Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 39. szám

o

ESZTERGOM ós VIDÉKÉ

1944. május 13

tczik, aki maga ugyan kereszténynek született, vagy élete 7. évének betöltése elölt kereszténnyé vált, de zsidó származású szülője vagy egyáltalán nem, vagy csak házasságkötés után, később tért át keresztény hitefelekezetbe. Ez a kategóriájú félvér azonban csak akkor minősül teljesjogú nemzsidónak, ha soha nem kötött házasságot zsidóval, vagy akár olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője izraelitának született.

A test, amely oszlik, enyész most,

Tehetetlen, sír-pora hulla : Szárnyon száll majd a magasba Amaz egykori lelket ölelvén.

Vedd hát s te takard el e testet, Mert gondol rá a Teremtő S keze művét visszakívánja, önarca tifokteli mását.

(Prudeníius latin temetési himnuszából : Sík Sándor.)

Puha gurulású gyerekkocsi tart felém az úton. Mosolygós, virágosarcú boldog utasa bársony kacsóival a kocsi szélét fogja. Szöszkehajú fejecskéjét erre-arra hajtogatja. Vájjon mik vethetnek fodrot szemlélődő lelke tükröző taván ? Talán valami ösztönszerü megérzés árnya fel- hözi a tükröt, hogy nem muzsikál fel az összeütődő kis kezek tapsikolása, s komolykodó arc bimbója nyílik a szokatlan környezet felé ? Jobb is így ! Ne tudja még ilyen korán, hogy egyszer ö is idekerül, a földbe, melynek málló rögei szétfoszlott testek öröméí-bánatát, köny- nyét-mosolyát takarják.

A réti boglárka sárga virágai csoportosan lepik el a sírok halmát, a selyemfüves ösvényeket. Mintha láthatatlan művész kezek arannyal átszőtt palástot terítettek volna a föld fagyok hasogatta, esők barázdálta hátára, vállára.

Az út széles szalagján páncélos hátú gyík iramlik tova. Közben megáll. Gyorsan járó apró gömbszeme felém kémlel, s hogy rövid torpanás után újra közeledést lát, ^tovább szalad. Az egyik sírkő talapzatára menekül. Most már onnan figyel. Szívja magába a tűző nap áldó melegét.

Ősi juss jogán tapad a márvány napsugárcirógatta falához.

A régi -rómaiak a sírkő felirata mellé sokszor gyíkot vésettek. Az ő világukban a lélek halhatatlanságának jelképes állata. A zord tél pusztító ereje elöl földalatti üregekbe menekszik, közel a talaj színéhez, hogy az égitest forró sugarainak első csókjára előbújhasson álomba ringató rejtekéből.

Ennek jelképéül kerül gyakran a gyík alakja a rómaiak síriköveire. Azt példázzák : egyszer majd a lélek is így kerül elő a föld boltos, nyugtató üregéből. ,

Ezzel a jelentéssel kapcsolódik össze a sírfeliratok leggyakrabban használt zárómondata : Sit tibi terra levis. —

Legyen neked könnyű a föld. — Épen úgy, mint ahogy a gyíknak is az ! Mert lám, elrejtőző élete nem lesz az emésztő föld martaléka. Tavasszal feltámad, újra itt van közöttünk, csak épen hogy eltávozott körünkből rövidke kis időre.

A környező fákon a 'tavaszi nap borától mámoros madarak énekelnek. Fenn, magasan a fejem fölött ezüsthangú pacsirta trillázik. Egyhelyben lebeg. Mintha az ég kékjéből függene alá láthatatlan szálon.

Mig az a) kategóriájú félvér esetében az általa kötött házasságnak nincs jelentősége, addig a b) kategóriájú félvért zsidóval részben zsidó származású nemzsidóval való házasságkötése zsidóvá teszi még akkor is, ha a házasság az egyik házastárs halála folytán megszűnt.

2. Az a) ós b) pont alá nem tartozó félvérek, tehát azok, akik csak 7. életévük betöltése után lettek keresztények, zsidónak minősülnek.

A IX. telekrész első sorának egyik fényét vesztette fehér márványán német írás fáradt vonalai bontakoznak elő : Hier ruhet Theresia Bohatka. Geborene Mezneder, ihre Alter 61 Jahr. Gestorben den 25 Júni 1878. Friede ihrer Asche. — H. r. Mathias Bohatka. Gestorben den 2 Február 1891, seines Alters 76 Jahr. — A sír harmadik lakójáról már magyar írás számol be, a,mikor Bohatka István 71 éves cipészmesternek, a korábban említett B. Mátyás fiának halálozási esztendejét jegyzi fel. — Érdekes B. Má- /ycs-nál a plébánia halottaskönyvének bejegyzése : sutor germanicus. Nem a

csizmás magyaroknak dolgozott. Inkább a német ajkú esztergomi polgároknak szabta, varrta az ízlésük szerint rendelt talp alá valót.

Nem magyar dajka dúdolgatott altató dalt „Franz Kropacsek“ bölcsője fölött. A csehországi Beronicsból sodródott a dunaparti ősi város földjére. Az eszter- gcmi szőllősgazdák kívánságára illesztette egymás mellé és pántolta egybe a hordók százainak dongáit pintér mesterségében. Sokat emlegetett tagja a ,,Tarkaság“ alkalmi társas körének, melyet a magyar nyelven hadilábon álló, idegenből idevetődött, de magyar érzésű mesteremberek alakítottak meg egymás között. A kiejtésük utánzására \\Tarka- sck“-nak elferdített együttes sok derűs percet) eláztatott, nyakatekert szólásmódot vetett oda a zsákmány után szaglászó városi aranyifjúságnak, természetesen a meglettebb korosztályoknak is abban az időben, amikor még gondtalan vígasság járhatta s a jókedv lendülő hintáján rázhatták le a lélekre Kirakodott gyötrő gondokat. Nem nyilvános szereplésre alakult körük valóságos irányító nagyhatalomként szerepelt az iparosok körében. A tagok állásfoglalása a mozgalmas képviselőválasztások idején nem egyszer szabta meg az iparosok magatartását. — Az álomrontó idő szürkévé mázolta az egykor sokszínű „Tarkaság"-ot. Húsból vérből való alakjai maguk is hamuvá váltak. Ki itt, ki közelebbi-távolabbi helyén a május hónap színesedő temetőjének. Ma, hogy emlékezünk róluk, a „régi szép idők“ tarka képe tűnik fel a visszaidé- zés látóhatárán. — Kropacsek Ferenc-e\ a nagy útra való indulásban megelőzte 38 esztendős felesége. Özvegységének nehéz napjait életének második osztályosa, Müller Anna szüntette meg, aki 86 éves korában vett nyugtató szállást férje koporsójának közelében.

Vékony lapu, magas, egyenes vonalú márvány síma mezején ragaszkodó szerétéiről tanúskodó sorok futnak : „Szig- ler született Veisz Viktória szeretett jó anyjuknak emlékére örökké hálás gyermekei emelék." Meghalt Jan. 28-án 1850. — 57 éves korában. — Ugyanitt, öreganyja oldalán szunnyad a kétéves kis Szigler Károly, aki a sírfelirat szerint korán sírba hanyatlott életével „az Ur szép angyala lön." — A síremlék mindenben mása, párja a VII. telekrész egyik sírkövének, amely a XIV. sor 17. sírhalma felett Szigler János halóporát vigyázza. Megértjük a kövek azonos mintájú faragását, megtervezését, hiszen Veisz Viktória Szigler János könyvkötőnek hitvestársa volt. A halott férj alázatos köve mintha erre figyelne fel az első sor elmerengő márványa felé.

Sűrű örökzöld aprólevelű lombsátora alól színesedik elő Leffter Sándorné Szigler Alojzia süttői márványból hasított sírköve. A vaskerítéssel körülvett sírhelynek első lakója Leffter Sándor „polgári posztókereskedőnek" a hitvese. —• A férj nem itt nyugszik. A régi esztergomi rác famíliának a maradéka a rác temető negyedik sorában pihen. Korán hagyta özvegységre életének párját. Hiszen a férj a sírfelirat szerint 1841-ben távozott az élők sorából, s mikor a hárem árvával hátramaradt özvegynek is ütött a földtől szakadás órája 1865-ben, a lepergett napok ötven esztendő pályáját mutatták a meg nem álló idő óráján. — Leányuk, Leffter Lujza 65 év terhével merült sírjának mélyére. — Leffter Mária Kádár István csolnoki főerdész kezébe tette le hitvestársi sorsát első férjének, Koffer Ferenc-nek a halála után. 73 év omladozó partjáról csúsztatták koporsóját édesanyjának s testvérének koporsója mellé.

A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveihez vezet Sziklay Lujza és Sziklay Mária márvány emléke. Nevükön keresztül édesatyjuknak, Sziklay Nándor-nak a neve képzik meg. A könyvek kötésének mesterségében őrölte kenyeret kereső életének napjait.

Nellhiebel Antal kórházgondnok síri lakását márvány kereszt jelzi. — Férje halálára 23 esztendővel lépett a túlvilági padlóra örömeinek, fájdalmainak meg- oeztója : N. A.-né, Tafferner Mária. Fiuk ifj. Nellhiebel Antal gépész 32 éves korában lépett földről távozott édesapja nyomdokába.

Keresztes, boltíves süttő imárvány faláról Tassy János nevének betűi szikráznak a verő nap fényében. A derék kovácsmester műhelyének csattogó, kalapáló zajából, fújtatója perzselő melege mellől került ki a temető csendes, hideg tanyájára, hogy helyet mutasson és készítsen 16 évvel később utána induló élete párjának, Borz Borbálá-nak,

A sor fakeresztes, sírköves vonalának közepén díszes megrnunkálású vaskerítés terjedelmes sírhelyet zár körül. Hatalmas, domborúra faragott köhasábok szolgálnak talapzatul a fekete vaspáncélba öltöztetett lándzsás sírőrségnek. A több sor szélességét elfoglaló síri pihenőhely fejénél két márvány inti kegyeletes emlékezésre, múltat becsülő elgondolkozás- ra az idezarándokoló hozzátartozókat. — A nagy, díszes faragású, széles mellű, csúcsíves modorban kezelt, fenn hullámos vonallal folytatott, majd szögletes formával bevégzett vörösmárvány síremlék szólal meg először kőnyelvén a kor természetszerű jogán. Brunner Antal emlékét fűzi a visszaszálló gondolatok koszorújába. A jómódú, vagyonát szorgalmas munkával gyarapító* molnár a valamikor virágzó esztergomi malomiparnak egyik nevet szerzett munkáló ja, képviselője. Utána élete társának Brutsy Máriá-naV a neve csatlakozik a betűk nekiinduló csapatához. Szomorú számok jelzik leányuknak, Janká-nak élete pályáját. Hiszen mindössze 19 esztendő az évek száma, amely oly rövidre fogott futást engedélyezett a virágzó élet birtokosának. Négyéves kis unokájuknak, Mariská-nak bimbófővel zárult földi sorsa a bizonytalan életnapokra hív figyelmet. — A sziléziai márvány tükorcsillo- gású falán, a család fennmaradását biztosító későbbi sarjaik egyszerű, komor menete húzódik. Az apa mesterséget folytató Brunner Ferenc neve halad az élen. Tizenhét évvel később fogadta ölébe a7 újra megnyílt sír ürege a férj örömeinek, bánatainak megosztój ál : B. Fe- renc-né Fuchs Borbálát. Csak a helyben, de nem az elköltözés rendjében előzte meg 4 évvel korábban távozó fiát, Brunner Ferenc-et, aki munkás életével becsülést szerzett nevének. Az „Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank" tisztviselője, majd titkára. Nem hosszúra nyúlt pályája során a gondjaira bízott értékeknek nagytudású, hűséges sáfára. A hozzáfordulók ügyeinek pontos, lelkiismeretes, gyors elintézője. Az az ember, aki a belső értékek szerint ítélte meg környezetét, társait, az élet vándorait, akikkel sorsa egybehozta. Nemcsak rátermettse- get kívánó alapos szakmabeli tudás jellemezte, a szabad időt önművelésre fordító törekvése a társaság legműveltebb tagjainak sorába emelte. Tisztelői, munkájának értékelői a szív és ész köteles tartozásával adóznak fel-feljáró emlékének. — Asírkert vasrácsán belül színük- újult örökzöldek, húsoslevelii kövirózsák, tarkakelyhű nyíló virágok zengenek öröméneket a természet feltámadásáról, dúdolnak háladalt a késő unokák kegyeletes gondosságáról. A díszes sírlámpák üvegére mintha hályogot vonna az állandóan itt settenkedő felleges szomorúság :

Életünk egy perc — mire jó a hajsza ? Mai napodnak lesz-e holnapja, ki tudja? A szárnyas idő mindent én elém von. A láng, mely nálam szolgál, hidd el, lobbot vet majd egyszer nálad is dombos sírodon !

(Folyt, köv.) Vértes Zoárd

Hatóságilag ellenőrzik az igényelt építési angyagok felhasználását

A közelmúltban kiadott és a hatályba léptetett belügyminiszteri rendelet értelmében a vármegyék, városok és községek továbbá a belügyminiszter felügyelete alá tartozó egyéb hatóságok és hivatalok közérdekű intézmények, közművek, alapítványok és alapok csakis olyan építkezésekhez, illetve tatarozásokhoz igényelhetnek építési anyagot, amelyekhez az anyagellátás szempotjából elvileg már előzetes engedélyt kaptak.

Az építkezésekhez szükséges zárolt anyagokat igénylési lapon kell kérni, amelyet az építtetőnek és az építési vállalkozónak kell aláírnia. Minden építkezésre nézve külön kell az anyagigényléseket felterjeszteni a belügyminiszterhez. Azokat az építkezéshez szükséges anyagokat, félgyártmányokat és iparcikkeket, 'amelyek zárolva nincsenek, de forgalmukat egyéb módon korlátozták, az alábbiak szerint kell igényelni, illetve kiszolgáltatásuk engedélyezését kérni;

Vas- és fémfélgyártmányokat, továbbá a készgyártmányok közül az épületvasalásokat és vereteket, a huzaldrótszeg, idom, cső, sfb. anyagokat három-három példányban kiállított részletes kimutatás alakjában kell kérni a mennyiséget pontos megjelölésével. Minden egyéb szerelési készgyártmányt (villamosvezetéket víz, gáz és gőzfűtési szerelvényt, stb.) a szállításra kiválasztott cégnél kell írásban megrendelni, a megrendelést azonban két másodpéldányban a belügyminiszterhez kell megküldeni.

Az építkezéshez szükséges faanyagokat igénylési lapon kell gömbfa alakjában olyan mennyiségben kérelmezni, hogy abbói a szükséges fűrészelt és faragott faanyag kiteljék. Az igényelt anyagok felhasználását hatóságilag ell- lenőrzik.

•■••wíttiTr-v»i. ........ a. i, i

H « I © E 4 S « M

Wirz Béla az esztergomi káptalan mes- íeriiancnokja. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Witz Béla budapesti általános helytartót az esztergomi főszékes- egyházi káptalan mester-kanonok jává nevezte ki. Witz Bélának esztergomi pro- tonotarius kanonokká történt kinevezése méltánylása annak a mindenre kiterjed« munkának, amelyet az új budapesti érseki helytartó úgy egyházi, mint katolikus társadalmi téren végzett.

Uj doktor. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kedden avatják dicsérettel (cam laude) a jogtudományok doktorává Berényi Szilárdot, dr. Berényi Róbert ügyvéd fiát. A mindössze 21 éves fiatalember nevét a jogi szakirodalom terén, mint az egyházjog művelőjét, tudományos körökben már eddig is isme*-- ték.

Keresztjéró körmenetek a Szent Anna templomból hétfőn, kedden és szerda* reggel 7 órakor indulnak. A zárdaiskola növendékei a zárdában, a felnőttek a templomban gyülekeznek háromnegyed 7 órakor. Jöjjünk el minél többen és könyörögjünk a békéért, városunk megmeneküléséért és jó termésért,

Orvosi hir. Dr. Csepregi Károly OTBA fogszakorvos, frontszolgálatából hazaérkezett. Rendelését f. évi május hó 16-á* Párkányban megkezdi.

Beiejezö tanitóképesitövizsgálatok az Érs. Tanitóképzöintézetben. A nagymultú helybeli lanitóképzőintézet most zárta 102. tanévét. Ha a háborús nehézségek érthetővé is teszik a korai befejezést, a tanitóképesitövizsgálatok eredményén ez nem látszott meg. A líceumi érettségi bizonyítványt is teljes mértékben pótló tanítói oklevelet dr. Becker Vendel tanügyi főtanácsos, c. tanítóképzöint. kir. főigazgató elnök és dr. Tóth Antal áll. tanítóképzőintézeti igazgató, kormányképviselő irányítása mellett lefolyt vizsgálaton mind a 25 végzett növendék megszerezte. A vizsgálatok eredménye : Kitűnő eredménnyel vizsgázott Mezei Mihály, jeles oklevelet érdemelt Bódis József, Deák Ferenc és Munka László, általános jó képesítést szerzett Ács István, Bencze Rudolf, Diószeghy Géza, Gáspár -Tibor, Gerendás Géza, Karsay Gábor, Kopálnyi Árpád, Kovács Attila, Péri István, Pusztaszeri Kornél, Simunek Jenő, Sinka Benjámin, Supik Ferenc, Vadkerti Dezső, Villányi Miklós. Oklevelet nyertek Alberti Tibor, Bánhalmi Ernő Dánér Károly, Schleifer István, intéz Sinka László, Várszegi Tibor.

Az angolszászok katonai célpontjai között szerepelt a temető is.

Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől.

LVIII. Séta a halottak városának utcáin.