Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 31. szám
I t&ZTfcKOOM «* VIDÉKI 1943. április 17 nehéz robotmunkáját, szenvedéseit a végtelen brazíliai kávéültetvényeken. Nehéz sorsa dacára a magyarság nem esett kétségbe, hanem becsülettel végezte munkáját, küzdött a jobb, megbecsültebb életért. Az ottani magyar munkásság komoly munkájának, okosságának céltudatos és igazságos szociális törekvésének köszönhető, — mondotta Horváth Anzelm — hogy azóta a magyarsággal együtt a többi nemzetbeli munkásság sorsa is megjavult Brazíliában. A magyarság mind a fizikai, mind a szelemi, erkölcsi élet terén elől járt. Az anyagi boldogulás után megjött az erkölcsi megbecsülés is. z A magyarság életrevalóságát, életkedvét bizonyítja, hogy a nehéz körülmények közé jutott magyarság nem veszett el Brazíliában sem. A magyarság önálló képviseletet kapott, megismerték, megbecsülték a magyart Sáo-Paolóban, Rio de Janeiróban és mindenütt, ahol magyar kultúrközpontok létesülhettek, magyar iskolák, magyar egyesületek működhettek és a templomokban felhangzott a magyar szó. A magyaréhoz hasonló nemzeti kultúir- életet egy nemzetség sem élt Brazíliában. Ennek a szép és értékes magyar életnek apostolai voltak az ott működő magyar papok, főként az anyaországból odaköltözött bencések, továbbá a magyar tanítók, a szellemi élet egyéb képviselőivel együtt. Kár, hogy a világégés következtében elhalt a brazíliai magyar közösségi élet, illetve igen szűk körre korlátozódott. Az óhaza becsülését, szeretetét érdemlik Hungária Brazíliába költözött hűséges, munkás, lelkes gyermekei. Jeszenszky Kálmán pmtonotárius kanonok, a kör elnöke köszönte meg a szép előadást Horváth Anzelm bencéstanárnak, aki nyolc évi ottani apostolkodása után valóban méltó előadással ismertette meg a brazíliai magyarok életét. A műsort Herold : Zampa nyitánya fejezte be a bencésgimnázium szalon- zenekarának pompás előadásában. A katolikus nők napja Esztergomban Esztergom katolikus nőtársadalma imponáló méretek között tett hitet a katolikus életfelfogás mellett. Vasárnap délelőtt 9 órakor csendes szentmise volt a bazilikában, amelyet dr. Mesz- lényi Zoltán sinopeí püspök végzett papi segédlettel. A szentmise alatt közös szentáldozás volt, amelyhez 750-en járultak. Délután fél 6 órakor a Katolikus Legényegylet nagytermében díszgyülés volt, amelyen megjelent dr. Meszlényi L. Zoltán sinopei püspök, Bognár Gergely és dr. Gregorovits Lipót proto- notárius kanonokok, dr. Késmárki Frey Vilmosáé, főispán neje, vitéz Szivós- Waldvogel Józsefné, ny. vezérőrnagy neje, Reviczky Elemérné, ny. alispán neje, Obermüller Ferencné, tanügyi főtanácsos neje, dr. Etter Jenőné, polgár- mester neje, Borz Lajosné, tanügyi ta- tácsos neje, Reusz Ferencné, takarék- pénztári igazgató neje, Serédi Sándorné, Plavits M. Fremióta tanítónőképzőinté- zeti igazgató, Esztergom kát. női egyesületeinek vezetői és tagjai igen szép számban. A műsort Kodály : Ave Máriája nyitotta meg, amelyet a tanítónőképző intézet énekkara adott elő László M. Con- zilia énektanárnő vezetésével, aki gyönyörűen hozta ki az eszmei elgondolásnak megfelelő tartalmat. Utána Zuzik Ilona líc. I. o. tanuló szavalta mély át- érzéssel Sík Sándor : „Fészek című költeményét. Riedl Margit összeállításában : „Harangoznak" c. mozdulatkórus híven fejezte ki a harangok imára szólító hangját. Váradi Antal : „Stella Mária" c. költeménye Tóth Erzsébet előadásában mély hatást váltott ki. A műsor következő száma „Pillanat- felvétel egy édesanya életéből" cimü beszélgetés volt. Kedves, közvetlen gyermekbeszéd állította elénk azt, hogy az édesanya mindig éber, kedves, megértő, nem hazudik, vidám, mindenre ráér, gyermekeit egyformán és nagyon szereti. Szereplők voltak : Szőnyi Dezsőné. Szö- nyi Lehel és Ákos, Köry Ilona, Kurucz Mária, Szabó Erzsébet. A szépen kidolgozott életkép után Tóth Erzsébet szép szavalásában gyönyörködtünk Mécs László : „Anyák litániája" c. mélyértelmű költeményében. A versben benne lüktetett az isteni biztonsággal járó költő lelke. A bevezető müsorszámok után nemes Czike Gáborné, Lovich Ilona mondott ünnepi beszédet. Beszédének kezdetén meleg szavakkal köszöntötte az anyai hivatást. Minden anyává váló lelket összehasonlít a Szent Szűzzel. Minden női szívnek olyan áldozatos, alázatos főhajtással kell kimondani e szavakat : ,Ime, az Ür szolgáló leánya, legyen nekem a Te akaratod szerint..." Aki a szent anyaságot nem fogadja el, nem szenved annyit, de nem is tudja meg, mi az igazi boldogság. Beszéde további részében megvilágítja, hogy mit is ér a gyermek. Az élet új csodája, az apa és az anya összetartó kapcsa, a nemzet leendő értékes polgára, új Ígéret minden szépre és jóra, új szem az évezredes láncban, az Isten országának leendő birtokosa. A természet szent törvényei szerint az Isten kalászát veti el a férfi és a Szentlélek templomát építi a nő. Csak a család népesítheti be a földet és az eget. A családi életben nem lehet megalkuvás. Nem takarhatjuk selyembe, bársonyba az elsőt és nem ölelhetjük meg az utánajövőt, mert az már a második. Az nem szülői szeretet, amely megálljt parancsol az Isten akaratának és a házasság termő idejének. Akarjuk a tiszta családi életet, amelyben érvényesül az Isteni törvény. Felemeljük szavunkat a teremtés szent műhelyének meghamisítása és a magyar életek meg- rablása ellen. A lelkeshangú beszédre a koronát a lanítónőképző intézet énekkara által előadott Halmos : „Naphimnusza" tette, mely áhítatot keltett, felébresztette a magasságok felé való vágyódást. Az énekszám után dr. Gregorovits Lipót protonotárius kanonok, A. C. igazgató mondott zárószót. Beszédének kezdetén azt a meggyőződést hangoztatta, hogy ez a nap az esztergomi katolikus nők szívét közelebb vitte Istenhez. Felállította a katolikus nők napjának mérlegét. A múlt évben 52-en voltak a szentmisén. A közös áldozáshoz nem járult senki. A mai napon pedig 750-en járultak a közös áldozáshoz, ebből 300 iskolás, a többi felnőtt. Az esztergomiakat ismerni és mozgatni kell. A város 16 nőegyesülete bekapcsolódott a mozgalomba. Megindulásnak nagyon szép eredmény, bár ez a szám csak a tagok fele, az esztergomi katolikus nőknek pedig a 11-ed része. A fő az, hogy elindultunk a mozgalmas, akciós katolikus női életbe. Köszönetét mondott minden vezetőrák, aki a cél eléréséért fáradozott. Beszédének további folyamán a családból kiemeli a nőt. Szép, magasztos, eszményi a katolikus nő hivatása bárhol álljon is. Virágos, koszorús kereszt jelképezi ezt a hivatást. A nő hivatása élni másért és mások boldogságában keresni a magáét. A katolikus női napok célja, hogy ezt tudatossá tegye a nők lelkében. Örök példa a Magyarok Nagyasszonya. Végigvezette a hallgatóságot a Szűz Anya életén. Ebből bőven meríthet minden női lélek. Beszéde végén lelkesen buzdította a katolikus nőket, hogy folytassák a megindult munkát, éljenek igazi katolikus életet. A tartalmas, igazán szívből jött szavak után a nők napját a Pápai Himnusszal zárták be. Zeneiskola növendékeinek hangversenye Vasárnap délelőtt és délután tartotta meg a városi zeneiskola a kilencedik és tizedik növendékhangversenyét a Bencésgimnázium nagytermében. Mint mindig, a kezdettől felfelé, az iskolai csúcsteljesítményekig mindenféle fokozat képviselve volt és pedig valamennyi elismerésre méltó felkészültséggel. Csak az egészen kis leánykáknál volt a lámpaláznak betudható némi bátortalanság, de náluk is nyilvánvaló, hogy többet tudnak, mint amennyit felmutattak. A zeneiskola növendékei bebizonyították, hogy jó zenetanárok kezébe van letéve a zenetanításuk, s ami a vezetést illeti, Sztárcsevics László zeneiskolai igazgató ügyes kézzel vezeti a reábízott esztergomi és dorogi iskolát. A hangverseny két részben folyt le, egyik részben a kezdők és a második részben a haladók szerepeltek. A délelőtti kezdők hangversenyén megjelent a sok szülő és érdeklődő élén dr. Késmárki Frey Vilmos főispán is és elismerését nyilvánította a hallottak felett. Venzel : Négykezes dalocskáját adták elő Tóth Pál és Tóth Marika igen szép eredménnyel. Sok gyakorlást mutatott Kovács Judit, Balassy József, Dudás György Játéka. Tiszta szép játékot láttunk Homor Magdolnánál és Nusser Margitnál. Amennyire meglátszik a gon- dosság a kis kezdő zongoristákon, ugyanúgy meglátszott ez a hegedűsökön is. Sok reményt igér Kovács Andor, Frank Péter, Fried Pál, Biel Ferenc, Czirok Ferenc és Cseh Sárika játéka. Igen szép jövőt jósolhatunk zenei téren Bcranyi Klári és Juditnak, Teleki Zsuzsának, Oswald Gvörgynck, Ékesi Piroskának, Zsoltay Mártának, Kiss Annának, Nelhüebel Lujzának. Komoly precíz játék volt Scheiber Györgyi és Mária két négykezese. Érett játékot produkált külön-külön a két testvér Bartók : Gyermékszámok és Horváth A. : Babaszámok c. művek előadásával. Hajnali Hedvig előadása jó, ritmusérzéke feltűnően kitűnő. Hajnali Ilona tisztán, sima tónussal játszott, Komersz Sándor Kuhlau : Szonatina előadással szép tiszta és érzéstelí játékról tett bizonyságot. A zongorakiséreteket Hettesheimer Berta, Lőrinczy Emília és Vigh Klára kifogástalan alkalmazkodással látták el. Vígh Klára minden elismerést megérdemlő szép munkát végzett, mert a két hangversenyen a fellépés mellett 11-szer kisérte a művészet útján elinduló kis tehetségeket. A kis játékosok sok-sok megérdemelt tapsot kaptak, amellyel a hallgatóság nem furakodott. A délutáni hangversenyen a zenei művészetet elsajátított haladó növendékednek volt a bemutatkozása. Az első számot Hettesheimer Berta adta, aki Schubert Impromtu op. 142 sz. c. művét játszotta a kifejezés gazdagságával és a zenei megérzés őszinte könnyedségével. Csonka Károly hegedűn játszott Vígh Klára zongora kísérete mellett adta elő Molnár A. : Szonatináját széles tónussal, alapos iskolázottságra valló nagyvonalúsággal. Ugyanezt mondhatjuk el Bach : C-moll fantáziájáról is, bár itt meg kell jegyezni, ez a darab felelt meg legjobban a természetének és temperamentumának. Lőrinczy Emília Geszler Ö. : Esik az eső c. darabban bebizonyította, hogy technikája kiforrt, előadása stílszerű. Bach : Air és Fiocco : Allegro darabok előadásában Ispán János külön fejezetet érdemelne szorgalmáért és előrehaladásáért. Németh Ilona Masse- net : Elégia és Schubert : Pusztai rózsa c dalokat könnyed hangfelvétellel, szép szövegkiejtéssel, csengőn énekelte. Borostyán Csaba színes előadásában, komoly stílussal aknázta ki Bartók : Este a székelyeknél és Bach : Fantázia c. darabok szépségét. Vígh Klára Tschai- kovsz'ky : Barcarola müvének előadásával biztos, öntudatos játékot produkált. A darab előadásában benne sajgott egy nagy zenész túlérzékeny lelkének szavakkal ki nem fejezhető vágya. Ügyes felkészültséggel oldotta meg a mü technikai részét. Feltűnően szép eredményt mutatott fel Czibik Géza hegedű és Borostyán Csaba zongorajátékával. Viotti : Hegedűversenyét stílusoson és kiváló játékkészséggel oldották meg. Ámon Magdolna, az iskola egyik legtehetségesebb növendéke ez alkalommal ismét egy komoly művészi értékkel gazdagította a város zenei életét. Beethoven : XII. változat egy orosz népdal felett c. művét adta elő. A beethoveni muzsika komor küzdelmes hangja, lágy álmodozása, szelíd jókedvvé csendülő gyönyörű alkotásának kitűnő élvezetet nyújtó, technikailag kidolgozott szép előadása hozott újabb sikert az előadójának. A műsor utolsó száma Vivaldi : Kettős hegedűversenye volt, amelyet Czibik Géza és Ispán János adtak elő mindketten meglepő tehetséggel és biztos érzésbeli játékukról tettek bizonyságot. Ez a növendékhangverseny meggyőzött minden jelenlévőt arról, hogy a zenetanítás nehéz munkája szép eredménynyel fizet azoknak, akik szorgalommal és tehetséggel végzik a tanulást. llllll■lll!IRIIIIIHIIIII■IIIIHlltHIIIIU■ll[^■lllll■!llll■lllll■tllll■tlUimlll> Gazdanap Nagyölveden Igen élénken foglalkoztatja a magyar gazdaközönséget a terménybeszolgálta- tási rendelet. Nemcsak vármegyei, kerületi érdekvédelmi szervek, hanem községi gazdakörök is Gazdanapökat rendezve nyilvánították véleményüket. Tették ezt annál is inkább, mert mindenképen meg akarnak felelni hazafias kötelességüknek és a hátsó frontot oly szilárddá akarják kiépíteni, hogy arra mindenkor, mint pillérre támaszkodni lehessen. Ilyen Gazdanap volt Nagyölveden is, amely azonban túlnőtte az egyszerű gazdaköri keretet, mert megjelentek Magyar és Némeíszőgyén, Farnad, Ér- sekkéty és Bart község gazdaköreinek kiküldöttei igen nagy számmal. A gazda nap nemcsak gazdaköri ünnep, hanem egyúttal kultúrális eseményszámba ment. Ünnep volt ez Nagyölveden, amely nemcsak a maga belső gazdasági és kultúrális élet megnyilvánulása, hanem külsőségeiben is fényesen nyilvánult meg. A rendezők a Gazdakör vezetősége, a községi elöljáróság, a tanítóság nevében Knieszner Imre ref. tanító, Ur- bán Lajos leventeparancsnokkal és a leventékkel dolgozott lélekkel, hogy a nap jelentőségét méltóképpen kiemelhessék. Egymásután érkeztek percnyi pontossággal a Gazdanap előadói Kor:,is Károly, a Vármegyei Gazdasági Egyesület lótenyésztési szakosztályának igazgatója, Hegedűs Balázs, a Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója és Hönich Pál, az Állattenyésztő Egyesület igazgatója, akik melegen üdvözölték a már előbb megjelent Schalkház Ferenc m. kír. gazdasági tanácsos, egyesületi elnököt. Nemsokára megérkezett dr. Késmárki Frey Vilmos főispán képviseletében dr. Eleméri Imre főszolgabíró, dr. Porubszky Géza m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, Payer János székesfőkáptalani jószágfelügyelo járási mezőgazdasági bizottság elnöke és dr. Loczner József egyesületi ügyész. A vendégeket Fábry Ede községi főjegyző fogadta szívélyes szavakkal, majd a levente parancsnok tett jelentést és a Magyar Hiszekegy elhangzása után elvonult díszmenetben a levente szakasz. A szövetkezeti kultúrház ízlésesen feldíszített termében Buri Mária virágcsokorral és magyaros szeretettől áthatott szavakkal üdvözölte dr. Eleméri Imre főszolgabírót. A fentebb említetteken kívül megjelent Szinnay Sándor rel. lelkész, Krej- csy Géza főintéző, Sípos István főjegyző, Dómján Albert ref. lelkész Far- radról, dr. Tőkés Zsigmond főjegyző. Fazekas János gazdaköri elnök megnyitója után Kornis Károly szakszerű előadásában ismertette a lótenyésztés feladatait, Hónch Pál pedig a minden gazdát érdeklő s legaktuálisabb szarvasmarha beszolgáltatás kérdéseit ismertette. Hegedűs Balázs a 6000—1942. K. M. és a 102.800—1943. K, M. számú, a folyó évi terménybeszolgáltatást szabályozó rendeleteket. A magas nívón mozgó előadásokat vita követte, amelyben felszólalt dr. Po- rubszky Géza országgyűlési képviselő és ismertette a Jurcsek-féle terv megszületését, amelynek főcélja az, hogy a termelő gondoskodjék a honvédség és a más foglalkozásúak ellátásáról. Ismertette az Országos Mezőgazdasági Kamarák által elfogadott és felterjesztett módosító javaslatát. Schalkház Ferenc egyesületi elnök beszélt a rendeletek szükségszerűségéről, mert az ország minden polgárának meg kell kapnia a maga kenyerét, sőt, emellett még nemcsak a honvédséget, hanem ezen túlmenőleg még a szövetségeseinket is segíteni kell. Végül beszélt a feketepiacról, amely az igazságtalan és hibás árpolitika szüleménye. Igyekezni kell minél többet termelni és ennek kapcsán minél több önellátót teremteni, mert csak így lehet az ellátatlanok számát csökkenteni. Dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő módosító indítványát a körzeti Gazdanap egyhangú határozatban elfogadta s azt dr. Késmárki Frey Vilmos közellátási kormánybiztos útján terjeszti fel a Vármegyei Gazdasági Egyesület a közellátási miniszterhez. Dr. Eleméri Imre a meleg fogadtatást, a megjelenteknek az idők komolyságához méltó magatartását mind a maga, mind pedig a főispán nevében megköszönte, s kifejezésre juttatta azt, hogy a közigazgatás a termelő védelmezője akar lenni, de azért a szociális követelményéket sem téveszti szem elől. Utána a Gazdakör uzsonnát adott, amelyet Hegedűs Balázs köszönt meg s a megjelent gazdákat üdvözölte a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara elnöksége, igazgatósága és tisztviselői kara nevében és Isten áldását kérte a Gazdanap munkájára. HÍREK Katonai kitüntetések. A Kormányzó Úr Ofőméltósága a Szovjet elleni hadműveletek alkalmából az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért vitéz Barátosy Lajos alezredesnek, a Magyar Érdemrend Lo- vagkeresztjvt hadiszalagon a kardokkal adományozta. — A Magvar Bronz Vitézség! Érmet a hősi halált halt Megyeri Mihály tart. honvédnek (Dág.) Adassék tisztelet a katonai eszménvnek.— A Magyar Kis- eziist Vitézségi Érmet Sárgái József 11dp. őrmesternek (Esztergom), a Magyar Bronz Vitézségi Érmet Papp Vilmos honvédnek (Tokod). Petrán Árpád tart. őrvezetőnek (Esztergom), Szabados József tart. őrvezetőnek (Tokod), Locher Márton honvédnek (Dorog). Esküvő. Kapa Anni és Cserhalmi Mihály székesfővárosi kereskedelmi középiskolai tanár, egyetemi tanársegéd, f. hó 18-án, virágvasárnap tartják esküvőjüket Budapesten.
