Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 29. szám

HATVANNEGYEDIK ÉVF. 29. SZ.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton.

Keresztény politikai és társadalm

SZOMBAT, 1943. ÁPRILIS 10

Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér

Fontos gazdasági tényezője lett városunknak az Esztergomi Borászati Egylet

HETI ESEMÉNYEK

KÜLFÖLD

Olaszországot fokozott mértékbe n helyezik készenléti állapotba. — Ka - tortái előkészületeket tett Spanyol - ország. — Németországba vitték a fogságban lévő Daladier és Blum francia miniszterelnököket és Ga- melin tábornokot. — Kínában állomásozó amerikai repülök Japánt akarják bombázni. — Egyenruhát kapnak a megszállt keleti területe ken katonai szolgálatot teljesítő nők.

— Amerika befolyási körzetet óhajt a Közel-Keleten. — Millerand volt francia köztársasági elnök meghalt.

— Uj vulkán keletkezett Mexikóban

— Iránban súlyos összeütközések vannak a szovjet csapatok és a lakosság között. — Zágrábban tar tózkodik a jeruzsálemi nagymufti.

— Kanadai csapatok érkeztek Angliába. — Nagyobb élelmiszerszállítmány ment Németországból Horvátországba. — Csangkajsek elrendelte Csunking polgári kiürítését. — Neves légiharcok vannak a Földközitenger felett. — Antwerpen felett 19 amerikai repülőgépet lőttek le

— Az északnorvég partok előtt megsemmisítettek egy szabotázs csoportot. — 328 halottja és 700 sebesültje van a párisi légitámadás nak. — Antwerpenben a légitámadás következtében 180 gyermek halt meg egy iskolában. — 750.000 horvát munkás dolgozik eddig Németországban. — Megengedték a cukornád termelését Bulgáriában. — A német főparancsnokság készenlétbe helyeztette a Fö.dközi-tenge- ren lévő francia gőzösöket. — fíe- jejezte körútját Amerikában Csangkajsek felesége. — Franciaországban megszüntetik a levélborítékot.

— A perzsa koronaékszerek amerikai kalmárok kezébe kerültek. — Merényletek és tüntetések vannak Indiában. — Nem elegendő a hajótér az angol szabadságos katonák hazaszállítására. — Európa most vonul fel teljes erejével a döntő küzdelemre Nadatiizent Bolívia is a tengelyállamoknak. — A németek a kubáni szakaszon bekerítettek és megsemmisítettek nagyobb szovjet seregeket — 2267 halottja van az antwerpeni bombázásnak. — 400 ház dőlt össze Páris legutóbbi bombázásakor. — Roosevelt Moszkvába nem küld küldöttséget. — Visszautasították Papén merénylőjének fellebbezését. — Gandhi ismét éhség- sztrájkba kezd. — A szovjet hadifoglyokat képez ki politikai ügynökökké. — Fokozódik az angolszász progaganda Olaszország eilen. — Irán szerződést kötött Amerikával.

— Kórházba szállították Amerikában Csangkajsek kinai diktátor feleségét. — 30 millió pezó kárt oko zott a chilei földrengés — Nem politizálhatnak az angol katonák. — Kiterjesztik az amerikai elnök jogkörét. — Merényletet terveztek Giraud emigráns francia tábornok ellen. — Február óta 2093 csatát vívtak a japánok. — Lemondott a görög kor mány. — 2300 hadifoglyot kicseréltek Anglia és Olaszország között egy Fekete-tengeri kikötőben.

A múlt vasárnapi számunkban már röviden megemlékeztünk az EBERT március 28-án tartott 64. rendes közgyűléséről. A rendelkezésre álló kevés hely miatt nem tudtunk bővebben tudósítást adni tárgyilagosan az egyes részvényesek részéről elhangzott beszédekről, amelyek közérdekeltségüknél fogva nyilvánosságra kívánkoznak.

Az EBERT rövid pár év alatt e városban ismét gazdasági tényezővé nőtte ki magát, ugyanazzá, sőt még nagyobbá, mint volt a meginduláskor. A részvény- társaság jelenlegi vezetősége kereste és meg is találta azt az utat, amellyel a vállalatot gazdaságilag megalapozza és fontos gazdasági tényezővé tegye. A közgyűlésen elhangzott jelentéseket és a részvényesek hozzászólásait figyelembe- véve, nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy példát kaptunk arra, hogy egy részvénytársaságban hogyan kell fiatalos munkával és szorgalommal virágzó vállalatot létesíteni. Ebbe a komoly munkába engedett bepillantani a március 28-án megtartott közgyűlés.

A közgyűlést — amint már említettük — a Magyar Hiszekegy vezette be, mely után Brandt Vilmos ny. főispán, v. országgyűlési képviselő, az EBERT elnöke mondott megnyitó beszédet. Beszédében visszapillantott az elmúlt 64. évre és arra, hogy ebben milyen szerepe volt ennek a vállalatnak. Vázolta a nehéz időket, mikor az első világháborúban hadikölcsönbe veszett a forgótőke és a kommun alatt kiürült a borpince, odalett a felszerelés. A vállalat más vállalatokhoz hasonlóan megszűnt. A gazdasági krízis idején kisiklott a kezéből a vezetés. Az 1939. évi IV. te. megalkotása után a részvények újból keresztény kézbe kerültek és belőlük az R. T. új vezetőséget kapott és az alapítók elgondolásában életrehívták és a céloknak, valamint a mai kornak megfelelően átalakították az egyesületet.

A megnyitó beszéd után üdvözölte a megjelenteket, akik között ott volt dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, vitéz Szívós Waldvogel József ny. vezérőrnagy, dr. Etter Jenő polgármester, Jánoska Tibor rendőrfőtanácsos, Reusz Ferenc és Hollósy Mátyás bankigazgatók, Csics Ákos kír. járásbírósági alelnök, a részvényesek majdnem teljes számban és a vezető tisztviselők.

A megnyitó beszéd után Jedlicska István, a felügyelőbizottság elnöke ismertette a vállalat mérlegét, amelyet a közgyűlés jóváhagyólag vett tudomásul.

Nem lesz érdektelen az, ha az EBERT 1942 évi eredményszámlájából egy-két adatot ide ne hozzunk, hogy ezzel a fent írottakat alátámasszuk. Az elmúlt évben fogyasztási és forgalmi adó 56.195 P 37 fillér, adó és illetékszámla 25.660 P 38 fillér, költségszámla 48.732.66 P, a személyzeti számla 43.621.59 P, gépkocsifenntartás és fuvarszámla 76.604.37 P. Ezek a számok világosan, egymagukban is világosan mutatják azt, hogy az EBERT-től mily összegek mentek át közvetlenül és közvetve a város vérkeringésébe.

A jelentések után Schalkház Ferenc

m. kir. gazdasági tanácsos szólalt fel. Ismertette az év történetét.

—- Az 1941—42. évben — mondotta — meghúzták a lélekharangot az EBERT felett. Ezt a látszatot még jobban alátámasztotta az a tény, hogy az 1939. évi IV. te. folytán, mivel a vállalat részben zsidó kezekben volt, az engedélyokiratát visszavonták és úgy látszott, hogy a vállalat végleg becsukja a kapuit és megszűnik. Mikor e szomorú tény tudomásomra jutott, felébredt bennem ismét a régi vágy, — amit már 1930 év óta minden közgyűlésen kifejezésre juttattam, — hogy a vállalatot meg kell menteni. Mint a vállalat egyik alapítójának unokája megdöbbenve álltam a tény előtt és minden erőmmel és tudásommal gyekeztem e szomorú válság bekövetkezését megakadályozni.

— Elgondolásom sikerült. Hosszú és fáradságos utánjárás után, az illetékes hatóságok megértő támogatásával lehetővé tették, hogy ez a vállalat ismét megkezdhette a törvény szellemében működését. A vezetés teljesen keresztény kézbe került. A részvények — a pénzügyigazgatóság rendeletére — névre szólókra lettek átalakítva és mind, kivétel nélkül, igazolt keresztény kezekbe kerültek.

— Sikerült megfelelő tőkével a vállalatot újból megindítani és most már az elért eredmények alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a keresztény vezetés kiállta a tűzpróbát és városi, vármegyei, sőt országos viszonylatban is virágzó, gazdaságilag megalapozott és életerős vállalat lett. Bizakodva nézhetünk a jövő felé. A városunkkal szemben is megtettük kötelességünket, mert nem kis mértékben járultunk és járulunk hozzá a közterhek viseléséhez a tsekélyszámú vállalkozások között.

—- Az újjáépítési munka és sokféle üzleti elfoglaltság mellett még módot találtunk arra is, hogy városunkban egy másik és ugyancsak végnapjaihoz közeledő hasonérdekű vállalatot, a Központi Szeszfőző Szövetkezetei az elesettségé- böl felemeljük. Lehetővé tettük, hogy ma ismét virágzó üzem és a hitüket vesztett nagyszámú részvényes ma már örömmel látja, hogy az elhanyagolt, dü- ledező szeszfőzde friss, megújhodott köntösében ismét azt a célt szolgálja, amiért eredetileg is létesült. Ismét füstöl a kéménye és sok-sok szőlősgazda veszi igénybe borseprűjének kifőzése céljából. A bérfőzéseken kívül a saját raktárára is dolgozik és 8—10 munkásnak ad állandóan megélhetést. Tehát erőfeszítéseink másik eredményeként megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy ez az üzem is felépült romjaiból, megindult a haladás útján és reméljük, hogy a fontos közérdeket szolgáló hivatását maradéktalanul teljesíteni fogja.

—- Amiket itt elmondtam, nem az én érdemem, mert ha a hatóságok megértő képviselőinek erkölcsi támogatása nem lett volna és ha nem ismerték volna fel szociális hátterét a dolgoknak, akkor ma az EBERT csukott ajtói előtt állanánk tehetetlenül.

Megemlékezett végül még, hogy az EBERT mindennemű szeszesitalok közvetítésére engedélyt nyert a pénzügyminisztériumtól és mind ezzel, mind az új vezetőség által létesített palackozási üzemével, ahol havonta 5—6 ezer palackot töltenek és küldik messzi vidékekre, számottevő eredményt ért el. Végül a megjelent hatóságok képviselőitől és a

F. hó 1-én, csütörtökön tartotta vitéz Bánomy Antal főjegyző elnöklésével az Idegenforgalmi Bizottság gyűlését. A gyűlésen a bizottság tagjai igen szép számban jelentek meg.

Cseicsner Rezső előadó beszámolt arról, hogy a MFTR igazgatóságánál kieszközölte, hogy az eddigi 14.40 órakor érkező hajó egy órával korábban, 13.40 órakor érkezik Esztergomba. A hajó vissza 17 órakor indul. így most már lesz ideje az idegeneknek, akik a város nevezetességeit akarják megtekinteni, vagy a Szent István artézi strandfürdőben akarnak fürödni. Újítás még a hajózás menetrendjében, hogy a vasárnapi és ünnepnapi gyorshajó, mely a váci dunaágon közlekedik, a Nagymaros és Visegrád állomásokon nem köt ki és igy remélhető, hogy a közbeeső két kirándulóhely kiesik és ezáltal a budapestiek nagyobb számban jönnek városunkba.

Jelenti továbbá, hogy a MFTR igazgatósága helyet adott fényképes felhívásunknak és azt az apatini gőzösein is elhelyezi.

részvényesektől további hathatós támogatást kért.

Az EBERT elmúlt évi működéséről részletes és felvilágosító beszéd után dr. Késmárki Frey Vilmos főispán szólalt fel.

— Egész fiatal koromban — mondotta — alkalmam volt a Borászati Egylettel foglalkozni és több éven át részt vettem annak ügyes-bajos dolgában. Szívvel és lélekkel munkálkodtam közre a háború előtt megalakult Borászati Egyletben. A háború utáni időkben ez a virágzó vállalat hanyatlásnak indult. Úgy éreztem és ezt többen is így láttáik, hogy a vállalat haldokló intézménnyé válik és nincs semmi kiút és remény arra, hogy bármiképpen meg lehessen menteni. Ennek azután az lett a következménye, hogy a régi tagok teljesen érdektelenné váltak és 1937-ben a sok bizonytalanság és sok, sok csalódás után a Takarék- pénztár is — mint a részvények majoritásának birtokosa — és már a részvényesek is eladták részvényeiket és örültek, hogy meg tudták menteni a veszett fejsze nyelét.

— Őszintén meg kell vallanom most, hogy a jelenlegi meglepő eredmény elérése nem rajtam és a részvényeseken múllott, hanem egyedül Schalkház Ferenc érdemeinek és fiatalos agilitásának és szervező erejének tulajdonítom azt. Schalkház Ferenc további lankadatlan munkásságában látom a biztos alapot, a szebb jövőt és a további eredményes haladást és most már nyugodtan és őszintén bízom a jövőben és abban, hogy ez a vállalat Esztergom városának igen fontos és komoly közgazdasági tényezőjévé válik. Ennyi szép és kézzelfogható eredmény láttán örömmel vehetjük tudomásul, hogy- a vállalat jó kezekben van és ígérem, hogy a részvénytársaságot a jövőben mind magam, mind hatóságom részéről tőlem telhetőleg támogatni fogom.

A főispán szavai után Pifkó János, mint az Esztergomi Központi Szeszfőző Szövetkezet üzletvezetője, köszönetét mondott azért, hogy a nyújtott támogatás folytán a Szeszfőző Szövetkezet ma ismét talpra állt és ez az üzem is virágzó és közérdeket szolgáló életképes vállalattá. lett.

A főispán szívből jövő szavait és a felszólalók értékes hozzászólásait Brandt Vilmos elnök köszönte meg, aki ugyancsak köszönetét mondott Schalkház Ferenc agilis és fáradságot nem kímélő munkásságáért és ő is, mint a többi részvényesek is, benne látják a vállalat megalapozóját és további fejlesztőjét. Hálás szívvel mondott köszönetét a tisztviselőknek és a munkásoknak azért a lelkes munkáért, amellyel a vállalat felvirágoztatása érdekében dolgoztak.

A közgyűlés befejezése után az EBERT magyaros szeretettel megvendégelte a részvényeseket.

Tudomásul vette a bizottság, hogy lécfalvi Bodor Zoltán autóbusz-iparengedélye visszavonatott és nevezett üzemét eladta a Start autóbuszvállalatnak. A bizottság ezzel kapcsolatban kérte a polgármester képviselőjét, hogy az új iparengedély kiadásánál lehetőség szerint kösse ki a forgalomban tartandó kocsik számát és azt, hogy önhatalmúlag ne állítson le járatokat és ezáltal ne forduljon elő az az eset, hogy egyes vonatokhoz egyáltalán nem járnak autóbuszok. Kéri a bizottság a vezetőséget, hogy a reggel fél hét órakor Budapestre induló vonathoz autóbuszt okvetlenül állíttasson be a város vezetősége. Ezzel kapcsolatbtn a bizottság kívánatosnak tartja, hogy a párkánynánai pályaudvarról reggel 7.57 órakor induló budapesti gyorsvonathoz az autóbuszjárat mielőbb meginduljon.

A bizottság felkérte az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét, hogy lépjen érintkezésbe az illetékesekkel, hogy a 20.44 órakor Dorogra érkező vonat vagy Esztergomig közlekedjék, vagy pedig ettől Esztergomig autóbusz közlekedjék.

Eredményesen működik az Idegenforgalmi Hivatal