Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 35. szám
2 iy44. április 29 ESZTERGOM és VIDÉKÉ Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. LVII. Séta a halottak városának utcáin. A dombnak felfutó Kálvária-út tengelyében magas, karcsú, szépfaragású emlékkő őrködik. Klasszikus elemek sereglenek össze a márvány testén az iskola csaknem összes tartozékával. A zsámbéki származású Brutsy-család pihenni tért tagjai fölött vigyázza a síri nyugalom csendes álmait. — Brutsy László kereskedő nyitja meg a könnyel búcsúztaiot- tak hosszú sorát. Fia Brutsy József-nek, aki 1818-ban Zsámbékról jött Esztergomba, Brutsy László a város jónevü kereskedőinek sorába tartozott. A maguk idejében kvesztoroknak is hívták őket, sőt a család régi iratai között az aprólékos (vegyes) kereskedő elnevezéssel szintén sűrűn találkozunk. Üzletüknek régi helyisége a régi Buda-utca, ma Kossuth Lajos-utca Hősök-terére néző sarkán húzódott. Az 1838-as nagy árvíz összeomlasztotta. Helyébe a víz visszahúzódásával az Ausztriai Nemzeti Banktól felvett kölcsönön szép, nagy kőből emelt ház építését kezdték meg ugyanannak az esztendőnek augusztusában. — A sír sorra kerülő lakója B. Lászlóné Tertina Mária, Utána a második feleségnek, B. Lászlóné Rudolf Máriá-nak testét helyezték a föld nyugtató ölére. — Brutsy Gyula neve vet tovább aranysárga lobbot a kő kemény hátán. Édesatyja, B. László foglalkozásának folytatásában tette-vette vagyont gyarapító munkás életének napjait a régi esztergomiaktól „nórimbergás“ boltnak nevezett díszműárú-kereskedésben. A Széchenyi-tér 23. sz. házában szállást vett üzletnek a térre nyíló ajtaját a „szép és jó holmik" kedvelői és vásárlói gyakran nyitogatták és tették be maguk után. — A város társadalmi életében sokat szereplő, kedvelt kereskedő munkában töltött nemes élet után húnyta le síri álomra fia után sóvárgó szemét. A hazának hős fiakat adó édesapának lelket szaggató gyötrelmeit neki is ki kellett állania. Gyula fia az első világháború idején résztvesz az ezeréves határokért folyó legendás kárpáti téli harcokban. Mint a 26. cs. és kir. gy. ezred káplárja kerül Iki 1915-ben az ítéletidők csatapoklába. Hősi harcaiért megkapja a II. o. vitézségi érmet. Zászlóssá léptetik elő. Rövidesen orosz fogságba kerül. Hét esztendőn keresztül a sok, hasztalanul visz- szasírt magyar temetőjévé vált kraszno- jarszki fogolytáborban sínylette az orosz fogságba jutott szomorú magyarok szánandó örömtelen életét. Együtt tördelte a hontalanság száraz és keserű kenyerét Esztergomból toborzódott néhány fiatal tiszttársával, a később őrnagy Szomor Gyulával és Fazekas Kálmán építésszel. Ma mindhárman újna itthon vannak, esztergomi hazai földben, künn a sírok kertjében. Szomor Gyula itt, lejjebb a harmadik telekrész első sorában, a ravatalozó kápolna közelében, Fazekas Kálmán a szentgyörgyme- zei temetőben. — Gyötrelmes fogsága napjainak kiteltével, 1922-ben visszakerül szülővárosába. Visszaváró édesapjának már csak sírját láthatta viszont, hogy egy esztendővel később megfáradt testével maga is ott találjon nyugodalmat, ahova a földi marakodásoknak nincsen útja, nincsen eltalálása. — Brutsy István kezdetben, a pályát választó ifjúság nekiinduló éveiben a Ludovika Akadémia növendéke, később édesatyja üzletének birtokosa és irányítója. 31 esztendő földi múlásba húnyó napjai mellől ragadta el kimért végzete. Fiai mellett pihen B. Gyuláné Brunner Mária, ura élete sorsának hűséges osztályosa, gyermekeinek jóságos édesanyja. — Az egy évet meg nem ért kis B. Pistike s az ötesztendős B. Gyuluska zárja az elköltözöttek szunnyadó, néma sorát. — Vitéz Zsám- beky Pál, az Esztergomi Takarékpénztár helyettes igazgatója a nagyszülők, édesapja, édesanyja sírja előtt áll meg, mikor imádság kíséretében hozzájuk száll, róluk emlékezik. A visszahozhatatlan gyermekkor napsugaras esztendei újulnak meg a visszagondolás perceiben, a katona napok közös áldozata izzik fel a múltba Tévedésekor, ha István öccsére s múltba Tévedéskor, ha két öccsére : Gyűld -ra és István-ra gondol. Az élet fájáról kében ártatlan, csöpp fiát hívogatja vissza. A sírhely aljához futó lépcsősor legfel ső fokán állok. Jobbról, mögöttem terebélyes, vén diófa ődöng. Vastag törzsének repedezett, mélyen árkolt héja gyümölcsérlelő őszről, zord telekről, madárdalos, virágos tavaszról dong hosszú évtizedek óta hangtalan dalt, színeket sóvárgó álmatlan éneket. Körülöttem minden a tavasz ágyában álmodik : a sírhalmok, a távoli mezők, a kertek s a domboldalakon a szőlőhegyek. A csend birodalma fog körül mindenünnen. Itt nincs lárma, hajszolódó tülekedés, vásári veszekedés, utcai zenebona. A diadalmas hallgatás szent várakozása feszül mindenfelé, a hallgatásé, amelyben a nagy dolgok vajúdnak és formálódnék, hogy végül élettől sugárzón, méltósággal teljesen felszállhassanak az élet világosságára, ahol sorsuk, rendeltetésük beszélni ia kifürkészhetetlen, titokzatos messzeségekről. Ez a távolról jövő hangtalan tanítás az igazi beszéd, mely nem csavarható el. Az itt elömlő végtelen csend életünk rejtett alapja. Akiket sorsuk ontotta bánataik, szerencsétlenségeik megismertettek a simogató csenddel, azok tudják, mily néma és mély vizeken nyugszik a felszínes, mindennapi élet vékony és törékeny héja. Minden tobzódásba menekülő álcás hangoskodás, felszínen ugráló haláltánc ellenére a csend fog körül bennünket minden oldalról. S ha egyszer közülünk bárki remegve, kínos várakozón kopogtat a földi elmúlás nem fogható kapuján, mindig ugyanaz a figyelmes, figyelő csend nyitja meg a nem csikorduló kaput. A csend olyan, mint a szeretet, amely mindent megvált, mindent túlél. Carlyle szerint a leghatalmasabb birodalom. Magasabb, mint a csillagok tábora, mélyebb, mint a halál királysága. A napfény özönében fürdő sírkert fölött fátyolos fénnyel siklanak tova a búcsúzni készülődő szemek, mint ahogy a kegyelettel vizsgálódó, meghatódott utódok tekintete simogatja végig az ősök ■szép, álomszerű szőttesét. Mert itt a hit, az idők, a fejfák és sírkeresztek sok mindent szőttek össze fátyolfinom szövetté. Nem csoda, ha hozzákötjük szívünk egy-egy darabját, és súlytalan lélekkel köszöntjülk a csend és síri titkok hallgatag köveit. Fenn, az égi rónán csendes nyáj legel. Fehér bárányfelhők játszi, mosolygó serege nyargal nyomába. Patyolatkarjukkal búcsút integetnek felénk, utánuk bámuló égre éhes emberéknek. Erre -arra, amerre csak ellát a szem, bimbók és rügyek méhéből ezer csodáját bontja ki, szórja szét az élet. A még pár héttel korábban fanyar tavaszi szél is édesre, léggyé érett. De ragyogjon bár szikrázó csillogásban az ujjongó, megújuló természet aranykelyhe, s csorduljon az áradástól mámoros mindenség gyöngyöző habja túl a serlegszélen, az elmúlás csendbe temetkező, halk hangú sírkertjében el nem riasztható ráébre- déssel, felkísértő elérzékenyüléssel kell éleznünk a magunk sorsiának, boldogságának pillangó életét. (Folyt, köv ) Vértes Zoárd Megyénkben is dobtak le halálos gyermekjátékokat a terrortámadók Az ellenséges repülők áthaladása után mindig újabb és újabb meglepetés vár a békés polgárokra. A terrortámadók nem riadnak meg attól sem, hogy védtelen gyermekek épségére törnek azáltal, hogy gyermekjátékokat dobnak le. Az ekrazi- tot rejtegető gyermekjátékok psábitólag merednek a magukra hagyott falusi gyermekekre Április hó 13-án Kesztölc község fölött átrepült repülőgépek után Lambert Pál 10 éves kis iskolás gyermek játékgolyót talált, amelyet mikor megfogott, felrobbant. A szerencsétlen kisfiú a jobbszemén és lábán sérült meg. Eleinte azt hitték, hogy elvesztette szemevilágát is, de ma hál Istennek már lát. A sérült gyermeket a Kolos kórházban ápolják. Ugyancsak f. hó 13-án a terrortámadás után a dorogi bányaigazgatóság udvarán és a vármegyében több helyen arzénnel mérgezett tölgyfaleveleket találtak. \z igazgatóság vezetősége felfigyelt a levelekre, mivel a környéken tölgyfa nincs, hogy azok honnan származnak. Az igazgatóság a leveleket felküldte ia közegész- ségügyi intézetbe, ahol megállapítást nyert, hogy a levelek arzénnel vannak át' itatva. Tették ezt a gaz támadók azért, hogy a gazdaközönség által Szt. György napján kihajtott állatok ezt fellegeljék és ezáltal állatállományunk pusztuljon. Most már jól láthatja minden magyar szülő és gazda, hogyan értelmezik az angolszászok a részükről annyiszor hangoztatott humanista elveket. A csecsemők kedvelt csörgőjét, a nagyobbacskák játékszereit töltik meg ezek a „humanista lelkek" robbanószerekkel, hogy elvakult és tehetetlen dühükben kisdedeket is örök életükre nyomorékká tegyenek. Aki eddig nem tudta, avagy nem hitte, az most már tisztán láthatja, hogy milyen hatásos eszközökkel igyekeznek megtörni az angolszászok a belső arcvonal erejét. Azonban biztosan tudjuk, hiábavaló minden igyekezetük. Terrortámadásaikkal csak azt érik el, hogy még ellenál- lóbbá, még edzettebbé kovácsolják össze az egész magyar közönséget. Az új beszolgáltatási rendelet j A közellátásügyi miniszter most megjelent rendeletével szabályozta az 1944 —45. gazdasági évi termelési és beszolgáltatás! kötelességet. A rendelet értelmében a mezőgazdasági ingatlan után 1944. julius 1—1945. junius 30-ig terjedő időben a megállapított buzaegység szám- mák megfelelő mennyiségű mezőgazda- sági terményt, terméket, vagy állatot kell a hatóság által megállapított áron a közellátás céljaira beszolgáltatni Mezőgazdasági ingatlan alatt a szántóföld-, rét- és legelőterületet kell érteni. A szántóföldet terhelő beszolgáltatási kötelesség mértéke a szárít ót érül et kataszteri tisztajövedelmének minden ar. koronája után 40 buzaegység. A kataszteri holdankénti beszolgáltatási kötelesség azonban nem lehet kevesebb 120 bu- zaegységnél. A rétet terhelő beszolgáltatási kötelesség mértéke a földmivelésügyi miniszter által ia rét kataszteri tísztajövedelmének és minőségének figyelembevételével az I. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 240 buzaegység. II. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 200 buzaegység, III. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 160 buzaegység, IV. osztályba sorozott községekben kataszteri holdankét 120 buzaegység, V. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 80 buzaegység. A legelő! terhelő beszolgáltatási kötelesség mértéke a földmivelésügyi miniszter által a legelő kataszteri tiszta jövedelmének és minőségének figyelembevételével az /. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 110 buzaegység, II. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 90 buzaegység, III. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 70 buzaegység, IV. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 50 buzaegység, V. osztályba sorozott községekben kataszteri holdanként 30 buzaegység. Ari ól, hogy az egyes községek határában lévő rétek és legelők ,a beszolgáltatási kötelesség szempontjából melyik osztályba soroltattak, a közellátási kormánybiztos értesíti a községi elöljáróságokat. A szántóföldeket terhelő beszolgáltatási kötelesség a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után 40 buzaegység. Ebből a 40 buzaegységböl 10 buzaegységet a kenyérgabona beszolgáltatási kötelesség teljesítésére, 10 buzaegységet a zsirbeszolgáltatási kötelesség teljesítésére, 7 buzaegységet a husbeszolgáltatási kötelesség teljesítésére és 13 buzaegységet a szabadválasztású termények csoportjába tartozó beszolgáltatási kötelesség teljesítésére kell beszolgáltatni. A zsirbeszolgáltatási kötelességet sertés és baromfizsirral, tej és tejtermékkel, olajjal, sertésekkel, hízott libával és kacsával, olajosmagvakkal, takarmányárpávai és kukoricával lehet teljesíteni. A zsirbeszolgáltatási kötelességet zab beszolgáltatásával is lehet teljesíteni. A. hittbeízslcsíItatási kötelessé« teljesítésére vágómarhát, növendékmarhát, borjút. juhot, bárányt, baromfit, halat, lőtt- vadiat, sertéshúst, tejet és tejterméket, tojást, gyapjút, továbbá, rétiszénát, lucernaszénát, lóhereszénát, baltacinszénat zabosbükköny szénát, takarmányszalmát és alomszalmát lehet beszolgáltiatni, A szabadválasztású termények csoportjába előirt beszolgáltatási kötelességet a rendeletben felsorolt terményekkel, termékekkel és állatok beszolgáltatásával lehet teljesíteni. A Magyar Nemzetiszocialista Párt gyűlése Dorogon Esztergomban és a bányavidéken megalakultok a Magyar Nemzetiszocialista Párt szervezetei. Mint ahogy mindenütt az országban, úgy itt is megmozdultak mindazok a dolgozó és építő magyar erők, akik a 3400-ias rendelet miatt évekig nem vallhattáik meg szabadon nemzeti- iszocialista meggyőződésüket, most minden korlátozás nélkül a mozgalom katonáivá lehetnék és képességeikkel részeseivé válhatnak a magyar nemzetiszocialista munkaállam megvalósitásának. Hatalmas demonstrativ megmozdulás zajlott le az elmúlt vasárnap Dorogon, hol a megyevezetőség antibolsevista gyűlést tartott, a bányászotthon dísztermében. A hatalmas terem megtelt azokkal ia jobboldali magyar férfiakkal, kezdve a bányavezetőségen, a hazáját féltve őrző és szerető egyszerű csillés testvérig, hogy résztvegyen a bolsevizmus elleni küzdelemben, amit a Párt már több mint egy évtizede folytat. A gyűlésen felszólalt Andréka Ödön piszkei gazdálkodó, Esztergom vármegye nemzetiszocialista orsz. gyűlési képviselője. Jóleső érzéssel állapította meg, hogy a zsidó Chorin Ferenc bronz szobra ledőlt talapzatáról s vele együtt egy egész világ omlott össze a közgazdasági élet cézárjai felett. Hubay Kálmán pártvezető helyettes, a nemzetiszocialista mozgalom töretlen harcosa ismertette a hallgatósággal a volt kormányzat ténykedéseit, amiről a nagy nyilvánosság ezideig nem szerezhetett tudomást. Szűnni nem akaró helyeslés és taps viharzott a hatalmas teremben s a hallgatóság lelkében mély nyomokat hagyott a régen nem hallott kemény hang, az őszinte magyar beszéd, a bolsevizmus és magyarországi szálláscsí- nálói ellen. A párt megyevezetője Markó Ferenc adott összefoglalást a következő irányzatról, utána a megjelentek elénekelték a Himnuszt a bányász-zenekar kísérete mellett. FELHÍVÁS. A Magyar Nemzetiszocialista Párt esztergomi szervezete felhívja azokat a jobboldali magyar férfiakat : orvosokat, ügyvédeket, tanárokat, tisztviselőket, kereskedőket, iparosokat, munkásokat és földműveseket, akik a magyar nemzetiszocialista munkaállam felépítésében részt kívánnak venni, jelentkezzenek a Magyar Nemzetiszocialista Párt esztergomi szervezetében (volt Schrank-féle líkőrgyár) a hivatalos órák alatt naponta d. u. 6—8-ig. Magyar Nemzetiszocialista Párt esztergomi szervezete. Növendékhangverseny Azt mondják, hogy egy társadalom kulturális értékének meghatározásinál igen nagy szerepet játszik a zenei élet fejlettsége. Minél inkább él valamely emberközösségben a művészetek pártolása, és gyakorlásának szükségessége, annál fejlettebb ott a kultúra, mert hiszen a művészetek nem jelentenek praktikus dolgot, ezekből vajmi kevesen élnek meg, tehát a művészetek feltétlenül valamely többletet jelentenek. Ha már most azt kellene megállapítani, hogy Esztergom lakossága a kulturáltságnak azon fokán, amelyet zenével mérnek —- hol áll, nem merném mondani, hogy a legmagasabb fokon, mert a zene pártolása min álunk még sok kívánnivalót hagy maga után, viszont azt sem mondhatja senki, hogy mi a zenei életnek valamely sekélyes és alsó fokán járunk. Akik jelen voltak a városi zeneiskola : Brenner Julia, Vörös Lajosné, Mlinkó Klára növendékeinek hangversenyén, azok örömmel állapíthatták meg, hogy városunk e tanári kara szerényen dolgozó, nem nagy körben működő zenepedagógusai értékes munkát végeznek a tekintetben, hogy a zene magasabbrendű- ségét szolgálják és ezáltal városunk kulturális nívóját emelik. A hangversenyt dr. Sztárcsevich László igazgató nyitotta meg, majd kitűnő betanulásban Lőrinczy Emília Godard : A reggel című darabját adta elő, utána Bar- cza Irén Grieg : Tavaszi dal és Thomé : Őszi fák alatt műveket ügyesen zongo- rázta. Kelecsényi Valéria Paisiello : A kedvem mint a felhő és Mozart : Vágyódás a tavasz után c. két dalt adta elő könnyed hangvétellel és szép szövegkiej- tésseí csengő hangon. Fejlődőképes hangja van, sokat várunk még tőle. Borostyán Csaba Chopin : Es dur Nocturne op 9 müvet brilliánsan játszotta, mig Pro- kofieff S : Induló op. 33. nem volt elég ritmusos, Czibik Géza tanárának Vörös Lajosáénak kíséretében adta elő Betho- ven : F dur (Tavaszi hegedű-zongora szonátáját). A nagy mesteri muzsikát méltó tolmácsolásában szólaltatta meg. A szünet után Ámon Magdolna osztatlan sikerrel adta elő művészek számára is komoly megoldást jelentő Mozart : A- dur szonáta op. 9. c. müvét. A zongorán kihozta azt, ami zenei lelkének legmélyén van, különösen igen meleg volt az Andantéja, elementáris erővel és lendülettel játszotta a zeneszám befejező induló részét. A közönség lelkes tapsa volt a legméltóbb elismerés Ámon Magdolna művészi tehetséget eláruló játékának. Ezután Czibik Géza Mendelsson : Hegedűverseny I. tételét játszotta kitűnő stílussal, úgy látszott ez jobban egyéniségéhez illett mint az előző szám. Utolsó számként Borostyán Csaba, Vigh Klári helyett pedig Vörös Lajosné tanárnő Mozart: G-moll szimfóniáját adták elő. A sikerhez nagyban hozzájárult Vörös Lajosné tanárnő zongorajátéka, aki biztos lendülettel játszott tehetséges növendékével. Az évenként kétszer, háromszor rendezett növendékhangverseny mindenki előtt meggyőzően bizonyítja, hogy a zeneiskola tanári kara komoly és tervszerű ze- 'nei munkát végez városunkban.
