengő-bongó muzsikát. — Pihenni nem tudó tevékenysége odasodorta az újságíró asztalához is, ahol a Függetlenség c. politikai hetilapot szerkesztette. — 1903-ban került az esztergomi érseki tanítóképzőhöz ének- és zenetanárnak. 28 esztendőn keresztül oktatta tanítványait az ének és zene eget-földet összekötő művészetére, miközben a tanítók százait küldte szét a magyar falvakba, tanyákra, hogy énekkel, muzsikával is törjék a lelkek ugarát. — Zenei tudását szívesen bocsájtotta a bazilika zenekarának s a kulturális egyesületeknek szolgálatára. Csak akkor vonult vissza teljesen csendes magányába, mikor az évek járása már nagyon megnehezedett felette. — Övéinek síron túl is tartó szeretete, barátainak emlékezése, tanítványainak hálafakasztotta kegyelete virraszt, őrködik dombos, virágos sírja fölött, melynek pihentető ölén a kis Nemesszeghy Lacika és özv. Kovács Ferenc-né várja még testének feltámadását.

Esztergomnak nem (kell szégyenkeznie, ha a városok nagy fiainak seregszemléjekor kiváló fiakra kell rámutatnia. Mert nem mindig a lármás sikerek, melleket elborító kitüntetések, országos vezető állások a fokmérői az egyéneik értékének, súlyának. A hivatásuk munkálásában eltöltött dús aratásos esztendők, a környezetükre gyakorolt termékenyítő hatások, indítások sokszor végeláthatatlan eredményeikben jelentkeznek olyan embereknél is, akik nem a hír aranyszekerén »járták életük poros-köves útját.

Fojtény Ferenc Kászon-ról nem sokat tudnak a mai esztergomiak. Esztergom földjén nyitotta csillagos szemét Isten mosolygós világára 1812-ben. A bencéseknél végezte gimnáziumi tanulmányait. 1829-ben Pannonhalmán Istenszolgálatra jelentkezett. Néhány esztendővel felszentelése után 1843—47-ig Esztergomban tanár abban az intézetben, amelyben 6 éven keresztül maga is diákoskodott.

Kiváló képzettségű, nagytudású tanár. Tüzes magyar érzés fűtötte munkájában, jótollú írásaiban. Magyarul írt, verselt abban az időben, amikor nálunk a tudományban, hivatalban, iskolában a latin nyelv járta. A szabadságharc leveretését követő halálosan csendes időben még jobban felmagasztalta az „újabb évtizedek alatt bámulatos eléhaladást tanúsított szép magyar nyelvet.“

Nagy sikerrel szólaltja meg a tudomány világában édesszüleinek nyelvét. Görög régiségtana még ma is élvezetes olvasmányt nyújt azoknak, akik szívesen foglalkoznak a régi klasszikus görögség tanulmányozásával. Könyve az első magyar munka a tudománynak ebben a tárgykörében.

A magyar ifjúság vallás-erkölcsi nevelésének biztosítására szerkesztette és írta a bencés diákok társadalmában nagyon ismert imádságos és énekeskönyvel, az Égi Lant-ot. A 19 kiadást megért középiskolás imakönyvet 100 esztendeig forgatta, használta a magyar bencés gimnáziumok tanuló ifjúsága. 1841—1942-ig ebből énekelt, ebből imádkozott. A nagy bencés mélyen vallásos, nemes, hazáját szerető lelkének ég felé lendülő szárnyán sokezer diákszív szállott Teremtő Ura elé részben fordított, részben eredeti egyházi énekeinek szövegén keresztül.

Mindenképpen érdekkeltő, fáradságot megérdemlő ismeretfelújítás : az ország széltében-hosszában énekelt egyházi énekek közül szép számmal az ő fordítási ügyességét, kiválóságát hirdetik a Benned, Isten, bízva ..., Add nekem, Jézus, szivedet..., Jézus, a Rád emlékezés ..., Ember, ember mért borítod ..., Királyi zászló fennlobog .. ., Krisztus anyja elhagyottan ..., Ö, bűnös, mi nagy szerem cse . .., Szentháromságnak életem . .., Atya Úristennek örök szülötte ..., Áldd Sión az Üdvözítőt..., E dicsőült testet és vért .. ., Mondj szívem dalt. .., Égi fények közt.. ., Az ítélet szörnyű napja ..., kezdetű templomi énekesszövegek.

Urat dicsérő lelke, Hozzá szálló fohászkodása azonban eredeti versekben is megcsendül, szárnyra kel. Nem vétünk vele, ha észrevesszük : az ő vallásos, költő lelkülete szedte versbe a Szent buzgalom vonz minket..., Ó, Úr Jézus, én szerelmem .. ., Istenember hőn imádva ..., Jer keresztény és imádd..., Hunniának szent királya . .. szöveggel induló egyházi énekeket. A Te ki által a királyok kezdésű azelőtt igen sokat énekelt király-himnuszhoz a szövegen kívül a dallamot is maga szerezte.

A XIX. század elejéig formai tekintetben ia legkiválóbb himnuszfordító. Meglepő ügyességgel mozog a legnehezebb formák küzdőterén. Munkássága országosán ismertté tette nevét. Költeményei, írásai a lelkes tanár és gondos nevelő szép nevére érdemesítették.

Rendi hagyomány szerint ő használta először a bencés elnevezést. S bár többen ellenezték, kifogásolták a szó használatát — kolozsvári tartózkodása idején Brassai Sámuel, a nagy polihisztor is megcsipkedte érte — belekerült a nyelv vérkeringésébe. Igazolta a már Horatius felállította „usus loquendi“ meg nem fellebbezhető szabályát.

Ennek az esztergomi születésű, itt is működő kiváló magyar bencés tanárnak emléke ragadott el és sürgetett a múltak pár szavas megújítására, amikor a negyedik sor egyik szélső, csaknem előrezuhanó márványemlékénék poros sorait kellett kibetűzgetnem még a múlt esztendő telén, az első találkozás alkalmával. ízes magyar szavak zsongtak fel a csaknem évszázados síremlék megszólaltatott szájáról :

Miként feltámadt Jézusom

A sírt úgy én is elhagyom.

Borovszky Katalin, Fojtényi Imrének hűtőse. Elhunyt jún. 17.-én, a megváltásnak 1849-ik, életének 59. évében. — Fojtényi Imréné Borovszky Katalin édesanyja a nagy magyar bencésnek. A sírkő feliratáról el lehet mondani : az esztergomi temető feliratos emlékezéseinek egyik legszebbike. Nem sír-jaj veszékel, nem a panasz hangján búslakodik. Az ős- kereszténység egyszerűsége, magával ragadó hite bont benne szárnyat az ég felé.

Nem nehéz megállapítani : a két soros vers az édesanyja halálát megszentelt fájdalommal gyászoló, egyben vigasztalódó jó fiúnak lélekből lelkezett alkotása. Csak a teológiában otthonos, annak lelki világában elmerülő, szíve-lelke gyökeréig hívő keresztény foglalhatta össze a pár szó erejével ennyire tömören a megváltás üdvözítő, felemelő tanítását. A két kettősméretű iambusból álló verssor az őskeresztény himnuszok hagyományos versformája. A himnuszok nagy mestere itt is szépet alkotott.

A kiemelt sírkő négy hónapja elkerült eredeti helyéről. Az elévült márványt megváltották, szőllőjükbe szállíttatták az esztergomi bencések, hogy másik nagy rendtársuk, a szintén esztergomi születésű Acsay Ferenc szüleinek emlékével együtt fenn a dombtetőn őrizzék, hirdessék a régiek hírét-nevét, a késeiek ápoló kegyeletét.

A sírkövön nem olvasható Fojtényi Imre csizmadíamester neve, A plébánia halottaskönyvében sem találhattunk rá földről távozásának évére, napjára. Valamerre másfelé nyugodott el élete fáradságainak megpihenésére. Bencés fia — 1880—88-ig a bakonybéli apátság perjele — 1894. januárjában, Bakonybélben adta vissza tiszta, nemes lelkét Teremtőjének.

Pár sorral korábban sírkő megőrzéséről tettem említést. Vallom, nem vétkezünk, ha közben-közben mentjük azok